Nem tudom, kit kell szidni ezért, nem látom át annyira a kérdést.
Válaszolva a kérdésedre: a szakirodalom szerint a Gigabit Ethernet-re jellemző jelarány (symbol rate) 1,25*109 baud. Az adatátviteli sebesség (data rate) 109 bps.
Itt megállnék egy pillanatra. Régen azt tanultuk, sőt mérhettük is, hogy pl. egy 2400 bps sebességű modem 600 baud sebességgel működik, mert a kvadratúra amplitúdó moduláció használatából adódóan egy elemi jel 4 bitnyi információt vitt át.
Ebben a pillanatban nem tudnám megmondani, hogy a Gb Eth-nél a fenti adatokat milyen jelformálással érték el.
Mindegy, elhiszem, hogy így van. 10 9 bit/sec. A keretek előállításához (framing), és a bitbeszúráshoz (bit stuffing) használt bitek száma adattartalom függő. Emiatt a hasznos adat (payload data) és a többi "sallang" (overhead) arányát nem szokták az adatátviteli sebességbe belekavarni.
Egyébként szívesen birtokolnék egy olyan szkópot, hálózat analizátort, amivel ebben a tartományban érdemi vizsgálatot tudnék folytatni, hogy lássam is, ne csak olvassak róla. :-)
Lassan bele kell törödnünk, hogy a mai technológiák sem az informatikában, sem az autóiparban nem teszik lehetővé, hogy egy bizonyos mélységnél jobban megismerjük az általunk használt, vagy alkalmasint javított eszközöket.
Ahogy Cam mondja: szétszedni, megnézni, mi van benne. És mit látunk? Egy darab műgyantát, amiben feltehetően van egy belepréselt szílícium lapka. 1000 lábbal. Csak halvány sejtéseink vannak arról, hogy mi lehet benne. Minden tulajdonságát a gyártó nem köti az orrunkra.
Ha ma megveszel egy autót, csak reménykedhetsz benne, hogy nem tettek bele mesterséges hibákat, amik adott megtett km-hez kötöttek, hogy szakszervizbe kelljen vinned. Nem hallottam még ilyen esetről. De benne van a pakliban, nem?
Ez egy tipikus korlátolt USA gondolkodás. Ha valamit meg kellene tartani és ragaszkodni a valódi fizikai értelméhez, akkor ők kitalálják, hogyan lehet egy szabványt ráhúzni az egészre. Innen jöttek a 4.7GByte-os DVD-k, amikre az író szoftverek 4.38GByte-ot írtak fel és így tovább. Egyszerűen tisztában kell lenni a szakmánk alapjaival és akkor nem kellene ilyen zűrzavarba keveredni. A szabvány meg elmehet ahová akar. A kezdet kezdetén iparági nyomásra a dicső USA hivatalai teljesen inkompatibilis rendszereket is elfogadtak szabványosnak pl. a LAN - ok területén. Ma az a divat, hogy az iparág szereplői kitalálnak valamit és ha elég erősek mindenki megoldását beveszik a szabványba függetlenül a műszaki tartalomtól vagy a szabványosítás eszmei lényegétől.
Maximális keretmérettel hány fizikailag is átküldött keret 1 sec alatt az 1Gbps? Vagy csak a hasznos adatot nézzük a sallangot ne? Vagy hogyis....marketinges baromság.
A bináris mennyiségekre alkalmazható prefixeket az IEC 60027-2 szabvány írja le. A szabvány bevezetésének szükségességét többek közt ezzel indokolja:
...Similar confusions have arisen between the computing and the telecommunications sectors of the IT world, where data transmission rates have grown enormously over the past few years. Network designers have generally used megabits per second (Mbit/s) to mean 1 048 576 bit/s, while telecommunications engineers have traditionally used the same term to mean 1 000 000 bit/s.
Angolul kevéssé értők kedvéért tömören, szabadon fordítva:
...hasonló keveredés jött létre a számítástechnikai és telekommunikációs szektorban, ahol az adatátviteli sebességek elképesztő mértékben megnőttek az utóbbi pár évben. A hálózat tervezők általában 1048576 bit per szekundumot értenek 1Mbps alatt, míg a telekommunikációs mérnökök ugyanerre (1 Mbps) hagyományosan 1000000 bit per szekundumot értenek.
