Több megállapítással is vitatkoznék, vagy legalábbis árnyalnám.
1. Ki formálta a rendszerváltást. TGM szerint az igazi főhősök a népek (akik szabadságot akartak) és az SZKP vezetése (aki szabad folyást engedett a népek akaratának) voltak, ezek mellett azonban itt, Magyarországon az SZDSZ és MDF formálta a dolgokat, OV és Horn mellékszereplők voltak.
Nos, az SZDSZ nélkül nincs négyigenes népszavazás, és Pozsgai a közt. elnök. Az Ellenzéki Kerekasztal vs. MSZMP tárgyalásokon Horn talán részt sem vett, Orbán mellékszereplő volt.
A magyar alkotmányos berendezkedést elég nagy részben meghatározó híres paktum a két nagy párt műve.
Orbán legnagyobb szerepe a rendszerváltásban egy beszéd elmondása, míg Horné a németek kiengedése volt - az ország közjogi berendezkedését egyik sem határozta meg a legcsekélyebb mértékben sem.
Tehát tétele, miszerint Orbánt és Hornt utólag gondoljuk főszereplőnek, akkoriban inkább az SZDSZ és MDF voltak a főszereplők, nagyjából - szerintem - érvényes.
Továbbá.
TGM nem állította, hogy itt bárki is fújta volna a passzátszelet, nagyon is helyén kezeli a dolgokat, legalábbis az SZKP-re való utalás az én szememben ezt jelenti. Ő csak azt állítja, hogy a keletkezett vákuumban pontosan NEM OV és Horn formálták az új közjogi berendezkedést, hanem mások, az MDF és az SZDSZ. A nép segedelmével, ami nélkül ők se mentek volna semmire, bocsátja előre.
2. Demszky vs. USA háború. Itt igazad lehetne, csakhogy ő az arányérzéket kéri számon.
Igen, az következetes álláspont, hogy mire számítottál, Demszky lop, az autópályán lenyúlnak százmilliárdot, az USA meg háborúzik.
Az is következetes, hogy fúj, Demszky lop, az autópályán lenyúlnak százmilliárdot, az USA meg háborúzik.
Az is következetes, (amit TGM vall), hogy mire számítottatok, Demszky lop, nade az autópályának azért illene utánajárni (hisz kb. 100X vagy 1000X fontosabb, mint a Demszky-ügy), és fúj, az USA háborúzik (világméretekben kb. 100000X fontosabb, mint a Demszky-ügy).
Amit ő bírál, az az, hogy: fúj, Demszky lop, micsoda dolog, viszont az autópálya, hát így megy ez, az USA meg háborúzik, nosza támogassuk. Ez pont a bolhából csinál elefántot, az elefántból meg bolhát.
3. Benzinmaffia talán tényleg hülyeség, amúgy sem értek egyáltalán a közlekedés-szervezéshez. Azt azért el tudom képzelni, hogy nem D. a főbűnös.
A melygarazzsal inkabb az a baj, hogy lehetove teszi az autosoknak, hogy kocsival jojjenek a belvarosba. Kornyezetvedöbb lenne a P+R parkolokat epiteni es "automentes" belvarosra torekedni.
Egyetértek, kivéve a mélygarázst. A mélygarázs azért környezetrontó, mert sokat kacskaringózol benne alacsony seb.fokozaton. Némely, hidraulikus liftekkel ellátott garázsokra ez nem áll.
Mind Horn, mind Orbán harmadrangú mellékalakja volt a rendszerváltásnak - ami nem jelenti azt, hogy később (és azóta) nem lettek jelentős férfiak - , amelyben az igazi főhősök (a magyar és a többi kelet-európai nép, illetve a Szovjetunió Kommunista Pártja) mellett itt Magyarországon az SZDSZ és az MDF formálta a dolgokat.
Az a baj, hogy TGM láthatólag azt hiszi, hogy itt bárki is formálta a dolgokat. Illetve hát formálta, persze, csak nem úgy, ahogy azt TGM gondolja.
Érdemes lenne megnézni a kerekasztal körül ülőket, kiket ismertünk azelőtt és kiket ismerünk ma is közülük.
A semmiből bukkantak elő idealista kávéházi "politikusok", az ő, mindenféle tapasztalat nélkül megformált demokrácia-modelljüket nyögjük ma is és ehhez még sokat tett hozzá az első kormány elhivatott impotenciája.
A rendszer anélkül omlott össze, hogy ebben Magyarországról bárki is tevékenyen hozzájárult volna.
Legfeljebb hozzátehették a magukét és hozzá is tették, Horn is, Orbán is, az SZDSZ, MDF is. De sajnos nem ők és nem is mi fújtuk a passzátszelet.
kölcsön vett valami városházi gépjárművet kedvezményes díjszabással, ugyan már. A hivatali gépkocsivezető vitte le valahová, nagy dolog. A milliárdos lenyúlások Magyarországán EZ a botrány?
Azóta is összetűztem vele, amikor ő a védelmébe vette az Egyesült Államok kormányának a (szerintem) visszataszító iraki hadjáratát.
Itt TGM a kedvenc hibájába esik. Egyfelől ugye azt mondja: mire számítottatok, ezek a dolgok így mennek, persze. Másfelől meg valamiféle általa kívánatos elvszerűséget kér számon másokon.
Ilyen alapon mondhatnám, hogy mire számítottál Gazsi? Hát az USA már csak ilyen, mi a szövetségeseik vagyunk, egy koalíciós párt egyik emblematikus alakja hogyan mondhatna ellent a hivatalos politikának? Ilyen a politika, nem tudtad?
Írtam már, de ez zavar a legjobban, hogy tetszés szerint rángat elő tényeket pro és kontra, amik az ő meglehetősen diffúz világképét zavarják.
Ja, hogy van aki konzekvensen gondolkodik, hát azt egy független gondolkodó nem engedheti meg magának:)
Ez egészen nyilvánvaló és föltűnő módon nem igaz, s ezt nem más állapította meg, mint a Magyar Köztársaság Országgyűlése.
Én erre egyáltalán nem így emlékszem, de utána nézni nem fogok, lehet, hogy igaza van.
mert a környezetrontó mélygarázsokat kierőszakolt autósok
Ez egyszerűen nevetséges. Ugyan melyik autós erőszakolna ki mélygarázst 5-szörös parkolási díjért? És mitől környezetrontóak ezek? Például a Szt. István téri mitől az?
Nem hagyták, nem hagyják, hogy metrót, zárt pályás gyorsvillamost, központot elkerülő gyorsforgalmi utakat építsen, s aztán a hiányukért is Demszkyt hibáztatják.
Nem volt elég zöld. De hát ki mer itt zöldnek lenni, még annyira is, mint ő volt eddig, ahol a személyautók uralmát kiaknázó benzinmaffiának teljhatalma van
Ez tökéletes "zöldség". Az különféle beruházásokat éppen a zöldek szokták megakadályozni, közben meg a benzinmaffia miatt nem építhetett ilyeneket.
Akkor most hogy van ez?
Egyáltalán mi az hogy benzinmaffia?
Összegezve az a véleményem, hogy TGM komoly hibát követett el, amikor elkezdett magyarul írni.
Addigi írásai néhány beavatotton kívül egyszerűen olvashatatlanok voltak és bár azokat is vitatták sokan, ő megmaradt egyfajta furcsa, nagyon okos embernek, akinek mindenre van egy Platon, vagy Wittgenstein idézete.
Amióta azonban egy normális ember is el tudja olvasni újabbkori grafomániája termékeit, felmerül a kérdés: vajon azok az olvashatatlan cikkei is ilyenek voltak, csak nem értettük?
Szóval szépen csendesen bontja maga alatt a talapzatot, amit maga emelt saját magának.
De azert a kapitalizmus-kritikat, amennyiben nem tartalmazza azt az alapveto tenyt, hogy nade jobbat nem tudunk, tarthatjuk abszurdnak. Itt ilyen kritika nem volt. Ezert nem ertem, mit gondolt az olvtars abszurdnak. Azt ertenem, ha egy kapitalizmust kritizalo cikket gondolna annak.
Minekutana ez a cikk csupan emlites szintjen ostorozza a karvaly- es nemkarvaly toke vilaguralmat es a kapitalizmust, oly nagyon abszurdnak en sem talaltam.
Ugyhogy en is kivancsi lennek, mert lehet h. csak feluletesen olvastam el.
TGM a Népszavában ostorozza a Népszabadság korifeusainak Demszky-ellenes hadjáratát. Ezt is kommentálni akartam először, de a cikk felénél elfogyott a mondanivalóm, mert olyan abszurditásokat véltem felfedezni, hogy önmaga paródiájának kezdett hatni.
Mindazonáltal az első felében találtam rábólintanivaló gondolatokat is.
Íme:
Hajsza Demszky ellen
Ismerve a mai magyarországi sajtó már szinte öntudatlan, automatikus hazugságmechanizmusait, megjósolható: azt fogják mondani, hogy "megvédem a haveromat". Ez se volna szégyen, de nem igaz. A közügyekre még figyelő, egyre zsugorodó kisebbség emlékezhet rá, hogy Demszky kurta pártelnöksége alatt (és miatt) léptem ki az SZDSZ-ből, mert hevesen elleneztem a politikáját. Azóta is összetűztem vele, amikor ő a védelmébe vette az Egyesült Államok kormányának a (szerintem) visszataszító iraki hadjáratát. Ekkor írtam azt az "Élet és Irodalom"-ban, hogy "nem lehet rátok szavazni, Gábor". Nem vagyunk, nem leszünk és nem lehetünk politikai szövetségesek (bár valaha, nagyon régen azok voltunk), mert Demszky a kapitalizmus híve, én az ellensége vagyok, és ez "AZ" alapkérdés, minden csak ezután következik.
Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy szúrja a szememet a vele szemben elkövetett masszív (tömeges) disznóság, amelynek az okai, indokai között keveredik a hatalmi harc, a szimpla bajkeverés és a nyájösztön. Ez utóbbi a legsúlyosabb. Olyasmikért gyalázzák és gúnyolják a budapesti főpolgármestert, amik másfél évtizedig a mai bírálók zömét csöppet se zavarták (és másoknál most se zavarják), de most, hogy most mindenki más is gyalázkodik és gúnyolódik, hát jó csatlakozni a főkolomposokhoz.
Először is vegyük szemügyre, hogy kicsoda Demszky. Demszky a letűnt államkapitalista ("létező szocialista") diktatúrával szemben megszerveződött demokratikus ellenzék egyik vezéralakja, a föld alatti, illegális sajtó és könykiadás ("szamizdat": az orosz kifejezés "önkiadást" jelent, azaz cenzúrázatlan, engedélyezetlen publikálást) egyik irányítója, majd a rendszerváltás fontos alakja, az első modern magyar demokratikus párt alapítója és sokáig igen sikeres vezetője.
Röstellni való, hogy ezt el kell ismételni, de a magyarországi közélet hatalmi mániája által befolyásolt össznépi amnézia olyan magasfokú, hogy némelyek azt képzelik - ez nem tréfa! - , hogy a rendszerváltás főszereplője a Fidesz meg az MSZP volt (mert történetesen most ez a két legerősebb párt), hogy Horn Gyula "kiengedte a németeket" és Orbán Viktor "kikergette az oroszokat". Mind Horn, mind Orbán harmadrangú mellékalakja volt a rendszerváltásnak - ami nem jelenti azt, hogy később (és azóta) nem lettek jelentős férfiak - , amelyben az igazi főhősök (a magyar és a többi kelet-európai nép, illetve a Szovjetunió Kommunista Pártja) mellett itt Magyarországon az SZDSZ és az MDF formálta a dolgokat. Az MSZMP/MSZP nagy és hálás szerepe abban állt, hogy NEM lövetett, tehát negatív volt és passzív. Még a kilencszázkilencvenes évek elején azt írtam az akkori "Magyar Narancs"-ban, hogy az MSZP és a Fidesz azért népszerű, mert az előbbit "rendszerváltás előtti", az utóbbit "rendszerváltás utáni" pártként érzékelik a választók. Hiszen a rendszerváltás maga - úgy, ahogy van, úgy, ahogy volt - népszerűtlen volt és maradt. Ezek után még a rendszerváltás "kétes érdemét" is elveszik a rendszerváltó pártoktól - a szavazatok megvonása mellett…
Demszky a rendszerváltás emblematikus alakjai közül az egyetlen, aki még mindig komoly tisztséget tölt be, hatalma van, zászlósúr. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kelet-Európában, az egész posztszovjet övezetben az egyetlen. A "rendszerváltás előtti" és a "rendszerváltás utáni" erők hát összefogtak, hogy megsemmisítsék. Ameddig csak nyílt ellenfelei támadták a jobboldalról, nem volt baj, az ilyen akciókra mindenki legyint - és nem vizsgálja, van-e a szemrehányásokban igazság. De most a ballib/szoclib médiákban indult meg a roham. Ami ebben a legfontosabb, az időzítés. A roham hosszú hónapokkal azelőtt indult meg, hogy 2004 nyarán Demszky elkövette volna híres szamárságait.
