Szia Cam! Sajna a lustaságom miatt megszivtam egy szkópos mérésnél! Digitális szkópal mértem és a laptopot a kocsi szivargyujtójára dugtam, már merült az akksi és rest voltam elővenni a hálózati csatlakozóját! Megfeledkeztem arról az alapvető szabályról hogy a szkóp negativja mindig a testen legyen, igy aztán elfüstölt a laptopom! Bár egy olcsó kinai gép volt, mégis vérzett a szivem, igénytelen strapabiró pont mühelybe való volt. A testpotenciálra k..ra vigyázni kell! Ezt a saját káromon megtanultam! Hali!
Talaltam kozben infot az oszcilloszkopokrol. (az csomagban, ami anno kis segitseggel fellett rakva az ASZM topikba letoltesre.)
Igaz, tulnyomoreszt a hagyomanyos, katodsugarcsoves teknikel foglalkozik.
Par kerdesem lenne.
analog szkopnal
""lenne egy színuszhullám, mely 2 szer rajzolódna ki az ernyőre meg egy picit, mert a 20 msec periódusidő éppen 4 osztásnyi hosszú lenne ( 5msec/div) ""
Ezt ertem.. s mikor frissit kepet, vagy ez pl hibas (random) jelalak keresesre csak veletlenszeruen jo?
Masik, ezt konyvben olvastam, mit perpill nem tudok idezni.
Testelesrol ir valamit, hogy ott figyelni kell.
LCD kepernyos gepnel is van ennek jelentosege, hogy honnan kap testet?
(ha lehet, maradjunk ennel a verzional, mert az van, azon tudok csekkolni)
Parhuzamos meres tortenik mindenesetben? (pl, CAN, bar ebbe most meg ne menjunk bele. :)
Mit NEM szabad, vagy mit, milyen formaban NEM szabad merni szkoppal?
A bitekröl és az alapokról jut eszembe:azt tudod hogy 10 féle ember létezik? Az egyik ismeri a bináris számrendszert , a másik nem. Bocs az off-ért .Szoval :engem is érdekel a szkópos téma
Az oszcilloszkóp olyan (elektromos) jelek mérésére (vizuális megjelenítésére ) szolgál, melyek feszültsége időben nem állandó->változik. A zsebtelepet kár ilyennel nézni, mert ha most 4.5V van a kimenetén 2 óra múlva is annyi lesz ha nem terheled. Viszont a főtengely jeladó kimenetét, amin pl. 5V van ha bütyök van az érzékelő előtt és 0V van ha árok és ez nagyon gyorsan változik , mondjuk padlógázon, már érdemes.
A(z) (kép)ernyőn balról jobbra halad a sugár ami ha megállítod egy pici világító pöttyként látszana az ernyőn. Az alapvonaltól mért függőleges távolsága attól függ, hogy a mérendő feszültség az adott pillanatban mekkora. Az ernyő vízszintesen és függőlegesen osztásokat tartalmaz ( négyzetháló). A sugárnak két paramétere van:
- 1 osztást az ernyőn vízszintesen mennyi idő alatt tesz meg ( time/div...idő/osztás) - 1 függőleges osztás mekkora feszültségnek felel meg. ( volts/div....feszültség/osztás)
Ha egy színuszos 50Hz frekvenciájú váltakozó feszültséget mérsz vele, melynek csúcstól csúcsig a feszültsége 20V , akkor pl. az én szkópomon a következő beállítások lennének:
50Hz periódusideje 20 millisecundum.-> A sugár 5ms alatt 1 osztást tenne meg ( kezelőgombokról beállítható!) és a függőleges eltérítés 5V/osztás lenne.
Így az én 10x10 osztást tartalmazó ernyőmön lenne egy színuszhullám, mely 2 szer rajzolódna ki az ernyőre meg egy picit, mert a 20 msec periódusidő éppen 4 osztásnyi hosszú lenne ( 5msec/div) és függőlegesen 4 osztás magas lenne ( az alapvonaltól le és fölfelé 2-2 osztás).
Ha a szkóp digitális, ugyanezek a jellemzők állíthatók be csak egérrel kattintgatva és nem csak a pillanatnyi, ernyőn lévő képet tudnád vizsgálni, hanem órákig mentené a HDD-re a jelalak paramétereit, amit utána egy képnézegetővel elemezgethetsz kedvedre. Ám a digitálisnak bizonyos felhasználás esetén annak hátulütői, de ez nem az autójavítás témaköre.
Ki kell próbálni egyet , méregetni és minden tiszta lesz. ( Én már egyszer invitáltalak egy szeánszra , de ha nem, hát nem ;-))))
*eloadat lassu... hogyan lehetne lambda erteken keresztul (vagy barhogy mashogy. :@) AFM-et csekkolni?
Szkopal?
Például szkóppal is , de nem mindegy milyennel!
Ha hosszú időn keresztül akarsz megfigyelni viszonylag lassan változó jeleket oda digitálisat kell használni és a mérés végén számítógépen kielemezni. Sajnos a jó digitális oszcilloszkópok nagyon drágák.
Ha viszonylag gyorsan változó jelekről van szó, pl. ABS kerékszenzor, főtengely/vezérműtengely jeladó, gyújtás, oda tökéletes egy analóg szkóp is.