Cam! most próbálj eligazodni!
Mindenesetre én úgy közelítem meg a kérdést, hogy a SI prefix és az IEC prefix nem ugyanazt a jelölést használja. Ha tehát 1Mbps-t látok leírva, az nekem 1 000 000 bps, ha 1Mibps-t látnék leírva, amit még soha sehol nem láttam, akkor gondolnék 1 048 576 bps-re.
Hogy valójában mennyi, azt pedig csak az adott interfész specifikációja határozza meg. A 100Base-T , közismertebb nevén 100Mbps Ethernet esetében ez 100 000 000 bit per szekundum.
C20NE! Bár ellenkezőt állítunk, mindkettőnknek igaza van. Hát nem egy hülye szakma ez? :-)
1.->igazad van, de itt most értelemzavaró lehet egy kezdőnek! 2->Ennek utána kell néznem. Én eddig csak marketingest láttam tíz hatványaival számolni a prefixeket. ( tipikusan akkor, ha nagyobb számot tudott a reklámra/adahordozóra...stb írni, hogy könnyebben eladja.)
kéretik nem privátban írni, mert bár Cam kérdez, más is (pl én) olvas, ha bele nem is szól:) egyébként tetszik hogy végre számomra is emészthetően van a téma interpretálva.
1. Egy byte nem mindig 8 bit. Az ámítástechnika hőskorában, amikor telexgép-szerű terminálokon (tty) kommunikáltak a számítógépekkel, akkor pl. 1 byte 5 bites volt. Késöbb, a nyolcbites processzorok virágzása idején általánosan elterjedt az 1 byte= 8 bit értelmezés
"A byte is an ordered collection of bits, with each bit denoting a single binary value of 1 or 0. The byte most often consists of 8 bits in modern systems; however, the size of a byte can vary and is generally determined by the underlying computer operating system or hardware. Historically, byte size was determined by the number of bits required to represent a single character from a Western character set."
2. Az adatátvitellel foglalkozó szakirodalomban nem érvényesül a processzorok architektúrája által meghatározott, a 2 hatványaiból származtatott kilo=2 10= 1024 , mega=2 20=1024*1024= 1048576 számítás. (a kibibájtra nekem sem áll rá a szám:-)
Sajnos az IEEE 802.3u szabvány szövege fizetős info, ezért egy sor a Wikipédiából, ami, ha nem is tekinthető a legautentikusabb forrásnak, de én hiszek neki ez esetben :-)
"With 100BASE-TX hardware, the raw bits (4 bits wide clocked at 25 MHz at the MII) go through 4B5B binary encoding to generate a series of 0 and 1 symbols... "
azaz,az IEEE 802.3u szabány szerint az egy másodperc alatt átvitt bitek száma 100 Mbs LAN esetében tehát 100*106 és nem 100*220
Elöljáróban: pár dolgot egyszerűsítek, nem térek ki minden részletre, mert a lényeg megértéséhez fölösleges.
1. Van soros is, párhuzamos is. Port alatt egy számítógépnek, vagy az autóbam egy processzort tartalmazó vezérlőnek (Pl. ECU) azt a csatlakozó felületét értjük, amin keresztül az eszköz a körülette levő világgal kommunikál.
A soros ill párhuzamos megjelölés arra utal, hogy az információ legapróbb egységéből (a bitből) egy időben egyet, vagy többet ad át egyik eszköz a másiknak.
Manapság a mezei számítógépek processzorai legalább 32, de gyakran 64 bitesek. Ez azt jelenti, hogy egy adat beolvasással 32, vagy 64 vezetéken nézik meg egyidőben, hogy melyik vezetéken van logikai 0, vagy 1. Ugyanígy, a műveleteket is egyszerre ennyi bittel végzik Képzeld el, mi lenne, ha az internet használathoz a külvilág irányába menő kapcsolatok ehhez igazodnának. 32, vagy 64 vezetéken keresztül kellene a gépeket egymással összekötni. A sok vezeték megspórolása érdekében kitalálták, hogy az adatokat a legkisebb elemi egységenként továbbítják. Képzelj el egy csövet, aminek az oldala fel van vágva. Oldalról 1 mozdulattal bele tudsz söpörni 32 fekete/fehér golyót, majd a cső végén egyesével kigurítgatod őket. A sorrendjük nem változik, bármilyen hosszú és kanyargós is a cső.
