Aki mashonnan is ismer, az tudja, hogy 2X is voltam mar babas, de nem jutottam tovabb az 5.honapnal. Nem reszletezem, de az a lenyeg, hogy a babak voltak betegek, nem a sport miatt tortent, ami tortent.
Az elsonel meg javaban jartam kocogni, biciklizni, de foleg uszni hetente 3X 3 orat. Mindig is azt hallottam, hogy az uszas az idealis sport ilyenkor, mert nem megerolteto a szervezetnek. De: a 2.honapra osszeszedtem egy alig eszlelheto, de megis idegesito gombafertozest, az uszodanak koszonhetoen. Azelott soha, de mivel ilyenkor a huvelyvaladek ph-erteke megemelkedik, mindent osszeszed az ember lanya. Szoval jo vigyazni.
Szoval az uszas maradt annyiban. A masodiknal mar mindentol feltem, de azert egy 10perces kocogast megengedtam magamnak. Nekem a dokim azt mondta, mindent lehet csinalni amit azelott, csak a felet.
Aztan kozben a patakpart, ahova jartam kocogni, jo forgalmas lett, ugyhogy ez is kilove. Azt hiszem, a 3.nal mar csak valami itthoni callanatics-fele tornat fogok csinalni. Az nem art.
En a hasizomrol azt hallottam, ha sok van az kicsit megnehezitheti, de az igazi gond az, ha egyaltalan nincs. Nem tudod kinyomni.
Es a babanak is szuksege van oxigenre, ugyhogy valamit muszaj csinalni, ha mas nem, valami nagyon enyhe kocogas, vagy legalabb nagy setak a szabad levegon.
Amugy en soha nem versenysportoltam, de mozgas nelkul nehezen birom en is.
Én egyébként attól nem tartok, hogy az alakom rovására menne a terhesség. Úgy gondolom, hogy a huszonegynéhány évnyi kemény sport létrehozott egy olyan alapot, felépítést, izomrendszert, amit pár hónapnyi kihagyás nem tud velejéig tönkretenni. Ha már lehet, akkor nekiállok újra a mozgásnak, és helyrehozom magamat, nem félek attól, hogy ne sikerülne, mert a test is "emlékszik". Az ismeretségi körömben több sportoló lány jó példa erre, akiken egyáltalán nem látszik meg, hogy 2-3 gyereket szültek. Ugyanakkor rossz példát is láttam: volt, aki a terhessége alatt nagyon elengedte magát, rengeteget evett, mert "végre szabad", és nem is tudta később rendesen összeszedni magát. Ügyelni-figyelni kell a táplálkozásra is, ez se nehéz annak, aki megszokta.
OFF
Chorionboholy-vizsgálatot én kértem, mert előfordult a közelemben, hogy egy lánynak tökéletes lett az AFP-eredménye és az összes genetikai ultrahangja, és mégis egy Down-szindrómás kisfia született. Itt ezen a fórumon is olvastam ilyesmit. És azt is láttam, hogy hányan paráznak a "rossz" AFP miatt, miközben végül szerencsére nincs semmi gond a babájukkal. Ezért megbeszéltem az orvosommal, hogy az AFP-t kihagyjuk, helyette inkább egyenesen chorion-ra utal be. Szúrás-szúrás, nincs nagy különbség, az orvosom szerint a chorion-amnio vetélés-rizikója se akkora, amekkorát kommunikálnak, hanem jóval alacsonyabb, főleg akkor, ha az ember betartja a pihenést. Így megcsinálták a Schöpf-Mereiben, egyáltalán nem volt vészes, kb. 2 perc az egész. Jó 2 hét múlva meg is lett az eredménye, hogy egézséges kisfiunk lesz. Az a véleményem, hogy nagyon megérte a vizsgálat.
