Segítség! Padlásunkon nagyon kicsi madárfiókát találtunk fészekből kiesve. A fészket nem találtuk meg. Találtunk egyet, de nem tudtuk megállapítani, hogy nincs-e az elhagyva. Nem mertük esetleg idegen, elhagyott fészekbe rakni. Most próbálom etetgetni, de nagyon kicsi, félek nem tudom megfelelően táplálni. Nem biztos, hogy megfelelő helyre, megfelelő ételt, elegendő alkalommal tudok neki juttatni. Fecskendővel nagyon híg vízben főtt búzadarát próbáltam adni neki (kukoricadara nincs itthon). Mit tudnék egy ilyen kicsikével tenni? Kb. 5 cm-es az egész csöppség. Most a markomban pihenget, nehogy kihűljön... Segítség! Nem lehet sehova vinni ezeket a bajba jutott csöppségeket?
Nemrég én is felneveltem két balkáni gerlét, de az eggyik sajnos nem volt hajlandó enni, pedig ez volt az erössebb. Mindik keresztültaposott a társán amelyik sérült volt. Korábban egy két éve egy csóka volt a társam amig meg nem tanult repülni. Egy varjut is találtam de ez azt hiszem macskaeledel lett mert csak nyivákolt de semmit nem evett, lehet hogy nagyon megsérült amikor kivitte a szél a fészkéből.
Természetesen egyszer kibír a madár egy fél napot étlen-szomjan. Kétszer is. Egymás után is, ha a két koplalás között jól degeszre van tömve. Háromszori ilyen után már legyengül. Úgy pedig nem lehet felnevelni egy fiókát, hogy csak reggel és este etetjük.
Úgyhogy a 3-4 órát meg szabad szegni egyszer-egyszer, de rendszeresen nem.
A természet dolgába nem szívesen szólok bele, ha lehet. Az úgy van jól, ahogy van. De ha elém kerül egy jószág, az már úgy vélem, az én felelősségem. Az ember úgyis istennek képzeli magát, hogy eldöntheti mi káros és mi nem. Eleinte a verebet is károsnak cimkézték, mára mivel a kipusztulás szélén van, már védett. A természetvédelem ma nem szól másról, mint embervédelemről. Hogy az embernek mi hasznos, mi nem, mi van hasznára, mi nem. Az egyed istápolása úgy vélem talán nem nagy beavatkozás a faj létszámába. Az ember ugyis annyit pusztít. Egyébként jól írod, valóban drámát játszott az a kis gézengúz, de meg is nőtt akkorára, hogy no. :-)
Nyers étkezési borsót. Boltban kapható kis félkilós zacskóban. Zöld vagy sárga, mindegy. Ezt ledarálod liszt és mákszem közé eső őrleménnyé, este elleped a napi adagot vízzel, és reggel betömködöd a delikvens csőrébe. Minden adagot külön áztass, etetés előtt 5-8 órával. A 10 óránál idősebbet dobd ki, mert megindult az erjedés.
:-) Minden fióka kellően önző ahhoz, hogy a maga hasát megtömesse valahogy, és egyik sem rest arra, hogy rettenetes drámát játszanak éhezésük demonstrálására. A fura az, hogy sokszor saját szüleiket sem kímélik erőszakosságuktól. A természet, úgy tűnik, kegyetlen. Galambjaim vannak, és nem mindegyik tud egyforma jól nevelni. Nem ismerem az okát. Nem arról van szó, hogy nem akarnak nevelni, csak éppen nem megy. Ezek a szülők annyira kimerülnek a fiókák folyamatos követelésére átadott táplálék elvesztése miatt, hogy valósággal támolyognak az erőtlenségtől. Rendkívül nyomorúságos állapot. Ezt csak azért írtam, mert Te láthatólag masszív állatvédő vagy, és az ilyen ismeretek segítenek megérteni a világ működését. Mi a helyes: kipusztítani az alulvitalizált vonalat, vagy minden leendő generációnál nekem be kell szállni az összes fiatal nevelésébe mondjuk töméssel?
