Hogy jobban megértsd mit akarok mondani, képzeld magad Beda helyébe.
1. Kezébe kerül D.E. rég elfeledett táblázata, lát rajta egy 532-es évet Jézus születése szerint.
2. Megtetszik neki ez az időszámítás, ő is használni szeretné... mert kedvenc irodalmi hőse nevéhez fűződik.
3. Senki sem használja ezt akkoriban, tehát neki újra ki kell számítania, hány évvel él ő maga J.K. után Elméletileg folytatja, gyakorlatilag még egyszer megalapítja ugyanazt az időszámítást.
4. D.E. epaktái rendelkezésére állnak, de arról valószinűleg elképzelése sincs, maga D.E. fizikailag az újholdakat mikor látta. Második bizonyosság, hogy a húsvét dátuma D.E. táblázatában vasárnapra esik. Ez minden amit tud.
5. Nem tudjuk mi járt a bozontos fejében, hogy kapta meg az eredményt, viszont számításait végül D.E. táblázatához illesztette, sőt D.E. táblázatát a hét napjainak ciklusával sajátkezűleg ki is egészítette.
6. Az illesztés után panaszkodik, hogy 2 nappal öregebb a hold a számításaihoz képest. Az persze fel sem merül benne, hogy esetleg tévesen illesztett. Tehát nem feltétlenül D.E. táblázatát minősíti ez a panasz, hanem saját prekoncepcióját D.E. táblázatáról.
7. Telik az idő, Beda számításait talán néhol használják, de alapvetően feledésbe megy.
8. Valamikor a 13. században aztán valaki előszedi vagy Beda-t, vagy D.E.-t, valaki megint számol, megint illeszt, megint nem tudjuk hogyan. Legfeljebb sejthetjük, hogy a Vatikánban lakozott.
9. Ettől kezdve ismert a történet, majd jönnek a történészek, akik ez alapján puszta évszám szerint, pontosabban aszerint amit saját magukról gondoltak, D.E.-t és Beda-t is beillesztik a sorba, abba a rendszerbe, amit a Vatikán tett hivatalossá.
10. Adott tehát három különböző koncepció, amelyeknek az elnevezésen kívül egymáshoz talán semmi köze nincsen. A húsvétdátumok látszólagos egyezése, mint bizonyíték, szükséges, de nem elégséges feltétel. A ciklusokat meg lehet piszkálni, úgy, hogy aki nem akarja, az utólag nem is veszi észre.
ez már megint körkörös érvelés. Azzal akarod alátámasztani, mit gondolt Beda, hogy Te utólag mit gondolsz róla.
Nem tudhatod, nem tévesztett-e évszámot annak érdekében, hogy az epakta számok illeszkedjenek, nem tudod nem tévesztett e évszámot azáltal, hogy esetleg a 19 éves cikluson belül is fázist tévesztett, nem tudod mihez képest tévesztett, ha tévesztett.
A Hungár naptárból ezek következnek:
1. Beda nem tudta, mikor lesz a mi időszámításunk szerint 532, D.E. sem tudhatta
2. Mi nem tudjuk, mikor volt az, amikor Beda nem tudta, még kevésbé, amikor D.E. nem tudta
3. Beda maga talán még azt sem tudta, hány év telt el D.E. óta, persze kiszámította
"Az előző fejezet az 53. oldaltól éppen azt bizoníitja, hogy AD 532=i.sz.722-vel "
ez puszta feltételezés, ráadásul ehhez az is követelmény, hogy senki sem sumákolt közben a 19 éve ciklusokkal
...bizonyítani egyiket sem tudod. Ezekután minden erre épülő érvelés, hogy AD 532=i.sz.722 körkörös érvelésnek számít.
"Ráadásul, ha végigvitték az 532-es ciklust 532+531=AD 1063, akkor csak az 1253-as év jöhetne szóba.) "
Az 532 éves ciklust el lehet felejteni. Elméletileg szép, de a gyakorlatban elbukik. Pontosan a ciklusokkal való sumákolási lehetőség miatt, illetve azért is, mert nem tudjuk, mihez voltak D.E. epaktái kalibrálva
Két nap hibát jelez/észlel D. E. 532-ben megkezdett táblázatához képest. Pontosabban egy 19-es ciklus utolsó évében az újhold már április 2-án látható, miközben az április 17-i terminus paschalis alapján csak április 4-én szabadna látszania. Ezzel elárulta korát, amikor élt
Erre gondoltál?