ON
Köszi a hozzászólásokat - látom van, aki igencsak hasonló cipőben jár.:-)
Cheyenne: én anno versenyszerűen sportoltam, és igaz, hogy azt abbahagytam, de nekem korábban nemhogy a lighots tornák, de még az ugri-bugri aerobic is olyan "jópofa dolog" volt és nem "sport". Ráadásul most épp nekem is a lovaglás nomeg a síelés ami nagyon hiányozni fog:-))
Most viszont kezdem úgy látni, hogy valóban fontosabb az óvatosság, mint a sporthoz való ragaszkodás. Nem, nem kezdem - maximálisan így látom. Tehát én is inkább kihagyom, ha nem találok semmi megfelelőt.
De azért egyelőre az a célom, hogy keressek egy megfelelő, lightos verziót. Viszont ezerféle javallat és ellenjavallat volt mindenhol. Egyelőre otthon csinálok egy kb. 20 perces gyakorlatsort - ezeket egyeztettem a dokival, és mindre rábólintott. (Amiket ő letiltott: bármiféle ugrabugra, hasizomgyakorlat, súlyzó, illetve minden, ami megerőltető lenne - ezért is kérdés az edzettségi szint, hogy kinek mi a megerőltető.)
Egyelőre nem tudom, hogy a hasizom árt vagy használ, bár az biztos, hogy az anyukám teljese elképedt, mikor a 150 centis, totál törékeny, madárcsontú kolléganője 1 óra alatt megszűlt - nem győzött irigykedni, mert ő 15 év versenysport, legegészségesebb és masszív alkat mellett szült vagy 7 órát - aztán megcsászározták. Lehet, hogy a hasizom volt az oka? (Akkor én sem fogok jóljárni.:-(
Szóval szeretnék azért találni valamit, amit lehet kicsit élvezni is, szórakoztató, többen lehet csinálni stb.
A kismamajógát mindenki ajánlotta, de az az ajánlások szerint is inkább szüléskönnyítő és nem alakmegtartó dolog. Ez persze még fontosabb is most, tehát mindenképpen elmegyek, de emellett kéne valami más is.
(Aztán persze ember tervez - az Isten meg a baba meg majd megmondják mi lesz: ha probléma lesz bármi, akkor úgyis storno a téma.)
OFF
Miért volt szükséged chorionvizsgálatra? Ugye, mindent rendben találta? HOl végezték és milyen volt? Elnézést a sok kérdésért - még az elején vagyok, és minden nagyon érdekel.
ON
Írjatok még, ha valakinek van véleménye, javaslata!
Én 25 és 26 évesen szültem, az elsővel 6-7 hónapos korig még kondicionáló tornát tartottam(szoftosabbat középkoru nőknek) és sokat jártam úszni. Terhesség előtt is sokat sportoltam. A szüléssel nem volt baj 3 óra alatt megszültem viszont az utolsó 6 hétben iszonyu vizes voltam, akkor már meg sem birtam mozdulni, annyira nehéz volt a lábam.
A másodikkal nem nagyon sportoltam, helyette babakocsit meg szatyrokat cipeltem fel a 2. emeletre. De ő is kijött nagyon gyorsan.
Én nem hiszek ebben a sok sportolástól nem tudok tágulni dologban.. aki tudat alatt fél a szüléstől, az nyilván nem is tud tágulni. Szeretkezni se lehet ugy, hogy közben félsz a szex közbeni fájdalomtól mert akkor fájni is fog...
A szoptatásnak jót tesz az uszás, szaunázás de idegesitő ahogy ugrál, sőt fáj is amikor tele van tejjel.
Én már abba is hagytam a sportolást, ahogy kiderült a terhességem. Aztán úgy a 12. hét körül el akartam kezdeni valami mozgásfélét, mert már nagyon hiányzott, de akkor eldőlt, hogy chorionboholy-vizsgálatra megyek. Addig már nem láttam értelmét, utána pedig pár hét pihenés kellett. Aztán, amikor megint gondoltam, hogy na, jöhet egy kis mozgás, akkorra elég rendszeres méhkeményedéseim jelentkeztek, amire az orvosom inkább nyugalomra intett, szerinte még az is sok, amennyit a munkámban pörgök. Így inkább lemondok a célirányos testmozgásokról, de a szülés utáni regenerálódást követően megpróbálok mielőbb visszatérni a sporthoz, amint lehet. Ezért találtam ki a babakocsis futást, ami tőlünk nyugatabbra mindinkább népszerű, tehát van már róla referencia, hogy nem ártalmas, sőt. A babák állítólag határozottan élvezik.