A soros port tehát ennyit tesz: párhuzamosan beletolt adatokat egyesével megjelenít egy vezetéken és a vétel helyén ezeket ugyanilyen sorrendben visszaalakítja párhuzamos adattá.
Egy párhuzamos port egyszerre több vezetéken adja át az információt. Pl. egy számítógép párhuzamos portja, (általában printerek meghajtására használták) egy mozdulattal 8 bit információt ad át. Mindebből az is következik, hogy ugyanolyan információ továbbítási sebességet feltételezve a párhuzamos átvitel annyiszor hatékonyabb a sorosnál, ahány elemi információt ad át egy időben. Egy PC nyomtató portja pl. nyolcszor olyan hatékony, mint a soros port. (itt vannak egyéb megfontolások is, amik egy adatátviteli sebességet befolyásolnak, de ezeket most elhanyagoljuk)
2 Az interfész szerintem leginkább csatlakozó felületet jelent. A lényeg, hogy két (vagy több) eszköz összekapcsolását végzi. Használják logikai értelemben is, amikor pl. számítógépen belül két program egymással kommunikál.
3. Ebben a kérdésben nem egységes a szakirodalom. A kezdetekkor volt 8 bitnél kevesebb biten műveletet végző processzor, és a kevesebb, de egyszerre kezelt bitet hívtak byte-nak. De ez a múlt. Nyugodtan vedd úgy, hogy 1 byte az 8 bit. Ez a legelfogadottab megközelítés.
4. 1Mb/s, vagy 1Mbps adatátviteli sebesség azt jelenti, hogy 1 másodperc alatt egymillió elemi információt juttatsz el egyik helyről a másikra. Gyakorlatilag tehát azt jelenti, hogy egy drótra másodpercenként egymilliószor kapcsolnak rá 0, vagy 1 logikai értéknek megfelelő feszültséget. Ebben az esetben tehát az egy bitre jutó idő 1 mikroszekundum. A mai korszerű hálózati kártyák 1Gbps sebességgel kommunikálnak, azaz 1 bitre egy nanoszekundum idő jut. A számolásod helyes.
5. Az információ elemi egysége a bit. A byte csupán annyit jelent, hogy ezekből egy csokorba összefognak nyolcat. Általában két byte-ot word-nek, nyégyet dword (double word) hívnak. De sem a bit, sem a byte, sem a word kifejezés nem utal arra, hogy tárolják öket, vagy sem. Fontos, hogy olyan információ nem létezik, amit nem tárolnak. Megfordítva: Információ csak tárolt formában létezik. A tárolók/hordozók nagyon sokfélék lehetrnek.
Adat hordozók, vagy információ hordozók:
-Sima papír, amit a bíró mutogat: piros, vagy sárga. Rendelünk hozzá kódot/jelentést Piros= hess a pályáról, sárga=még egy húzásod van, és repülsz. Információ tárolási képesség 1 bit
-lyukkártya: lyuk=0 nincs lyuk=1. Az első lyukkártya -valami Hollerith nevű amerikai pofa találta ki-, 240 bites volt.
-winchester: 20-30 eFtért közel, 1013 bit információt tárolhatsz.
Az a körülmény, hogy ezeket az adatokat egyik helyről a másikra akrod vinni, nem változatatja meg a tárolt állapotukat. Az adatátvitel során gyakorlatilag másolatot készítesz az átvitt adatokról.
Vegyünk egy hibakódot, amit a gép kiír neked.
Pl az autószerelős topicon most volt egy ilyen kérdés: mi a teendő egy P0771 hibakódnál.
Minden P-vel kezdődő hibakód a kategoriába sorolás szerint egy publikus kategóriájú hibakód, amit nemzetközi egyezmények írnak elő. Jelentése minden, -az egyezményt elfogadó ország/gyártó- autójában ugyanaz, valami shift solenoid hiba.
A betű/szám kombináció egy kód, amihez a megfejtés az egyezményben publikált szöveg.
Ám a szöveg is egy kód, amit én pl. nem tudok megfejteni, mert bár a szavakat értem, de az alkatrész nem jelenik meg a szemem előtt. Neked lehet, hogy igen, mert te már mondjuk tanultad, sőt cseréltél ilyen alkatrészt.
