Megjegyzem, ez az egész csak komoly, rendszeres munka esetén érdekes, különösen ha smd is játszik.
Átlagos barkács munkához, ha nagy ritkán pár szál drótot kell beforrasztani, meg egy-két kondenzátort meg ellenállást cserélni, a Lidl-ben 10e alatt kapható páka tökéletesen alkalmas. Ezek a maguk nemében nem rosszak. Folyasztószer, isopropyl alkohol a tisztításhoz, meg nem szálazó papírtörlő hozzá, és ezzel is lehet jó eredményt elérni.
A gyakorlat is sokat számít, a műszerészek a cégemben egy rozsdás szöggel szebben forrasztanak, mint én a Metcallal. Érdemes keresni valami régi roncs nyomtatott áramkört, azon gyakorolgatni. Smd alkatrészek ki-be forrasztása, a net tele van magyarázó videókkal.
A pákatartókról (amibe leteszi az ember a pákát két forrasztás között), meg egyebekről:
Fontos kényelmi szempont, és az olcsóbb pákáknál nincs, vagy nem elég jó.
Szerintem a következőknek kell megfelelnie:
- legyen nehéz, ne boruljon fel csak úgy
- nem baj, ha egyben van az elektronikával, mindegy, ha elég súlyos
- legyen benne _mindkét_ tisztitó rész: fém forgács is, nedves szivacs is
- egy laza mozdulattal menjen be a páka a helyére, ne kelljen célozni, igazgatni, szerencsétlenkedni amíg a helyére kerül
A komoly pákák (pl. Metcal, JBC) esetén meg van oldva, hogy szerszám nélkül, gyorsan lehessen hegyet cserélni.
Az olcsóbb T12-nél is lehetséges, de alapból általában nem adnak hozzá semmit, külön lehet beszerezni egy vastag szilikongumi lapot, amivel meg lehet fogni a forró helyet, kihúzni, az újat be.
Az indirekt fűtésű olcsó pákák esetében a hegy csere melegen csak fogóval megy, csavargatni kell, lassú, nehézkes.
(lehet hogy vicces, de komoly munkánál halálosan zavaró, ha valami nem tökéletes)
+ hőátadás, a hegy anyaga, a páka fogása, a kábel hajlékonysága, a tartó stb. mindenben a legjobb
- drága, a hegyek is drágák
2. JBC C245 handle
+ használata, komfort kb mint az első helyezett, de mégis a Metcalt használom, pedig ez is itt van a polcon
- drága, a hegyek is drágák
3. Új Weller (nem a kattogós, az egy őslény)
+ ugyanabban a ligában játszik, mint a két fenti, ugyanolyan drága
4. T12 hegy alapú páka, a Hakko cég gyártmányának közkedvelt kínai másolatai, pl. KSGER
+ ez is direkt fűtésű hegy, jó hőátadással, de sokkal olcsóbb mint az előzőek, a hegyek kifejezetten olcsók, az eredeti Hakko is belemegy
sokféle handle-vel árulják, azok jók, amelyekben a fogó rész közel van a hegyhez, pl. 9501, van fém is drágábban, szerintem nem jól sikerült, a szintén gyakori 907 pedig szerintem kifejezetten kerülendő
túl vastag, és a kéz távol van a hegytől
millióféle szabályozó elektronikával árulják ezeket, szerintem sok különbség nincs
5. hordozható pákának, terepre, akkuval vagy telefon töltővel: Pinecil
+ hordozható, direkt fűtésű, olcsó, megy usb c gyorstöltővel
- fogása nem túl jó, a kéz túl messze van a hegytől
Van rengeteg közvetett fűtésű kínai, nem rosszak, olcsók, de ha ez a lényeg, a T12 kb ugyanannyi, és finom munkára alkalmasabb.
Hegyek formája:
Általános munkára a véső (ha tetszik, csavarhúzó) alakút szeretem pl. d24, ezen tapad jobban az ón. Két méret elég, mondjuk a 2.4 mm és 1.6mm széles.
(a hegyes kúp alakú hajlamos arra, hogy az ón pont a hegyén nem marad meg, feljebb megy)
Nagyon kis smd-hez kell valami hegyes is.
Drag soldering-hez pedig egy spoon (olyan ferdén lecsapott hegyű kúp, ahol a lecsapott rész homorú), ez megkönnyíti a sűrű lábú ic-k forrsztását, egyszerre több láb van a hegy alatt, ahogy húzzák, elpattan az ón, különválnak a forrsztások. Nekem az 1.6mm-es vált be.
A jó folyasztószer _nagyon_ fontos, sok lábú smd-vel enélkül nem lehet dolgozni.
Nekiálltam videókat nézegetni, milyen forrasztópákákat ajánlanak, de nagy ellentmondásokat találtam.
Volt, hogy ugyan az a fazon a vieo elején közölte, hogy bizonyos hőfokhatárúak nem érnek semmit, majd a video végén már azt bizonygatta, hogy azt kell venni.
Talán jó lenne valahol egy klubszerűséget találni, ahol ki lehet párat próbálni, vagy elektronikai műhelyt meglátogatni pár napra és megtapasztalni a valóságot?
De kell még kontakt tisztító spray. Zsírzó és kenő spray, zsírtalanító spray. Körömlakkok jelzésre, csavar biztosításra. Kicsi bit készletek a fura fejű, ritka csavarokhoz.
IC-t forrasztani pont annyi mint bármi mást. Ami ajánlott a mai bolhacirkuszok (SMD) világában az egy jó fejre tehető órás nagyító. Tápból célszerű egy erősebb labortáp és valami kicsi állíthatós. Feltétlenül beállítható áram limittel. Sok apró célszerszámot magadnak kell kitalálni.