(Az nem közvetlenül Demszky ügye, de az egész régi ellenzék szégyene, hogy minderre ráadásul néhány egykori harcostársunk külön szakmát - ráadásul bizonyára gyöngén fizetett mesterséget - csinált abból, hogy tévé- és sajtószerte rágalmazza a hetvenes-nyolcvanas évek demokratikus ellenzékét. Ez szomorú, de ezért én az ő egykori érdemeiket nem fogom letagadni, mint ők a másokéit. Bátor évek után átvették a sztálini párttörténetírás technikáit - s mivégre?)
Demszkyt nem (nemcsak) a hibái miatt támadták, hanem a támadással (is) kényszerítették bele elhíresült hibái némelyikébe. Ha dacol, az a rossz, ha alázatosan elismeri vétkét, az a rossz. Sajtókampánnyal szemben nincs védekezés. Ez a "forszing" az erőteniszben szokásos, de a politikában is beválik. Az egész koncentrált támadássorozatban vezető szerepet játszott a "Népszabadság" néhány hírlapírója, valószínűleg nem is egész tudatosan. Soha nem fordult még elő, hogy a vezető pesti napilap valamely koalíciós párt emblematikus figuráját brutális vezércikkek sorozatában kezdte volna ki. Evvel párhuzamban az MSZP budapesti szervezete világossá tette, hogy nem tűri Demszky további városházi uralmát. Erre aztán rácuppant a jobboldal is, majd a gyanútlan lézengő ritterek - szatirikus és humorisztikus szerzők - is azt gondolhatták: ez a divat. A legfantasztikusabb epizód az európai választások után játszódott le, amelyen az SZDSZ - Demszky listavezetése mellett - sokakat meghökkentő módon (viszonylag) sikeresen szerepelt. Elkezdték mondogatni, s a fővárosi közigazgatási hivatal két egymást követő vezetője megerősítette: a főpolgármesteri poszt és az európai parlamenti képviselőség összeegyeztethetetlen. Ez egészen nyilvánvaló és föltűnő módon nem igaz, s ezt nem más állapította meg, mint a Magyar Köztársaság Országgyűlése. Ugyanis valaki önálló képviselői indítványt nyújtott be a két tisztség összeférhetetlenségét kimondandó, ám ezt az indítványt az országgyűlés elutasította, tehát nyilvánosan és hivatalosan kimondta, hogy a két tisztség NEM összeférhetetlen. Demszky talán jól tette, hogy lemondott az európai képviselőségről, mert a jog iránt közönyös Magyarországon senki el nem ismerte volna az igazát
Azt is szinte pisszenés nélkül elfogadta a közvélemény, hogy a rendszerváltás másik jelentős alakjával, Lezsák Sándorral - akinek szintén távol állok a politikájától - mit műveltek jobb napokat látott pártjában a törpe utódok.
A 2004. nyári horvátországi hülyeségsorozat hátrányait Demszky valóban csak magának köszönheti - vagy talán mégse csak? Itt a kettős mérce a föltűnő. A főpolgármester gyermeteg úrhatnámságaihoz mérhető ügyek százait és ezreit soha senki nem teszi szóvá, nem is értesülhetünk róluk, mert nem mindenki után nyomoznak. A főpolgármester töredelmesen elnézést kért a nagy semmiért - kölcsön vett valami városházi gépjárművet kedvezményes díjszabással, ugyan már. A hivatali gépkocsivezető vitte le valahová, nagy dolog. A milliárdos lenyúlások Magyarországán EZ a botrány?
Ami a komolyabb dolgokat illeti, elmondhatatlan ostobaságokat olvashattunk. Az agresszív és felelőtlen kutyásokat dajkáló és dédelgető, antiszociális fővárosi közvélemény a főpolgármesternek rótta föl a mindenütt heverő ebpiszkot. Az egész köztisztasági vállalat az önző és felelőtlen "gazdik" (micsoda undorító kifejezés, nem?) kutyagumiját takarítja, és a szemetelők föl vannak háborodva, hogy a szabálysértésük nyomát Demszky nem hordatja el elég sebesen. A mélyen tisztelt közvélemény ebben az ügyben bölcsődére is éretlennek bizonyult. Hasonlóan komoly a kátyúk ügye. A szerencsétlen Budapesten minden tekintetben az autóslobbi nyomása érvényesül, hiszen - ugyebár - a középosztály szavaz és fizet adót, tehát az övé a hatalom és a steksz. Ha javítják az utakat, botrány van, mert lassítja "a közlekedést", azaz a gépkocsiforgalmat (a még mindig többségben lévő gyalogosok forgalma NEM "közlekedés"). Ha nem javítják őket, akkor botrány van, mert az egyenetlen úttest lassítja "a közlekedést", azaz a személygépkocsi-forgalmat. Az úrvezetői közvélemény prérifarkas-üvöltést hallat, ha elszállítják a tilosban parkoló személyautókat, mert az úrvezetőnek joga van járdán, útkereszteződésben, mindenütt "megállni", ahogy eufemisztikusan mondják - lehetetlenné téve így a gyerekkocsik, tolószékek, gyalogosok törvényes útját. Az autósokat Pesten FIZIKAILAG kell megakadályozni a tilos parkolásban, ezért vannak mindenütt a szörnyű fémcölöpök. A gyalogosok számára kijelölt területeket - pl. most a Bazilikánál - súlyos és csúf betonakadályokkal kell védeni, mert a környezetrontó mélygarázsokat kierőszakolt autósok nem hajlandók a tér alatti új mélygarázsba menni pénzért, inkább a tilosba - ingyen. Hátha nem jön ki a közeg. Amíg a betonbarikádokat föl nem állítottak, a koldusszegény úrvezetők a Szent István tér vadonatúj díszburkolatán voltak kénytelenek parkolni Lexus terepjáróikkal és Range Rovereikkel, szegény nyomorultak.
Aki egy szót mer szólni a gyalogosok, a tömegközlekedés, a jó levegő érdekében, annak annyi. Demszky negyedét se próbálta annak, amit londoni kartársa, Ken Livingstone már meg is valósított, így is visítozott itt az egomániás-nárcisztikus dudakórus. Nem hagyták, nem hagyják, hogy metrót, zárt pályás gyorsvillamost, központot elkerülő gyorsforgalmi utakat építsen, s aztán a hiányukért is Demszkyt hibáztatják. Ez nevetséges.
Újabban a városon belüli plázák, újabb felhőkarcolók és irodamonstrumok építését lassítani próbáló Schneller István főépítészt is szájára vette az ingatlanspekulánsok lobbiszervezete ("kerületi polgármesterek" fedőnéven).
Van Demszkynek valódi hibája is elég. Nem volt elég zöld. De hát ki mer itt zöldnek lenni, még annyira is, mint ő volt eddig, ahol a személyautók uralmát kiaknázó benzinmaffiának teljhatalma van, s ebben a manipulált, saját érdekei ellen föllépő közvélemény a balekja és a cinkosa. Engedte, hogy "kultúra" címén gagyi szabadtéri rendezvényekkel dúlják szét Budapest csöndjét. Megengedte, hogy a város tele legyen játékkaszinókkal, amit semmilyen rendes helyen nem engednek. (De Pest még így is jobb, mint a magasztalt Prága, ez az álságos Potemkin-falu.)
S van még bűne más is - némelyek szemében. Mert élesen antifasisztának lenni, amikor ez még (enyhén szólva) nem volt többpárti divat, sőt, volt képe evvel együtt jó ideig fölöttébb népszerűnek maradni. Nem tagadta meg a múltját. Nem magasztalta Kádárt és rendszerét, amit előbb-utóbb itt majd mindenki megtesz, ha tetszeni akar.
Demszky politikája polgári politika, középponti elemeit én ellenzem. Avval szemben van kifogásom, hogy most, amikor a két - pillanatnyilag nagy és népszerű - pártnak megfájdult a foga a főpolgármesteri székére, olyanok kezdték intenzíven leprázni, akik az ilyen polgári politikának amúgy a hívei, föltéve, hogy nem lóg ki belőle némi emberbaráti szándék itt-ott. Alig akadt lap, rádióállomás, amely tekintetbe vette volna, hogy a legtöbb dolog, amiért Demszkyt vádolják, nem az ő hatásköre, hanem a kerületi önkormányzatoké. Demszkyt nyugodtan lehet nem szeretni. Egyrészt nemes harcos, makulátlan hős, másrészt öntelt, fölfújt hólyag, szeret frázisokon lovagolni. A nagy siker a fejébe szállt - de nem jobban, mint népszerű, médiailag körülajnározott vetélytársainak.
De az nem kétséges, hogy az ellene indított kétpárti kampány tartalmilag humbug, politikailag cinikus és erkölcsileg züllött.
Rendben van, Demszky Gábor kiment a divatból (azok számára főleg, akik a divatot csinálni szokták), de ki követi báván a divatot?
A birkák.
A szerző tudományos kutató, egyetemi tanár.
Rendben van, Demszky Gábor kiment a divatból (azok számára főleg, akik a divatot csinálni szokták), de ki követi báván a divatot?
Gyurcsánynak most örül mindenki (vagy legalább úgy tesz), mert végre találtak egy embert, aki valós alternatívája Orbánnak.
De ha hibázik, azonnal előlépnek a háttérből a királycsinálók.
Az MSZP belátható időn belül nem lesz olyan képződmény, mint a Fidesz.
Gondolj bele, ha 4 éve lett volna egy népszavazás és Áder a párt-állásponttal ellentétesen nyilatkozott volna, ma már azt se tudnánk hol van, mit csinál.
Gazsit pedig én nem tudom komolyan venni, Orbánnak viszont nem ártana, mert végső soron igaza van, csak téves úton jut el az igazságig.
Egyébként TGM-et érdemes komolyan venni, mert qrva káros, ha egy Gyurcsány egyedül marad a porondon.
Az, hogy a jobboldal személyi kultuszt épitgetett nem zavart, mert nem egy valódi modern jobboldal, ha erre szánja magát a baloldal az zavar, mert nem lesz egy komoly modern baloldal.
Konkrétan valóban semmi különös nem történt, nade ez is mutatja, hogy a népszerűséghez nem konkrétumok kellenek.
Győztesnek, vagy győzelemre esélyesnek kell látszani. Medgyessy legnagyobb baja az volt, hogy nagyjából egy év elteltével már biztos vesztesnek látszott és ez benne mindenekfeletti védekezési kényszert indikált, miközben sorra dobálta fel a magas labdákat. Ugye azt nem gondoljuk, hogy egy kormány megítélése attól kellene függjön, hogy a feje hol és mennyit nyaral. Mégis többek között attól függ, és M. ezt nem volt hajlandó elfogadni. Egyszerűen nem volt képes rá, hogy ő határozza meg a témákat, az ilyen szándékkal bedobott ötletei is annyiban maradtak, talán jobb is, mert egyébként is elég viccesek voltak.
Amit Gyurcsány tud, az az, hogy képes normális, köznapi nyelven szólni a választóhoz és nem utolsósorban nem kerüli meg a kérdéseket, vállalja a konfliktusokat.
Kezd persze hibázgatni, de most őszintén, ugyan kit érdekel, hogy Wekler éppen milyen megbízatást kap, ezt megintcsak lehet napirenden tartani a sajtóban, de ha engem teljesen hidegen hagy, aki pedig az átlagnál lényegesen többet foglalkozom politikával, egy átlag-szavazó vajon mennyit és meddig fog ezzel foglalkozni?
Azok a szavazók, akik 3 éve hatalomra juttatták a koalíciót nem vesztek el, csak átalakultak. A konzekvensen ide-oda szavazók kivételével jó részük passzivitásba vonult. Még mindíg rengetegen vannak, akik bárkire szavaznának, csak ne Orbán legyen a következő kormányfő, csak kell nekik egy potens jelölt, aki nem olyan, mint egy rakás szerencsétlenség, mert ebben Kovács Zoltánnak kétségkívül igaza volt (az más kérdés, hogy ennek parlamenti citálása Áder részéről egyszerű bárdolatlanság).
