A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
'mert ennek a térbeli szerkezetnek a legkisebb az 'anyag felhasználása'
"Nincs olyan kötelezettsége sem a világnak, hogy optimális vagy tökéletes legyen."
Az élet-telen anyagi 'világnak' tényleg nincs semmiféle "kötelezettsége" (pl., hogy ÉLET-et 'fejlesszen ki'... stb. ;), de Isten-nek van ilyen "kötelezettsége" - 'önmaga felé' ... !!!
Mert ha nem, akkor: "Egy kis kovász, az egész tésztát megkeleszti !" ... "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház, amely meghasonlik önmagával, fönn nem marad." ;-)
őszszakál 378 "Gyulabácsinak négy elemi részecskéből állt a világ, cseikbácsinak, már csak kettőből."
cseik 381 "lenyegeben csak egy. a G es B ugyan az a reszecskenek ket allapota. azt hiszem ezt is reszleteztem mar itt."
'Most valahogy nem ugrik be', hogy hogyan is lesz a "B reszecske"-ből, "G reszecske" ?! Ha lennél olyan kedves, leírnád ezt még egyszer röviden, tömören, 'érthetően'... ?! Köszi ! ;-)
cseik 382 "kozvetlenul semmilyen kiserlet nem tudja kimutatni a G reszecsket"
"Akkor milyen alapon gondolod, hogy léteznek? Logikai alapon? (igen!) Vagyis azért, mert ezzel mindent meg lehetne magyarázni? (igen, ha úgy van "megmagyarázva", ahogyan azt cseik a 388-ban 'levezette'..!)
Ha így is lenne, amíg közvetlen kísérlettel nem tudod kimutatni a G részecske létezését, addig miért fogadnák el a fizikusok, vagy a laikusok? "
pl. azért, mert 'arra alapozva', gyakorlati/valós haszna! van belőle az embernek... ! ("Mindenki önérdekből cselekszik." - 'Dr. House' pontosabban: minden értelmes lény 'haszonelvű' - még Isten is... ! ;) ;-)
( egyébként 'a saját portád előtt söprögetve' is találhatsz olyat,
ami nincs "bizonyítva" -mert szerinted sem lehet..!-,
Valamikor majd eljutnak odáig, hogy nincs is ennyi fajta mező, amelyek egymással kölcsönhatnak. És csak egyetlen mező van, amely diszkrét energia nívókra felhasad(hat). Ehhez még sok embernek kell átlépnie a saját árnyékán. ;)
Addig is piszkálom kicsit a jelenlévőket, hogy a harmonikus oszcillátorokról gondolkozzanak. Mert jelenleg az a nézet, hogy minden mező harmonikus oszcillátorokból áll. Csak persze az egyiknek elektromos töltése van, a másiknak színtöltése is. Hogyan lehet ilyen tulajdonságokkal felöltöztetni egy harmonikus oszcillátort? Csörgősipkát adunk a fejére?
felesleges rugoznod ezen, nem szukseges bizonyitani a G reszecske letezeset ahhoz, h az elmeletem elfogadhato legyen. es ez nem csak az en velemenyem, hanem a tudomanyos allasfoglalas is.
minden elmeletnel meg kell hatarozni a kiindulo felteteleket. hivhatjuk prekoncepcionak, munkahipotezisnek, posztulatumnak v axiomanak.
tehat a posztulatumban le kell fektetni minden olyan entitast es folyamatot illetve masok altal kimondott axiomakat, amit az elmeletunkben hasznalni akarunk.
a posztulatumnak harom feltetelnek kell megfelelnie:
- belso ellentmondas mentesseg, vagyis nem lehetnek benne ehumasnak ellentmondo reszek.
- kulso ellentmondas mentesseg, vagyis nem mondhat ellent jelensegnek.
- meghatarozottsag, vagyis csak azt tekinthetjuk a posztulatum reszenek, ami entitast, tulajdonsagot, osszefuggest v axiomat teljeskoruen meghatarozunk.
ezen tulmenoen semmi bizonyitasi kenyszer nincs. ha a kesobbiekben az derul ki, h a posztulatumunk barmelyik feltetele nem teljesul, akkor a posztulatum ervenyet veszti, a ra epitett elmelettel egyut.
ezutan mar a posztulatumunkra felepithetjuk az elmeletunket, a harom feltetel betartasaval, vagyis az elmeletunk minden kovetkeztetesere es kijelentesere igaznak kell lenni, h
- a posztulatom kijelenteseinek nem mondhat ellent,
- a tapasztalasoknak nem mondhat ellent
- a posztulatumban lefektetettekbol kovetkezzen, minden egyeb feltete nelkul.
ha ez a hat szabaly betartasra kerul, akkor qz elmeletunket helyesnek es validnak kell tekintenunk. ha nem teljesulnek, akkor meg lehet helyes, de nem lehet valid. ilyenkor a posztulatumunkat at kell irni es a teljes elmeletet ennek alapjan ujra levezetni.
tehat, amig nem bizonyosodik be, h G reszecske nem letezhet, addig igaznak kell elfogadni annak feltetelezeset.