Végül lassan változó jelekhez ha van hozzá affinitásod egy analóg, mutatós multiméter is hasznos lehet és meglepő módon sokkal több infót szolgáltat, mint egy digitális. ( Persze ne gagyi műszerben gondolkodj, hanem pl Ganzuniv 3 / Unigor-3N)
Mondjatok már valamit légyszi a LEXIA 3 nevezetü progiról, ha ismeritek.Saját célra szeretném megvenni,mert van egy xantia 2.0 hdi nevezetü pénznyelő automatám,és szeretném itthon olvasgatni.Van egy euroscan visa-m,de az nem olvassa.Láttam ezt a lexiát valahol,ahol 500-ért adták,nekem most 30-ért kinálják,és félek hogy kicsit átb....nak.
Sajnos, amit ígértem, nem találtam meg, de az alábbi link egy jó programra mutat, amivel megnyithatsz egy tetszőleges fájlt (kezdj egy szövegfájllal!) és a tartalmát meg tudod nézni hexadecimális, bináris formában, sőt azt is megnézheted, hogy a nézegetett tartalom mit reprezentálna, ha byte, szó (word - 2 byte) duplaszó (dword - 4 byte) előjeles (signed), előjel nélküli (unsigned) megjelenítésben, azon kívül lebegőpontos szipmpla (float) és dupla pontosságú (double) stb. alakban értelmeznénk. Sajnos ez egy 35 napos próba verzió, de "kíváncsiskodni" tökéletes.
Betűk esetében egyezményesen hozzá van rendelve egy-egy betű egy számértékhez és azt küldi el. Ha bővebben szeretnél róla tudni akkor a gugliban először az ASCII szóra keress rá, amely az alapvető kódlapokat tartalmazza. Manapság az UTF8 van leginkább elterjedőben.
"Normal" adat kommunikacio.. az a byte-s kozlesen alapul. (ha jol ertelmezem)
De ha csak annyit kell kozolni. "20" /10100/ akkor az csak 5 bit.
ilyenkor 5 bit lesz a byte tartalma.. vagy bekell toldani valamit, hogy egesz , 8 bites byte legyen belole.?
Ezeken a windozokon. nincs oly opcio.. hogy atallitok valamit.. s akkor nem a betut/szamot latom, mit leutottem.. hanem annak x szamrendszer szerinti megjeleniteset, magat.. az elkuldendo bit/byte-ot?
Ez az egesz.. nem fontos.. s nem fogom tudni sehol alkalmazni.
Kicsit pontatlan volt C20NE megfogalmazása: 1 byte nem 256 darab, hanem 1 db, de 256 különböző szám ábrázolására alkalmas.
A kérdezett számot most nem fogod megtudni, mert bár binárisan
1 1101 0011 1010 0100 1011 0111 1111 0010
, de ekkora számot (általában) nem így tárol egy ámítógép. Lebegőpontosba most nem fogom átszámolni neked, mert ahhoz elő kellene keresnem valami segédletet. Az is az egyszer megtanult, aztán elfelejtett kategóriába tartozik nálam :-)
Azt hittem hogy a soros vonali forgalom logolása történik. Az egyik ELM327es progri ilyen, naplózza a soros porti forgalmat. A módszer tetszik, több ilyen kütyüt csináltam már, amivel ilyen formán lehet kommunikálni. At eredeti ötlet talán a Hayes modemeknél jelent meg (AT parancskészlet).
CAN busz monitorozását nem csináltam még, de eszerint itt az ideje. Ha van lehetőség rákötni egy működő példányra, szívesen megcsinálom hozzá a befigyelő (sniffer) interfészt.
Igazából nem speciálisan az Opel érdekel, hanem bármi, ahol meg tudom nézni, mik szaladgálnak. Leginkább egy jó specifikáció érdekelne, de azt már megbeszéltük, hogy nyilván súlyos pénzeket kérnek el érte. :-)
Ez az átkozott index szétdobja a formázást ! A függőleges vonalakat nézd a számok mellett, azoknak elvileg egy vonalban kellene lennia az alatta lévő sorral!
Egy byte csak 0 és 255 közé eső számok ábrázolására alkalmas. Amint írtad:
1024 binárisan 10 0000 0000
Javaslom, hogy négyesével csoportosítsd a bináris számokat, ha már csoportosítod, mert onnan már csak egy ugrás és hexadecimálisan számolsz. :-)
Ha négyes csportokban írod fel, egy idő után ránézésre alakítod a binárist hexára.
Visszatérve az előző problémára: 1024 bináris ábrázolására 10 bit kell, ami bizony kettővel több, mint a byte szerény nyolc bitje.
Az ámítástechnikában a számábrázolást sokféleképpen szokták csinálni. Egyszerű esetben, amikor korlátozott nagyságú egész számokat kell ábrázolni, akkor egyszerűen összefognak két byte-ot, (ezzel, ha utánaszámolsz már látod, hogy 0-65535-ig tudsz számot ábrázolni), vagy négy byte-ot (0-4294967295) . Ha ennél nagyobb számot kell tárolni, vagy műveletet végezni vele, akkor már fipontos (ritkán) vagy lebegőpontos (szinte mindig) számábrázolást alkalmaznak. Nem fejteném ki, hogy ezt pontosan hogy csinálják, de a lényege abban áll, hogy normál alakban (engineering notation) értelmezett számok binárisan kódolt változatával dolgoznak. A megkövetelt pontosságtól függően az elhasznált bytok száma természetesen változik.
Szerelem
