Már csak azért is jó lenne, ha mielőbb megszületne a jogerős döntés, mert amennyiben az rá nézve mégis kedvezőtlen lenne, akkor Grespiknek több mint két évre visszamenőlegesen meg kellene térítenie a gépkocsihasználatot és az eddig meg nem fizetett parkolási díjat is."
Tényleg, tudja valaki, hogy mi újság azóta a kedvencükkel? Én annyit tudok, hogy kazincbarcikai származású az istenadta (pontosabban isteni leszármazott).
Utolsó infóm róla:
Grespik nem enged Több mint két éve nem tudja visszaszerezni Grespik Lászlótól a szolgálati autót a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (FKH), ráadásul ők kapják Grespik helyett a felszólításokat a meg nem fizetett parkolási díjak után - értesült a HVG. Információnkat Dániel Károly, az FKH titkárságvezetője is megerősítette, hozzátéve, már számtalan jogi eszközzel próbálták visszaszerezni a korábbi hivatalvezető által használt VW Borát, ám eddig eredménytelenül. Nagyon szeretné már visszaadni a fapados, extrák nélküli autót - mondta Grespik László, ám, mint közölte, ezt nem teheti meg egészen addig, amíg jogerősen le nem zárul a véleménye szerint jogszerűtlen felmentése miatt indított munkaügyi pere. A kocsi visszaadásával ugyanis saját perbeli helyzetét gyengítené, a Fővárosi Bíróság egy jogerős végzésére hivatkozva pedig állítja, hogy a végső ítélet megszületéséig nem követelhető vissza tőle az autó. Ami a parkolást illeti, egy kormányrendelet kimondja, hogy a hivatalvezető jogosult gépkocsihasználatra, szerinte a kocsi úgy jár neki, mint egy segédmunkásnak a védőkesztyű. Ehhez pedig hozzátartozik a parkolás is. Grespik közölte, ő azt szeretné, ha mielőbb lezárulna a munkaügyi per, ezért kért soronkívüliséget a bíróságtól. Már csak azért is jó lenne, ha mielőbb megszületne a jogerős döntés, mert amennyiben az rá nézve mégis kedvezőtlen lenne, akkor Grespiknek több mint két évre visszamenőlegesen meg kellene térítenie a gépkocsihasználatot és az eddig meg nem fizetett parkolási díjat is.
Had idézzek néhány részletet Grespik írásából. Nekem elég nehezemre esik mindezt elhinni.
"Õsi, isteni tehetségünk olyan képességekkel áldott meg minket, amik a világon egyedülállóak: gondolattal gyógyítani, nem látható energiákat, aurát meglátni és használni. Szerveket lehet szellemgyógyászattal teremteni. Ezeket cselekedte maga Jézus is, aki a táltosok táltosa."
De jó lenne beteg emberek számára szerveket teremteni. Ugye ilyen esetben nem kell félni a kilökődéstől?
"Több szentet adtunk a világnak, mint a világ összes többi népe. Szent királyaink voltak, akik halálukkor fénnyé váltak, mint Jézus. Õsi keresztény vallásunkat váltotta fel a szentistváni zsidókeresztény vallás. Eredeti imánk a Napatyához, a Földanyához és a Fény-Fiúhoz való fohászkodás volt, ez a magyar szentháromság. "
A fénnyé válást egyik történelemkönyv sem említi!
"A Kárpát-medence megszentelt hely, a Földanya kisugárzása itt jelöli ki a világ "közepét", a Pólust, mai nevén Pilist, Dobogókõ közelében található meg a Földgolyó legnagyobb pozitív földsugárzási keresztpontja. A Szent Koronával szellemi kapcsolat vehetõ fel, a Korona leginkább Visegrádon érezné jól magát, de nem látható helyen tárolva, a történelem folyamán a koronaõrök mindig is rejtetten õrizték"
A tér miden pontján úgy tűnik, hogy az a világ közepe!
Innen idéztem: http://www.sinergo.de/magyarnyelv/Grespik.htm
"A rózsaszín párducot keressék meg - szólt a bíró a keddi tárgyalás megkezdése után, mikor felcsendült a tárgyalóteremben a rajzfilm zenéje. Grespik László, aki magánvádlóként az ügyész helyén ült, ekkor kabátzsebébe nyúlt és kikapcsolta telefonját."