Az évek bizony múlnak, a régi érdemekből nemigen lehet sokáig túlélni, hogy Orbánnak ilyen sokáig sikerült, az külön csoda. Most viszont nagyon megváltozott a helyzet, ha erre nem fog reagálni, és nagyon remélem, hogy nem fog, akkor lehet készülni a következő durcás 4 évre. Viszont azt hiszem, akkor a Fidesz jó pár évre elvágja magát, hiszen előbb-utóbb elkezdenek jönni az EU-pénzek és itt akkora összegről van szó, amiből már érdemi dolgokat lehet csinálni, el lehet pl. kezdeni végre az eü-reformot, stb.
Szóval szerintem vissza kellene merészkedni a harctérre, a Szíjártó-Répássy féléket le kellene állítani, mert lassan már senki nem veszi őket komolyan és ameddig ők jelentik a Fidesz-kommunikációt, ez a pártra üt vissza. A köldöknézegetést abba kell hagyni és nem csak azokhoz a fanatikus hívekhez szólni, akik képesek kimenni miatta az akármilyen térre. Csak kérdés, hogy van-e a látványosan leszerepelt nemzeti, meg kommunistázós szöveken kívül más is a tarsolyban? Mert ezeket a témákat sikerült addig cincálni, csócsálni, míg már senkit sem érdekel.
Remélem viszont, hogy TGM-t nem veszik komolyan, esetleg ahhoz hasonló összeesküvés-elméleteket kreálnak, mint amiket te is idéztél és minden marad a régiben:)
-- No azért ez kissé túl kategorikus. Már évek óta túlmisztifikálják Orbán Viktort azok is, akik szidják, meg azok is, akik istenítik. Úgyhogy OV legföljebb a legjobb köztük, egyedülinek hirdetni szimplifikáció.
Én ezt nem tartom kategorikusnak. Ha Orbán valamilyen okból kilépne a politikából, a jobboldal nyilvánvalóan kitermelne valamilyen vezetőt, de ilyen formátumút aligha.
A szóba jöhető esélyesek a végtelenségig leharcolták már magukat.
Orbán primátusa a 98-ig tartó időszak parlamenti és pártbeli teljesítményén alapul.
Ki lenne vajon az, aki penge-éles eszével vétetné magát észre jelenleg?
Semmi kétségem nincs, Orbán dehogyis fog visszavonulni, arra pedig nagyon figyel a Fidesz-stratégia, hogy ne építhesse fel magát senki Orbán-vetélytársnak.
Talán Rogán az egyetlen, aki a Polgári körök idején látványosan kivonta magát a buliból, stílust is váltott, de őt most bepalizták a kampányfőnökséggel, amin kizárólag bukni lehet.
-- A saját területén persze nehéz volna fölülmúlni, amit a ballib általában a Dakota közmondások szókapcsolatra egyszerűsítve ír le. Ja. Node ki mondta, hogy ez az üdvözítő? Ha 2006-ban közmondásokkal együtt is veszít, neaggyisten nagy arányban veszít, vagy megbukik, akkor mindjárt új doktrinává válik, hogy a magyar lakosság nem vevő többé a vezérkultusszal csicsázott paternalizmusra, a szalonképes jobboldal megújhodása kerül tehát sorra (- idézőjel bezárva, aláírás: Mester Ákos, vagy tökmindegy melyik tollnoka.) Naszóval ha eredménytelenségbe vezeti a Fideszt, akkor kiderül, hogy nem nagy ember volt, akinek a nyomába sem érnek, hanem hamis úton járó autokrata, akit nemhogy nem kell, de nem is szabad követni és valójában teljesen más embertípus kell a Fidesz élére; és hopp, ezesetben máris nem pótolhatatlan, sőt teher. Kibontakozik mögüle egyik fegyverhordozója, aki kissé más lesz (valószínűleg nem Kövér, nem Pokorni, nem Áder és nem Szájer) és lehet ünnepelni az új királyt, csaknem olyan lelkesen, mint a Gyurcsány bejövetelét.
-- Na ne fárasszuk egymást. Medgyessy mikor vett részt országházi vitákban 2002 előtt utoljára? 98-ban? Ez színtiszta marhaság.
Itt nyilvánvalóan nem ugyanarról van szó. Medgyessyt úgy rángatták elő a kalapból és talán ők voltak a legjobban meglepődve, hogy nyert. Orbán meg deklaráltan a jobboldal vezére, ehhez képest kizárólag a legodaadóbb híveihez hajlandó szólni.
A Fidesz ezen túlmenő kommunikációja nem több bozótharcnál.
-- Én ezt arra mondtam, szerintem marhaság, hogy a jövendő miniszterelnök parlamenti szópárbajozása nélkül nem lehet választást nyerni, mint azt TGM írta.
-- Hát igen, a szélsőbal perspektívájából nézve, ahová TGM tenni szokta magát kétségtelenül. Onnan nehéz átlátni mi micsoda, ez is távol van, meg az is, egyre megy.
Az enyémből is az, pedig aligha vagyok azonos platformon TGM-mel.
-- Miért, milyen a szélsőjobb és milyen jellemzőit mutatják fel a polgári körök a szélsőjobboldaliságnak?
A legnagyobb baj az TGM-mel, hogy teljesen rendszertelenül váltogatja az etikai és a praktikus megközelítést, nagyjából aszerint, hogy éppen melyik felel meg neki jobban.
Itt nyilván arra gondol, hogy politikailag a populizmus rendben van, mert szavazatokat szerez.
-- Na persze. A Népszabadság (nem a magyar nacionalizmus zászlóshajója) egyik szerkesztőjét, vagy újságíróját meg eközben kirúgják, mert Kolozsvárt Cluj-Napocának merészelte titulálni. A magyar nacionalizmus él.
Kirúgták? Komolyan?
-- Úgy hallottam igen. De ha tévedett, akitől hallottam és csak felelősségre vonták, az sem éppen antinacionalista attitűd. És ez így van jól... :o)
-- TGM bedőlt annak, hogy ha a határontúli magyarokat eléggé hasonlatosnak festik le egy pénzszívó piócához, akkor többet már nem törődik velük senki. Pedig ezt a kutya nem mondta és nem is érzi így. Ettől van neki "újmódi nacionalizmus".
Én itt nem értek egyet veled, szerintem nacionalizmus igenis van. Bővebben most nem fejteném ki, elég hosszú lesz ez anélkül is:)
Mindent egybevetve, napok óta gondolkodom, hogy csinálok egy topikot a Fidesz kommunikációjáról, erre TGM megelőzött:)
Én azt hiszem, hogy alapvetően hibás a Fidesz taktikája, ami persze egyáltalán nincs ellenemre:)
Valahogy azt gondolom, hogy Orbán igenis lusta, nem tud mit kezdeni még ma sem az ellenzéki szereppel. Kitalálta valaki, hogy ő ne vegyen részt a napi politikai küzdelmekben, de ezzel arra vár, hogy más kaparja ki neki a gesztenyét.
Márpedig akik kaparnak vadul, azok riasztó képesség-hiányban szenvednek.
Mind az újságírók, mind a parlamenti harcosok ijesztőek, buták, agresszívak.
Összességeben tehát TGM-nek igaza van, szerintem, részleteiben viszont sok hülyeséget ír ebben az egyébként is igen gyengécskére sikeredett cikkben.
-- Nos, Medgyessy ellen bőven elég volt Orbánnak, hogy nem pazarolta magát a kormányra. Ezzel a teljesítménnyel valami húsz százalékot vert a Fidesz az MSZP-re. (Persze ehhez kellett az is, hogy az MSZP és konkrétan Medgyessy legalább egy fél harakirit elkövessen mindjárt a ciklus legelején és utána teljesen képtelen legyen orvosolni saját sebét.)
Gyurcsány eljövetele óta a balliberális táborban kitört a hurráoptimizmus. Például GLászló az utolsó idejében olyanokat írt, hogy micsoda nagyszerű teljesítménye van, mindezt még ősszel, mikor még az égegyadta világon semmit sem csinált. Azóta sem túl sokat, mert hisz mi a jófenét lehetne csodát tenni - újabb száz napra már nincs honnan pénzt osztani.
Mi történt konkrétan Gyurcsány színre lépése óta? Kovács László előadott egy égett szagú magánszámot EU-viszonylatban, Gyurcsány megpendítette, hogy aki tehetős, az vállaljon többet (a húr azóta is rezeg) és ennek szellemében belekötött Csányiban és a bankszektorba 30 mrd forintért, majd visszakozott egy keveset (nem túl sokat), hamvába halt az árfolyamnyereség-adó ötlete, végül még az SZDSZ is kihátrált mögüle (hallottam egy sztorit ennek kilobbizásáról), majd jött a népszavazás kérdése, ahol Gyurcsány egymásnak ellentmondó dolgokat nyilatkozott és mindenki úgy ünnepelte magát, mint nyertest. Ezután még Draskovics lobogtatta az EU életmentő állásfoglalását a nyugdíjreformra vonatkozóan, hogy ő ezt előre kiszámolta. Újév után jött a Szülőföld, ami ugyan pozitivum, de ki a francot érdekel ez most már dec. 5 után? Lefutott ügy a közvélemény előtt. Na mindegy, azért pozitivum, legalábbis amennyit én felfogtam belőle.
Szóval Gyurcsányt illetően nekem az a benyomásom, hogy itten elkezdődött egy nagy ellenmítosz-építés: Gy. még semmi grandiózusat nem tett azon kívül, hogy egyáltalán színre lépett, de már csak attól, hogy ki tudja mondani az útelágazás szót baki nélkül, mindjárt kezdik némelyek azt hinni, hogy feltámadt a megváltó (félreértés ne essék, lehet, hogy tényleg ő lesz Jézus Krisztus, csak sokkal jobban szeretnék annak látni őt egy csomóan, mint amennyi a realitás ebből idáig). Ennyitől, hogy showmanként megállja a helyét, ettől már hirtelen szárnyalni kezdett az MSZP is. Mi ez ha nem hurráoptimizmus? Mert ezen kívül ugyan milyen probléma hárult el, ami miatt Medgyessynek mennie kellett? Semmi. Annyit abszolvált sikeresen, hogy a saját emberét emelte az MSZP elnöki székébe a kongresszuson és pont, ezzel véget is ért a tevékenysége.
De ennek ellenére jó csomóan kezdték azt követelni, hogy Orbán azonnal kerüljön elő és mérkőzzön meg vele férfi módra, mert szűk ez az ország kettőjüknek. Ez nekem kissé olybá tűnik, mintha a miniszterelnöknek nem is a kormányzás lenne a feladata, hanem az ellenzék aktuális erős emberének lebunkózása, akár egy jobb fajta őskori hordánál. Amíg nincs kihívóm, addig én maradok a góré. Szerintem Orbán akkor cselekszik bölcsen a saját szempontjából, ha továbbra sem kerül elő, hagyja, hogy pitbulljai tegyék a dolgukat és megvárja, hogyan boldogul Gyurcsány Magyarországgal egymagában. És akkor valószínűleg ki fog derülni, hogy ez az év ugyanúgy a fiskális politikával való birkózásról fog szólni, mint az előző kettő és fél, csak most már az EU keményen beszólogat majd, ha tévelyegni kezdünk, meg osztogatni és a költségvetés hiánya ugyanolyan nehezen fékezhetően szárnyal, mint eddig - márpedig nekik paríroznunk kell. Tavasz végére ismét ez kerül központi témának a médiába egyéb híján (köztársasági elnök még játszhat) és akkor ismét kezdődhet a magyarázkodás, mi mennyi és miért nem annyi, kell-e pótköltségvetés, stb.
-- No azért ez kissé túl kategorikus. Már évek óta túlmisztifikálják Orbán Viktort azok is, akik szidják, meg azok is, akik istenítik. Úgyhogy OV legföljebb a legjobb köztük, egyedülinek hirdetni szimplifikáció.
Én ezt nem tartom kategorikusnak. Ha Orbán valamilyen okból kilépne a politikából, a jobboldal nyilvánvalóan kitermelne valamilyen vezetőt, de ilyen formátumút aligha.
A szóba jöhető esélyesek a végtelenségig leharcolták már magukat.