Elmondhatjuk, hogy minden szavunk kód, ami abban az esetben, ha én ismerem a kódot, a fejemben egy képzettársítást eredményez. Maradva az autónál, ha azt mondom, kerék, mindketten ugyanarra gondolunk, ha azt mondom, hidrotőke, te ismered a kódot, egy hidrotőke alkatrészre gondolsz. Én nem ismerem, mert még nem láttam, csak hallottam, hogy van ilyen, talán éppen tőled, amikor a Fiat motoromat próbáltam életre lehelni. Hogy is próbáltam megfejteni ezt a kódot? Összehasonlítottam a fejemben levő képzetekkel. Valami részleges megfejtés sikerült, mert annyit tudok, hogy valami autóval kapcsolatos dolog.
Mi is történt? A te szavaiidal fogalmazva:
"Ha egy adott kommunikacios byte, talalkozik a vele azonos tarolt koddal.. akkor megtortenik a felismeres..?"
Valamikor eltároltad, milyen a hidrotőke, én említem neked (kommunikáció, vett adat) Te összehasonlítod az általad ismert(tárolt) szavakkal (kóddal), felismered=megfejtetted a kódot, (és engem is meg tudsz tanítani rá).
A számítógép hasonlóan működik, amikor pl. a soros portján vesz egy hibakódot. Egymás után kap egy P, egy 0, egy7, megint egy 7, majd egy 1-es karaktert. Kikeresi, hogy az adattároló részében, annak is az értelmezhető kódokat tartalmazó fakkjában, hogy megtalálható-e az, ami érkezett. Ahhoz, hogy ezt az összehasonlítást meg tudja tenni, az érkezett adatotkat tárolnia kell. Vagyis, a kérdésedre a válasz: minden adat, amit kap a számítógép, csak akkor használható, ha tárolva van. Akár csak átmenetileg. A processzor dolga összehasonlítani.
A processzor által végzett minden művelet kód értelmezés és végrehajtás. Elemi építőkockák, aminek a számítógép használatakor már nem is gondolunk utána. A processzor alapvetően egy igen buta jószág, nem sok kódot ismer.
Elmondható, hogy adatok egyik rekeszből a másik rekeszbe töltögetése, összeadás, kivonás, összehasonlítás, felcserélés, tologatás, szorzás, osztás. Ennyi a tudománya. Igaz, ezt elég gyorsan teszi.
A programozó feladata olyan kódot készíteni, ami ilyen egyszerű müveletek sorábol bonyolult feladatok végrehajtását eredményezi.
Számrendszerek.
Mi, ugye tízes számredszert, azaz 10 alapú számrendszert használunk. A megszokás miatt, amikor leírunk egy számot, legyen, mondjuk 409, akkor azonnal van értelme számunkra, ha ennyi gramm kenyérre, vagy ennyi darab autóra gondolunk.
Nem is gondolunk utána, hogy ez a szám a számjegyek helyiértékek szerinti összege, vagyis 4*100+0*10+9*1
Másképpen leírva: 4*102+0*101+9*100 A 10, a számrendszer alapja, vagy más néven radixa. A helyiértékek a radix egész számú hatványai.
A kettes számrendszerben ugyanez a rendszer, csak ott a radix 2. Ennek megfelelően a helyiértékek 20, 21, 22,23...2n
Nem ördöngösség, de ritka az a szituáció, amikor nélkülözhetetlen az ismerete.
Remélem, tudtam segíteni az eligazodásban.
Írogatás közben eltelt az idő, egy másik ablakban megnéztem, látom sokan hozzászóltak, több kérdést megválaszoltak. Ismét kicsit hosszú voltam, ha kifogás merül fel, bátran szóljatok, akkor írom privátban, feltéve, hogy cam aro-t érdekli. A hozzászólások közül néhánnyal vitatkoznék...
Ez is egy szakma, amit nem lehet egy fórumon megtanulni, de talán még megérteni is nehéz. Valahol ott kellene elkezdeni, hogy mi az a mikrokontroller, mi az a memória, ezeknek milyen fajtáik vannak. Lassan én már kezdek oda jutni, ha ránézek egy kis soklábú kockára, akkor tudom hogy merre keresgéljek, hogy megtudjam mi is az. Sajna ezek a galád gyártók rengeteg alkatrészt egyforma kinézetűre gyártanak, de a rendeltetésük élből más:) Nem olyan egyszerű, hogyha kuplungtárcsa, akkor az a hajtást viszi innen-oda.
