Dehogyisnem tud, pont a hozzászólásodból rekonstruálható a valóság:
Hansel és Gretel egy "Alsó-Szászország".i család ikrei voltak. "Az éhínség 1317-ben érte el a tetőpontját" és ez miatt a szüleik "egyszerűen a sorsára hagyták az erdőben a gyermekeiket".
Hansel és Gretel megprobált tulélni, de az éhség miatt az elő házat ahova bekopogtak mézeskalács háznak hallucinálták.
Az ott lakó magányos asszony is már jo ideje levelet, makkot, rovarokat evett, épp ezért meg kellett ragadnia a felkinálkozo lehetőséget.
Igy a jövöre is gondolva, adva magának egy kis időt, erdei makkok örleményével felhizlalta az ikerpárt.
Mivel akkor már "több helyen kannibalizmus is előfordult" ez bevett szokás volt.
Egy fordulattal azonban az idős hölgy került a kemencébe.
A félig sült emberhusból az ikerek téptek maguknak cafatokat. Majd az ott talált vágóeszközökkel feldarabolták az emberi félig sült tetemet. Értesitve a faluban lakó hozzátartozóikat, velük együtt visszamentek, feldarabolták és zsirjában lesütötték az idős áldozatot, igy az éhinség idején megvolt az életbenmaradásuk esélye.
Na, igy már pontos. Igy meséld el a történetet a gyerekeknek.
"Hansel és Gretel, azaz Jancsi és Juliska meséje a német nyelvterületen."
Hansel és Gretel éhségükben vizionáltak mézeskalács házat? Csak mert akkor valós volt a történet.
" több helyen kannibalizmus is előfordult, "
és akkor a boszorkány is valós volt, aki felhizlalta Hanselt és Gretelt.
ez viszont azt jelenti, hogy Hansel és Gretel nemcsak tűzbe dobta a boszorkányt, hanem fogyasztottak a husábol is, illetve a maradékot hazavitték és zsirban lesütve tartositották?
Sajnos a szabályozatlan kapitalizmus ilyen állapotokat hoz létre, a jó klíma miatt sok vállalkozás települt oda, azok sok munkaerőt igényeltek, azzal senki nem foglalkozott, honnan lesz nekik elég víz, már a 1980-as években meg kellett volna tiltani új emberek letelepedését az államban.
Még 2085-ig lehet hatása, elvileg akkor lehetnek százévesek az akkor született gyerekek, addigra jó eséllyel burjánzó erdő lesz a robbanás környéke, tele állatokkal, akiket nem háborgat senki.
Igazából csak azért érdekes ez a 16.század végi aszály, mert már csak ez súlyosabb a mostaninál, de jó esély van rá hogy ezt is felülmúlják most, az emberi tevékenység következtében, én a kaliforniaiak helyében kezdenék új lakást / házat keresni, eleve nem is szabadna ilyen sok embernek egy vízhiányos területen élnie.
A középkori klímaoptimum végét és az ún. "kis jégkorszak" kezdetét Nyugat-Európában egy szokatlanul hosszú és rendkívül csapadékos időszak jelezte az 1310-es évek közepén, 1314-től 1317-ig.
Döbbenetes mennyiségű eső esett, volt olyan terület, ahol hónapokig gyakorlatilag folyamatosan esett.
A gabona kint a mezőn rothadt meg, a parasztok szükségből még a következő évi vetésre félretett vetőmagot is megették sok helyen.
Hatalmas éhínség alakult ki, az 1315 - 1317 évi Nagy Éhínség, amely elsősorban Észak-Franciaországot, a Brit-szigeteket, Németalföldet és Németországot érintette, kisebb mértékben azonban éhínségek voltak a Lenygel Királyság és a Baltikum nyugati részein is.
(A Mediterráneum, az Ibériai-félsziget és Itália szinte egyáltalán nem voltak érintettek, de a Kárpát-medence és a Balkán sem).
Döbbenetes jelenetek voltak, gyaníthatóan több helyen kannibalizmus is előfordult, de olyan is volt, hogy a szülők egyszerűen a sorsára hagyták az erdőben a gyermekeiket (Hansel és Gretel, azaz Jancsi és Juliska meséje a német nyelvterületen).