Igen azt jó lenne tudni, mert én a vizet adtam, a tojás szinte mindenhol írva volt. N em akartam rosszat, s leht mégis az volt a baj. Bár amennyit tudtunk neki adni, abból inkább arra következtetek továbbra is, hogy kevés volt az élelem, s ha a tegnapot már így töltötte, akkor nem tudta össze szedni magát.
Teljességgel elfogadom, amit mondasz. Amit írtam az azon a tapasztalaton alapult, hogy amikor egy rigófiókát fogadtam be, az kb. 3-4 óránként olyan sipákolást csapott, hogy ész nélkül mentünk neki felváltva kaját adni. (Még így is szólt a szomszéd, hogy jobban zavarja, mint a kutyaugatás!) De a víznélküliség valóban komoly gond lehet egy fióka számára.
Ez a 3-4 óra túlzás, a természetes kiválasztódás gondoskodott róla, hogy az állatok el tudjanak viselni nagy éhségszakaszokat is. Ez nem azt jelenti, hogy helytelen a rendszeres táplálás és itatás, de egy fióka biztosan nem azért pusztul el, mert mondjuk 6 órán át nem kapott enni. Egy ilyent ezer százalékos bizonyossággal károsodás nélkül átvészeli. Az itatás nagyobb gond, ezért is javaslom, hogy mindig órákig előáztatott magtáplálékot adjatok, hogy az a maximális víztartalmat felvegye. Mind a szénhidrátok, mind a fehérjék kémiai elbontásához nagy mennyiségű vízre van szükség. Ha ez nem áll a szervezet rendelkezésére, leáll az emésztés, az állat szenved, toxin termelődik, és minden rosszra fordulhat. Nagy melegben ez különösen veszélyessé válhat, tekintettel a hőmérséklet okozta nagy vízigényre.
Hm... Írtam, hogy a madarak, és különösen a fészekben nevelkedő fajták, és különösen azok fiataljai rendkívül kényesek a fajspecifikus táplálásra. Amíg nem tudod azonosítani, nem tudod táplálni sem. A begyébe tömött, de számára emészthetetlen fehérje órákon belül toxintermelést indít el, és a madár elpusztul. Ha javasolni kellene, ismeretlen fajtánál én borsódarával próbálkoznék, ez elegendő fehérjét tartalmaz, és valószínűleg minden madár fogyaszt belőle, még a rovarevők is. (Természetesen a kifejezett ragadozók kivételével, de ezek felismerhetők csőrükről.) Talán ez adná a legnagyobb esélyt, hogy felnevelhesd. De a víz nagyon fontos. A madarak anyagcseréje nagyon gyors, és ehhez sok vizet igényelnek. A táplálék 3-6 óra alatt végighalad az emésztőrendszerükön.
Hali!Én ma mentettem rozsdafarkú-fiókát.Nálunk dettó a kutyák a gáz.Kis hülye fióka kirepült de leszállt ilyen kivágott nádakra és 2 vaskos nád közé beszorult a lába. A párom kiabált hogy jöjjek,mielőtt a kutyák szétszedik.Ő nem fogta meg,undorodik a madaraktól...én lerohantam,kiszabaditottam és feldobtam,a szomszéd kertje fele:át is repült szépen!
Hát hazaértem, de sajna már nem él a madár. Mielőtt elmentünk "szétfeszítéssel" adtunk neki tojást , de már akkor is csak gubbasztott, s már nem csipogott egyáltalán. Rggel pedig még nagy hangja volt. Nem tudom tegnap mennyi ideig lehetett már a földön, a testvérei már nem éltek. Én azt hittem azért, hogy ha eddig bírta megmarad. Tévedtem, s nagyon sajnálom. Legközelebb egyből erőszakhoz folyamodok, mert szerintem túl legyengülhetet, azért ne akart már enni. Köszi mindent, rendes csapat vagytok, nekem nem sikerült sajna. De idézőjelben jegyzem, azért mentettem ma madáréletet. Rozsdafarkú mama a fűzfánkra hívta kicsinyeit. Van három kutyánk, s macskánk, azok a kis buták meg mindig leszáltak. Nem győztem kint állni, hogy biztos legyek abban, hogy elmentek az udvarról. A szetter pedig nagyon figyeli ám a madarakat.