Orbán primátusa a 98-ig tartó időszak parlamenti és pártbeli teljesítményén alapul.
Ki lenne vajon az, aki penge-éles eszével vétetné magát észre jelenleg?
Semmi kétségem nincs, Orbán dehogyis fog visszavonulni, arra pedig nagyon figyel a Fidesz-stratégia, hogy ne építhesse fel magát senki Orbán-vetélytársnak.
Talán Rogán az egyetlen, aki a Polgári körök idején látványosan kivonta magát a buliból, stílust is váltott, de őt most bepalizták a kampányfőnökséggel, amin kizárólag bukni lehet.
-- Na ne fárasszuk egymást. Medgyessy mikor vett részt országházi vitákban 2002 előtt utoljára? 98-ban? Ez színtiszta marhaság.
Itt nyilvánvalóan nem ugyanarról van szó. Medgyessyt úgy rángatták elő a kalapból és talán ők voltak a legjobban meglepődve, hogy nyert. Orbán meg deklaráltan a jobboldal vezére, ehhez képest kizárólag a legodaadóbb híveihez hajlandó szólni.
A Fidesz ezen túlmenő kommunikációja nem több bozótharcnál.
-- Hát igen, a szélsőbal perspektívájából nézve, ahová TGM tenni szokta magát kétségtelenül. Onnan nehéz átlátni mi micsoda, ez is távol van, meg az is, egyre megy.
Az enyémből is az, pedig aligha vagyok azonos platformon TGM-mel.
-- Érdekes, nála a populizmus rendben van?
Na igen:)
A legnagyobb baj az TGM-mel, hogy teljesen rendszertelenül váltogatja az etikai és a praktikus megközelítést, nagyjából aszerint, hogy éppen melyik felel meg neki jobban.
Itt nyilván arra gondol, hogy politikailag a populizmus rendben van, mert szavazatokat szerez.
-- Na persze. A Népszabadság (nem a magyar nacionalizmus zászlóshajója) egyik szerkesztőjét, vagy újságíróját meg eközben kirúgják, mert Kolozsvárt Cluj-Napocának merészelte titulálni. A magyar nacionalizmus él.
Kirúgták? Komolyan?
-- TGM bedőlt annak, hogy ha a határontúli magyarokat eléggé hasonlatosnak festik le egy pénzszívó piócához, akkor többet már nem törődik velük senki. Pedig ezt a kutya nem mondta és nem is érzi így. Ettől van neki "újmódi nacionalizmus".
Én itt nem értek egyet veled, szerintem nacionalizmus igenis van. Bővebben most nem fejteném ki, elég hosszú lesz ez anélkül is:)
Mindent egybevetve, napok óta gondolkodom, hogy csinálok egy topikot a Fidesz kommunikációjáról, erre TGM megelőzött:)
Én azt hiszem, hogy alapvetően hibás a Fidesz taktikája, ami persze egyáltalán nincs ellenemre:)
Valahogy azt gondolom, hogy Orbán igenis lusta, nem tud mit kezdeni még ma sem az ellenzéki szereppel. Kitalálta valaki, hogy ő ne vegyen részt a napi politikai küzdelmekben, de ezzel arra vár, hogy más kaparja ki neki a gesztenyét.
Márpedig akik kaparnak vadul, azok riasztó képesség-hiányban szenvednek.
Mind az újságírók, mind a parlamenti harcosok ijesztőek, buták, agresszívak.
Összességeben tehát TGM-nek igaza van, szerintem, részleteiben viszont sok hülyeséget ír ebben az egyébként is igen gyengécskére sikeredett cikkben.
Jószolgálati tevékenységképpen átmentem Dbs kartács hozzászólását a dühöngőből (brrr). Nekem ez ugyan nem jutott eszembe, de kalapemelésre méltónak találom a gondolatmenetet.
Ugy latom, ket ertelmezes korvonalazodik TGM cikkevel kapcsolatban. Az egyik egy egyszerubb: TGM felti a demokraciat, ezert mint igaz demokrata megirta levelet, tapsoljuk meg ezert.
A masik bonyolultabb, es en ennek egy valtozataval ertek inkabb egyet.
Szoval szerintem is ez a level egy politikai nekrolog (Allomanyjavito), de figyelovel mar nem ertek egyet abban, hogy megkesett lenne. Pont inkabb korai. Ugyanis az, akirol szolna meg nem halt meg politikai ertelemben.
Orban nagyon is eletben van, es ezt TGM is tudja. A 'nekrolog'-ra mondhatjuk, hogy be akarja csabitani OV-t a vitaba (ahogy ezt te mondod, Probatbicol), de szerintem pontosabb lenne ugy fogalmazni, hogy TGM joerosen taszajt egyet Orbanon: Ugy akarja belokni a ringbe (az ott harcra keszen varakozo Gyurcsany ele), hogy kozben lehetoleg botoljon meg, essen hasra, hogy ott aztan mar konnyen elintezheto legyen.
Mi is ez a taszajtas? Eddig OV mumus volt a baloldalnak, ezert demonizaltak, gyalaztak ahol csak lehetett. Most, hogy ugyanez a baloldal ugy erzi, hogy GyF szemelyeben megtalalta a maga Orbanjat, mar mashova szeretne OV-t pozicionalni: kinevezi vesztesnek. Ez azert fontos, mert a luzernek olyan szaga van, amit a valasztok altalaban nem szeretnek, azaz ha hihetoen meg tudja a bal belyegezni Orbant a vesztes jelevel, az dezintegralo erokent hat a jobboldalra.
Ezert fontos, hogy TGM cikke valojaban az erzelmekre hat, egy benyomast, hangulatot akar suggallani: azt, hogy Orban veszitett. Ezert bar lehet elemezni TGM logikajat (mert ugye okos, ertelmes, muvelt, tud irni), de nem erdemes. Es szerintem ezt erezhetted gyanusnak az irasban.
Orban persze meg nem veszitett. Az igazi harc csak ebben az evben fog elkezdodni, es a valasztasokat megelozo hat honapban fog eldolni - azaz most meg egyaltalan nem lefutott a meccs. Bar az igaz, hogy az MSZP-nek tobb eselye van, mivel tobb penze es mediaja van. De azert nem fog siman, csont nelkul gyozni. Szerintem.
Szerintem a dolog viszonylag egyszerű, csak pillanatnyi radikális baloldalisága miatt kevesen tudják TGM-t józan ésszel követni.
Először is az ő szemszögéből Gyurcsány egy gaz kapitalista, méghozzá a veszélyesebb, mert simulékony fajtából (hogy fikázta annak idején TGM Clintont!), és most az ellenzék nem ezért támadja, ideologiksu alapon, hanem mindenféle szedett-vedett ócskasággal.
Másodszor, TGM mindennek ellenére becsüli Orbánt (végül is nagyon közel voltak egymáshoz a rendszerváltás előtti időszakban), Gyurcsányt meg nem.
Harmadszor, és ez nagyon megfontolandó, Orbán a 2002-es választás utáni puillanatban bedobta a gyeplőt, szabadjára engedte a szélső- és debiljobb mezei hadakat. TGM attól tart - és ebben muszáj egyetértenem vele - hogy ha Gyurcsány bukna, már nem tudná őket megfékezni.
-- Huh, ez a szabadjára engedte, meg nem tudná megfékezni őket kissé távolra esik a valóságtól, szvsz.
Népszabadság • Tamás Gáspár Miklós • 2005. január 15.
Kedves Viktor! Szomorúan olvasom, hogy úgy véled, hanyatlik politikai pályád, azelõtt meg azt mondtad, ha kudarcot vallasz valamelyik népszavazáson, akkor meg kell fontolnod, hogy visszavonulj a közéletbõl. Mint tudod, nem tartozom politikai híveid közé, ennek ellenére ezek a mondataid aggasztanak.
Azt se szeretném, ha megnyernétek a 2006-ban esedékes országgyűlési és önkormányzati választásokat. Az se titok, hogy igen rossz véleménnyel voltam 1998 és 2002 közötti kormányzásodról.
Ugyanakkor azt hiszem, mégis felelősséggel tartozol mint az ellenzék vezetője. Nemcsak a választásokon fölmerülő nyers hatalmi kérdés számít, hanem a parlamenti ciklusok története is.
Annak ellenére, hogy a polgári demokrácia sok tekintetben illuzórikus - hiszen a hivatalos alkotmányos doktrína szép frázisaival szemben nyilvánvaló, hogy a nép többségét a parlamenti rendszer nem képviseli -,
-- Úgy látszik ez lett TGM új vessző paripája. Nem értem istenigazából, hogy mit akar.
mégse lényegtelen, hogy ez a korlátozottan reprezentatív rendszer milyen minőségű. Ezért a minőségért persze a mindenkori országházi többség felel elsősorban - meg felelősek a médianyilvánosság befolyásos szereplői is -, de az ellenzék hivatása se kevésbé fontos.
Mivel sikerült elérned (hosszú és bonyolult harcok után), hogy magad vagy az ellenzék, a személyeden sok múlik. Az általad szívós munkával létrehozott, (majdnem teljesen) egységes ellenzéki pártszövetségben Orbán Viktornak nincs alternatívája. A jobboldalon számos tehetséges politikus található, de vezéregyéniség egy se.
-- No azért ez kissé túl kategorikus. Már évek óta túlmisztifikálják Orbán Viktort azok is, akik szidják, meg azok is, akik istenítik. Úgyhogy OV legföljebb a legjobb köztük, egyedülinek hirdetni szimplifikáció.
A magyarországi jobboldal veled azonos
-- Hogyne, a pártok ideológiai harcosainak napi sajtótermékekben helyet kapó észosztásában föltétlenül. Máshol meg nem azonos.
- amit én ugyan nem helyeslek, de ebbe nekem nincs beleszólásom, és már nem is fontos. Ez a néhány mondatod máris komoly zavart váltott ki, és elkezdődött táborodban az a kicsinyes veszekedés, amely Magyarországon eddig minden esetben megelőzte politikai mozgalmak fölbomlását.
Ennek az a következménye, hogy a jobboldali ellenzék észlelhető politikája mostanában tisztára negatív, sőt: többnyire a hivatalban lévő szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc kétségbeesett szidalmazásában merül ki. Ez ma a jobboldali publicisztika legfőbb mondanivalója is.
-- Úgy látszik én immunis lettem a napi publicisztikák némely vonatkozására, ez örvendetes. Egyébként nem azért a húszfillérért, de amit most leír, az ugyanúgy napi publicisztikai Orbán-szidalmazás.
(Ugyanilyen válságtünet volt korábban a balközép politika és sajtó gyűlölködő Orbán-mániája. A dolog ellenszenvességén és ürességén túl ez mindig jól jelzi, hogy a közvélemény kit tart fontosnak. Gyurcsány hivatalba lépéséig ez te voltál. Ez most megváltozott, és ebben te is hibás vagy.)
Gondjaid egyik fő oka az, hogy nem lehet összeegyeztetni "a nemzet atyjának" politika fölötti szerepét a polgári demokrácia versengő jellegével. Nem nyerheti meg a parlamenti küzdelmet az, aki megvetően hátat fordít az országházi vitáknak.
-- Na ne fárasszuk egymást. Medgyessy mikor vett részt országházi vitákban 2002 előtt utoljára? 98-ban? Ez színtiszta marhaság.
Nem lehet győztes pártvezér az, aki a "polgári körök" parlamenten kívüli, diffúz, körvonaltalan mozgalmára és az utcai mozgósításra támaszkodik. Ugyanakkor az ilyen mozgalomnak se lehet sikeres vezetője az, aki - amikor más természetű érdekei úgy kívánják - elaltatja, majd cserbenhagyja ezt a mozgalmat, amely ma már megkülönböztethetetlen a marginális szélsőjobboldal szubkultúrájától.
-- Hát igen, a szélsőbal perspektívájából nézve, ahová TGM tenni szokta magát kétségtelenül. Onnan nehéz átlátni mi micsoda, ez is távol van, meg az is, egyre megy.
Végül nem tudtad eldönteni, hogy a polgári demokrácia keretein belül vagy kívül óhajtasz-e politizálni.
Ugyanilyen következetlenség mutatkozott meg tartalmi kérdésekben is. A kilencszázkilencvenes évek közepén a hagyományos jobboldal idősebb, vezető értelmisége és az új magyar burzsoázia jelentős része azért tekintett rád mint megmentőjére, mert remélte, hogy meg tudod újítani a keresztyén-nemzeti konzervativizmust.
