Örülnék, ha tudnám, hogy ki tanította zongorára. Noha nem sokat értek az internethez, figyelmeztettek, hogy a nevemet nem illik kiírni, azért nevet nem is kérdezek. Pedig biztosan visszaemlékeznék, mivel a névsort hetente át kellett néznem. (1967 és 1983 között.) Hogy én névvel írok, arra a magyarázat: A Muszáj-e rettegésben élni Baján c. téma 32. bejegyzésében írott 1. Op.-om miatt három évig zarándokoltam az igazságszolgáltatás elé, és akkor megfogadtam, hogy mindig aláírom a nevemet. Volt, hogy botorul idéztem a Türr-emlékmű feliratát, - csupa nagybetűvel, ahogyan az márványtáblán áll -, és utána tudtam meg, hogy durva hibát követtem el, mivel ez az interneten ordításként hat.
Amit egyszer odaépítettek, az ott is marad. Az én életemben biztosan. Ezt gondolom a Bácska Áruházat illetően is. Ha a homlokzatát a környezetéhez igazítanák, én azzal is boldog lennék.
Bodicsy mesterről mindenkinek csak a harangok jutnak eszébe. Pedig fémöntő és toronyóra gyára is volt a harangöntő mellett. Helyileg a Pesti út (a mai Dózsa György út) és a Szent László utca sarkán. A 60-as évektől a Vas- és Fémipari KTSZ telepe volt, ma azt hiszem üres, kiadó vagy eladó.
A domborművek minden bizonnyal az ő műhelyéből kerültek ki. Számomra is nagyon érdekesek, mert Bodicsy mester öntvényét még soha nem láttam. Most, az említett harangokat a nagy átépítés után megnézem. Csak Kemény Gábor tiszteletes úr leírásából tudom, hogy azon Boditsi-nek vannak írva. Ez szerint a harangok felirata: " Ág. H. Ev. Egyháznak Ajándékozta: Dr. Makray László és neje Román Erzsébet. Leányuknak, Erzsébetnek emlékére. Öntötte Boditsi S. Baján. ---- 1930. 43. kg. ---- Sz. 1661." A nagyobbik harangé: "Élete legszebb virágzásában elhervadt leányuknak Erzsikének örök emlékezetére öntették emlékét kegyeletes szívvel őrző szülei. Dr. Makray László és neje Román Erzsébet. Öntötte Boditsi S. Baján. ---- 1930. 137. kg. Sz. 1660.
Bodicsy Sándor nevét láttam Bodicsi-nek is leírva, de általában Bodicsy-nek írva szerepel.
Ifj. Éber Sándor - aki gyermekkorában szívesen időzött a mester múhelyében - sokat mesélt nekem róla. Egy 1901-ből származó fényképet látni Bodicsy mesterről és embereiről - műhelyének udvarán készített csoportkép - Szedő István mérnök autókerék szabályozó műhelyében a Szent Antal utcai iskola mellett.
Amióta olvastam a hozzászólásodban a Boditsi nevet, azóta törtem a fejem, hogy ugyan honnan ismerős. A napokban átpakoltam a szekrényt és találtam három tárgyat, amit még édesanyámtól kaptam. Kettőt azzal a felirattal, hogy Bodicsy harangöntő készítette, Baján.( valószínűleg nem jól emlékezett a név helyesírására...) mellékelem a képeket, te biztos el tudod dönteni, hogy ez valóban onnan származhat vagy nem, mert jelzés nincs egyiken sem.
Szia Zoli bácsi 1977-ben, a Táncsics utca 8. szám alatti zeneiskolában dolgoztam.
Én is:-) a zongorán, hogy megtanulhassam rendesen.. A Bácska, nekem, gyereknek egész más volt, az érdekességek egész tárháza. Mit foglalkoztam én azzal, hogy néz ki... Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy később- 1982-ben - a szakközepes fotószakkör tagjaként megpróbáltam művészi képet készíteni róla, de nem sikerült.
Átalakítás? Nem életszerű, úgy fog járni mint a Skála Pesten. Dózer! Gondolom még mellévesznek egy két házat a zenei felé és lesz egy központi plazank! Ne reménykedjünk, az sem fog illeszkedni!