Na, jókor jutunk el idáig, amikor már egy csomó dologban elbizonytalanitottak a másik topicban... :-))
No mindegy, leirom, hogy mi a probléma a "hangtörvényes nyelvészkedéssel". Tehát minden nyelvben van egy halom szó, amelyek jelentésben is hasonlóak, és hangtanilag is hasonlóak. Ez alatt azt kell érteni, hogy mondjuk létezik egy un. K-R szóbokor, ahová rengeteg kapcsolódó jelentésú szó tartozik. Pl. kerit, karol, kert, stb. Namost ráadásul nemcsak a magánhangzók, hanem a mássalhangzók is variálhatók egy bizonyos határon belül (g-k, r-l, stb.)
A hangtörvényes nyelvészkedés pedig úgy működik, hogy felállit egy hipotézist arra, hogy milyen szabályos hangváltozások következtek be a különböző nyelvek életében és a jelenlegi szavakból elkezd visszafelé következtetni. Ha megfelelő mennyiségű közös őst talál, akkor feltételezheti, hogy ezek a nyelvek rokonok egymással, az adott régi időszakban együtt éltek, vagy közösek voltak. (és a feltételezett hangváltozások valóságosak)
Csakhogy ezt a módszert akarják néhányan felülvizsghálni éppen a szóbokrokra hivatkozva. Ugyanis a hangtörvényes nyelvészkedéssel sem kizárólag az egy-az-egybeni megfeleléseket nézik, hanem megengednek ugyanolyan jelentésbeli változatokat, mint a kerit-karol, stb. Vagyis elvileg tetszőleges számban megtehetjük egy ilyen hangtani visszakövetésnél, hogy a több lehetséges, egymással rokon jelentésű, különböző hangalakú szavak közül az éppen nekünk passzolót kiragadjuk (nem mellesleg egy másik összefüggő rendszerből) és a saját hangfejlődési sorunkba illesszük be.
Mind a két oldalról ugyanaz a probléma, hogy megengedi a jelentésbeli variációkat ezért, mivel nem tudja azokat egzakt módon definiálni, ezzel megszűnik egzaktnak lenni. Magyarán a hangtörvényes nyelvészkedés sem egzakt, bármennyire is hangoztatják ezt a nyelvészek. Természetesen a másik oldallal ugyanaz a gond, hogy ezeket az összefüggőnek nevezett szóbokrokat, ugyanúgy nem tudja tudományosan definiálni, csak arra hivatkozhat, hogy hát látszik, hogy hangtanialag is, és jelentésbelileg is egyezik. Ez alól is sok kivétel van, és a hangtörvények alól is sok kivétel van, amiket külön kell magyarázni (jövevényszavak).
Vagyis a finnugor elméletnek valószinűleg sokkal kevesebb egzakt bizonyítéka van, mint ahogy tálalják és pontosan ezek miatt a nyelvi sajétosságok miatt. A másik pedig, hogy a szabályos hangfejlődések egy nyelv történetének csak egy részét adják, a másik a belső szóképzés. Ezekkel természetesen számol a finnugor elmélet is, de minden konkrét esetben, ahol valami esetleg véletlenül beleillik egy hangfejlődési láncba, akkor azt saját bizonyitékának tekinti. A másik gond meg az, hogy más nyelvekkel való rokonságnál az egzaktságra való hivatkozással kizárólag az eleve feltételezett saját hangtörvényeinek bizonyitékait fogadja el. Csakhogy ezek ugyanúgy nem egzaktak!
Na kicsit zavaros volt, meg egy másik topicban zajlott beszelgetés után született, szóval nemtudom mennyire érthető, de most befejezem egyelőre...
utánanéztem: igazad van, a nyelvtani rendszer vizsgálata valóban másodlagos (persze nem elhanyagolható) a hangzórendszer változásainak vizsgálatához képest.
Ezek után kíváncsian várom, mi a "gond a hangtörvényekkel".
Újabb könyvet mondok: Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete.
De nem is ez a lényeg. Nyilván a nyelvtani struktúra is érdekes. A sokadrangú az durva megfogalmazás volt. De ez nem követhető vissza az idők távolába egzakt módon. Ez vele a baj. Ezért vesszük előre a hangtörvényeket. Jelen pillanatban ugyanis az tűnik az egyetlen olyan módszernek, amire azt lehet mondani, hogy a változások törvényeit irja le. Ha a hangtörvényeknél fontosabb lenne a nyelvtan, akkor a magyar nyelv nem lenne finnugor.
