A stáb a helyi viszonyokat adta vissza és mongolék nagyon nem tudják, hogy mi a gond, mivel az ő életükben ilyen nem fordult elő. Panaszkodtak, hogy nem jön az eső, a helyi tó vize ihatatlanná vált, a téli helyi legelőkön nem sarjad újra a fú... stb. A Dyscovery csak közvetítette, azt, hogy mongóliai szakértő tájékoztatta őket, hogy mi a gond és azt is bemutatta, hogy a megművel mezőgazdasági területek növekedésével még inkább csökken a legelő terület. Dokumentum film volt.
A Dyscovery-n épp arról volt mostanában szó, hogy Mongóliában az a megmaradt nomád is olyan létszámú állatseregletet tart fent, ami a környezet drasztikus pusztulásával jár.
Csak jobban tudják mongolék, hogyan is kell nomadizálni, mint a Discovery stáb ... Csinálják vagy ezer éve.
Éppen te "Kisetelközöztél" itt a minap ... De amúgy is csak rá kell nézni a térképre. Semmi drasztikus életmódbeli változást nem igényelt az errébb költözés. Sőt, a KM-ben még kedvezőbbek voltak az életfeltételek, mert több a csapadék, mint a prérin.
Nem vagyunk tisztában a honfoglalók korábbi lakhelyeinek méretével, legfőképp azért sem, mert a DAI adatai ellentmondóak, illetve a csatlakozó Kabarok által bitorolt területet sem ismerjük.
"Az állattartáshoz két elengedhetetlen követelményre volt szükség: a legelőre és a vízre. Ezek megszerzése viszont folyamatos vándorlással járt. A nomád életforma tehát lehetetlenné tette a tartósan letelepült életmódot, s az azzal járó állandó települések, városok, várak építését. A nomadizmus kezdetleges önellátó gazdaság volt. A nomád minden szükségletét ki tudta elégíteni saját életformáján belül. Az élelmezést és a lakást egyaránt a nomád állattartás termékeiből teremtette elő. Az egyszerű módszerek azonban, az időjárási viszontagságok, a természeti csapások és járványok még ezt az alacsony színvonalú önellátást is időnként lehetetlenné tették. Ilyenkor gyakori volt a teljes elszegényedés és az éhezés. Egyszerre mindössze pár nagycsalád lehetett együtt, mert a legelő csak bizonyos számú állatot tudott ellátni fűvel. Ily módon a nomádok nagy területen szétszórva éltek, de ez a szétszórt tömeg a steppe nyitottsága és a gyors közlekedési eszköz, a ló következtében pillanatok alatt tudott összeállni."
Egy helyen ez a mennyiségű állatállomány két hét alatt felzabált volna mindent a térképre vizionált területeiken és akkor hova mentek volna tovább itt a KM-ben újabb legelőkre? Sehová.
??
Hát ha az általad is a KM-vel kb. azonos területűnek mondott Etelközben 50 - 60 évig szépen ellébecoltak az elődök, akkor nem értem, mi a gond. Hungáriában is a kb. 895 - 955 közötti 60 évben kellett folytatni ugyanazt az életformát, és úgy tűnik, sikerült. Lásd pl. a korszak végével záródó lovas temetkezéseket is, no és az 50 - 60 kalandozó hadjáratot, tartaléklovastul ...
A kunokra vonatkozó adatok mennyire állják meg a helyüket? A kunok bejöttek, majd Kötöny meggyilkolását követően kimentek. Tudtommal már ezek a 40 E főt számláló kunok is sok problémát okoztak nomadizálásukkal (egy évnek sem kellett eltelnie). A kunokat később több alkalommal telepítették le, ami segítette az elhelyezésüket, illetve mint katonai kisegítő haderőként alkalmazták, akik kötelesek is voltak hadba vonulni. Szerintem ekkor már biztosan nem volt lehetőségük hagyományos nomád életmódjukat folytatni, mivel a király keretek közé "szorította" életmódjukat. A középréteg java jobbágysorba süllyedve a földeken tengette életét.
Ez nem hasraütésszerű. Nézz utána. A Dyscovery-n épp arról volt mostanában szó, hogy Mongóliában az a megmaradt nomád is olyan létszámú állatseregletet tart fent, ami a környezet drasztikus pusztulásával jár. Hiába mondják nekik, hogy kevesebb állat tartásával jobban járnának, mert a fűnek újból lenne ideje kisarjadni a téli és nyári szállásváltás között, és nem lenne akkora veszteségük, ezek le sem szarják a tanácsot. Még több állatot tartanak, hogy kompenzálni próbálják veszteségeiket, de ezzel csak a környezet - és így állatállományuk - pusztulását fokozzák. Egy családnak is hatalmas területre van szüksége és elárulom, hogy nem 10 állatot tartanak.