Hántolt napraforgómagot, főtt tojást, esetleg apróra tört dióbelet adjatok neki.
Ha túléli a kereskedésekben kapható kanári keverék legyen előtte, de a napi adagot érdemes gyúródeszkán a nyújtófával éppen csak megroppantani, mert még ha fel is veszi nem tudja megtörni.
Szentigaz, akármilyen fióka, három-négy óránként enni kell neki adni. Ha beleerőltetitek az első falatot, valószinüleg a többit már könnyebben fogadja.
Ha nyomásra nem nyílik a csőre, óvatosan szét lehet feszíteni jobb kézzel, majd a nyílásba dugni a bal kéz egyik ujját, így a jobb kéz felszabadul a kaja és a csipesz kezeléséhez.
Meg kell tömni, lehetőleg sérülésmentesen, de határozottan. Ha a bal kezedbe veszed a madarat, és két oldalról a bal mutató- és hüvelykujjal kissé megnyomod a csőrtövét, kinyílik a csőre. Egy csipesszel nyomj bele egy kis gombócnyi kaját, és told le olyan mélyen a torkába, ahonnan már nem tudja visszaköpni (általában a nyelvtő mögé került kaját már lenyelik). Ha bent van a kaja, tedd le a madarat, hagyd nyugton, amíg nyeldekel, aztán jöhet a következő gombóc.
Egy ilyen kis madár egy egész napot nem bír kaja nélkül, pláne, ha eddig sem evett túl sokat. Három-négyóránként etetni kéne reggeltől estig. Ha biztosra akarsz menni, vidd be az Állatkertbe, az Élet és Halál Házának madármentő helyére (a kapunál elirányítanak).
Ilyen a zöldike fióka, kirepülés előtt, a kertünkben rendszeresen költ. A stinglinc csőre vékonyabb. Nyugodtan bele kell erőltetni a kaját, ne éhezzen estig !
Próbálgatjuk minden módban, ha közel hajolunk hozzá, akkor megcsípi a szánkat. A gyerekek már úgy is próbálták, de a kaját nem vette le csak megcsípte őket. Viszont, ha lerakjuk mondjuk az ablakpárkányra, akkor visszaugrik a kezünkre. Sajna most elmegyünk itthonról, s csak este jövünk haza, addig valamit még adni kell neki. A csőrét nem mertem kinyitni sehogy, de megpróbálom. Én is gondoltam zöldikére, de nem találok olyan képet, ami igazán jó illene hozzá. Viszont akkor a giliszta nam jó neki .
Én zöldikének nézem. Van a környéken fenyőféle, ott költ. Magevő, a fiókák már 2 hetes korukban elhagyják a fészket és a szülők kint etetik. Főleg növényi táplálékkal ! Ezért áztatott magvak+keménytojás+sajt+reszelt sárgarépa, alma keverékéből képzett kis hengereket kell az első időben csipesszel, a csőrét két ujjal oldalról megnyomva, beleerőltetni. Nemsokára már magától kéri.
Ha csipeszt a feje fölé tartva (esetleg kicsit mozgatva) nem tátof akkor lehet, hogy már önállóan eszik. A vége felé nálunk is inkább szeretett már az elé szórt táplálékból csipegetni, mint elvenni csipeszből. A kép alapján szerintem nem erdei pinty, és nem is veréb. Vannak itt nálam hozzáértőbbek, akik majd megmondják milyen fajta lehet.
Na talán sikerül a kép. A kis hülye annyira csipog, de enni még mindig nem akar. Kínáltunk, darab gilisztát, párizsi őrleményt, tojást. Talán 3 gombostűfejnyit evett, annyira el van foglalva a csipogással, hogy egyszerűen kiesik a szájából a kaja. A képen nem nagyon látszik, de sárga a vonala.
Ha már magától iszik, akkor lehet, hogy elég nagy ahhoz is, hogy magától egyen. Ez esetben - ha valóban pintyféléről van szó - a legegyszerűbb, ha állatkereskedésben kapható kanári-magkeverékkel eteted.