Elfogadom, hiszen nincsen nagy különbség az összeollózás és az összeszerkesztés között. Körülnézve a világhálón nen túl nagy a termés; Egy 14. századinak mondott dublini (Trinity College, 514) és egy 15. századinak mondott vatikáni (Biblioteca Apostolica, Borgiani Latini 413) Érdekes lenne megtudni-e két összeszerkesztés történetét, hogy kerültek helyükre, és honnan? Ha netán Bécsből, akkor a kézirás is érdekes lehetne.
Ajjaj! Segítenél értelmezni a "mítikus idők" fogalmát? Vélhetően azóta mást is lehet már SEJTENI.(?) Tudod én csak 1552-56-ig jártam oda... Viszont az alapításról nem volt szó. :))
A Monumenta Germania Historica nemzetközi konferenciája.
München, 1986. szeptember 16-19.
Gabriel L. Astrik a középkori egyetem-történeti kutatások doyenje a párizsi, bolognai, oxfordi, cambridgei egyetemi alapításoknak mítikus időkbe történt visszavetítéséről tartott előadást.
III. Sándor pápa életének első kb. félszáz évéről igen kevés forrással rendelkezünk. Az elérhető dokumentumok zöme egytől-egyig Boso bíboros (†1178) pápai történetíró Annales Romani című művére hivatkozik. Eszerint a pápa, eredeti nevén Rolando Bandinelli egy feltörekvő polgári családban született Sienában, 1105 körül. Tanulmányait Párizsban és Bolognában végezte. Mivel Párizs a filozófiai alapozású teológiaoktatásnak volt a fellegvára, Bologna pedig a jog művelésében volt „világelső”, ezért minden bizonnyal a francia főváros volt az első állomáshelye. Párizsban állítólag Petrus Lombardus (1100–1164) kurzustársa és nagy valószínűséggel Pierre Abélard tanítványa volt.
Bandinelli, miután befejezte tanulmányait, páviai kanonok, majd a jogtudományok professzora Bolognában. Feltehetően Bolognában írta szövegmagyarázatát Gratianus Decretumához és Sententiae című művét.
Gebhard studierte in Paris, wurde 1055 zum Priester geweiht und war Hofkaplan von Heinrich III.. Er reiste als Gesandter nach Konstantinopel und war von 1057 bis 1059 Reichskanzler. Am 30. Juli 1060 wurde er zum Bischof der Erzdiözese Salzburg geweiht.
Például a világ első egyeteme korának helyes behatárolásához!
Állítólag 245 AH-ban épült fel a fezi Karavájin mecset, amelyben helyet kapott a világ első egyeteme. Tehát nem i.sz. 859-ben, hanem 1049! Így viszont az a keresztény pap, akiből 1000-ben II. Szilveszter pápa lesz, nem tanulhatott Fezben, vagy nem akkor tanulhatott, vagy kitalált. Tessék választani...
Anonymus tehát az egyetemek és főiskolák első, a későbbi magasabb - teologiai - tanulmányokat megalapozó, úgynevezett facultas artiumát elvégezte, és miután megszerezte a latin nyelvben, írásban, oklevélszövegezésben való jártasságot, elnyerte a mesteri, magisteri címet.
Engem az a kérdés izgat, hogy milyen lehetett a tanterv a párizsi egyetemen a teológiai szakon? A Zakamédia szerint Anonymus pap, vagy főpapként lehetett csak jegyző, így logikus, hogy teológiát tanult.
De miért nem Bibliát, korai egyházatyákat stb., másolgatnak a nebulók drága pergamenre, a pogány trójai történetek helyett?
"akkor kérted tőlem, HOGY AMINT a trójai történetet és a görögök háborúit MEGÍRTAM [szabad a gazda, mire írhatta] UGYANÚGY írjam meg neked MAgyarország...."
EZ MEGTÖRTÉNT, megírta, feltételezhetőm úgyanúgy...
Ebben én csak a pergament tudom érteni, de kész vagyok elfogadni más megoldást is a szöveg alapján!
Vagy azt, hogy nem jó a szöveg, a fordítás, lódít Anonymus!
Feltételezhető, hogy tanulmányi célokra a nebulók kaptak pergament kötetszerkesztésre? Amilyenről Anonymus ír.
1180 táján? Esetleg a magyaroknak járt, ha tanulmányuk megkezdésekor többszáz birkát hoztak otthonról magukkal? Hol legeltették őket?
