[Ol. 183.3] Caesar naptárt bucherál.... konzulok Antonius és Isauricus...hivatalosan Caesar ekkor már halott
[Ol. 184.4] napfogyatkozás... nuku konzul, nem hogy pár, egy darab se
[Ol. 185.4] napfogyatkozás... nuku konzul, nem hogy pár, egy darab se
Ol- az annyi mint olimpiai év, a pont előtti rész jelenti a négyéves ciklus sorszámát, a pont utáni rész a négyéves cikluson belül jelöli az évet. Ki lehet tehát számítani, az események közötti évkülönbözetet, mindegy mikor volt ez a keresztény évszámítás szerint. Eddig érthető?
Sajnos a hivatalos nézet szerint BC 36-hoz tartozik.
És továbbra is bennünket a relatív kronologia érdekel, amelyik túlságosan is jó...
Már Hunnivári is a hivatalos autoritásokra támaszkodik?
Szerencsére azért nem tud eltérni, mert leírták a konzulok neveit;
De mi most a Hungár naptár forrásait vitatjuk, a húsvéti krónikára nagyon konkrétan, oda meg nem írták a konzulok neveit. Ahova meg odaírták, az ellentmond a hivatalos kronológiának. Nézd meg a konzulok nevét, akik Caesar naptárreformja mellett vannak, ekkor már elvileg halottnak kellene lennie, és számolj el az olimpiász évekkel, mennyi telik el a napfogyatkozásokig, ahol meg konzul nincs említve.
Hogy más források viszont említenek konzult, az egy teljesen más lapra tartozik, nem szemezgetheted össze különböző források adatát, és utána nem tehetsz úgy, mintha ez egy eredeti konzisztens forrás lenne. Még akkor sem, ha Ginzel, vagy Ideler megtette.
Mintha írtál volna Te is olyat, hogy minél távolabb hátrálunk az időben annál nagyobb a visszaszámolás hibája.)
Valóban, de azt is írtam, hogy ez a hiba akkor minden korabeli napfogyatkozásra érvényes.
Azaz vagy a Szeleukida kód a jó, vagy a 168-as fogyatkozás. 43 év alatt nam ugorhatott 1000sec-et a delta T értéke
de hát arról volt szó, hogy napfogyatkozások nélkül is jó a relatív kronológia, viszont Hunnivári pont olyan forrásból építkezik, amely szerint nem jó. Meglátásom szerint önkényesen kapcsolja össze az idézeteket a konzulok nevével. Ráadásul olyan napfogyatkozásra erőlteti, amit a delta T miatt nem is láthattak.
ha nem hiszed, húsvéti krónika ehun van-e angolul:
A Julián naptár elsõ hatvan éve vizsgálata után megállapítható, hogy a relatív kronológia tökéletes, a szaktörténészek napfogyatkozások nélkül is remekül rekonstruálták a római történelmet."
Szerencsére a numizmatika tudománya segítette a kutatókat.)
mert nem csak a zakadémia nem keresi a Kr.e. 31-36-ost, de én se találtam ilyesmit a húsvéti krónikában 164-168-ra, amit a Hungár naptár ugye ír, és ugye amire hivatkozik."
Pedig ott van az 1832-es bonni kiadás 360-361. oldalain
Igaz Ideler azonosítása alapján amelyet Ginzel is átvett;
Itt a 31. oldalon német apróbetűs; Zoltán Hunnivári; "The final countdown"
Ez a húsvéti krónikára hivatkozás már csak azért is necces, mert a Hungár naptár ilyesmit is ír, sôt erre alapoz:
A Julián naptár elsõ hatvan éve vizsgálata után megállapítható, hogy a relatív kronológia tökéletes, a szaktörténészek napfogyatkozások nélkül is remekül rekonstruálták a római történelmet.
nem véletlenül forszírozom én ám ezt a húsvéti krónikát.
mert nem csak a zakadémia nem keresi a Kr.e. 31-36-ost, de én se találtam ilyesmit a húsvéti krónikában 164-168-ra, amit a Hungár naptár ugye ír, és ugye amire hivatkozik.
Ehhez képest találtam ilyesmit:
[Ol. 183.3] Antonius and Isauricus were consuls.
The inhabitants of Laodiceia count their era from this year.
In the year of these consuls, a war against the Isauri took place.
The consul Antonius decreed that the month of Quintilis should be called July, because [Julius Caesar] was born in that month.
Julius Caesar added 11 days to this year, to be in line with the course of the sun and the moon.
......
......
......
[Ol. 184.4] There was an eclipse of the sun.
Herodes summoned a certain Ananelus from Babylon, and appointed him to be high priest of the Jews. Soon afterwards he deposed Ananelus and gave the title of high priest to his wife's brother, Aristobulus the son of Hyrcanus. A year later he killed Aristobulus, and made Ananelus high priest again.
a lényeg, hogy végeredményben minden napfogyatkozás ugyanannyival van elszámolva, előfordulhat, hogy esetleg borul két közeli középpontnál a szárosz sorszáma. na bumm. és akkor mi van? :-)"
Nagyon félvállról veszitek ezt a szárosz kérdést. A 121-es száros esetében most az 1593 május 30-a a csúcs, a legközelebbi állapot.
Ez a május 30-a határozza meg a szároz szerkezetét, azaz hosszát részben. Gondolom eddig egyetértesz.
Mi van akkor ha az 1575 május 10-e vagy az 1611 junius 10-e a csúcs?
Ennek semmi köze az időugráshoz, az volna a lényeg, hogy kapjunk egy rendes szárosz táblázatot visszafelé az időben, a történészek, meg majd kijelölik rajta az eseményeiket.
Ám legyen rendes, de min változtat, ha pontosítással néhány sorozatnak esetleg felcserélődik a sorszáma? csak a cimke lesz átragasztva a beltartalom érdemben nem változik. Itt 2-3 kilométeres, vagy még kisebb eltérések lesznek.
És nem fordítva, téves történelmi fogyatkozások segítségével bütyköljük visszafelé az időtengelyt...
Esetleg felhasználhatnánk olyanokat, amelyek nem tévesek :-D
Ebből lett a hiba, hiszen 200 évvel lejjebb nyúltak, mint kellett volna.)
nyilvánvaló, hogy ilyesmiről van szó, de amíg nem tudod, mikor mennyi volt a delta T, addig ez körkörös érvelés
A hold szabálytalan mozgását meg ne keverjük ide. Nincs akkora hatása a napfogyatkozásokra, hogy érdemben foglalkozni kéne vele. Visszaszámolással teljesen jól interpolálható a Hold helyzete.