Amiről Te szeretnél többet tudni, azzal én sem vagyok a helyzet magaslatán, de a leglényegesebb dolgokat tudom. Nyilván érdekel mitől forog a föld, mitől megy a villanymotor, és mitől sárga a villamos, hisz ezekkel együtt élünk, így a naponta százszor használt diag eszközeink működését-is-jó ismerni. (szoktam is hívogatni C20NE-t:))))
Az információ alapegysége: Ha egy adott kérdésre igennel vagy nemmel tudsz felelni, annak 1 bit az információtartalma. De mit tesz isten a 2 -es számrendszerben vagy 0-t vagy 1 -et tudsz egy helyiértékre leírni, ami megfeleltethető igennek és nemnek. Ettől kezdve egy 2-es számrendszerben ábrázolt szám lehet igenek és nemek sorozata és lehet szám is........csak hogy jól megkavarjalak :-P
- Azért vastagabb, mert sorosan 1 vezetéken átviszed az infót, párhuzamosan annyi darab drót kell ahány bitet viszel át egyszerre.->így értettem a vastagabbat.
-Ez ködös. Ahhoz, hogy ezt könnyen el lehessen magyarázni messzebbről kell kezdeni...
Nem akármilyen adatok közlekednek a vezérlők között. A készítő létrehozott egy kódrendszert és meghatározta milyen adatok mászkálhatnak. Ha jön egy adat ( 1 vagy több byte) a szoftver megnézi mi jött és értelmezi a programozó szándéka szerint. Lehet, hogy ami jött az egy utasítás ( kapcsold be az aktívszéntartály szelepét) de lehet adat is ( ennyi celsius fok a hűtővíz hőmérséklete) Mindent a programozó dönt el amikor a rendszertervet elkészíti. ( Én ha programozok, akkor az általam alkotott utasításkódot mint vektort használom a szükséges programutasítások végrehajtásához, ahol a vektor az első programutasításra mutat. De ez már nagyon szakmai és így nehéz is elmagyarázni)
Tehát nem az üzenet keresi meg az értelmét hanem a vezérlő elemzi a kapott adatot és végrehajtja a szükséges utasításokat. Ehhez egy komplex mikroszámítógép van a vezérlőben-> matematikai egységgel, memóriával, végrehajtó egységgel.....stb.
Ha több az adatvezeték, akkor a vezetékek száma növeli a kábel átmérőjét - is. A diagnosztikában több helyen találkozni bitekkel, (kódolvasáskor is) persze ez nem azt jelenti, mint amit C20NE leírt. Ott általában a biteket arra használják, hogy pl. a 0 bit jelenti, hogy jó, az 1 bit pedig hogy rossz (pl. readiness kód), vagy működik/nem működik, stb. Ezt sose keverd össze, az alábbiakkal, mert nagy marhaság fog kikerekedni belőle:) Sok program, nagyon sok infót így jelenít meg, hisz egyszerűbb egy 1-est leírni, mint egy szövegként megfogalmazni, és hát a számok minden nyelven ugyanazt jelentik.
-A soros port azt jelenti, hogy az adatokat bitenként küldi át. Egyiket a másik után szépen sorban.
-Az interface egy illesztő ami két eltérő specifikációjú/rendszerű eszközt kapcsol össze. Az informatikában logikai értelemben is használatos nem feltétlenül valósul meg áramkörként. Lehet egy program ami értelmezi a kiolvasott hibakódot és szöveges formában kiírja neked a képernyőre->interface közted és az ECU hibakódjai között. :-)
- Van párhuzamos port, hívják printer portnak is. Itt egyszerre 8 vagy 16 bit kerül átvitelre párhuzamosan. Ehhez annyi adatvezetékre van szükség ahány bitet egyszerre át akarsz vinni (vastagabb a kábele). Ezáltal annyiszor gyorsabb a sorostól ahány bitet egyszerre átviszel ha az 1 bitre vonatkoztatott sebességük megegyezik.