Az éhínség 1317-ben érte el a tetőpontját.
1322-ig tartott, mire az élelmiszerellátás biztonsága visszatért a korábbi mederbe.
A korábban a mezőgazdaság számára kifejezetten kedvező nyugat-európai klíma azonban több évszázadra megváltozott: hűvösebb és nedvesebb nyarak jöttek, ill. ősszel korábban kezdődtek a tengerparti részeken a nagy őszi viharok, amelyek a nagy vihardagályokat okozták főleg Németalföld és Alsó-Szászország, valamint Nyugat-Dánia partvidékein.
Egyes kutatók szerint az 1314-1317 közötti szokatlanul hűvös és nedves időszakot az új-zélandi Tarawera vulkán 1314. körüli kitörése okozhatta.
A Délnyugat-USA első európai gyarmatosítói a spanyolok voltak, de ők is csak 1598-ban alapították az első állandó gyarmatukat Új-Mexikóban (Nuevo México), a kormányzósági székhelyet, Santa Fé városát pedig 1610-ben alapították.
Ez a 16. sz. második felében történt nagy aszály tehát leginkább az indián őslakosságot érinthette.
A jelenséget tanulmányozó tudósok szerint az Egyesült Államok dél-nyugati államaiban már több, mint 20 éve tart az aszály, és még egyáltalán nem látszik a vége. Emiatt pedig egyre nagyobbak lehetnek az erdőtüzek, egyre drágább lehet az áram és az élelmiszer, mindennek pedig milliók életére lesz egyre nagyobb hatása.
Ilyen megaszárazság volt már a történelem során, nem is egy, de azért nem egy túl gyakori jelenségről beszélünk. A Science folyóiratban áprilisban megjelent tanulmány szerzői szerint olyan megaszárazság, mint amiben most az amerikai dél-nyugat szenved, az elmúlt 1200 évben négyszer fordult elő ugyanezen a területen, ezek közül viszont csak egy volt súlyosabb, mint a mostani, az 1500-as évek végén. Mindezt fák évgyűrűinek elemzéséből és talajmintákból származó adatokból állapították meg.
Más téma: Jövő év elején, 2022. január 1-jén lesz 100 éves Olaszország első nemzeti parkja, a Gran Paradiso.
(Európában is viszonylag előkelő helyen áll az időrendi sorrendben, korábban csak Svédországban, Svájcban és Spanyolországban létesültek nemzeti parkok.)
Majd erről is írok egy pár sort, de a lényeg, hogy jövő újévkor egy pohár pezsgővel a kezünkben ne feledkezzünk meg a jeles alkalomról. :-)
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy akkor a környéken már több éve aszályos időjárás uralkodott, éhínségek és járványok is előfordultak.
1728. tavaszán és kora nyarán pedig akkora aszály tombolt, hogy több hónapig egy csepp eső sem esett.
A babonás, tanulatlan nép természetfeletti magyarázatokért folyamodott, így kerültek a nézőtérbe a boszorkányok.
Az egyik vádpont szerint a boszorkányok "eladták a törököknek az esőt".
Egy akó pénzért hét esztendőre valamennyi csapadékot.
A megvádoltak között férfiak is voltak.
Végül 12 ember elégetésével zárult a tragikus procedúra, ez volt Magyarország történelmének legnagyobb boszorkánypere.
Már III. Károly király is felemelte a szavát a további boszorkányperek ellen, végül lánya és utóda, Mária Terézia volt az, aki az egész országban véget vetett ennek a tragikus bohózatnak és betiltotta a további boszorkánypereket....
Azért tettem ide, mert a több évig tartó aszály azért ebben is komoly szerepet játszott...:-(
Ezek nem művi dolgok, hanem a többi silusirányzattal (gótika, bizánci stilus, romanika, arab stilus, barokk ) egyenrangu művészeti stilus, ugy nevezik historizmus. Ennek a stilusnak a jegyében lett UNESCO világörökség Budapest belvárosa.
például a pesti Duna parti szállodák igazi szégyenfoltjai a városnak, hiába sztárolják a tervezőt a magyar építészek és persze a Hilton a budai várban is egy gyalázat, hogy oda épülhetett, ha nem lenne olyan drága, államosítani kellene és elbontani mindet