Amig ezt nem látod be, addig nem is látom értelmét elmondani, hogy mi a gond hangtörvényekkel (mert ugyebár azokkal van gond, mint elsődleges és egyetlen érvével a finnugrizmusnak).
A sumer-magyar nyelvazonosság topicban (politika) jelen pillanatban megy a vita erről, egy sumert tanuló egyetemista, egy szlavista nyelvész, meg mág pár amatőr, meg egyéb emberek, vitázunk. A fő téma már nagyon régóta az, hogy mennyire hagyatkozhatunk a hangtörvényekre, mert szerintük is az a leglényegesebb. (mondjuk kicsit vissza kell lapozni, mert most épp elkanyarodtunk a témától)
"Én abszolút nem igy tudom. A hivatalos nyelvészet szerint a szabályos hangzóváltozások rendszere segitségével kikövetkeztetett közös gyökök az elsődleges, és tulajdonképpen egyetlen egzaktnak nevezhető támpontok a nyelvek rokonsági rendszerének felállitásánál. A nyelvtani rendszer sokadrangú (mellesleg el is buknának, ha az lenne a legfontosabb...)."
Erre mondtam, hogy rosszul tudod, szerintem.
Persze nyilván nagyon lényegesek a hangzóváltozások szabályai, valamint a (többek közt általuk kikövetkeztethető) gyökök, de a nyelvtani struktúra egyáltalán nem "sokadlagos". Sőt.
Az Általad a 243-as hozzászólás második felében írtakkal egyébként tökéletesen egyetértek.
Márhogy mit tudok rosszul? :-)) Merhogy nem derül ki, mire válaszoltál...
A nyelvészet, nyelvrokonság témában én a következő könyvet olvastam főleg: Theodora Bynon: Történeti nyelvészet, Osiris 1997. Ez ugyebár "egyetemi tankönyv"-nek számit.
Te honnan szeded ismereteidet?
Azért, mert a Bíborbanszületett előtt és után valóban emlegették őseinket a bizánci források "avar", "hun", "szkíta" etc. neveken, még nem jelenti azt, hogy ők valóban avarok, hunok, szkíták etc. voltak...
Pontosan igy van, én csak arra hivtam fel a figyelmet, hogy attól még, hogy a magyar népnév mondjuk egy adott időpont előtt nem adatolható, nem jelenti azt, hogy nem találhatjuk meg az adott etnikum "előzményeit" más neveken. Hogy ezek mennyiben tényleges előzmények, az más kérdés, de logikai hiba nincs a gondolatmenetben. Amin lehet vitatkozni, az mondjuk az, hogy pl. az avaroknak mi köze van a később kialakult magyar etnmikumhoz.
Rosszul tudod. Kérlek nézz utána megfelelő egyetemi jegyzetekben vagy szakkönyvekben!
Nyomatékosítanám még egyszer: itt most nem a nyelvrokonságról, hanem a nyelvrokonság megállapításának tudományos módszereiről van szó. (Tehát értelmetlen a "világméretű finnugrista összeesküvésre" hivatkozni - ugyanígy dolgoznak szerte a világon, mindenféle nép nyelvészei.)
Szóval? Miért is nem fogadja el a nem-finnugrista
párt ezeket a kritériumokat?
"..a lényeg az, hogy voltak a magyaron kivül más neveink is... (mint ahogy most is a külföldiek számára hungarok, vagy vengerek vagyunk...) Mondok tippeket: avarok, hunok, szkíták, szabirok, onogurok, stb."
Azért, mert a Bíborbanszületett előtt és után valóban emlegették őseinket a bizánci források "avar", "hun", "szkíta" etc. neveken, még nem jelenti azt, hogy ők valóban avarok, hunok, szkíták etc. voltak...
Az onogur törzsek ('kao-ku tie-lö' a kínai forrásokban [Czeglédi olvasatában], ha jól emlékszem) nem a magyarság közvetlen elődei voltak, bár népességük valószínűleg keveredett velük/velünk bizonyos periódusokban. (Sőt, itt be lehet kavarni a griffes-indás népességet is, lásd kettős honfoglalás.)
Nem emlékszem, hogy ilyet állitottam volna... A hét honfoglaló törzs egyébként sem hét törzs volt, hanem több, egyrészről a kabarok miatt, akik három három törzs voltak, de hozzánk csatlakozva már csak egy volt, másrészről a kört-gyarmat is valszeg két törzs összevonásával keletkezett... Amikor arról beszéltem, hogy az onogurok között is kereshetjük őseinket, akkor nem azt mondtam, hogy egy-az-egyben van egy folyamatosság. A steppén kicsit másképp zajlottak a dolgok. Egy nép többnyire több etnikumból álló törzsszövetséget jeletett...