-Nincs! A byte definíció szerint mindig 8 bitet tartalmaz. Amire szerintem Te gondolsz az a "szó" hossz vagy angolul word. Ez lehet 16/32/64 bit is.
- 1 Mbit/sec=1024*1024 bit/sec. A Mega , Kilo prefixek informatikában nem követik a 10-es számrendszerben megszokottakat, hanem 2 hatványai szerint alakulnak és 1024 a váltószám. Próbálják a marketingesek bevezetni de nekem a Mibi meg Kibi nem igazán tetszik.
-Azt gondolom, hogy itt a kódrendszerekre gondolsz. Ez közös megegyezésen alapszik. Ha mondjuk létrehozzuk Tamás kódolását és azt mondjuk, hogy az A->1 a B->2....stb. Akkor számkkal le lehet írni, hogy "Tamás". Ugyanígy az autó gyártója mondhatja, hogy az 1-es számú hiba-> égéskimaradás az 1-es hengerben, a 2-es számú hiba.......
Ez egy nagyon jo, es ertheto osszefoglalo volt,, mit nagyon szepen koszonok.
Par kerdesem azert lenne, mert en meg autoszerelo vagyok, s ehez nem ertek.
Szakszavakhoz sem, miert elnezesed kerem.
1. Mit jelent a soros port, s van-e parhuzamos is? sorban kapcsolt kommunikaciot? :S
2. Interface- re mi legjobb megkozelites. magyarul? (kapcsolat?)
3. Van-e barmilyen alkalmazasban, tobb, vagy kevesebb bitre megallapitott byte?
4. Ha mondjuk az adatatvitel 1Mb/sec... akkor 1 millio "kapcsolasom" van 0-ra, es/vagy 1-re egy masodperc alatt? :O (1.000.000 / 8= 125.000 byte ?)
5. A byte-ok informaciot hordoznak.. akkor az ezekhez rendelt, es kozosmegegyezessel elfogadott kodok is bitek/bytek, (?hulye angol. :D) csak mondjuk azok tarolt bytek.. nem pedig hordozok?
Mire gondolok. mmm lukkartya?:)
Ha egy adott kommunikacios byte, talalkozik a vele azonos tarolt koddal.. akkor megtortenik a felismeres..?
Hogy kerdezzem.. :S
Minden kuldott bytenak, van egy tarolt "hasonmasa"?
Azt hiszem ennyi, hisz nagyon ertheto volt, mit irtal, kiveve a szamrendszereket, mert az nem vagom.. de nem is tema. :)
Nagyon Koszonom.. s meg Koszonom a tovabbiakat is. ;)
Kezdem azzal, hogy az autószereléshez nem értek. A mikrokontrolerek és soros kommunikáció világában viszont egészen otthon érzem magam. Mivel látom, hogy ez egy szunyókáló topic, veszem a bátorságot magamnak, és kicsit terjengős leszek.
Kezdjük az "a"val. Ami még nem autó specifikus.
0 és 1, ameddig ismerős neked, ha jól értettem. Akkor vágjunk bele!
Vegyük azt az esetet, hogy van két drót a kezedben, az enyémben mindkettőnek a másik vége. A nálad levő végére rákötsz egy izzólámpát, én az egyik drótot akku mínuszhoz teszem a másikat meg hozzáérintem egy pillanatra az akku pluszhoz. Nálad lámpa felvillan. Rendeljünk hozzá valami jelentést. Ha nálad a lámpa felvillan, az azt jelenti, hogy kérek egy doboz sört.
Kész is az egybites kommunikációra alkalmas interfész, aminél a lámpafelvillanás egy kód, ami ugye a sörömre utal. Eddig biztosan tiszta. De mi történik akkor, ha én ennél több információt szeretnék veled közölni? (Pl. több sör)
Drótunk továbbra is csak ez a kettő van. Határozzuk el, hogy kibővítjük és pontosan definiáljuk az új kódot:
-Elhatározzuk, hogy égő lámpa logikai 1, alvó lámpa logikai 0-t jelent
-Elhatározzuk, hogy az alapállapot (inaktív, nincs átvitel) a logikai 1, azaz ég a lámpa
-Megegyezünk benne, hogy ezentúl nyolcasával, azaz egyszerre 8 bit információt akarunk átvinni ezen a dróton,
-Abban is megegyezünk hogy egy bit mennyi ideig tart, hogy az idő múlásával tudjuk összefüggésbe hozni azt, hogy hányadik bit jön egy adott pillanatban, lgyen 1 sec
-ráadásul valamilyen formában jelezni akarjuk , hol kezdődik a hasznos információ(start bit, legyen logikai 0)
-Az információ végén jelezzük valamivel, hogy itt a vége (stop bit, legyen logikai 1)
Nagyon fontos, hogy a fenti szabályokat MINDKETTEN egyformán tudjuk és értelmezzük, vagyis közös nyelvet beszéljünk. Bármiben megegyezhetünk, csak a drót mindkét végén ugyazt kell, hogy jelentse.