Rakjatok be még több Györffyt. Nagy mókamester volt az öreg. Minden alap nélküli kijelentéseiről volt híres. Hogy lehet vele jönni egy 21. sz. topikban? Tiszta vicc! Kurvára nem volt tisztában - mint ahogy ti sem - a valódi nomadizálással. Nem fogjátok fel, hogy itt nem a hortobágyi ménes tartásával hasonlatos állattartásról volt szó.
"4-500 000 főnyi félnomád nép feltehető jószágállományát."
Ez is vicc. A félnomád kijelentés, illetve az is, hogy félmillió. Amellett, hogy a nomádok harcosok voltak, állatot is tartottak... és nem a vicces háromszorosát, mivel az az infó arra vonatkozik, hogy harcban tartalék lovakat is vittek magukkal, melyek száma lehetett annyi, de amellett több száz lovat, marhát, juhot tartottak, mint haszonállatot, illetve mint kereskedelem alapját képező ménest. Tehát ez egy főre jutó állatállomány százszorosa volt az emberekének, ha nem az ezerszerese. Ebben a képletben viszont már viccesek a megálmodott szám adatok. Egy helyen ez a mennyiségű állatállomány két hét alatt felzabált volna mindent a térképre vizionált területeiken és akkor hova mentek volna tovább itt a KM-ben újabb legelőkre? Sehová.
"Előzetes becslés bárkit meggyőzhet arról, hogy az a legelőföld, ami a X. századi Magyarország 22 000 000 hektárnyi (40 000 000 kat holdnyi) legeltethető területén rendelkezésre állt, olyan magas jószágszám eltartására képes, ami többszörösen meghaladta egy 4-500 000 főnyi félnomád nép feltehető jószágállományát....Mindebből leszűrhető, hogy téves az a közhiedelem, mely szerint az új hazában a honfoglalóknak állataik számára nem volt elegendő legelőjük. Ellenkezőleg, annyi és olyan változatos legelő állt rendelkezésre, hogy egy-egy aszályos év nem okozott katasztrofális állatpusztulást."
" De a nomadizálást próbálták tovább folytatni, és ezzel rendszeresen tettek kárt más tulajdonosok birtokain. "
Így van, tehát az az életforma itt nem működött. Nem az a kérdés, hogy számmisztikailag kit zsúfolsz be a KM-be, hanem az, hogy itt nem tudtak úgy élni, mint kint a sztyeppén. Hozzáteszem, hogy a honfoglaló haderő létszámára nem az szolgáltatja az adatot (hogy mennyien fértek el a KM-ben).
Ez ugye éppen 20% harcos volna, ami számodra is elfogadható (tehát a szumma 5000 db X. századi sírból 1000 db elkelő lovas/fegyveres.). Bár lehet, hogy kicsit kevesebb, hiszen nők/gyerekek is vannak a lóval temetettek között.
Két nappal a Magyarok IX. Világkongresszusánmak nyitánya előtt a Petőfi-konferencia társelnökei, a Világkongresszus Szervező Bizottsága, valamint A.V. Tyivanyenko professzor és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyílt levéllel fordult a Magyar Tudományos Akadémia vezetőihez és tagjaihoz, amelyben nehezményezték az MTA tétlenségét Petőfi Sándor szibériai életszakaszának feltárásában és meghívták annak képviselőit az MIXVK keretében zajló Petőfi-konferenciára, azért, hogy megismerhessék a legújabb kutatások eredményeit. Négy nap múltán megérkezett az MTA válasza, amelyet nevével senki sem vállalt. A levél, amelyet felolvastak a Petőfi-konferencia záró napján, elemi felháborodást váltott ki. Az MTA számára nem jelent semmit, hogy Oroszország Igazságügyi Minisztériumának honlapján közzétették: igenis hurcoltak el 1849-ben magyar hadifoglyokat, közöttük Petőfi Sándort. És az sem hatja meg e súlyos közpénzeket emésztő társaságot, hogy tegnap megjelent és részletesen ismertette családjuk életét Petőfi Sándor burját szépunokája. Ahelyett, hogy sietve genetikai mintát kértek volna tőle... Alább az MTA botrányos válasza.
Tisztelt Szervező Bizottság!