Én csak arra próbáltam rávilágitani, hogy az alapötletnek van létjogosultsága. Az egyes konkrét megvalósulások már egészen más kérdések... A "táltos iskola" pl. kifejezetten taszitó...
>katolikus, református vallások szögre akasztása: Hát igen, de ez nem magyar sajátosság. Egyrészt az ősi pogány hagyományok iránt az egész nyugati világ értelmisége fokozottan érdeklődik,
No igen, ez igaz, és ráadásul jó pénz van a dologban. Mellesleg a tudománnyal foglalkozók is meg akarnak élni valamiből, és a hangzatos elméletek ehhez jó alapot adhatnak. (Lásd a nem annyira tudományos, mint szenzációhajhász von Danikent.)
>másrészt ide tartozik az ökumenikus mozgalom is, ami valahol a kereszténység rég megbomlott egységének visszaállitására törekszik
Nono. A rég megbomlott egység visszaállítása úgy, hogy az évszázados/évezredes hitelveket közelítjük (de nem új vallást hozunk létre!) nem ugyanaz, mint egy töredékesen ismert régi vallásra épített valláspótlék. Állatorvosi ló a "Táltos iskola": a regressziós hipnózisból "táltos regresszió" lett, a bioenergiából részben "táltos energia", van egy-két normális program is (bár tőlük nem kéne): csontkovácsolás, homeopátia, aztán a csúcs, a "Krisztus erő".
Először is, ne nevezz minket sumerológusnak, mert esetleg valóban hozzáértőket járatsz le. Mi nem vagyunk azok. Én személy szerint nem is hiszek annyira a dologban mint mondjuk Badinyi, hogy a két nyelv egy és azonos, stb.
Mindenesetre az irásbeliséggel kapcsolatban több megoldás is kinálkozik (amennyiben tényleg rokona a két nyelv egymásnak.)
1. A két népcsoport még az irás feltalálása előtt elszakadt.
2. Az irás az évezredek alatt sokat változott, esetleg funkcója is más lett (vannak akik a rovásirást vetik össze a sumer irással, bár szerintem nem elég meggyőzően)
3. Amt Gép01 is mondott, hogy a magyarok a kereszténység felvételével áttértek a latin betűs irásra, ami egész egyszerűen nem a mi hangzókészletünkre volt kitalálva. Évszázadok teltek el, amig kifejlesztettük annak a módját, hogy addig más betűkkel jelölt hangjainkat valahogy le tudjuk jegyezni... Ide jön még, hogy a középkorban maga az irásbeliség is a katolikus, latinul iró papokra szoritkozott. A nagy irásbeli hagyományokkal rendelkező itáliában, franciaország stb. (Római Birodalom) is visszaesett az irásbeliség.
Nekünk meg volt egy ilyen váltás is.
Személyes véleményem, hogy valszeg a pusztán meg megintcsak más jellegű volt az irásbeliség. Pl. van egy emlékünk egy héber hadijelentésről, amit rovásirással szignóztak. Vagyis a (feltehetően kazár hivatalnok. héberül is irt, meg rovásirással is, de a hivatalos szöveg nem a saját anyanyelvén zajlott)
Irásos forrásokra pl. Herodotosznak a szkitákról szóló könyve... Meglehetősen terjengős és részletes... (megtudjuk belőle pl. hogyan szivtak füvet eleink... :-))). komolyra forditva, a lényeg az, hogy voltak a magyaron kivül más neveink is... (mint ahogy most is a külföldiek számára hungarok, vagy vengerek vagyunk...) Mondok tippeket: avarok, hunok, szkíták, szabirok, onogurok, stb.
Tételes cáfololatokra megintcsak Götz László: Keleten kél a nap cimú könyvét ajánlanám. Ott egy elég jó kritikája van a finnugrizmusnak, de néhány nagyobb magyar őstörténészt is kiveséz benne, pl. Fodor István, Bartha Antal.
katolikus, református vallások szögre akasztása: Hát igen, de ez nem magyar sajátosság. Egyrészt az ősi pogány hagyományok iránt az egész nyugati világ értelmisége fokozottan érdeklődik, másrészt ide tartozik az ökumenikus mozgalom is, ami valahol a kereszténység rég megbomlott egységének visszaállitására törekszik.
