persze, hogy nem zárja ki egymást, csak épp tök más. a GSM egy szabványrendszer ami a több felhasználó egyidejű hozzáférését kombinált TDMA módszerrel oldja meg (FDM-mel kombinálva). A CDMA egy harmadik módszer -- amit többek -- között néhány amerikai mobilszolgáltató használ különböző változatokban, európában pedig a 3G rendszerek használják a CDMA-t. TDMA-t használ az általad felsorolt négy szabvány.
CDMA: Code Division Multiple Acces A felhasználók szórt spektrumú jelekkel kommunikálnak, kváziortogonális kódokat használva. Minden felhasználó egyidejűleg, ugyanazon a frekvencián forgalmaz, a felhasználókat a kódjaik választják szét. Na ezért nem lehet csak úgy az éterből lehallgatni bárkit is.
Én nem vagyok mobilguru, de annyit még az általános műszaki tájokozottsággal (ismeretterjesztő cikkek stb) is tudok, hogy a CDMA az nagyon más. Sokkal nagyobb a különbség a CDMA és a GSM között, mint az -- esetleg -- eltérő frekvencia. Azt javasolnám, hogy kezdd el a tanulást az alapokkal. Műszaki érzéked láthatóan van hozzá, csak egy kis türelmet kell elsajátítanod.
Nem. A CDMA egy kódolási eljárás, amit a REED - SOLOMON kódból fejlesztettek tovább. Valóban létezik többféle variációja. Viszont maga a norma, arra vonatkozik, hogy milyen frekiket tud a telefon. Amúgy elég sok szaklapban is olvastam a norma kifejezést más dolgokra is. (pl: ez egy 2 normás telo, mert tud gsm - et, meg gprs -t).=hülyeség.
ez a titkos bejárat látom, nem hagy nyugodni :-))) azt mondanám, hogy ha van ilyen titkos bejárat, akkor az benne van a szabványokban. ha nincs benne a szabványban, akkor meg nincs benne a telefonban sem, mert mitől kerülne bele? ki mondaná meg az összes telefongyártó cégnek (a fele kínai, indonéz, pakisztáni, indiai), hogy mit rakjon bele a telefonba a szabványokon túl...? úgy, hogy ez ne derüljön ki és ne lehessen interneten olcsó kínai titkosajtó-felhasználó kütyüket rendelni...?
A probléma (szerintem) nem is magában a vonalban van. Hanem a készülékben. A kis titkos bejáratokat vagy a telóban, vagy a szolgáltató kütyüjeiben kell keresni. Így a dekódolásra sem kell annyi pénzt szánni.
De ez egy olyan rendszer, amiben nagyon sok cég érdekelt.
Jól mondod. Például egy ismerősöm járt Magyarországon a nyáron, és büszkén mutatta, hogy az ötnormás amerikai mobiltelefonját tudja használni Magyarországon is, akármelyik szolgáltató hálózatában.
Ahhoz, hogy pl. Siemens fejállomást szereljenek, ahhoz a Siemensnek egyezttetni kell a szolgáltatóval. Már itt többmindenről lehet szó, mint pusztán szolgáltatás.
Lehetséges, de az antenna és a mobitelefon közötti kommunikációt ez nem érintheti, mert különben nem működött volna az amerikás mobiltelefon.
És akkor ne is beszéljünk, a szolgáltató, és a nagytestvér közötti kompromisszumokról. Ezeket nem igazán foglyák nyílvánosságra hozni.
Lásd fent: akármiben is állapodnak meg, az antenna és a mobitelefon közötti kommunikációt ez nem érintheti.
Első fokon visszaélt a Vodafone
Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. június 26.
A Vodafone megsértette négy dolgozójának személyiségi jogait azzal, hogy tavaly engedélyük nélkül a nap 24 órájában tárolta mobiltelefonjuk tartózkodási helyének adatait - döntött első fokon a Fővárosi Bíróság. A felperesek az ítélet előtt lapunknak hangoztatták: nem tudtak az akcióról, amihez így írásos engedélyt sem adtak.