A 2016. augusztus 13-án kelt levelükre, amelyben megszólítják a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, az alábbiakban szeretnénk válaszolni. Minden más előtt, ahogy korábban, úgy most is visszautasítjuk azokat a vádakat, miszerint az Akadémia kutatói szándékosan meghamisítják a történelmet, eltitkolnak történeti dokumentumokat stb. Emlékeztetnénk Önöket, hogy mindezen súlyos állítások bizonyítást igényelnek az Önök részéről. Ennek híján nem egyebek puszta vádaskodásnál, amelyek szakmai és emberi tisztességükben sértik az akadémiai kutatókat.
Petőfi Sándor állítólagos barguzini halála, illetve minden ehhez kapcsolódó további következtetések kapcsán a tavalyi év folyamán részletesen kifejtettük álláspontunkat. E szerint semmiféle érv nem szól amellett, hogy Petőfi Sándor Barguzinban élt volna 1849 után. Így csak ismételni tudjuk az akkor (és korábban többször) elmondottakat, hogy az állítás tudományosan (sem a történeti kutatások révén, sem pedig genetikai vizsgálatokkal) nem igazolható. Ezt figyelembe véve, nem áll szándékunkban részt venni a rendezvényen.
Üdvözlettel:
MTA Kommunikációs Főosztálya
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TITKÁRSÁGA
KOMMUNIKÁCIÓS FÕOSZTÁLY
HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES DEPARTMENT OF COMMUNICATIONS
H-1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. (H-1245 Budapest, PO Box 1000)
- a lovas sírok között vannak ugyan női és gyereksírok is, de alárendelt mennyiségben, tehát a férfiakhoz tartozott megfelelő számú honfoglaló nő és gyermek is (ott vannak a Makkay összeállította táblázat 5000 db. X. sz.-i sírszámban. Ezek nyilván zömmel nem effektív családtagok -- miután a síroknak mindössze 0,25 - 0, 50%-át tárták fel Makkay szerint --, hanem csak a statisztikusan az adott férfi számra eső nő/gyerek. És, persze, a női sírokra is "esnek" férfiak/gyerekek, de ezeket most hanyagolhatjuk a relatíve kevés női/gyerek sír miatt.)
- a fegyveresek csak férfiak, így ők is hoztak az akkori "családmodell" szerint nőket/gyerekeket, szintén az 5000 sír között.
Jó, akkor nézzük az egyértelműsíthető régészeti leleteket, azaz a cca 1000 db mással össze nem téveszthető X. sz.-i honfoglaló sírt. Ez ugye nagyjából 250 db/generáció (= effektív honfoglaló hagyatéka). Makkay/Vékony feltártsági mutatóiból számolva (0, 25 - 0,55 %) ez kiad 50 - 100 000 honfoglalót.
Több irányból indulva is ide jutunk, láthattad. (És még nem is számoltunk a bejött köznéppel ...)
Nem mondtam, hogy sokkal nagyobb területről érkeztek ide. Az un. "Kis Etelköz " elképzelést pereferálva, tartható a terület nagysága, de ettől még nem voltak sokan.
Nem mondta senki, hogy nem férnek el sokan ezen a kis területen, és azt sem, hogy a KM nagy része víz borította lenne... arról van szó, hogy sokan elfértek, de nem sok nomád. Az más kérdés, hogy az a kevés is, aki ide jött alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz, de ez a terület akár egy generáció nomád népét sem lett volna képes eltartani. Ahhoz meg ugye idő kell, hogy valaki szép lassan áttérjen egy másik életformára, ami - nagy valószínűséggel- már nem is az ő életében történik, hanem az utódaik adaptálódnak a helyi viszonyokhoz.
Tehát mongoléknál: 3 mió ló/1 mió nomád vs honfoglalóknál 300 ezer ló/100 ezer nomád. (És ebből szépen kijön a "20.000 lovas" harcos, azaz 1/5-nyi a hadrafogható.)
És máris ott vagyunk Makkay 100.000 honfoglalójánál ...
Mert így számolsz. Akkor meg megint nem műxik a minima kombinatiód, mivel, ha a 3 milla monginak 30 % nomád 'harcos', akkor a honfoglalók lélekszáma, a rendelkezésre álló vonatkozó adatok alapján, max. 60 ezer fő.
"Approximately 30% of the population is nomadic or semi-nomadic; horse culture is still integral. "
"At 1,564,116 square kilometres (603,909 sq mi), Mongolia is the 19th largest and the most sparsely populated fully sovereign country in the world, with a population of around 3 million people."