Pl: egy pici darab (3x12mm) 0,1 mm vastag rozsdamentes acél lemezke. Egyik keskeny vége finoman megélezve. Ezt egy régi töltőceruzába fogva alkatrészláb és a panel közé tolva a megolvadt ónba fel lehet egyenként választani.
De hasznos segédeszköz egy marék különböző injekciós tű. Nem futja be az ón, így lyukakból eltávolítani az ónt kitűnő. A pákás ónszippantó mellett kell 2-3 méretű ónszívó fonat.
Ami még igen praktikus, az egy szilikon "tálca" az asztalra. Ami bírja az ónt. Kis pereme és pici tálcái a szétguruló csavarok, alátétek miatt hasznos. De szigetelő, csúszásgátló és a lecseppenő ón sem tesz benne kárt. Pl:
Milyen szerszámokat érdemes beszerezni elektronika átszereléséhez?
Eddig csak bontással foglalkoztam, a klasszikus kéziszerszámok megvannak, de most olyan kütyük jönnek, hogy belesajdul a szívem, hogy csak alkatrészre legyenek bontva, de elektronikával középiskolában foglalkoztam utoljára.
Jól gondolom, hogy még mindig a hőmérsékletszabályozós Weller páka az ideális megoldás különböző ónszippantókkal, vagy van már hasonlóan jó, de olcsóbb megoldás?
IC-ket nem akarok forrasztani, már középiskolában megtanultam, hogy az kézzel reménytelen.
Mérésekhez még mindig a labortápok a jók, vagy már jó megoldás lehet több különböző stabil feszültségű, és jval olcsóbb tápegység beszerzése?
Sokféle oka lehet. Fejszán kenési elégtelensége/kenés öregedése, fejszánt mozgató áttétel szorulása, a fejszán motor megállása (dead spot), tányérmotor mechanikai problémája, kiegyensúlyozatlansága, elkóhiba, koszos lencsetagok. Mérés nélkül nem lehet megmondani.
Így még azt is tudhatja az adott eszköz (a telefon), hogy milyen dugó van beledugva, milyen eszközre számítson a vezeték másik végén.ű
Az is inkább kényelmi szolgáltatás (így lehet normál fülhallgatóval is telefonálni a telefonba beszélve), mert amúgy semmi nincs, ha egy mikrofonbemenet földre zár a jack, egyszerűen süket lesz.
A gyakorlatban minden TRSS telefonnal működik a két érintkező+test, más néven sztereó, más néven TRS dugó. Legalábbis nem láttam másfélét. A videókat most hagyjuk.
Azért van ez így, mert mindegy, hogy az alsó két érintkező milyen sorrendben van: ..., Mic, GND vagy ..., GND, Mic, mivel a normáls TRS dugó a TRRS alsó két érintkezőjéből mindkettővel érintkezni fog teljesen szándékosan, a kompatibilitás miatt. Így még azt is tudhatja az adott eszköz (a telefon), hogy milyen dugó van beledugva, milyen eszközre számítson a vezeték másik végén.
Ez elég egyértelműen egy vonalbemenet, szóval nem, veszel egy ilyen kábelt és kész is. Esetleg előfordulhat, hogy a fejhalggatókimenet túlvezérli ezt a bemenetet, de akkor csak lejjebb veszed a telefonon a hangerőt, rövid távon nem lesz baja.
Az alábbi kapcsolással kapcsolatban kérnék egy kis segítséget, hátha ismeri valaki, vagy tudna valahogy segtíteni pótolni a hiányzó adatokat! Szeretnék építeni egy ilyen "picike" csöves headamp-ot! Előre is köszönök bármilyen segítséget!
Nem is gondoltam, hogy valaki majd megmondja a tutit, de az ötletelés is segít nekem, mert így megméricskélek, kipróbálok olyasmit is, amit magamtól nem jutott eszembe.
Az emitter mérést például lehet megpróbálom majd a céges szkóppal is, azon asszem 15pF a bemenetek kapacitása 35 helyett. De lehet csak odaforrasztok fixen egy pártíz pikofarádos kondit, hátha csend lesz :)
Az 1kHz furcsa, legtöbb gerjedés sokkal magasabb frekvencián történik. Arról lehet szó, hogy sokkal magasabb frekvencián gerjed valami, az 1kHz csak a burkológörbe. Erre utal az is, hogy a szkóppal megérintve leszakad a rezgés. Egy szokásos 1:10 mérőfej kapacitása 10pF körül van, az magát az 1kHz-et nem igazán tudná befolyásolni, egy több MHz-es esetleges rezgést annál inkább.
Újabb érdekes csavar: nem tudtam megmérni az emitteren a jelet, mert leáll a rezgés, amint a mérőcsúccsal hozzáérek akár az emitterhez, akár az utána lévő csatolókondi túloldalához. Egyébként olyan 1kHz körül sípol, a bemenet leföldelésére a frekvencia lejjebb megy.
Na nézd meg, tényleg elcsesztem a rajzot, természetesen emitterkövető kapcsolásról van szó. Ha kihagyom a tranzisztort a jelútból, akkor nincs gerjedés, földelt bemenetet még megnézem újra mert most így nem emlékszem, hogy az volt-e rá bármilyen hatással. Úgyis kell egyet mérnem az emitteren
Ha a 4294-ben levő kapcsolási rajzról van szó, a tranzisztoros rész rajza hibás, nincs a tranzisztornak munkaellenállása. Így nyilván nem működhet, a valódi áramkör különbözik. Viszont így nem lehet kitalálni, mi van a valóságban.