-- Akkoriban még szó sem volt keresztyén-nemzeti konzervativizmusról a Fideszben. 98-ban is még nemzeti szabadelvűek voltak állítólag.
A végtermék eklektikusra sikerült. Egyrészt változatlanul átvetted a "Trianon" szóval jellemezhető hagyományos nacionalizmus frázisanyagát - holott valamikor tudtad, hogy ez reménytelenül elavult -, másrészt pedig a hagyományos klerikalizmus gesztuskincsét (protestáns létedre a katolikus változatát ráadásul), amely a mai Magyarországon igen népszerűtlen, s ami számodra igen fontos: a jobboldali szavazók között se népszerű. (Ez többszörösen beigazolódott, vitatni sem érdemes.)
-- Azért had próbáljam meg. 2002 tavasza és 2004 jún. 13. meglátásom szerint nem arról szólt, hogy OV és a Fidesz milyen piszokul nagyon népszerűtlen. Ha jól emlékszem akkor öléggé kevésen múlott ám a dolog. El tetszett felejteni? Pedig "klerikalista gesztuskincs" már akkor is volt és "reménytelenül elavult nacionalista frázisanyag (Trianon)" is.
Ami újat behoztál a jobboldali stratégiába - a korporatizmus és populizmus önmagukban nem kifogásolható elemeit -,
-- Érdekes, nála a populizmus rendben van?
az viszont a hagyományos keresztyén-nemzeti konzervativizmus hagyományával nem hozható össze. Ez utóbbi határozottan a magántulajdon szentségének alapján áll. Az idősebb és még mindig igen nagyhatású jobboldali értelmiség - a szovjet megszállás idején kialakított sztereotípiáinak megfelelően - még mindig Amerika-barát és Nyugat-barát. Ez ellentétben áll a fiatalabb menedzseri középosztály (ez a te föltétlen híved) "romantikus antikapitalizmusával", amelyre a félreértett antiglobalizmus is hatással van.
-- Ezt rettentő hülyén fogalmazta meg. Többszöri átolvasás után sem értettem meg, hogy miként jön a magántulajdon a korporatizmushoz és populizmushoz. Hát nem is jön sehogy, az már az antikapitalizmus vádjának előszele.
Ez a fiatal középosztály nem magyar nacionalista, hanem etnicista, modern nyugati értelemben idegengyűlölő. Ezért maradt otthon a legutóbbi népszavazáskor.
-- Súlyos tévedés. A pártharccá degradálódott küzdelem miatt maradt otthon. Nem akart részt venni egy olyan népszavazáson, amely kvázi parlamenti választás; van az én pártom kérdése, meg van az ellenségé.
Mindössze 18 százalék szavazott instrukcióid szerint, pedig ennél jóval több híved van. Az "etnicizmus" és a "jóléti sovinizmus" keveréke - s ez a régi nacionalizmus mai (hosszú távon még sokkal veszélyesebb) utóda - közömbös a trianoni gyász- és fájdalomszindrómával szemben. A hagyományos magyar nacionalizmus (amelyet még vissza fogunk kívánni) halott.
-- Na persze. A Népszabadság (nem a magyar nacionalizmus zászlóshajója) egyik szerkesztőjét, vagy újságíróját meg eközben kirúgják, mert Kolozsvárt Cluj-Napocának merészelte titulálni. A magyar nacionalizmus él.
Azok a kisebbségi magyar szervezetek a határokon túl, amelyek tájékozatlanságukban a hagyományos nacionalizmust kérik számon a mai (xenofób, etnicista, jóléti soviniszta) Magyarországon, nem jó szövetségeseid, amikor elátkozzák - szerintem nem teljesen indokolatlanul - ezt a nemzetet, beleértve híveid jó felét.
-- TGM bedőlt annak, hogy ha a határontúli magyarokat eléggé hasonlatosnak festik le egy pénzszívó piócához, akkor többet már nem törődik velük senki. Pedig ezt a kutya nem mondta és nem is érzi így. Ettől van neki "újmódi nacionalizmus".
Minden "szabadkai nyilatkozat" jobboldali szavazatokba kerül. Te, aki "a modern politikát" (akármi is az) testesítetted meg hosszú ideig Kelet-Közép-Európában, a múlt oldalára kerültél. Ez önmagában nem baj, de a te fáradságosan kialakított politikai személyiségeddel nem fér össze. Ez csakugyan a vereség útja, aminek nem örülök, mert nem azért húzod a rövidebbet, amiért - szerintem - megérdemelnéd.
A populista politikába beilleszthető, de a keresztyén-nemzeti, konzervatív politikába nem illeszthető be az sem, hogy föladva szilárdnak tetsző antikommunizmusodat, Thürmer Gyulával és Szűrös Mátyással szövetkezel.
-- Ebben egyetértek.
Nagyon sokan - így például liberális hajlamú választók - azért szavaztak rád 1998-ban és 2002-ben, mert ők nemcsak a "kommunista" eszméket mint olyanokat ellenezték, hanem a bukott diktatúra állampártjának személyzetével sem óhajtottak közösködni. Azt kevesen tudták, hogy kormányodnak milyen sok vezető tagja volt az állampárt másodosztályú funkcionáriusa (ezek a nagyközönség számára ismeretlen emberek voltak korábban), úgyhogy ezt megúsztad.
-- Lehet, hogy baj a sokaságuk, de ezt talán megvitathatná az MSZP-vel is, mert ott meg jószerével nincs kivétel, aki nem a sokaságba tartozna. Most akkor mégis melyiket válassza aki nem akar másodosztályú állampárti politikust látni lehetőség szerint? Gyurcsány Ferencet, a KISZ-titkárt, vagy Kiss Pétert a szintén KISZ-titkárt?
De ami a fiataloknak közömbös (nekik az, ami 1989 előtt történt, csak rossz vicc), az idősebbeknek - és Magyarországon ők vannak többségben - komoly tragédia, illetve az idősebbek másik, nem kisebb részének (amint erre te is rájöttél) a félfeudális nyomorból való kitörés, a biztonság, a művelődés korszaka volt. Nem kell hozzá nagy intelligencia, hogy rájöjj: antikommunistának lenni és Thürmerrel, Szűrössel együtt menetelni - ez nem megy. Meg hát ne is haragudj: nevetséges egy kissé.
-- Hát tényleg.
Akármi is az álláspontod a népképviseleti kormányzással szemben, a mai szereped benne majdnem olyan fontos, mint a kormányfőé. Úgy vélem, kedves Viktor, hogy nem látod el a munkádat, amellyel a választóid megbíztak. Teljesen tűrhetetlen állapot az, hogy bojkottálod a parlament üléseit.
"Antikapitalista" fordulatodat akár üdvözölhetném is, de sajnos nem tehetem.
-- Én nem is akarnám, ha ez számít valakinek. Maradok a bevált kapitalizmusnál.
Ahhoz ez a fordulat túlságosan kétértelmű. Mivel ezúttal nem szemrehányásokat szeretnék tenni, csak szemügyre venni problémáidat, nem részletezem kormányod alapvetően neoliberális és hiperglobalista politikáját. De amióta ellenzékben vagytok, lett volna alkalmad megmutatni, hogy ez a politikai pálfordulásod őszinte. Ám a Fidesz-frakció - az SZDSZ és az MDF társaságában - csont nélkül leszavazta az árfolyamnyereség-adót,
-- Hála jóistennek. TGM, fogalmad nincs a tőzsdéről, csak hogy az kapitalista cselszövés a proletárok kizsákmányolására.
bár ezt állítólag te ellenezted. Ez pedig éppen az általad nem ügyetlenül bűnbaknak kinevezett spekulatív "pénztőke" érdekében történt. Bár az antikapitalizmus nem lehet szelektív. A tőkének az a része, amelyet szidalmazol - a banktőke és a külföldi tőke - nem választható el az ipari-kereskedelmi tőkétől (a biztosítási üzletről nem is szólva) és a hazai tőkétől, különösen a huszonegyedik század elején. A "karvalytőke" kipécézése végső soron azt jelenti, hogy a saját kapitalista szövetségeseidet biztonságba helyezed a bírálat elől.
-- A proletár esete a modern gazdasággal.
TGM, a múltkori írásodban mintha lett volna valami a rossz helyről jövő helyes bírálatokról.
Másrészt meg nem te vagy az első, aki őszintétlen polgárellenességgel szerez szavazatokat és hatalmat. Ebbe a polgárság belenyugodnék, ha nem lennének egyéb potenciális szövetségesei. De vannak. S ehhöz még az a balszerencse is járul, hogy előző - konzervatív - fordulatod idején a "polgári" szót választottad irányzatod megnevezésére.
Azért természetesen nem veszítetted el a tehetségedet. A népszavazás eredményhirdetésének éjszakáján bejelentetted, hogy "sorvezetőd" ezentúl a "létbizonytalanság" lesz. Ez remekül kiválasztott jelszó. Hiszen ha "létbizonytalanság" helyett "szegénységet" mondtál volna, ez a fiatal polgárságnak nem lett volna szimpatikus, hiszen a szegénység enyhítése emennek nem érdeke, mégis homályosan "szociális"-nak tetszhetett, amit meghirdettél. A középosztálynak rengeteg gondja, félelme van, a "létbizonytalanság" nem osztályfüggő. Lehet folytatni a polgári politikát szociális árnyalattal, enyhíteni lehet a pályakezdők (értsd: a kezdő vállalkozók, menedzserek, értelmiségiek, tisztviselők) gondjait "szociálisan", ám tekintet nélkül az underclass "mélyszegénységére", a "roncstársadalomra" (Bogár László), amely a jobboldal "baloldala" szerint úgyis reménytelen, menthetetlen.
-- Bocs, de Magyarországon en bloc nincs olyan személy, aki tudná, hogyan lehet "megmenteni" őket. Pénzt nyomni azt persze lehet. De ezt ugyanolyan joggal kérhetné számon a szocialistákon, vagy akárkin. Annyi lóvé különben sincs ebben az országban, hogy többmillió szegénnyel csodát lehessen tenni. Nem is fog soha, senki.
Ám a "létbizonytalanság" a polgári önzésre és a proletár keserűségre egyformán rezonál - a szavazófülkében.
Nem a fordulataidat kifogásolom - mindannyian változtunk az elmúlt tizenhét esztendőben, te jobbra mentél, én balra -,
-- Az élet mely dimenziójában? Nem mindegy.
csak azt akarom megérteni, hogy miért gondolod: föl kell adnod, hogy faképnél kell hagynod azt a potenciálisan hatalmas politikai tábort, amelyet annyi vesződséggel létrehoztál. De ez a jobboldal belső ügye, amibe nem illik beleártakoznom az elkerülhetetlen mértéken túl.
Azokat a bírálatokat sem óhajtom megismételni, amelyekben bőven volt részed tőlem és másoktól.
Megállapíthatom, hogy eddig végül is visszariadtál a magyarországi polgári demokrácia megdöntésétől.
-- Jézusom, ez úgy hangzott, mintha 56-ban lennénk: veszélyben a munkáshatalom, elvtársak.
2002 tavaszán a kezedben volt a forradalmi (ellenforradalmi?) eszköz, és nem használtad.
-- Mondom én.
Köszönjük. Akármilyen ócska vacak ez a rendszer, a tekintélyelvű alternatíva pokoli lett volna, és ma már nyilván nem volna lap, amelyben levelezhetnék veled.
-- Jaj.
(Tájékozatlan olvasók kedvéért leszögezem, hogy a nyilvános levél csak irodalmi konvenció, nem kell rá válaszolni.)
Akármi is az álláspontod a népképviseleti kormányzással szemben, a mai szereped benne majdnem olyan fontos, mint a kormányfőé. Úgy vélem, kedves Viktor, hogy nem látod el a munkádat, amellyel a választóid megbíztak. Teljesen tűrhetetlen állapot az, hogy bojkottálod a parlament üléseit. Nincs olyan parlamenti szisztéma a kontinensen, amelyben ez előfordulhat, és nem véletlenül. Nem illik megvetni azt a politikai módszert, amelynek jóvoltából te (ma is) hazánk egyik vezetője vagy. Ha azt akarod sugallni, hogy az Országgyűlés nem számít, akkor indíts (ellen)forradalmi mozgalmat a parlamentarizmus fölváltására valami szebbel, jobbal.