Egy ilyen bitcsomag átvitelével egyszerre 28 azaz 256 féle információt vihetünk át. (sörből az már kicsit sok)
Elsőként vigyük át a következő információt:
bit 0=1
bit 1=1
bit 2=1
bit 3=1
bit 4=0
bit 5=0
bit 6=0
bit 7=1
kettes számrendszerben, azaz binárisan így írnánk 10001111
tízes számrendszerben, decimálisan 143
tizenhatos számrendszerben, hexadecimálisan 8F
Összeállítva a fenti megállapodások alapján az átvihető információt valahogy így fog kinézni a lámpán dolog:
ég nem ég ég ég ég nem nem nem ég ég ég ég ég ég ....
0s 1s 2s 3s 4s 5s 6s 7s 8s 9s 10s 11s 12s .....
Megcsináltuk a 8 bites (nevezzük innentől 1 byte-nak a 8 bitet ) soros aszinkron egyirányú kommunikációt.
Bontsuk rétegekre az átvitelt (nem igazodva az OSI (open systems interconnect) 7 réteghez!)
A fizikai réteg az átvitel fizikai jellemzőit ( az alkalmazott feszültség, a bit idő, galvanikusan leválasztott, vagy sem, áram, vagy feszültség alapú, elektromosan asszimetrikus, vagy szimmetrikus, csatlakozó típus, kiosztás,stb.) az alkalmazott fizikai interfészek határozzák meg.
Az adatkapcsolati réteg az átvitel két eszköz közötti adatközlés logikai jellemzőit (start/stopbit van-e, byte hosszúság, adatfolyam vezérlés, hiba ellenőrzés/javítás) határozza meg. Ez az alaklmazott logikai interfész típusára jellemző.
Az adatkapcsolati réteg bemenete és kimenete a PC felőli oldalon a soros portra küldött, illetve onnan vett adatot, az ECU felőli oldalon az ECU processzorának a soros kommunikációra alkalmas perifériára küldött, illetve onnan vett adatokat jelenti.
(megjegyzendő, hogy gyakori az egyes logikai interfészekre jellemző fizikai interfész, pl. az EIA RS232 nem csupán a csatlakozó típust és lábkiosztást, asszimetrikus feszültség-interfészt határozza meg, hanem a startbit/stopbit alkalmazását, a byte hosszúságot, stb is. Ugyanígy a CAN bus is mindkét réteg jellemzőit meghatározza, vagy legalábbis beszorítja egy adott tartományba) )
Nagyot ugrunk az OSI modellhez képest
Alkalmazási réteg.
Ez már a PC-n és az ECU-ban futó program, ami az átvitt adatokat értelmezi.
Ennek része a protokoll, ami az adatközlés keretrendszerét határozza meg. Ilyen pl.
KW 1281, ISO 9141, stb)
Ami adatokkal a PC-n (vagy egy hibakód olvasó célkészüléken) találkozol, az már a protokollnak megfelelő adatcsere alkalmával az ECU által küldött adat (többé-kevésbé) emberi fogyasztára alkalmas formában.
Mindhárom rétegre jellemző, hogy meg kell felelniük az egyezményeknek. Ezek egy része nemzetközi szabvány, más részük de facto szabvány, amit a többség elfogad és alkalmaz.
Eljutottunk a B-hez, remélem folytatja valaki.
Ha valamit érthetetlenül fogalmaztam, szívesen válaszolok a kérdéseidre.
Ha valakinek kiigazítanivalója van, bátran pirítson rám! :-)
Égéstér
