"A XII. századtól kezdve hanyatlani kezd a tudományos érdeklődés a geográfia irányában, s a kritikai álláspontot és hitelességre való törekvést felváltja a puszta újrafeldolgozás és összefoglalás, és a korszerűségre való törekvés helyett a régi adatokat is úgy kezelik, mintha még mindig érvényesek lennének...
Hát a 190 év azonnali magyarázat trehányságukra, mert nem régiek, azok a réginek gondolt adatok!
Bizony nem! Lesz egy 1! Ottónk, 1-2 Henrikünk, 1 Konrádunk, és megérkezünk Rőtszakállúhoz (1152)
Ne kapkodj válaszoddal, nekem sincs még kiforrott véleményem. 1000 körül még él egy Karolus nevű király, akinek érmei mi Istvánunkkal mutatnak azonos vonásokat.
Most szereztem meg CD-n H. Dannenberg alapművét: Die Deutschen Münzen der sächsischen und fränkischen Kaiserzeit (1876-1905) 2000 oldal...
Al-Maszúdi a 10. századi muszlim történeti irodalom jelentős alakja. 943-947 között írta az Aranymezők c. történeti munkáját, ill. írt egy másikat is A figyelmeztetés könyve címmel. 956-ban halt meg. Egy 1861-77 között Párizsban megjelent forráskiadásban közölték először.
Szerintem Időhíd arra gondol, hogy mivel deklaráltan is nyomtatásban jelent meg, ezért humanista hamisítvánnyal állunk szemben, és ezért emelte ki, hogy nagy betűsen is kiderüljön, mekkora marxista-jakobinus-Habsburg-összeesküvők ezek az akadémikus tudományt követő történészek...
Nálam nincs Nagykaresz AD 800-ban, de ajándékot küldő Áron sincs...
Abd-al Rahmanból meg túl sok... "
... Igazából nem szándékozom belefolyni a vitába én sem. Pusztán annyit akartam tisztázni, hogy a tours-i csatáról vannak muszlim források is. - Aztán én a továbbiakban maradok az akadémiai, (meg nem utolsósorban a muszlim történetírásban is szereplö) kronológia mellett, mert sajna egyébként továbbra is elég problémás lenne egyeztetnem, mint a hungárnaptáros elképzelést, mind Illig úr elméletét alkalmaznom a Közel-kelet, és különösen az iszlám történetére. (Mivel, ez az adott civilizáció egy elég jól dokumentált korszaka és ezekben éshát, ezek a források teljes mértékben ellentmondanak a hungárnaptáros , vagy az Illig féle modellnek. )
Azt meg sajna nehezen sikerül elképzelnem, hogy a bizánci császár, a német-római császár, a pápa, a cordovai kalifa, az abbaszida kalifa, az iráni siita elökelöségekkel együtt összejöttek volna, hogy megdumcsizzák, a magyarok kitörlését a történelemböl, és hogy egy új történelmet kreáljanak.
Egy szimpla felvetés. Ha kalndozó eleink anno Nyugat felé eljutottak az Omajjádokig, illetve Leonig, ugyan miért jelenthetett volna gondot nekik keresztüllovagolni néhány száz km bolgár területen?
Amennyiben a magyarok csak átlovagoltak a területen, a bolgár cárnak még ideje sem nagyon volt megkapni a hírt, nemhogy sereget küldeni a magyarok ellen. (Másrészt mi a fenének tette volna? Ha engedi áthaladni a magyarokat, kisebb veszteségekkel mgússza a dolgot. Ha nagyon forszírozza az összecsapást, akár még a trónja is veszélybe kerülhetett volna. Más részröl meg nem feltétlenül biztos, hogy Bizánc szivatása, annyira a bolgárok ellenére lett volna. Ugyanis egy erös bizánc elsösorban a bolgárokat fenyegette. (mint az késöbb ki is derült)
Ja, egyébként nem biztos, hogy emlékszel, még elég régen felvetettem azt a kérdést, hogy vvel az idöcsúszásos dologal mondjuk elég nehezen magyarázható, hogy egyik napról a másikra létrejött egy világvallás, ami két részre is szakadt, meghódította a fél mediterráneumot, majd kisebb részekre oszlott.