Én abszolút nem igy tudom. A hivatalos nyelvészet szerint a szabályos hangzóváltozások rendszere segitségével kikövetkeztetett közös gyökök az elsődleges, és tulajdonképpen egyetlen egzaktnak nevezhető támpontok a nyelvek rokonsági rendszerének felállitásánál. A nyelvtani rendszer sokadrangú (mellesleg el is buknának, ha az lenne a legfontosabb...).
Az általam legkomolyabbaknak tartott "antifinnugristák" pedig éppen a szabályos hangváltozásokat támadják és kétségbe vonják azok kizárólagosságát.
Ha a magyar-sumer rokonsagot nezzuk, akkor mikeppen alakult ki az irasbeliseg elterosege?
Amennyiben a sumer-magyar rokonsagot nezzuk, miert vagyunk kepesek rogton elolvasni es ertelmezni a sumer szavak nagy reszet es miert vannak nehezsegeink az irott omagyar nyelvemlekekkel?
Halihó!
A cikk alapján, meg amit hirtelen hozzáolvastam a neten, nem vagyok száz százalékig meggyőződve hetvenezer éves történelmümkről, és különösen nem látom azt, hogy az alatt a párezer év alatt pontosan mit is csináltunk (ne má', hogy a görög-római történetírásból kimaradtunk, hol voltunk, amíg a rómaiak az aquincumi thermákban csücsültek, stb.)
Van erről valamelyik idézett szerzőnek tömör (néhány oldalas) időrendi összesítése?
Valamint, egy dolog egy rendszert felépíteni, de cáfolják-e tételesen a másik oldal állításait.
(Mellesleg, ha igaz a dolog, szépen a szögre akaszthatjuk a katolikus (református, evangélikus stb.) hitünket, mert ez mind torzítás, csökevény.)
A "hivatásos", "elvakult" nyelvészek szerint ugye a nyelvrokonság legerősebb bizonyítékai (fontossági sorrendben):
a, a nyelvtani rendszer hasonlósága
b, a hangzóváltozások hasonlósága
c, a közös gyök/alapszókincs.
Egyszerű kérdésem a következő: Ti miért nem értetek egyet a fentiekkel?
"...ugyan miért kellene másképpen viselkednünk? Ki miatt?" - Egyreszt sajat magatok miatt (onbecsules, meg ilyesmi). Masreszt meg azert, mert - nevezz nyugodtan vaskalaposnak - pl. nehezemre esett megkulonboztetni dr. G. L. cikket az Ufo vagy a Nahat magazintol. Elismerem persze, tortenettudomanyban a tekintelyelv kulonosen eros, tudok jo par esetrol, amikor joval artatlanabb temaban nem jut rendes publikacios lehetoseghez valaki. Akarhogyan is, ha vegkepp le akarnek jaratni egy elmeletet, pontosan ilyen hangu iromanyokkal tennem nevetsegesse.
A foldmuvelesrol. Bevallom, barbar vagyok, fogalmam sincs, a torikonyv mit mondott errol annak idejen. Azert furcsa lenne, legalabbis nagyon kovetkezetlen, mert a foldmuveleshez kapcsolodo szavak emlekeim szerint a nyelvtankonyvben (tudom, hazugsag az egesz) torok-irani eredetuek voltak. Atvettuk a szavakat, anelkul, hogy megertettuk volna a jelentesuket? Mindegy. Nevezz ezuttal gerinctelennek, de valahogy nem tudnek lesutott szemmel jarni akkor sem, ha kiderulne: nem az osmagyarok talaltak fel a foldmuvelest (es eppen a szlavoktol vettek volna at), nem az osmagyarok adtak a vilagnak a kulturat. Es sokkal buszkebb sem lennek, ha meg megis.
Nem a mult megismerese irant elhivatottsaggal van bajom, hanem az elkepeszto indulattal, meg egy-ket mas dologgal. Valaki nagyon be akar bizonyitani valamit, esetleg vannak is megerosito leletek, de ezt nem erzi elegnek, ekkor jonnek olyanok, mint a mar emlitett nyelveszeti elemzes, a feny csavarodasa (es hatasa a DNS-re), meg hasonlok. Amig ezek mint fajsulyos bizonyitekok szerepelnek, addig szerintem tenyleg ebbe a forumba tartozik a tema.