1. nos amennyiben D.E. valóban 532-ben élt, akkor baj van, mert ő viszont saját magához képest több mint egy napot siet. Ha emlékezetem nem csal, ezt a Hungár naptár is említi. Tehát ha öszzeadjuk, akkor legalább 3 nap holdfázis különbözet van D.E. és Beda kora között, de mivel az újhold csak másnap látszik, lehet az több is. 3 nap holdfázis öregedés az durván 900 év, azaz 532+900=1432. Amint látod, ez Beda tekintetében képtelenség.
2. amennyiben D.E. később élt, be kéne bizonyítani, mennyivel később, egyébként kár nekikezdeni számolni
3. jó lenne bebizonyítani, tudhatta-e Beda, hány év távolságban él D.E.-től, mert ha ebben is tévedett, akkor nem csak az abszolút, de a relatív kronológiáról sem lehet fogalmad kettejük tekintetében
4. D.E. korához való viszonyítási alap ugye az epakta számok, ezekkel meg annyit lehet sumákolni, amennyit nem szégyenlünk Eltolhatunk kerek 19 éves ciklusokat, vagy ha 1-2 nap pontosság nem számít, akkor tologathatunk a 19 éves cikluson belül is. Ugyanezt Beda is megtehette, és ha eseteg nem tudott a holdfázis öregedéséről, akkor bizony meg is tette. Viszont továbbra sem derül ki, honnan hová mit tett és mihez képest.
hát ugye Beda arra panaszkodott, hogy két nappal öregebb a hold...
...namármost ebből legalább egy lényeges információ hiányzik: nem derül ki, mihez képest öregebb.
a dátum ez esetben nem sokat segít, mert legalább 19 évenként a dátumok ismétlődnek, másrészt nem derül ki, melyik időszakra lettek kalibrálva az epakta számok, amelyek alapján az eltérést kiértékelhette
"Anglia misszionálása Írországból és Rómából indult ki. A tehetséges angolszászok a kettős befolyás hatására aránylag gyorsan tudták elsajátítani és lényegében megragadni a tanítómestereiktől kapott műveltséget. A pápa első küldöttei már kéziratokat hoztak magukkal. Valamivel később angolszász zarándokok vándoroltak Rómába és több kéziratkinccsel tértek vissza. Benedict Biscop, Wearmouth és Jarrow kettős kolostor apátja, ötször tette meg az utat az Alpokon át, és így halálos ágyán a szerzetesekre könyvtárat hagyhatott, "melyet Rómából hozott és amely igen nevezetes meg gazdag volt" (quam de Roma nobilissimam copiosissimamque advexerat). Itt élt és működött 735-ig Beda Venerabilis, ki magasan kitűnt kortársai közül, mint tanító és mint tudós. Műveit tekintve Isidorusban gyökerezett, de mégis sok tekintetben különbözött tőle. Isidorus római származású volt, és ezért törekedett arra, hogy örökölt kultúráját idegenvérű új honfitársainak közvetítse. Az angolszász Bedát a germánok fiatalos áhítata töltötte el a régi nagy kultúrával szemben. Ahogyan azonban azt elsajátítani igyekezett, már teljesen középkori jelleget mutat. "
Fol.75r in vita Gregorii II, ubi obsessae per Agarenos urbis Constantinopolitanae mentio est, in margine legitur: "hucusque (quod nota significatum est) Beda presb."
Béda a "de ratione temporum" 43. fejezetében azon panaszkodik, hogy a 19-es ciklus utolsó évében az újhold már április 2-án látható, miközben az április 17-i terminus paschalis alapján ennek csak április 4-én szabadna látszania...
Nocsak, ez a topik még benne sem volt a Kedvencek rovatokban, de ha így folytatod, kapsz még egy topikfelhozó kitüntetést. Csak győzzem majd kitalálni a rangfokozatokat. :)
