várós volt, de inkább csalódás. de lehethogy még meg fogom nézni.
jól indult az első félóra, és várod, h laza komédia lesz, de aztán komoly családi dráma. jobban bírtam volna, ha a főszereplő beleáll, és nem egy nyavalygós fazon (de viszont ez egy jellemvonása, ami fontos része a sztorinak).
Dune: Part Two - Én igazán szeretem Villeneuve vizuális világát és átlagon felüli történetmesélői tehetségét, de ez most nekem inkább egy vizuális referenciafilmként jött le, semmint egy kerek filmnek. Kicsit átesett a túloldalra. Az első rész abszolút élvezhető volt, mint mozi. Tudom, hogy a könyvalap, amiből ez a két rész készült nagyon soványka, de lehet ezért kellett volna egy filmbe tenni, mint anno Lynch tette. Tinédzserként nagyon élveztem a könyvben leírt univerzumot, szerintem Lynch rohadtul beletalált a pszeudo-space-feudalista univerzum megjelenítésbe, amit Villeneuve tök jól továbbgondolt és belevitt egy a földi léttől egy elidegenítettebb világ irányába. Ez most még kapott pár lapáttal, a Harkonnen bolygó arénás jelenete eléggé áll leesős volt a fekete nappal. Viszont mint mozi, a történetmesélésével nekem nagyon karcsú volt. Muad-dib proféta-építésébe majdnem belealudtam. Én simán vágtam volna fél órát a filmből, de sokkal inkább nem vágtam volna két filmmé. Szerintem így soha sem fogom megnézni egymás után a két részt újra, max tekerve. Az meg eléggé illúzióromboló. Szóval én annyira nem ájultam el a második résztől, abszolút igaz most rá a kevesebb több lett volna közhelyszólás. Walken egyszerűen brutálisan jól hozta minden mozdulatával a kiégett császárt, Léa Seydoux jelenlétének, pedig minden másodpercéből olyan szintű szexiség áradt szét a vásznon, hogy a pasik a nézőtéren szanaszét fészkelődték magukat a jelentei alatt:), viszont Butler nekem túl bájos volt még ez alatt a durva, freaky smink alatt is, Feyd-Rautha karakteréhez, a többi színész meg hozta a szokásosat. Azért nézzétek meg mert vizuálisan nagy élmény.
Szerintem is jó film volt. Kellemesen csalódtam mert az elején csak azért néztem hogy na vajon mit tudnak ebből a soványka témából kihozni. Meglepően sokat.
Például menstruáló puncit nyalva eljegyezni egy lányt. Eddig Alden Eldenreichenzeichnent csak a Solóban láttam. Úgy éreztem, nem valami kimagasló az alakítása. Ebben a filmben viszont a színészi palettájának sokkal szélesebb skáláját mutatja meg a magabiztos vigyorgástól kezdve a csalódottságon keresztül a sértődöttségen át a durva káromkodásos veszekedésen túl a zokogásig. Szóval na, nem is olyan rossz színész ez az Aldenreich. :)
És a film is tökjó, bár a hangulatomat jól lehúzza a végére. Annyit talán spoilermentesen leírhatok, hogy a csaj és a srác ugyanott dolgozik, de minden munkatársuk előtt titkolják, hogy együtt vannak. Aztán az egyiküket előléptetik, és innen indul el egy kíméletlen párkapcsolati lejtmenet.
Érdekes, hogy a nejem a csávónak adott igazat, és a csajt okolta. Én meg a csávóval nem értek egyet, és a csajt pártolom ebben a történetben.
Aki esetleg megnézi, írja majd meg, hogy szerinte ki rontotta el!
Nekem is hasonló az érzésem. Nagyon utáltam ahogy folytatták, és a befejezését is. Ettől függetlenül a klausztrofób hangulat az Alien után itt van meg a legjobban. A dupla Y kromoszómásokról régen azt hitték, köze van a bűnözői hajlamhoz, de ez ma már túlhaladott.
XYY kariotípussal rendelkező egyéneket egy skót börtönben találtak nagy számban, amiből arra következtettek, hogy a férfi kromoszóma többlete agresszívebb jellemet eredményez. Azóta kiderült, erről nincs szó, ezen kariotípus klinikai tünetekkel nem jár. A kettőnél több humán Y-kromoszóma esetleg a mentális retardáció bizonyos fokaival jellemezhető, de más tünetet nem okoz.
Amiért dicsértem tegnap Cameront, most pont azért szidom Fincher csapatát: Cseppet sem sikerült rekonstruálniuk a Sulaco hibernágyait. Mintha útközben Ripley-ék átszálltak volna másik típusú fülkékbe.
Kétségtelenül tetszetősebb dizájn, csak hát ez nem a Sulaco fülkéje. Mindegy, Ripley mellkasa fölött az a kis piros Magyarország az ott érdekesen néz ki.
Egyébként ez volt az első Alien film, amit moziban láttam. Csalódott voltam picit, hogy Hickset és a kislányt elveszítettük. Erről most is ugyanez a véleményem, viszont egyébként azt kell mondjam, hogy bár sosem éreztem ezt igazán jó folytatásnak, azért mégis: megvan a maga sajátos hangulata, és izgalmasra sikerült ez a sztori is. Szóval nem is olyan rossz film ez.
Azt már el is felejtettem, hogy Ripley ebben a részben simán megdugatja magát a dokival. Ez számomra teljesen szokatlan jellemvonása a csajnak, pedig hát már az első részhez is leforgattak olyan jelenetet, amiben rámászik a kapitányra. Lásd: https://csillaghaboruk.blogspot.com/2019/07/jamiro-es-ripley.html
A film során több ízben is elhangzik, hogy itt dupla Y kromoszómás emberek élnek. Vajon ennek mi a jelentősége?