„Az 'én világképemben' mindent 1 "elemi részecské"-re lehet visszavezetni, ahol a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' 'alakulnak ki' a létező világ elemei...
Minden létező e.m. hullámokból áll, amelyek a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' haladnak/mozognak, csak a 'megjelenési formájuk' különböző.
Az energia, '3D-s tér-háló'-ban haladó e.m. hullámok, az "anyag"-nak nevezett 'jelenség' pedig, 3D-s szolitonok.” ;-)
Nagyon szimpatikus számomra az elképzelésed. Csak az a dodekaéder forma okoz egy kis zavart. Miért nem lehet a platóni testek bármelyike?;-)
kozvetlenul semmilyen kiserlet nem tudja kimutatni a G reszecsket, h hopp itt van egy reszecske. viszont kozvetve nagyon sok jelenseg, termeszetes v kiserleti, azt mutatja, h kell lennie egy kvantalt tomeg/energia hordozonak.
tehat a fotonok energia kulonbsege, a mindig elegendo mennyisegben rendelkezesre allo elektronok, kulonbozo tomegu es egymasba atalakulo reszecskek stb
"Gyulabácsinak négy elemi részecskéből állt a világ, cseikbácsinak, már csak kettőből. Redukálta a matériát. A végén meg csak egy marad."
;-)
Az 'én világképemben' mindent 1 "elemi részecské"-re lehet visszavezetni, ahol a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' 'alakulnak ki' a létező világ elemei...
Minden létező e.m. hullámokból áll, amelyek a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' haladnak/mozognak, csak a 'megjelenési formájuk' különböző.
Az energia, '3D-s tér-háló'-ban haladó e.m. hullámok, az "anyag"-nak nevezett 'jelenség' pedig, 3D-s szolitonok. ;-)
Gyula bácsinak négy elemi részecskéből állt a világ, cseik bácsinak, már csak kettőből. Redukálta a matériát. A végén meg csak egy marad. (a hegylakó);-)
ne keverjuk ossze a jelenseget a magyarazattal. az antianyag es pozitron lete csak feltetelezes, ami magyarazatot adhat a jelensegekre. jol bevett szokas a fizikatudomanyban, h ha egy uj jelenseget tapasztalnak, ami nem magyarazhato az elfogadott elmelet alkatreszeivel, akkor kitalalnak egy ujat, uj tulajdonsagokkal.
az en elmeletemben mindezek illetve az elektron es a proton, mint egyeduli valos reszecskek, a G es B reszecskebol vannak, illetve azok hatasa nyilvanul meg mintha lenne olyan reszecske.
antianyagra azert volt szukseg, mert az anyag kepes arra h eltunjon vagy a semmibol elotunjon. az elmeletemben a P reszecskek kepesek eldobni a B reszecskeiket, felszivodnak illetve G reszecskek kepesek ujra osszeallni, reszecske kepzodik.
az elmeletemben a P reszecskek reakcioja egy magneses mezore nem toltesbol, hanem a meret sebesseg aranybol szarmazik.
a foton az egyut halado G reszecske halmaz.
a gravitacio a G reszecske cskek aszimetrikus sebessegenek es a B reszecske mezo suruseg valtozasanak eredoje. harom szakasza van, ket vonzo es egy taszito. ezeket gondolja a fizika kulonallo gravitacionak, elektromos toltesne
„a gond ott van a kísérleti bizonyítással, hogy ha egy kísérlet nem várt eredményt hoz, akkor az elfogadott elméletet próbálják foltozgatni, nem pedig elvetik.”
Amennyiben a nem várt kísérleti eredményhez kellene elméletet alkotni, vagyis nem fordítva ülünk a lóra, hanem lovat cserélünk, előbb-utóbb elfogynak a lovak. (marad a gyaloggalopp);-)
hivatalos megfogalmazásban ez egy hipotézis. magyarban erre lehet használni az elmélet fogalmát is, de pl angolban már nem. elméletté akkor válik, ha elfogadják. vagyis az elmélet és a hipotézis közötti különbség szubjektív. az elméletnek vannak egyéb kitételei is, amiket nem kell vizsgálni a hipotézisnél.
határozott hatóköre van, vagyis h mire vonatkozik és abban a hatókörben teljes érvényűnek kell lennie
ellentmondás mentes
essen egybe a jelenségekkel
reprodukálható legyen, vagyis kísérlettel tesztelhető
csak zárójelben megjegyzem, vannak olyan elméletnek elfogadott hipotézisék, pl relelm, kvantum mechanikai, amik nem felelnek meg minden feltételnek, mégis elméletnek fogadták el.
az én elméletem (így magyarosan) hatóköre a teljes fizika.
