Villamossal számtalanszor jártam már arra, de a Margit körút mentén semmilyen vízfüggönyt nem láttam.
De arra azért kiváncsi lennék, hogy mekkora fák fognak nőni a garázstetőn, no meg, hogy a hatalmas Mamut garázsok mellé minek kellet még egy hatalmas garázs? Ettől a kérdéstől semmilyen vzfüggöny nem fogja elterelni a figyelmemet:-)
Hasonló "vízkaput" több helyen is láttam már - most hirtelen Rákoskeresztúr központ ugrik csak be, ott különböző mintázatokat rajzol ki a lefolyó víz egy olyan 6-8 méter széles, 3-4 méter magas "kapuról".
A szerző építész, szakíró. Szemben a Margit körúton lakik, ahogy az írásból is kiderül.
Nagyon emlékezetes számomra a 100 éves házak alkalmából pár éve tartott vezetése a házukban.
Különben a Margit körút mentén olyan vízfüggöny jön le egy betonfal előtt, ahol a víz feliratokat és ábrát is meg tud jeleníteni. Ilyent még sehol sem láttam, javaslom megnézni.
Mint nagyon a földön járó pesti polgár, állandóan csodálkoztam a történéseken. Szoktam arra járni, mert a Kisrókus utcában van néha dolgom. Nem értek az építészethez, így aztán nekem az aluljáró és a semmiben végződő mi is? egy gyalogos felüljáró a semmibe? Szóval nekem mindezek nem értelmezhetőek, viszont egyértelműen rengeteg pénzbe kerülhettek. Egy sima parkon nem tudott volna átfújni a szél?
Elképzelem, hogy nem vagyok egyedül ezzel az értetlenkedéssel.
Fantázianév, amit az urbánlegend alkotott. Szerintem azok nagy része is, akik egyéltalán hívják valahogy ezt a két "iker" házat, azok is Matilndak gondolják/ismerik a bal oldalit.
Azt lehet tudni, hogy miért kell áttervezni? Bankfiók és terzorközpont lesz az aljában eztután? Viszont ha már leálltak, a sarki glóbuszt vajon visszaépítik?
Örülhetnek akik ott laknak, vagy oda nem is nyílik lakóház? Eddig mi volt a neve? Sokszor járunk arra, pl. ha a postáról kell elhozni valami küldeményt.
A Csaba utca keleti végén, a Várfok utca és az Attila út között van a világ valószínűleg legrövidebb sétálóutcája. Annak egyik oldala a volt Postapalota (amit átalakítás közben megvett az MNB és azért áll az építkezés, mert emiatt át kell tervezni).
Egy orvosi váróban összefutottam a felújítás építész tervezőjével, aki újságolta, hogy javaslatára átnevezték ezt a rövid útszakaszt a ház tervezőjének nevére. Most már megjelentek az utcatáblák is, ezentúl a neve: Sándy Gyula köz.
Mit jelent az, hogy bejött? Kimutathatóan többen járnak múzeumba, vagy érdemben kisebb a múzeumhoz való közlekedéshez fordított idő ahhoz képest, ha a múzeumok jól, de nem egy helyen vannak elhelyezve? Több turista megy csak emiatt az adott városba, mint egy olyanba, ahol több -de jól megközelíthető- helyre vannak szétszórva a múzeumok? Van erről valami adat? Vagy esetleg csak annyit lehet tudni, hogy ez egy lehetséges jó megoldás...
Javíts ki, ha tévedek, de a szegény turista azért többnyire nem fog egyik múzeumból a másikba menni. Meg a városlakó sem. Hanem vagy a Nemzeti Galériába megy, vagy pedig a Szépművészetibe. Nem hiszem, hogy olyan nagy előnye van egy rakásba pakolni az összes múzeumot...
Persze minden nézőpont kérdése. A Városligetet sokkal könnyebb megközelíteni, mint a várat. Miután már ott ugyis van múzeum, jobb lett volna a teljes múzeumi negyedet oda vinni ha már hozzá fogtak bármihez is ott. Most majd mászkáljon szegény turista át a városon a muzeumok közt.
Ha vele együtt viszik azt a zsibvásárt, ami a Palota előtt szokta zsiványtanyaként felütni ott a fejét, akkor én elfogadom a Városligeti átköltöztetést. Mindhárom nyer a bolton.