Baymare, Cheyenne,
teljesen egyetértek Muterral és Mam-al, csak azt tenném még hozzá, hogy figyeljétek a testetek/baba jelzéseit, 'szólni fognak', ha gáz van. Na abban a pillanatban hagyjátok abba!
Én elég aktívan sportoltam a terhesség előtt, majd az első 10 hétben kihagytam, utána a 22-ik hétig folytattam, persze 'light'-osabb verzióban. A 22-ik héten egy aerobic órán begörcsölt kicsit a hasam és megszédültem, na ott, akkor rögtön abbahagytam. Nem is lett szerencsére semmi gond, szültem egy -hozzám képest - óriás kiscsajt :-).
(nem tudom, kocka hasam ugyan nem volt, de marha nehezen tágultam - 12 órán át tartó 10 perces fájásokkal 1 mm-t sem - nekem is mondták, hogy lehetett a sport az 'oka')
Nekem is erős hasizmaim vannak, de hát ez már akkor kialakult, amikor a szülés még semennyire nem volt benne a gondolataimban. Szerencsére nem mondta senki 6 éves koromban, hogy ne atletizálj, lányom, mert majd hátha nehezebben szülsz. Nekem a sport nagyon sok élményt adott az életben, és ha ennek az az ára, hogy néhány órám nehezebb lesz az átlagénál, akkor is bőven megérte. És láthatóan az "erős hasizom -> szülés könnyebbsége-nehezebbsége" kérdésében se egységesek a tapasztalatok.
A tejtermelődés és a mozgás összefüggéseiről eddig mindkét verziót hallottam: van, akinek elmegy tőle a teje (vagy legalábbis akkor csökken, amikor előtte mozgott), míg mások arról számolnak be, hogy a sportolástól több lett a tejük. Ha jól emlékszem, a "zsigrai" nickű lány is az utóbbit írta itt valahol a közelmúltban.
Nem tudhatom előre, melyik csoportba fogok tartozni, legfeljebb azt gyanítom, hogy ha esetleg nyomaszt a mozgáshiány, pszichésen az se tenne jót a tejtermelésemnek... Majd kialakul.
Ez olyan fura! VAlaki azt mondja, hogy nehezebben, valaki azt mondja könnyebb szülni. Bár asszem úgy van, h nehezebben tágul, de könnyebb a kitolás. De nem tudom.
Írtam neked mailocskát!
Csak arra vigyázz, hogy az edzésszerű mozgás a tejnek is árt ám sajnos! S azt nagyon nem tanácsolom, hogy úgy fuss, hogy a cicik tele vannak tejjel... :)
Én egyébként ilyen szempontból szörnyű kismama voltam, csak annyit mozogtam, hogy gyalog jártam a munkába, ahogy egyébként is. Sajnos a térdem és a derekam főleg a végén nem is engedett volna mást. Egyébként a mozgás mellett adottság kérdése is, hogy kire hány kiló megy fel terhesség ill. szoptatás alatt. Van aki akármit csinál, felszalad rá tán 20 kg is, és a szoptatás alatt meg szépen leolvad róla. Van, akinek mintha csak egy pocakja lett volna, ami eltűnik szülés után, azután bármit csinál, jönnek rá a kilók a szoptatás alatt, hiszen ahhoz _muszáj_ rendesen enni, hogy elég tejet tudjunk elválasztani. Ráadásul a szoptatás alatti fogyókura során a testben felszabaduló méreganyagok bejutnak a tejbe is. Aztán van a legpechesebb rész, aki terhesség és szoptatás alatt is hizik, és utána nyelhet keresűen, hogy "gazellából átavanzsált vizilóvá", hogy az egyik népszerű fitneszgurutól idézzek.