tökéletesen ellentmondás mentes, minden jelenséget arra a pár alapfeltevésre alapozva magyaráz, amit itt is összefoglaltam korábban. 235.hsz
azt nem állíthatom, hogy abban minden jelenséget magyaráz, de azt igen, hogy eddig egy jelenséget sem találtam, amit nem magyaráz. meggyőződésem, hogy minden jelenségre van benne magyarázat.
számos olyan kísérleti eredménnyel esik egybe, amikre jelenleg nincs hivatalos magyarázat vagy a magyarázat ellentmondásos.
csak pár ilyen. a michelson-morley kísérletek, iszugyi ejtőkísérlete, a hidrogén atom fényképe, a fény lassított felvétele. de számos mindennapi jelenség ill iskolában tanított kísérlet is. pl. az em hullámok kis résen is áthaladnak, az elektromos töltések kísérletei, amik nem magyarázhatóak azonos szabály szerint. anyagok mágnesessége ill szupravezetés. a fúziós erőmű lehetetlensége stb stb.
csak az általad említettek:
kezdeti felfúvódást - nincs kezdeti felfúvódás, hanem ciklikus tágulás zsugorodás van. a folyamat a 245. hsz ben részletezve
az anyag-antianyag arányát - nincs antianyag. a gravitációs anomáliák a hibás gravitációs elméletből fakadnak. a gravitáció a 257. hsz ben, illetve az univerzum folyamatai bővebben a honlapomon a relelm cáfolata és az mm kísérlet magyarázata témájú publikációmban van leírva, magyarázva.
a gyorsuló tágulást - a fenti hsz ben benne van a tágulás-zsugorodás üteme. mi éppen egy gyorsuló fázisban vagyunk.
a távolhatást - nem létezik. a távolhatás csak egy jelenség, ami részecskék szabályos időközökben megváltozó forgásirányából adódik. ha egy halom részecskét em mezővel szétválasztunk, akkor a két különböző forgásirányú részecskék két csoportba oszlanak. ha ezután vizsgáljuk őket, akkor a forgásuk szükségszerűen ellentétes lesz. a forgás a spin. a spintől is függ, h egy részecske merre tér ki az em mező hatására. ez az elméletem VII. fejezet 6. és 7. szakaszában van részletezve.
a gond ott van a kísérleti bizonyítással, hogy ha egy kísérlet nem várt eredményt hoz, akkor az elfogadott elméletet próbálják foltozgatni, nem pedig elvetik.
sikerülni sikerült, de a végleges változathoz meg kell várni a tavaszt, vagyis a fűtési szezon végét. ugyanis annyira érzékeny a cucc a hőmérsékletre, hogy a fűtési ciklusok belezavarnak, hiába a vastag hőszigetelés. a lassú hőváltozásra belőttem a képletet, de ennek a változói függnek a hőváltozás intenzitásától is. lassú hőváltozást tudok kezelni, a nagyot nem a sok ismeretlen paramétere miatt. annyit meg nem ér, hogy ezeket is mérjem. megvárom amíg ezzel nem kell számolni.
nekem egyébként egyértelmű az eredmény, pont azt hozza amit vártam. még egy kicsit többet is.
most az áramtermeléssel kísérletezek, egyenlőre mérsékelt sikerrel. viszont ebből is tapasztaltam új dolgokat, amivel érdemes foglalkozni idővel.
ok, akkor neked isteni szubsztancia, nekem üres tér. neked van rejtett változó, nekem nincs. ezt itt most szeretném lezárni, mert ln nem hiszek istenben, viszont ezen vitázni sem. hit nem lehet tudományos eszmefuttatás tárgya.
igen, ez egy olyan bizonyításra nem szoruló állítás, hogy amíg nem bizonyítunk egy kapcsolatot, addig a kapcsolat létére nem hivatkozhatunk. szerintem ez a téma is kifujt...
szerintem meg igen. de mint az előzőek ezt sem érdemes tovább bonyolítani.
„szubsztancia* > A jelenségek sokféleségének állandó, megmaradó alapja, ill. vmely dolognak az a belső természete, lényege, amely a külső jelenségekben megnyilatkozik.”
A végtelen nagy potencia, „A jelenségek sokféleségének állandó, megmaradó alapja” amely a megnyilvánulatlan téridőnek „a belső természete, lényege, amely a külső jelenségekben megnyilatkozik”, a kiterjedése által.
Amennyiben egy folytonos dolog a téridő szubsztancia, úgy a végtelen kiterjedése is végtelen energiát jelenít meg.
Ha, viszont finomszerkezetű kvantumos, akkor a végtelen sok véges (kicsi) energiájú kvantum jeleníti meg a végtelen (nagy) energiát. A végesekkel lehet manipulálni a jelenségeket. A végtelennel, csak a hívőket lehet manipulálni.
„Egyébként ötletként felvetődött már a kvantált (finomszerkezetes) tér, de ez is csak ötlet.” AZ.;-)