Kitérni se szabad a viták elől. Nem állsz a kormány és az ellenzék fölött. Csak egy irányzatnak vagy most vezetője, hangot adsz a kormánnyal szembenálló, egyébként még mindig többségi közvélemény álláspontjának, de ehhöz azért van jogod, mert ellenzéki (parlamenti) párt vezetője vagy. Ezért a helyed a parlamentben van, máskülönben még mint ellenzéki vezető is eljátszod a jogodat arra, hogy legitim, alkotmányos tényező lehessél a nemzet életében.
Pártszövetséged jelenleg majdnem kizárólag személyes támadásokban éli ki energiáit. Ez nem baj önmagában - a kormányt (a mindenkori kormányt, a tiédet is) mindig, újra és újra meg kell tanítani kesztyűbe dudálni. Az is helyes, hogy a végrehajtó hatalomtól független szervezetek közül legalább azokat véditek, amelyeket a barátaitok vezetnek. De ez édeskevés. Ami a lényeget illeti, képviselőtársaid a költségvetést szűken egyensúlyi, neoliberális szempontból bírálták, ami állítólag ma már ellentmond elveidnek. Úgy látom, a komoly (azaz parlamenti) politizálás gyeplőit kiengedted a kezedből. Ez nyilván azért is van, mert bár érted, de nem pontosan érted a parlamentarizmus népszerűtlenségének a mélyebb okait. Többek között a politikai viták kiüresedése miatt ilyen népszerűtlen az Országgyűlés. Ha pedig vezetőtársaidnak a távollétedben nincs joguk a kezdeményezésre, akkor marad a primitív személyeskedés, amely a kelleténél is rosszabb fényt vet a jobboldalra.
Nélküled - az ellenzék vezére nélkül - nem működőképes a szisztéma, amelyet utálhatsz, de amelynek szolgálatára (mint országgyűlési képviselő) fölesküdtél. Ehhöz képest a személyes véleményed másodlagos. Ellenfeled, Gyurcsány Ferenc - akivel sok baj van, de ez most nem a témám, majd legközelebb - a parlamenti emelvényen állva a hazai demokratikus politika korlátlan ura.
-- Nagyon belepistult ebbe a Gyurcsányba, aki azt állítja, hogy ő a hazai demokratikus politika korlátlan ura. Nem is csinált a jóember még semmi érdemlegeset, mitől lett úr? Attól, hogy az MSZP végre megtalálta a vezérét? Ledolgozott pár százalékpontot a hátrányból? Jókora hurráoptimizmus ez.
Ez nincs jól így. Az, hogy az Országházon kívül sem állsz vele szóba, különös (nem is nagyon rokonszenves), de végső soron nem alkotmányellenes. De a saját alkotmányos kötelességed - amely persze nem szó szerinti, de hát (gondolom) értjük egymást - nem teljesítése viszont igen súlyos mulasztás.
Ellenzékre szükség van.
Úgy látszik, te nemcsak kormányon, hanem ellenzékben sem gondolod ezt így. De nem gondolhatod. Ezt neked tilos gondolnod, még tilosabb gondolatodat megvalósítanod. Neked se jó, Viktor. Senki se tagadja tehetségedet, intelligenciádat, képzelőerődet, bátorságodat. De ezek a tulajdonságok elkopnak a hosszú, apolitikus pihenő alatt. Ha volna kinek átadnod a jobboldalon a hatalmat - bár az illető így mindenképp elvesztené a következő választásokat -, akkor azt tanácsolnám, tedd meg azonnal. De gondoskodtál róla, hogy ne legyen.
A dolgod az, hogy a rád szavazók bizalmából rád háruló munkát buzgón végezd. Eddig nem csináltál semmit - tudom, nem lustaságból, hanem meggyőződésből és taktikából, de ez mindegy. Nincs olyan jó kormány, amely meglehetne ellenzék nélkül. S ha az ellenzék (a te hibádból) egyszemélyes, akkor tessék értelmesen és energikusan ellenezni.
Munkádat jelenleg a jobboldali sajtó végzi el helyetted.
-- Egyetértek.
De ez nem lehet tartós állapot.
-- Attól függ. Jó Fidesz-szereplés legitimálhatja a módszert.
Neked kell megmutatnod, szerinted mi a hiba a kormányzásban, s azt is, hogyan lehet ezeket a hibákat kijavítani. Ha mindezt megteszed, az ország helyzete akkor is súlyosan problematikus marad. Csak nem lenne a nyilvános beszéd róla ennyire szétfolyó, bizonytalan és antipolitikus. A személyed nyilván nem pótolhatatlan, kedves Viktor. De temiattad az ellenzék vezérének posztja jelenleg betöltetlen. Ez engem, aki ennek a rendszernek csak kétkedő, szkeptikus alig-híve vagyok, de a demokráciához - még ehhöz is - jobb híján ragaszkodom, elkeserít.
Szükség van rád, öregem, szedd össze magad.
Jó egészséget, sok szerencsét kívánok.
-- Hibás pártstratégia talán, betöltetlenség nem. Betöltetlen akkor lenne, ha vad csatározások folynának a hatalomért. Az majd akkor jön, ha 2006 fiaskónak bizonyul.
Még egy kis TGM a főlapról.
TGM: Öregem, szedd össze magad!
Index
2005. január 15., szombat 11:13
Hosszú, személyes hangú levelet írt Tamás Gáspár Miklós Orbán Viktornak. A filozófus a Népszabadságban közölt nyilvános levélben arra kéri az ellenzék vezérét, hogy fejezze be végre a "hosszú apolitikus pihenőt", mert "nincs olyan jó kormány, amely meglehetne ellenzék nélkül".
"Kedves Viktor! Szomorúan olvasom, hogy úgy véled, hanyatlik politikai pályád, azelõtt meg azt mondtad, ha kudarcot vallasz valamelyik népszavazáson, akkor meg kell fontolnod, hogy visszavonulj a közéletbõl. Mint tudod, nem tartozom politikai híveid közé, ennek ellenére ezek a mondataid aggasztanak" - írja Tamás Gáspár Miklós a Népszabadság Hétvége mellékletében közölt levelében.
A filozófus közel kolumnás írásában úgy véli, Orbánnak, akármi is az álláspontja a népképviseleti kormányzással szemben, a mai szerepe benne majdnem olyan fontos, mint a kormányfőé.
"Úgy vélem, kedves Viktor, hogy nem látod el a munkádat, amellyel a választóid megbíztak. Teljesen tűrhetetlen állapot az, hogy bojkottálod a parlament üléseit. Nincs olyan parlamenti szisztéma a kontinensen, amelyben ez előfordulhat, és nem véletlenül. Nem illik megvetni azt a politikai módszert, amelynek jóvoltából te (ma is) hazánk egyik vezetője vagy. Ha azt akarod sugallni, hogy az Országgyűlés nem számít, akkor indíts (ellen)forradalmi mozgalmat a parlamentarizmus fölváltására valami szebbel, jobbal" - olvasható a levélben.
"Úgy látom, a komoly (azaz parlamenti) politizálás gyeplőit kiengedted a kezedből. Ez nyilván azért is van, mert bár érted, de nem pontosan érted a parlamentarizmus népszerűtlenségének a mélyebb okait. Többek között a politikai viták kiüresedése miatt ilyen népszerűtlen az Országgyűlés. Ha pedig vezetőtársaidnak a távollétedben nincs joguk a kezdeményezésre, akkor marad a primitív személyeskedés, amely a kelleténél is rosszabb fényt vet a jobboldalra.
Nélküled - az ellenzék vezére nélkül - nem működőképes a szisztéma, amelyet utálhatsz, de amelynek szolgálatára (mint országgyűlési képviselő) fölesküdtél. Ehhöz képest a személyes véleményed másodlagos. Ellenfeled, Gyurcsány Ferenc - akivel sok baj van, de ez most nem a témám, majd legközelebb - a parlamenti emelvényen állva a hazai demokratikus politika korlátlan ura. Ez nincs jól így. (_) Ellenzékre szükség van. Úgy látszik, te nemcsak kormányon, hanem ellenzékben sem gondolod ezt így. De nem gondolhatod. Ezt neked tilos gondolnod, még tilosabb gondolatodat megvalósítanod. Neked se jó, Viktor. Senki se tagadja tehetségedet, intelligenciádat, képzelőerődet, bátorságodat. De ezek a tulajdonságok elkopnak a hosszú, apolitikus pihenő alatt. Ha volna kinek átadnod a jobboldalon a hatalmat - bár az illető így mindenképp elvesztené a következő választásokat -, akkor azt tanácsolnám, tedd meg azonnal. De gondoskodtál róla, hogy ne legyen."
Tamás Gáspár Miklós szerint Orbán munkáját jelenleg a jobboldali sajtó végzi el helyette. "De ez nem lehet tartós állapot. Neked kell megmutatnod, szerinted mi a hiba a kormányzásban, s azt is, hogyan lehet ezeket a hibákat kijavítani. Ha mindezt megteszed, az ország helyzete akkor is súlyosan problematikus marad. Csak nem lenne a nyilvános beszéd róla ennyire szétfolyó, bizonytalan és antipolitikus."
"Szükség van rád, öregem, szedd össze magad. Jó egészséget, sok szerencsét kívánok."- olvasható a levél végén.
Az alkohol kismértékben nemhogy nem káros, de kifejezetten egészséges. A disznó módra való berúgás más kérdés, erre írtam, hogy ésszerű mértékben nyugodtan lehetne szigorítani az alkoholivászaton. Sehol nincs az kőbe vésve, hogy feltétlenül részegeskedni kell a nép egy részének, és a részegekkel csatározni a másiknak.
A füvezés viszont nem olyan hajde veszélytelen dolog. Egy ismerősöm gyakorlatlan felhasználóként (akkor próbálta először) nem értesült róla, hogy nem kéne fokozni a hatást még némi ivászattal. Bár sem a füvet sem a piát nem vitte túlzásba, de a kombináció totál kikészítette, nem lehetett ráismerni, lányok melleit akarta fogdosni (maga is hetero nő lévén), ordítozott, ilyesmi. Másnap természetesen meg akart pusztulni.
Hát nemtom, de füvezésben szvsz nem a közel-keleti országokról kéne példát vennünk. Lehet, hogy arabs mentalitásba ez bőven belefér, de hát az olyan is, no offense.
A világ sok mindentől nem dől össze, csak mondjuk kellemetlenebb lesz. Elismerem, hogy magát az ember sokféleképpen jogosult károsítani, váljon egészségére annak, aki ehhez ragaszkodik. Én például az abszolút egészségtelen étkezést művelem, Tesco Gazdaságos virslivel, meg hasonlók. Én azon az állásponton vagyok, hogy ha én 100%-ig megvédhetném magam és otthonom, családom a leépült drogosok esetleges vegzálásától, akkor nem volna kifogásom a legalizálás ellen. De az, hogy az én kockázatomra növeljék az ő önrendelkezési szabadságukat, ez az ötlet nem tetszik.
Nem túl szép történet és semmi okom kételkedni benne. A speedet majdnem olyan szemét anyagnak tartom, mint az alkoholt. De mint p/c kolléga is rámutatott, a kultúránkban mélyen gyökerező alkohol messze a legveszélyesebb és legártalmasabb szer mind közül. És ha már kapudrogot keresünk, akkor az alkohol az.
Én is mesélhetnék az egyik barátomról, aki villamosmérnök létére egy autópiacon éjjeliőr, és most legalább van munkája. Alkoholista, semmilyen drogot soha nem fogyasztott.
Én alapvetően a füvet vettem védelmembe, ha belegondolunk, hogy közel-keleti országokban minden további nélkül fogyasztható, miközben az alkohol tilos, nem is értem, miről beszél az AB.
Genetikailag aligha különbözünk egymástól annyira, csak míg ott az alkohol tiltása a vallási fanatizmus tárgykörébe tartozik, nálunk a fű tiltása egyszerű szűklátókörűség. És hát ismerjük ugye Hollandia esetét, ahol mindkettő szabad és mégsem dőlt még össze a világ.
Továbbra is az a véleményem, hogy az AB messze túterjeszkedett a hatáskörén és egy rossz, de ami fontosabb, röhejes határozatot hozott.
Kedves A. G.! (ez egy ilyen kedves topic lett... :o) )
"Van egyszer a fű és a hasis (amihez egyébként itthon nem túl könnyű hozzájutni)
Vannak a diszkódrogok.
Van a kokain.
És van a heroin.
Ezek közül kizárólag a heroin képes fizikai függőséget kialakítani, abba szoktak a legtöbben belehalni is, a többi egyszerű élvezeti cikk, szerintem semmiben nem különbözik pl. a tequilától."