De az én józan paraszti eszem azt mondja, hogy tegyétek azt, ami jólesik, és a babára ártalmas hasizomgyakorlatok, valamint emelések kivételével nyugodtan mozogjatok. Meg ne legyenek olyan sportok sem, ahonnan esni lehet. Ja, még egy: sajna a korábban előnyös izmok, pont a kitolásnál jelentenek hátrányt: nehezebben tágul az erősebb hasizmokkal rendelkező kismama.
A lovaglás pedig a legtilosabb, sajnos :(
Ez a mozgás-kérdés nekem is neuralgikus, ugyanis világéletemben sportoltam (atlétika, hosszútávfutás). Most várom az első babámat, és ugyanaz a dilemmám, mint neked. Bevallom, nekem a "szempilla-rebegtetés" szintű kismamatornák nem jönnek be (kipróbáltam), szerintem az semmit nem ér azoknak, akik az intenzív sportoláshoz szoktak hozzá. Az orvosom amúgy is inkább nyugalomra int (elég gyorsmozgású vagyok, sokat is dolgozom, és az orvos szerint most már hízhatnék is valamennyit - a 6. hónap vége felé járok).
Úgyhogy a mostani sportolás helyett úgy döntöttem, hogy majd inkább szülés után pótolom az elmulasztottakat. Ezért futóbabkocsit fogok venni, és amint lehet, visszatérek a régi ritmushoz, a babámmal együtt.
Jó a téma!
Pár dolog, amit az orvosok nagy része szerint tilos a terhesség alatt:
- mindenféle súlyzó-gyakorlat
- hasizom-gyakorlat vagy haspréssel járó gyakorlatok
- futás
- biciklizés
Ennyit tudok hozzászólni, illetve annyit még, hogy persze van, aki bármit csinálhat pocakosan és sajnos van, akinek a folyamatos kímélő életmód ellenére kinyílik a méhszája. Egyikből sem szabad messzemenő következtetéseket levonni és főleg nem példaképnek állítani, de én azon az állásponton vagyok, hogy jobb az óvatosság.
Ja és persze ha valami előzmény volt, ami koraszülést okozhat, akkor ugye pihi.
Több topikban felmerült már a kérdés, láttam, de esetleg érdekes lenne, ha egy helyen tudnánk megosztani a tapasztalatainkat.
Nekem -mint gondolom többeknek- nagyon fontos, hogy a terhesség alatt is fitt és sportos maradjak, amennyire lehet, nem utolsósorban pedig az alakomat is szeretném - amennyire lehet -megőrizni.
A könyvek elég más információkat adnak arról, mit lehet terhesség alatt és mit nem. Túlságosan is bíztatnak, vagy elrémítenek.
Az orvosok is egészen máshogy állnak a témához.
Ezt a fórumot arra szánnám, hogy a jelenlegi kismamák és a már babás anyukák megbeszéljék, ki mit csinált, mit mert és mit nem és ezzel milyen eredményt ért el - illetve mit nem.
Szeretném, ha azok, akiknek jó tapasztalatuk van valamilyen konkrét hellyel, tanfolyammal kapcsolatban, azt leírnák ide, ajánlanák a többieknek. Én mindenképpen szeretnék valamiféle alakmegtartó tornára járni és kismamajógára is - uyganakkor csak olyan helyre mennék szívesen, amiről tudom, hogy mások is kipróbálták, és valóban figyelembe veszik ott a terhes nő állapotát, lehetőségeit, ugyanis a "végig bármit lehet" álláspontban én pl. nem hiszek - persze cáfoljatok meg nyugodtan, ha ebben nincs igazam.
Tudom, hogy a dolog attól is függ, hogy a terhesség előtt milyen volt az edzettségi fok. Ezért esetleg az is jó lenne, hogyha leírnátok, milyen állapotból indultatok, illetve szerintetek kiknek ajánlott az a bizonyos mozgás.
Elnézést ha nagyon kimerítő voltam, de nagyon érdekelne a téma.