A Vodafone a perben úgy érvelt: az úgynevezett "flotta helymeghatározás" szolgáltatás tesztelése érdekében figyelték a munkatársakat. Erről lehetőségként már akkor tudtak a dolgozók, amikor megkapták a cégtől a SIM-kártyájukat. Ráadásul szerintük a telefon követése nem személyes adat. A bíróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a "teszt" mindenképpen személyes adatkezelés volt, amihez az érintettek hozzájárulására lett volna szükség. Az egymásnak némileg ellentmondó vallomások szerint szóban tájékoztatták egyiküket a megfigyelésről. A többieket az informált munkatárs tájékoztatta volna, a tiltakozás pedig elmaradt, amit a cég beleegyezésként értelmezett. A bíróság ezt elfogadva azért marasztalta el a Vodafone-t, mert az szóban sem közölte, hogy a tartózkodási adatokat el is tárolja. Ráadásul az érintettek tavaly novemberben írásban tiltakoztak a nyomkövetés ellen, a megfigyelés azonban az év végéig tartott. A viták kirobbanását követően a Vodafone a sokak számára látható nyilvántartásban a lopottakra vonatkozó jelzéssel látta el az érintettek mobiljait, ami a bíróság szerint a jó hírnévhez fűződő jogokat sértette.
A Vodafone közleményében továbbra is kitart amellett, hogy nem követett el jogsértést, így fellebbez. Szerinte az érintettek a tesztről "kellő" tájékoztatást kaptak: mind a szolgáltatás mibenléte, mind a tesztelés folyamata köztudomású volt - véli a mobilcég.
Ez nem alkotmánybíróság, hanem fővárosi bíróság, és nincs köze a lehallgatáshoz, csak a vodafone flottakövetés szolgáltatás teszteléséhez.
Sin-ról pedig muszáj beszélni, mert az egész digitális technika, az analógra épül.
Ez nem is kétséges, de ha egyszer a beszélgetést digitális formában továbbítja a hálózat, akkor semmi teteje nincs színuszokkal bíbelődni. Ott vannak a bitek, azokat észrevétlenül le lehet másolni.
Én a lehallgatás technikai részéről szeretnék írni, elméleti síkon.
Ahhoz még nagyon sokat kell tanulnod. Azok az emberek, akik ismerik a lehallgatás technikai részét, nem lesznek túl közlékenyek. Ha valamilyen információ nem nyilvános, azt nem fogják neked elmondani, mert nem szabad elmondaniuk. Ha pedig az nformáció nyilvános, akkor megtalálod másutt is -- javaslom a szabványok tanulmányozását és a google intenzív alkalmazását. Angolul azért kell hozzá tudni, például legalább azt, hogy mi az angol szakkifejezés a lehallgatásra.
Én is írtam egy-két dolgot, amit nem lett volna szabad, és tudok még nagyon sok olyat mondani, amit el sem hinnétek. Én sem hittem el amíg a saját szememmel nem láttam. De teljesen titokban nem tarthatom, mint ahogy egy volt titokminiszter is el, elszólta magát beszélgetés közben.
Ebben nem értek veles egyett. Hiszen, ha valaki rendőrtisztire jár, írhat szakdolgozatot titkos akciókról. De lehet, hogy amint elvégezte a sulit, nem is lesz rendőr. A szakdolgozatot meg nem kötelező nyílvánosságra hozni. Én a lehallgatás technikai részéről szeretnék írni, elméleti síkon. Sin-ról pedig muszáj beszélni, mert az egész digitális technika, az analógra épül. Értem ez alatt, hogy szép, szép digitélis négyszögjel nem létezik. Hiszen sin-ből állítják elő. Tehát ha valami nem tökéletes, akkor támadható.