-- Mesélek egy sztorit egy Máté nevű srácról. Együtt dologztam vele, ő kocsitologató volt a Metróban én pénzváltó. Mindkettőnknek voltak üresjáratai, a kocsitologató sem szakadtak meg, nekem meg általában csak várni kellett az ügyfelekre, úgyhogy volt agyonütni való időm bőséggel. Kialakult egyfajta kollegalitás köztünk, akik nem bent az áruházban loptuk a napot, hanem rekkenő hőségben a fémbódékban mellette (tojást lehetett sütni a tetején), és a fagyban is a bódéban (fűteni képtelenség volt, annyira szigetelésmentesen hővezetett a bódé) hesszöltünk.
Máté maga mesélte egyszer a dolgot valamilyen esemény kapcsán, tán a viszkisről beszélgettünk, mert akkoriban kapdoválták el. Vagy nem. Mindenesetre valahogy drogokra terelődött a szó, ő elpöttyentett, hogymár mindent kipróbált. Diszkóban kezdte természetesen benyelt pár pirulát, ment a tánc királyul, állatira jól érezte magát. Természetesen rendszeresen speedezett ezután, majd egy véletlen következtében elkezdte adni is. Valaki egyszer minden szabályt felrúgva megbízott benne és beavatta a terjesztésbe. Onnantól azért járt le a diszkókba, hogy adhassa a speedet, mert nincs nagyobb császár egy drogdílernél: semmit sem kell csinálnia, semmi munkán nem kell törnie a fejét, elég, ha felkeres pár diszkót hétvégén és annyi pénze volt, hogy nem tudott vele mit csinálni.
Voltak persze másrétű velejárói is, mindig együtt kellett lógnia a haverokkal, akik szintén nyakig benne voltak a buliban. Kopaszra nyírva, konditeremből jövet, száj körüli kisszakállal járkált össze-vissza, hogy elrettentő hatást keltsen, és úgy érezte, hogy csak a vak nem látja rajta, hogy "maffiózó". Ha felmerült valahol valamelyik felségterületük alá tartozó helyen balhé szerű dolog, akkor menni kellett. Ilyenkor telefonáltak neki, hogy gyere öcsi, mert helyzet van, kell az izom és akkor mennie kellett, még akkor is, ha éppen hajnali fél négy volt és a barátnője mellől keltették fel.
Ha már egyszer terítette a drogot, ki is próbálta sorban az összeset. Reggelenként sokszor azt sem tudta hova meneküljön, mert olyan ronda lányokat szedett össze, hogy el nem tudta képzelni, mit akart tőlük előző éjjel, mikor nem volt teljesen magánál. Megesett, hogy bement belőve egy boltba rágót venni és az eladó egy kétméteres Donald kacsa volt, aki infrahangszerű mélységgel és hülyén megnyúló állkapoccsal azt dörmögte felé, hogy, tessék parancsolni, mire úgy elkapta a röhögés, hogy kénytelen volt kirohanni, a kuncsaftok meg csak annyit láttak az esetből, hogy bejött egy kopasz az üzletbe, megkérdezték tőle, hogy mi kell neki és erre a röhögéstől összegörnyedve kitántorgott.
Aztán volt úgy, hogy beszedett valami mixtúrát is drogból, tudniillik elkezdték keverni is, LDS speeddel és hasonlók. Volt aminek jó hatása volt rá és volt amitől a semmitől olyan félelemrohama volt, hogy azt hitte kirohan a világból rémültében.
A vége az lett a dolognak, hogy speedfüggővé vált. Reggel felkelt, unatkozott, hát bevett egy speedet és attól olyan energiahullámot kapott, hogy mivel semmi mást nem tudott kezdeni magával per pillanat, kénytelen volt azonmód tükörfényesre takarítani a lakást, mert megőrül, ha egyhelyben kell maradnia. Ez úgy elsőre elég pozitívnak tűnik nekünk, de ha meggondoljuk, hogy egy húszéves fiatalember mikor szánja rá magát a lakássúrolásra, akkor érthető, hogy elég abszurd magatartás volt valójában.
A rendőrségtől soha egy pillanatig nem félt, mivel csak annyit hordott magánál, amennyi saját használatnak minősült és ha terítés közben kifogyott, akkor elment ahhoz, akitől szerezte és újratankolt, ha kellett akár ötször is egy éjszaka. Macerás, de így nem bukhatott meg. Nem is találkozott a rendőrséggel soha.
Az egyetlen akitől féltek, azok Száváék voltak, mert az egyik emberük egyszer szórakozás közben bepiáltan balhét rendezett a diszkójukban, mire fegyelmezésképpen felborogatták-összetörték a kocsiját, meg kissé megagyalták az illetőt, mert nem tudták kihez tartozik, azt hitték valami kóbor tróger.
A vég akkor jött el, mikor egyik barátnője telefonon szakított vele és emiatt ő öngyilkosságot kísérelt meg. Amúgy nem volt ideggyenge típus és azt mondta, hogy ha éppen nincs bespeedezve, akkor biztosan nem tette volna, de mivel mindig be volt és ezért most is, így nekiállt és valami keze ügyébe eső vasdarabbal felszaggatta az ereit a csuklóján. Speedtől.
Mentő, összevarrás, rendőrség értesítése. Lebukott, bekerült a rendőrség látókörébe, úgyhogy drogdíleri karrierjének lőttek. Nem kapott semmi büntetést, hiszen nem lehetett semmit bizonyítani rá, a rendőrség csak annyit látott, hogy egy narkós felvágta az ereit. Úgyhogy a lábadozás alatt szépen abbahagyta a drogot, mert kissé megijedt tőle, hogy majdnem öngyilkos lett a semmiért és másik életet kezdett. Abbahagyta a diszkót és a gengszterkedés és mehetett kocsitologatónak a Metróba - micsoda perspektíva annak, aki korábban (legalább tíz évvel ezelőtt) százezrekkel mászkált mindennap.
Szóval a felosztás inkább úgy helyes, hogy van a fű, van a speed, van az ezmegaz és még a legenyhébbtől is akkora baromságot tudsz elkövetni, hogy a proszektúrán köthetsz ki. Ennyi lett volna a sztori. Elsőkézből hallottam, szép részletesen mesélte el, aminek én itt a tizedét nem tudom előadni, mert már nem emlékszem, ott voltak a hegek a csuklóján, nem volt okom rá, hogy ne higgyek neki.
1. Olvastam TGM-et a népszavazás előtt, és határozottan arra vélek emlékezni, hogy távolmaradásra buzdított -- mint tudjuk, az emlékezetnél csalókább dolog nincsen. Én egyébként az EU-választáson szavaztam érvénytelenül (és az előtt buzdítottam erre). A népszavazást ettől alapvetően különböző döntéshozatali formának tartom (éppen a kérdés eldöntendő jellege okán) -- így hát a kórházas kérdésre igennel, az állampolgárságosra nemmel szavaztam: ez utóbbit fontosnak tartottam ahhoz, hogy továbbra is erkölcsös lényként tekinthessek önmagamra.
3. Anno, amikor a vízierőművet vitattuk itt az Indexen hónapokig, részletesen kifejtettem szakmai álláspontomat, aminek summázata: fogalmam sincs, hogy mi okozza nekünk a kisebb kárt (az, ha megépítjük a nagymarosi lépcsőt, vagy az, ha nem építjük meg). Ez a kérdés egész 1*űen nem dönthető el addig, amíg el nem készülnek azok a vizsgálatok, amiket a Horn-kormány utolsó fél évében betervezett. Mivel az Orbán-kormány egyik legelső intézkedése ezek törlése volt, továbbra sem tudom, hogy mi nekünk a kevésbé rossz. Azt azonban egészen pontosan tudom (és több* dokumentáltam is), hogy kivétel nélkül minden, az ügyben a zöld szervezetek nyomására hozott politikai döntés egyenként és összességében is súlyos károkat okozott nekünk. Nem bizonyítható, de frappáns állítás, hogy mindig a lehető legrosszabb döntést hoztuk. Parkinson alapján úgy tűnik, hogy ezek a szervezetek akár hasznosak is lehetnének: ha mindig pont az ellenkezőjét csinálnánk annak, amit mondanak, még jól is járhatnánk (nos, ez az egyetlen, de nem szakmai érv, ami szerint lehet, hogy mégis az alsó lépcsővel járnánk jobban).
Alapvetően egyetértek, de elsikkad Nálad annak megállapítása, hogy függőséget alakíthat ki az alkohol (tavaly két barátom halt bele), és nagyon gyorsan erős függőséget alakít ki a nikotin (másfél éve hagytam abba, és még mindig hiányzik) -- amibe évről évre tömegek halnak bele. Tehát a veszélyességi sorban a heroin után ezek következnek. Az alkohol legalább annyira tudatmódosító szer, mint a fű, viszont -- mint erre Uj Péter helyesen rámutatott -- számos emberben a fű hatásával szöges ellentétben az agresszivitást fokozza, és ekként erőszakot szül. "Alkoholos befolyásoltság hatására" követik el az erőszakos bűncselekmények meglehetősen nagy részét -- és ebből kimondottan következik, hogy az AB állítása, miszerint ezzel megtanultunk együtt élni, egész 1*űen nem igaz.
Nem szeretném drog-irányba elvinni a beszélgetést, de sok rózsaszín kommenteddel egyetértettem, másokkal nem, megint máshova én írnék be rózsaszíneket, de a drogtéma írásra késztetett.
Most idézlek:
A nemtetszésről jut eszünkbe az Alkotmánybíróság. Mit gondol a drogdöntésről?
Nem lehet valakit büntetni, aki senki másnak nem árt, csak saját magának. Ez ellentmond minden értelmes jogfölfogásnak. Az egész körülbelül olyan, mint a régi Angliában, amikor a puritánok hatására büntetendő volt az öngyilkosság. Ha valaki öngyilkos lett, a bíróság formálisan ítéletet hozott, amelyben szimbolikusan elítélte. Ez abszurdum. Az öngyilkos senki másnak nem árt.
-- A súlyosan drogfüggő személyiség nagyon is képes ártani másoknak, mielőtt megmurdálna. Hibás párhuzam.
A jog azokat bünteti, akik ártanak valaki másnak. De ha valaki elszív egy marihuánás cigarettát, és tételezzük föl, hogy igaza van az Alkotmánybíróság „biokémikusainak” abban, hogy ez rendkívül ártalmas (mint ahogy persze egyáltalán nincs igazuk, sőt!), akkor se másnak árt. Következésképpen, miért kell megbüntetni?
-- Azért mert ez marhaság, amit írtál. A jog szándékot, hanyagságot, mulasztást, odavezető lépéseket is képes büntetni - meg is teszi. Teljesen más a szelleme.
Nem mérnek egyenlő mércével. Hogyan lehetséges jogrendszer, amelyben nincs arányosság és méltányosság? Ráadásul az Alkotmánybíróság a határozatában még el is ismeri, hogy az alkoholhoz meg a dohányhoz már hozzászokott a társadalom, tud vele mit kezdeni. Igen?
-- Dohányhoz igen, hiszen kezeljük a problémát. Alkoholhoz kevésbé, azon lehetne ésszerűség szem előtt tartásával szigorítani, szvsz.
Nem ezt mutatják a statisztikák. De mindegy. Tételezzük föl megint csak, hogy ez így van; ehhez már hozzászoktunk, a marihuánához viszont nem. Ez azt jelenti akkor, hogy ami a mi társadalmunkra jellemző, tehát belföldi eredetű, a kultúránkban benne van, mint – csakugyan! – a pia vagy a feleségverés vagy a pedofília, az rendben van?
-- Nénikéd. Ha valami nincs eléggé büntetve, akkor az nem azt jelenti, hogy semmi más sem lehet, amire az Úr azt mondja, ugyanolyan útálatos az őelőtte.
Viszont a külföldi mámor tilos? Ez valami elképesztő. Akkor, mondhatná bárki teljesen jogosan, alkoholtilalomra is szükség van.
-- És miért nem mondhatná? Van rá példa a nem éppen barbarisztikus Skandináviában.
Ha méltányos volna ez a határozat, akkor engem is el kellene vinni, ha megkínálok valakit egy pohár pálinkával.
-- :o) Touché. De azért másfelől is hozzá lehet állni a kérdéshez.