Amikor a Bácska Áruházat építették, a hetvenes évek végén, 1977-ben, a Táncsics utca 8. szám alatti zeneiskolában dolgoztam. A helyén állott lakóház előtt is naponta elmentem, a Bácska építkezését is naponta láttam. Hogy milyen épület készül, arról az embereknek alig volt tudomása, inkább csak azt gondolhatták, hogy az áruház a kornak megfelelő, modern épület lesz. (Az építészetre is az útkeresés, és a minél olcsóbb kivitelezés volt jellemző.) Az kétségtelen, hogy a környező épületektől, a Táncsics utcai lakóházaktól, a plébániától, a ciszterci rendháztól, a régi kulturháztól stílusban merőben idegen épületet sikerült emelni. Városképi szempontból szintén ilyennek tekinthető, hiszen semmiképpen nem harmonizál a belvárosssal, a Táncsics utca régi polgárházaival, a Vörösmarty utcával vagy a Tóth Kálmán tér épületeivel. (A Táncsics utca 8. alatti zeneiskola - az ún. Koller-féle ház, melyet Bernhart Sándor polgármester segítségével, városi kölcsönnel vásárolt meg 1938-ban Liszt Ferenc Kör - épületének lepusztítása már előbb megtörtént, így nem volt módom megakadályozni. (Az új zeneiskola, az ún. Kiegel-féle ház (Kliegl) ház, Dózsa György u. 18. műemléki helyreállítása viszont példamutatóan történt. (Csak a falépcsők megtartása, - természetesen impregnálva vannak - kétévi küzdelembe került.)
A Bácska Áruházra visszatérve: egyszer - bőségesebb időkben - remélhetőleg mód lesz a homlokzat átalakítására. A környezettel jobban harmonizáló homlokzatot képzelek el, galambok nélkül.
most is ott van! Vasvári utca (korábban Patak utca) jelenleg inkább Sport presszó és Family diszkó néven híresült el! Esetleg részben mint Lady Fitness!
Nem olyan régi bajai képeslapok a Vateráról, csak úgy vegyesen. Marx tér, 1961. Tisztasági fürdő, 1967. (Ez nem tudom, hogy hol volt.) Tanácsköztársasági emlékmű (Tanácsköztársaság tér) Bácska áruház, 1977. Vojnich-kúria.
Kozma Robi barátom nagyszerű képeivel kapcsolatban többen is felfigyeltek a dr. Makray László-féle receptre, és kérdezték, ki is volt Makray László. Igyekszem rövidre fogva hírt adni erről a jeles bajai személyiségről.
1873-ban született. Középiskoláit Csurgón, az egyetemet Budapesten végezte. A millennium esztendejében, 1896-ban doktorált. A Szent Lélekhez címzett gyógyszertár tulajdonosa volt. Több társadalmi tisztsége között a Bajai Nemzeti Kaszinó elnöke, nagyon hosszú ideig, 1916-47 között a bajai evangélikus egyház felügyelője volt. Betöltötte a Bajai Vadásztársulat díszelnöki tisztét, a Bácskai és Tolna Megyei Gyógyszerésztársulat alelnöke volt. 1930-ban ajándékozta nejével, Román Erzsébettel a bajai evangélikus templom két harangját, korán elhunyt kisleányuk, Erzsébet emlékére. Az egyik harang 48 kg-os, a másik pedig 137 kg-os. A neves bajai harangöntő mester, Boditsi Sándor készítette. A harangok feliratát is ismerem, de igyekszem ezt a bejegyzést rövidre fogni, mert esetleg kitörli a gép. Szeretném nyilvánosságra hozni olyképpen, hogy röviden már írtam róla, a szabadkai Bácsország folyóirat igényt tart a bajai evengélikusok történetére, mellyel rövidesen elkészülök. (Egyszerű tényközlésnek szánom, talán egyszer sajtótörténeti érdekessége lesz, hogy az általam városvédő folyóiratnak alapított Bajai Honpolgár nem tart igényt működésemre.)
Mekkora Béke téri (akkor) kép!!! Parkoló traktor pont a tanács bejárata előtt, a méteráru bolt előtt oldalkocsis motor, kerékpárosok hada, az elöl álló Ik 601-es BAJA-Nagybaracska viszonylattáblája, sehol egy fekete Volga, sehol a késői korok autótömkelege, vásári borzadálya, leendő nagyzoló szökőkútja... Csodás kép a 60-as évek közepéről...
Régi bajai képeket kerestem egy bizonyos okból kifolyólag és véletlenül rábukkantam erre a helyre és sikerrel jártam. Gratulálok a topikhoz! Tök jó, hogy van.