A mobiltávközlés és pláne a lehallgatás sokkal bonyolultabb dolog annál, hogy szakdolgozati témának válaszd. Leginkább pedig olyan "érzékeny" terület, amelyhez csak több év szakmai gyakorlat után lehet közel kerülni.
A lehallgatás természetéből adódik, hogy szabadlábon levő, aktív bűnözőkkel szemben használt eszköz. Elsőrendű szempont, hogy a megfigyelt személy semmiképpen ne szerezhessen tudomást a megfigyelés tényéről -- különben más kommunikációs csatornát fog választani (pl lecseréli a kártyáját vagy esetleg a telefonját is). Biztos vagyok benne, hogy a lehallgatásra olyan eszközöket használnak, amit kívülről nem lehet észrevenni, sem pittyegés, sem visszhang formájában.
Valamint arra is nagyon gondosan ügyelnek, hogy a lehallgatással kapcsolatos technikai információk ne jussanak ki a szolgálatoktól. Egy szakdolgozat pedig nyilvános...
A sinusokat meg szerintem nem érdemes belekavarni, hiszen magad is írod, hogy digitális. Ha pedig egyszer már digitális, akkor sokkal egyszerűbb a digitális jelfolyamot lemásolni vagy ilyesmi. Nem...?
A szabványokról meg annyit, hogy valóban hozzáférhetőek, és bárki morzsáhat belőle. De ez egy olyan rendszer, amiben nagyon sok cég érdekelt. Ahhoz, hogy pl. Siemens fejállomást szereljenek, ahhoz a Siemensnek egyezttetni kell a szolgáltatóval. Már itt többmindenről lehet szó, mint pusztán szolgáltatás. És akkor ne is beszéljünk, a szolgáltató, és a nagytestvér közötti kompromisszumokról. Ezeket nem igazán foglyák nyílvánosságra hozni. Élő példa a Vodafone, aki első fokon pert vesztett az alkotmánybíróságon, még nyár elején. Azóta kussolnak az egészről.
De arra gondoltam. De miután ez csak akkor következik be, amikor beszélsz (illetve néha gondol egyet a telo és rezegtet/selftest/), szóval nem folyamatosan. Viszont a térerőd állapotát folyamatosan lekövati. Tehát a telónak kommunikálnia kell, csak nem azon a sávon, amit beszéd közben biztosít. Erre gy másik példa za, amikor nincs SIM a telefonban, tehát a nincs szolgáltató aktiválva. Ám, ha felhívod a 112-t, akkor gond nélkül beszélhetsz a mentők, stb.. -ekkel. Továbbképzése azt mondták, hogy ilyenkor a telefon megkeresi a legközelebbi tornyot, és sürgősségi hívást kér. Ilyenkor szolgáltatótól függetlenül biztosítani kell egy vonalat. Ezt a kérést, a térerő (mérő) vonalon kezdeményezi a telefon.
Igen komolyan gondolom. Pont az lenne a lényeg, hogy egy nagyon bonyolult rendszerről van szó, és ilyenkor az embernek vannak kérdései, amiket szintén nagyon bonyolultan magyaráznak el. De a megoldás mindíg sokkal egyszerűbb, mint hinnénk. Na ezért érdekel maga a hálózat működése élesben, mert elveben nagyon sok mindenről írnak, cak a lényegi részéből hagynak ki sok mindent.