Erre valamilyen olyan választ adtál, hogy az iszlám kialakulása valójában a perzsa birodalmon belüli belsö változásoknak köszönhetö.
Erre két dolgot hoztál alátámasztásként.
Az egyik, hogy a Poitiers melletti csatáról nincsenek arab források:
No, ez nem egészen így van. Ibn Idhari, illetve egy másik korabeli, ismeretlen nevü muszlim szerzö ír az ütközetröl. (mi érdekes, hogy ezek alapján fény derül arra, hogy Abd ar-Rahman célja nem a frank területek, hanem Itália elfoglalása volt.)
Mellesleg a muszlim források a továbbiakban valóban nem nagyon firtatják ezt az ütközetet. Ennek viszont érthetö oka van. Ugyanis Hispániában Már annak meghódítása után közvetlenül függetleníteni akarja magát a kalifátusól (különleges gyakorlatként, 713-ban Musza (észak afrika emirje) saját fiát jelöli ki andaluz helytartónak. Ezért 715-ben öt magát számüzik. Ezt követöen a nagy Omajád birodalom bukásáig, illetve a Cordovai Omajád dinasztia megalakulásáig egy nagyon ingatag hatalmi helyzet állt elö (18 év alatt 23 andaluziai kormányzó)
756 után az Omajjád uralkodó érezhetöen nem igazán akar foglalkozni sem Musza, sem abd-ar-Rahnman hódításainak propagálásával, hiszen mint az Omajjád birodalom bomlását beindító egyik fö szereplök, a nagy Omajjád kalifátus ellenfelei voltak. Az Abbaszidák meg nyilván nem igazán voltak érdekeltek, hogy a frank területre való arab betörést firtassák, hiszen Hispánia már nem ált a fennhatóságuk alatt, és Cordobával ellenséges volt a viszony (söt, maga a cordobi kalifátus magának az Abbaszidáknak a legitimitását kérdöjelezte meg, míg Nagy Károly stabil szövetséges volt.)
A ZAKAMÉDIA-i történettuomány szerint Péter bolgár cár 927 szept 8-án Konstantinápolyban vette feleségül Máriát, Romnos császár unokahugát. És élt, éldegélt 969-ig.
Abból, hogy cár volt, keresztény, császárlányt adnak hozzá, én egy erős országra következtetnék.
De elfogadok bármely bizonyító erejű ellenvéleményt is.
"Ez a 934-es kalandozó hadjárata a magyaroknak. Aki egy kicsit is ismeri a térség történetét, nagyon csodálkozthat, hogy a magyarok saját szakállukra, hogyan háborúzhattak Bizánccal, miközben köztük helyezkedett el a bikaerős Bolgár keresztény fejedelemség, cárság(?). "
Ha azt tekintjük, hogy Nagy Simeon már 927-ben jobblétre szenderült, és a bolgár állam folyamatosan omlott össze és zsugorodott mindaddig, (mint minden, személyfüggő birodalmacska...) amig Bolgárölő Baszileosz végleg ki nem ütötte őket... Szvsz, itt turturnak van igaza: a bolgárok 934-ben már egyáltalán nem voltak "bikaerősek"....
Egyedülállóan fontos mű, hiszen Maszúdi említi a Hidzsra 320. évet amikor négy turk törzs háborúzik Bizánc ellen. Bár a négy törzs egyike sem kifejezetten magyaros hangzású, ennek ellenére kész a recept: Hidzsra 320= AD 932! Bizony ezek csak galád eleink lehettek. Kristó, a magyargyűlölő Marquart - egy német jogász - nyomán tálcán nyújtja a megoldást. Ez a 934-es kalandozó hadjárata a magyaroknak. Aki egy kicsit is ismeri a térség történetét, nagyon csodálkozthat, hogy a magyarok saját szakállukra, hogyan háborúzhattak Bizánccal, miközben köztük helyezkedett el a bikaerős Bolgár keresztény fejedelemség, cárság(?).