Az Alkotmánybíróság jogszabályokat ír bele a büntető törvénykönyvbe, amihez voltaképpen nincs joga. De nincs fölötte senki, azt csinál, amit akar. Itt teljes csődhöz érkeztünk. Az Alkotmánybíróság nem tartja tiszteletben az alkotmány alapelveit!
-- Amit ő csinál, az az alkotmány alapelve. Erre tartjuk, hogy találja ki, mi az.
Ez nagyon súlyos probléma. Ha a társadalomban senkiben nem lehet megbízni, hogy a rá bízott dolgokat úgy intézi, ahogy megesküdött rá, akkor az a társadalom nagyon nagy bajba kerül. És szerintem nagyon nagy bajban is vagyunk.
Kíváncsi vagyok, ennek a kábítószerügyi dolognak mik lesznek a következményei. Föl fogják emelni az emberek a szavukat? Lesz valami tiltakozás? A kormány kijelentette, hogy nem hajlandó változtatni a politikáján, és megpróbálja megőrizni elveit. Ez helyes, de lesz-e emellett valami közvélemény is? Kétlem, őszintén szólva. De lássuk! Persze az nem kunszt, hogy én kimondom huszadszor, hogy disznóság. Az effélékre mindig ezt szoktam mondani. Jó volna, ha megjelennének új erők, és más társadalmi miliőkből.
A gondom az, hogy szerintem, de szerinted, sőt még az AB szerint is drognak számít a kávé, cigaretta, alkohol, redbull, mittoménmi, csak azokkal már megtanultunk együtt élni.
Viszont minden ami efölött van, egységesen drognak minősül és egységesen bűntetendő.
Azért különböztessük már meg a drogokat egymástól, ha lehet.
Van egyszer a fű és a hasis (amihez egyébként itthon nem túl könnyű hozzájutni)
Vannak a diszkódrogok.
Van a kokain.
És van a heroin.
Ezek közül kizárólag a heroin képes fizikai függőséget kialakítani, abba szoktak a legtöbben belehalni is, a többi egyszerű élvezeti cikk, szerintem semmiben nem különbözik pl. a tequilától.
Van aztán a rendkívül divatos kapu-drog elmélet, csak azt még soha senki nem igazolta.
Márminthogy a könnyű drogoktól egyenes út vezetne a heroinig.
Mert nem, az első lépés minden esetben az alkohol, aztán jön a nikotin (de ezekkel ugye megtanultunk együtt élni), aztán vagy jön valamilyen könnyű drog, vagy nem, és utána a heroin.
Az átjárás már csak azért sem szükségszerű, mert alapvetően más a hatás-mechanizmusa a különböző szereknek. Ha valaki a fű hatását szereti, az nem lesz kokainista, aki meg extasyzik, az nem lesz heroinista.
Füvesből lehet heroinista, de ahhoz alapvető személyiségi deffektus kell, az egyébként is elpusztítaná magát valahogy.
Írod, hogy a függő kábszeres veszélyes a társadalomra.
Így van, csak a hétvégente narkózó fiatalok 99 %-a nem ilyen, mégis sokéves börtönbűntetéssel kell szembenézniük.
Az AB döntése alapján az a dealer, aki pancsolt (vagy túl tiszta) heroin formájában segít át a túlvilágra valakit, éppen ugyanabba a kategóriába esik, mint az a szerencsétlen, aki egy házibulin meggyújt egy jointot és azt továbbadja.
Én nem hiszem, hogy ez a döntés az AB dicsőségtáblájára fog kerülni.
És nézzük meg egy hétvége halálos eseményeit. Hányban játszik szerepet az alkohol, hányban a bármiféle narkó?
Hogy áll ez a helyzet Hollandiában, ahol szabadon fogyaszthatóak a könnyű drogok? (Egyébként az az ország, ahol a legszívesebben élnék, ha nem itt kellene, mert az a fajta szabadság lenyűgöző)
Természetesen az lenne a legjobb, ha nem drogozna senki, de az AB most szerintem is átterjeszkedett a törvényalkotás szintjére.
1. Másra utaló metakommunikációs jelzés hiányában nominális olvasatban értékeltem ezt a bekezdést.
TGM-et nem hallottam a népszavazás előtt prédikálni, így csak arra támaszkodhatom, amit a cikkben olvastam. Ott mintha arról lenne szó, hogy érvénytelen szavazásra buzdított. Ilyen reakcióra te magad is buzdítottál a szavazást megelőző Polklubos vitákban és én ezt olyan jó elgondolásnak találtam, hogy a kórházpriv kapcsán érvénytelenül szavaztam végül.
Véleményem szerint az érvénytelen szavazás (abban a kérdésben) kifejezte, hogy nem tudok felelős döntést hozni a kérdésben, de jelezte, hogy nem vagyok érdektelen a kérdésben. Ha TGM ugyanerre buzdít általában, akkor véleményem szerint jelzi, hogy a közvetlen demokrácia iránt érdeklődik, a részvételt pártolja, de a feltett kérdésre nem tud felelős magatartás alapján jó választ adni.
Véleményem szerint ezért nem a közvetlen demokráciát utasítja el, hanem azt, hogy a pártok a közvetlen demokrácia leple alatt unos-untalan aféle előválasztást tartsanak (nesztek nyomorult ellenfél, reszkessetek, hisz én annyira népszerű vagyok, hogy "megnyertem" a népszavazást" és ebből most politikai tőkét fogok kovácsolni stabilizálni/destabilizálni fogom a kormány hatalmát!).
Lehet, hogy csak a saját elképzeléseimet vetítem ki TGM-re (jól nézek ki, soha nem gondoltam volna, hogy az ő nézeteit fogom védelmezni; ha még sokat támadod, felhorgad bennem a behaviourizmus és azonosulni fogok az álláspontjával... :o) )
2. Ez Seki kuckójában tárgyalódik.
3. Túl keveset értek a környezetvédelemhez, hogy szaksíkon vitatkozhassak veled. Társadalmi síkon viszont inkább a korszellem (akna)munkájának vélem a káros jelenségek felkarolását és igazzy zöld álláspontként való megjelenését. Mondjuk atomerőmű témában.
Mellesleg nem akarsz kiselőadást tartani róla, hogy véleményed szerint miért lett volna jó a bősi vízierőmű? Én szívesen elolvasnám, ha írnál róla.
4. Erről ugye futottunk egy kört a Hánypártrendszer c. topicban (mellesleg én nagyon élveztem a vitát). Ott fejeztük be, hogy bizonyítsam be, mikor hoz az oligarchia jobb döntéseket a tömegeknél, erre hoztam az EU példáját, de arra már nem érkezett válasz.
5. Ez igaz, ha egy átlagosan informált ember tudatát vesszük alapul. Valójában azonban az EU uralja a jogrendszerünket (alig hagy teret a nemzeti szabályozásoknak és amire még nem települt rá, arra is igyekszik), pénzügyi előírásai kijelölnek az ország számára pénzügyi és makrogazdasági fejlődési pályát, pénzbeli hozzájárulásai lehetővé teszik a fejlesztéseinkbe való "beleszólást", káderigényével befolyásolja a magyarországi személyügyi jelenségeket a politikai elit körében, gazdaságilag pedig az egységes piac által összeurópai cserekereskedelembe von be, gazdasági szerkezetünket rendezi át.
Ehhez képest mehettünk volna többen is. Csakhogy ennek megértéséhez nekem fél év EU-tan kellett, amit közel sem abszolvált Mo. 10 millió embere.
6. Ebben nagyjából egyetértünk. TGM elítélő színben akarta feltüntetni a politikai elitet (csakazértis... :o) ).
7. Igazad van. (Bár én csak azon szívóztam, hogy mi értelme van azt mondani, hogy az AB alkotmányellenes döntést hoz, mikor az alkotmányellenesség megállapítása az AB jogköre.)
1. Alapjában érted félre TGM-et, ha azt hiszed, hogy a közvetlen demokrácia kiterjesztése és javítása pártján áll. Épp ellenkezőleg: TGM a közvetett demokráciát abszolutizálja (gyakorlatilag azonosítja magával a demokráciával), de elégedetlen annak működésével — nem csak kis hazánkban, de másutt is. Aki a közvetlen demokrácia (kiterjesztésének) híve, az nem a népszavazás ellen, hanem mellette kampányol, nem állít olyan blődségeket, hogy népszavazásra "alkalmatlan", "rosszul feltett" valamely kérdés és kiváltképpen nem örvendezik az intezmény újabb kudarcának.
No és aztán ez az egész hamis mítosz a kivonulás erkölcsiségéről... brrrr.
2. Azt, hogy kixavaznak, leginkább úgy tudhatjuk meg, ha megnézzük. TGM ha maga nem is számlált, bizonyára elbeszélgetett több, gyakorlott szavazatszámlálóval. Magam is efféle lévén úgy vélem, hogy ebben teljesen igaza van: az átlagos szavazó a középosztály idősebb tagja.
3. SZVSZ a társadalom közügyek iránt érdeklődő tagjainak éppen hogy túl sok kérdésben sikerült önmaguk nimbuszánaxidolozásán túl kizárólag súlyos károkat okozó döntéseket kicsikarniuk az elmúlt időszakban. Mivel mostanság jobbára környezetvédelmi témákon dolgozom, hadd soroljam onnan: vízlépcső, használt akkumulátorfeldolgozó, atomtemető, szemétégetők, veszélyes hulladékok tárolása vs. ártalmatlanítása (és minősítése), alaperőmű építése (Paks), szélerőművek. Hadd emlékeztesselek arra, hogy mi volt ezen "civil" szervezetek nyomásának hatására a Fidesz-MPP 40 pontjából az a 2, ami környezetvédelemmel foglalkozott: "Nem építünk vízlépcsőt. Nem építünk használt akkumulátorfeldolgozót". (Azóta ehhez csatlakozott a földgáz árának emelése elleni kampány, ami többet árt hazánk környezetének, mint a többi együttvéve).
Summa summárum: az ún. "civil" szervezetek nyomásgyakorló képessége roppant erős és roppant kártékony.
4. "mindenki tudhatja azt is, hogy állampolgárok politikai kompetenciája nem valami nagy" -- ez egy közönséges baromság. Az egyes állampolgáré valóban nem nagy: együttesüké jobb, mint bármely értelmiségi vízfejé vagy azok bármely csoportjáé. Éppen ez a demokrácia lényege: ettől kevésbé rossz az, mint bármely diktatúra. Ez a Rákosi Mátyás nevű fickó pl. TGM-hez hasonlóan művelt, szellemes és humoros, kiválóan vitázó pofa volt: a mostani rendszert mégis jobbnak tartjuk annál, amit ő üzemeltetett.
5. Az Unió a tagállamok költségvetésének 1 %-aiból gazdálkodik. tehát a honi választás 100* fontosabb az európainál. Ehhez képest rengetegen mentünk el.
6. >>nemcsak az uralkodó osztály és a hatalmon lévő bürokrácia (amelyet ok nélkül „politikai elit”-nek szokás nevezni) felelős, hanem az értelmiség is<< -- újabb hülyeség. Egyrészt hamis és hazug dolog olyasmit feltételezni, hogy lenne egységes érdekű/álláspontú "értelmiség", másrészt az a bizonyos, hatalmon lévő bürokrácia legalább annyira az értelmiség része, mint TGM. Legalább annyira, mondom, de ez szépítés: sokkal inkább az, mert értelmiségi munkát végez, és nem csaxépeleg. (Az, hogy ezt nagyon rosszul végzi, e szempontból teljesen irreleváns.)
7. Valami egészen alapvető tévedés az, hogy az alkotmánybíróság "fölött" ne lenne senki. Az országgyűlés akkor és úgy írja át az alkotmányt, amikor és ahogy csak akarja. Úgy szabályozza az alkotmánybíróság működését, hatás-és feladatkörét, ahogy csak akarja. Az, hogy nem teszi, annak köszönhető, hogy belső meghasonlottsága folytán alkalmatlanná vaált egyik legfontosabb feladatára, az alkotmányozásra (össze sem tudom számolni, hogy pusztán mulasztásos alkotmánysertésből hányat gyűjtött össze). Az alkotmánybíróság efféle elszabadulása tehát szimpla következmény, méghozzá a poltikai intézményrendszer igenis fölötte álló része részleges működésképtelenségének következménye. Az elszabadult AB ezeket a működési zavarokat korrigálja saját eszközeivel (még ha számomra ellenszenvesen is). Ezt tenné a népszavazás is: az, ami ellen TGM oly vehemensen kampányol(t).