Ha 900 MHz-en (de lehet akármelyik, az elv ugyanaz) kommunikál, akkor a vívő jel sin(w0t), ill cos(w0t) -nek kell lennie. De miután a diplexer folymatosan váltogat adás, és vétel között(az időt osszcillátor szabályozza), a jel felső ága az adás, alsó ága a vétel. Ja és mindez a frekitartományon belül egy sávban. Digitális jelről lévén szó, nem folytonos sin, ill cos van, hanem négyszögjelek. De mivel tökéletes négyszöget nem lehet előállítani az offset miatt, ezért Fourier tranzformálják. Így egy háromszöghöz hasonló jelet kapunk, (mondjuk minden páros freki sávban). Ezt eddig bármelyik főikolán, egyetem tanítják. De azt már nem, hogy (mondjuk páratllan freki sávban szabad hely van), már csak azért is, mert áthallás jön létre a sávik között. Na ezt használják ki a nagyok, és finomhangolással rászuperponálódnak a jelre. A pittyegés azért van, mert amikor a kapcsolatépítés folyamatban van, még nem tudni, hogy létre is fog jönni. Majd miután létrejött, egy kis késéssel kapcsolódik. Ezt viszont hallania kell a megfigyelt személynek, hiszen ő már vonalban van. A visszhang pedig azért jön létre, mert a (sin alsó része) vétel miatt visszakerül a feladóhoz a jel, és késik egy kicsit. Ez nem pusztán fizika, hanem kőkemény matematika, jelek és rendszerek órán bárkinek leadják az alapjait.
Ha egy GSM, UMTSre képes mobilkészülékbe le lehet távolról tölteni valami speckó szoftvert, hogy aktíválhassuk azt amikor csak akarjuk azt egy szabvány specifikálni fogja (ami persze lehet hogy titkos).
Hmmm... ez érdekes kérdés, szerintem maguk a szabványok nem titkosak -- akármennyire is igyekeznek, az ilyesmi úgyis kitudódik. Más módon szokták védeni az ilyen csatornákat, leginkább úgy, hogy nincs olyan eleme a megfigyelési láncnak, amely nyilvánosan hozzáférhető lenne. Ha én terveznék ilyen rendszert, arra is nagyon vigyáznék, hogy a megfigyelt személy semmi módon ne értesülhessen a megfigyelés tényéről.
Miután ez valóban egy nagy téma, és mobillehalgatásokból szeretném írni a szakdolgozatomat, ezért keresek olyan embereket, akik benne vannak a témában.
zavart érzek az erőben, de ez túl sok egyszerre ahhoz, hogy részletesen belekössek mindenbe. a lehallgatáshoz lenne annyi megjegyzésem, hogy elég vacak lehallgatórendszer az, ami pittyegést meg visszhangot okoz :-)
Értem és kb erre gondoltam én is elvi alapokon (én ui. nem ismerem a szakirodalmat, de:) azért anno amikor elindult a GSM itthon, mintha az Nokia és az Ericsson szakértői kissé bonyolultabb eljárást meséltek volna, de ezek szerint ez is változik - hiszen az ellátási területre (cellák, cellahálózatok, akár LA-k..) eső kapacitás-szükséglet is vagy 5x-ösére nőtt azóta.
Annyit hozzáfűznék, hogy azért nyilván ez a paging (amit én broadcast-nak hívtam általánosságban), vagyis annak végpont-darabszámra való optimalizálása alapján pl. egy budapesti belvárosi terület önálló LA lesz, különben egyszerre túl sok PAGING akarna kimenni. Erre utaltam korábban.
És hát azt fenntartom, hogy ennek az "erőforrás takarékos" forgalmi üzemeltetésnek ára is van: azaz vélhetően elég sok a torlódott elérési kísérlet, amik aztán a már jelzett hangposta (vagy "érdekes" foglaltsági) esetkhez vezetnek a hívó szemszögéből...
Annyit meg kell még ehhez az egész témához jegyeznem: azért így már sokkal érthetőbb számomra, hogy a bő egy évvel ezelőtt GSM adapternek (azaz nem GSM berkekben fejlesztettem..) használt, amúgy márkás és kellemes modul (Motorola G20) esetében, azaz kötött helyű felhasználáskor, miért is volt napi átlagban 2-3 alkalommal olyan érdekes leregisztrálódás, amit (praktikusan) csak ki-bekapcsolással lehetett megszüntetni (full térerő mellett, legalább 3 BTS-re effektíve rálátással - akkor még - Westel900-as SIM-mel)... ;-)
Igyekszem megjegyezni ezt a metodikát - aztán majd 2-3 éven belül úgyis változik, nem?