Ezerszer láttam már mindkét filmet, ezek még mindig rohadtjó alkotások!
VISZONT! Csak most először csináltam olyat, hogy közvetlenül egymás után néztem őket, s így csak most tűnt fel valami, ami James Cameron precizitását dicséri:
A nyolcadik utasban Ripley egy szigonypisztollyal lövi ki a xenomorfot a zsilipajtón. A pisztoly aztán majdnem kirepül, de az utolsó pillanatban az ajtó becsukódik, így a pisztoly a zsilip küszöbénél áll meg.
Majd a bolygó nevében ugyanott van még mindig a pisztoly! Sosem tűnt még fel eddig!
Aztán, amikor Ripley kinéz az immár csukott ajtó ablakán, az üvegen olvasható egy D-7 felirat.
Cameronék ügyeltek rá, hogy az a második részben se hiányozzon (bár a 7-es szám betűtípusát eltévesztették, de mindegy).
Hát mennyire tökjó, nem? Hogy ilyen apróságokat rekonstruáltak. Pedig nyilván nem várták el a mozinézőktől, hogy 7 év elteltével emlékezzenek ezekre. Imádom az ilyeneket. :)
Szerintem jó volt ez a befejezés. Egy kis kitekintő, hogy mi lesz a vége előtt. Amúgy igen nagyon sok párbeszéd valós volt, a rendező utánajárt...tanúvallomások, stb. Dokumentaristának egyáltalán nem nevezném. Egyszerűen csak a narratíva volt távolságtartó. (ahogy sétál Hedwig a kertben az tökéletes, megindul néha mint a bulldózer)
Pontos film, majdnem azt írtam, hogy tűpontos, de elbizonytalanodtam. Vajon ennyire precíz dokumentálása történt pl a párbeszédeknek? Nem tudom. Valahol a dokumentarista és a dráma műfaja között mozog a film, érdekes ez a kívülálló szemlélőként megjelenítés. Nekem furcsa volt a vége, azt éreztem, hogy valahogy le kell zárni a film végét, és ez most így sikerült. Kicsit furcsa azt írni, hogy ha "frappánsabb" (Ehh...) jobban összerakott a vége, akkor 9/10. Így is 8/10. Kötelező darab.
A pornókedvelő fapofájú csaj halálos beteg lesz. S amint az ilyenkor szokás, klónoztatja magát, hogy majd a klón vigye tovább az életét helyette, így a szeretteinek nem kell gyászolniuk.
Csakhogy a várt halál nem akaródzik bekövetkezni, s ez bizony egyre keményebb konfliktusokhoz vezet. :)
Ez egy fura film, amiben az összes szereplő furán viselkedik, s ettől valahogy szórakoztató.
De közben van valami az apja egykori gyárával, hogy ott meghaltak emberek a szennyvíztől. Meg a városban a hentes és a bioboltos olyan sokatmondóan nem mond semmit a múltról.
Aztán jönnek ijesztő látomások, a feszültség nő, az apa férfi, a pincében pedig mozog a padló.
A végén mindenki boldog, csak én nem, mert semmi sem derült ki.
Ez egy rossz film, aminek a megtekintését nem ajánlom neked sem.
Riged távolságtartásával épp olyan sokkoló lett, mint amilyennek szánták.Sandra Hüller itt is remek, akárcsak a Zuhánás anatómiájában. Ahogy tesz-vesz, és ezzel nem vesz tudomást a szomszédjukban zajló ...minden civilizált emberi érték teljes lebontására irányuló borzalomról ...az bizony perfekt ábrázolás. Az ember végül is alkalmazkodik,de azért ehhez...pff. Úgy locsolni a virágot, nevelni a gyerekeket, hogy közben azért bejön az aushwitzi füst, vagy hallani ahogy a távolban sikoltoznak az emberek....esténként lángol a kémyének teteje. Van néhány kulcsjelenet ami azért odaver. Hedwig anyja szó nélküli lelépése, vagy a sötétben játszódó negatív részek, illetve az ekkor hallatszó nyomasztó aláfestő zaj (mert nem zene) A film elsőre nem üt nagyon, kijön az ember, és hát...hmm...hát rémes igen. De utána sokáig ott marad. (Höss saját bevallása szerint is 2.5 millió ember halt meg amig ő volt a parancsnok. Ez a szám mai ésszel is felfoghatatlan.)
Kb. 11 évvel ezelőtt láttam, és akkor azt mondtam róla, hogy jó film: izgalmas, sőt, félelmetes. Azt nem nehéz kitalálni, hogy ki is a kalapos fickó valójában, de azt nem gondoltam volna, hogy az lesz a sztori vége, ami.
Nekem ez tetszett. Persze már az első perctől lehetett tudni, hogy mi van. Előfutára az ilyen típusú mindfuck filmeknek. Johnny azért elég jó ebben a flegma szerepben. 10/6
elmennek egy csajos hétvégére, otthon hagyva a fèrjeket.
A két nő azonban nem együtt relaxál, hanem külön-külön mennek el megcsalni a férjeiket, jó előre megbeszélve, hogy melyik nap ki fedez kit.
Aztán az egyik férj otthon balesetet szenved, ezért a feleségének azonnal rohannia kéne haza. Csakhogy a csalárd nej eltűnt, csupán egy vértócsa van a helyén.
Érdekes, nem kiszámítható történet, mindig egy újabb kis csavarral. Én legalábbis sosem tudtam megmondani, hogy mi fog történni ezután.
