1425: az 5. ~et V. Márton hirdette meg. A zarándokok száma kisebb volt az eu. háborúk miatt (Olo., Fro, No.). Egyes egyhtört. írók kétségbevonják, hogy ezt a rendes ~ek közé lehet számítani. Azonban II. Pál, IV. Sixtus, III. Gyula és XIV. Benedek p-k konstitúcióikban megemlékeznek erről a ~ről is.
Eszem agaban sincs egy magyar egyetmistat barmire is figyelmeztetni, az egyetemista Ur aki itt a neten szerkeszti ezt az oldalt (ahogy kivettem a kezdö oldalbol) nemnemeli meg az 1423-as Szent Evet, hanem egyszerüen nem ir rola.
Ennek az oka az lehet hogy innen onnan szedi az informacioit meg csak össze, majd magatol is ra fog valamikor jönni, hogy mi hianyzik (meg arra is ra fog jönni hogy ma mar az Egyhaz a regeszeti leleteket es tudomanyos eredmenyeket is bizonyos viszonylatban minden tovabbi nelkül elismeri, nem vitatja. Ez -hogy 1423-ban Szent Ev volt- nem teologia, hogy ezzen razni lehessen esetleg. A fiatalember alltal szerkesztett online oldalban az infot a Martin/Marton V. alatt talaltam meg, marmint azt amiböl ez hianyzik egesz egyszerüen.)
Inkább elmondom, hogy miért alternatív ez a topik, mert az első szentév i.sz. 1390-ben volt, amikor az egyházszakadás idején III. Ince tudta, hogy Krisztustól 1200 év távolságban vannak AD 1200, de a másik pápa korát az utókor már i.sz. (unserer Zeitrechnung) formában rögzítette. (Egyébként simán vitatkozhatta is róla, hiszen Zsigmond király ismerte a hungár kronológiát. AD 1 = i.sz. 191 képlet (10 húsvét ciklus)
A bizonyíték erre a 10 évvel későbbi és az 1425. évi szentév.
PS.: ha erdekel -es az erdeklödesednek konkretan is hangot adsz- akkor megprobalom Neked röviden? leirni hogy a kerdöjeled kitevesenek ott miert nincs helye.
Láttam, hogy a moszkvai villamos vezető nők problémája jobban leköt mint a pápaság, érthető.
:-)
Na ja, hat honapig senki sem irt itt, nem reagalt, kellett par napja valamit a nökert -sajat nemem- is tennem (habar a villamos az ugye metro, de a hangnem miatt sin-sin volt a reakciom :-)))
Dann am Fuss der Stufen, die zum nördlichsten Portal empor führen, hält er inne – die Porta sancta. Das Öffnen dieses stets verschlossenen, zugemauerten und versiegelten Zugangs zur Basilika markiert seit über fünf Jahrhunderten den Beginn des annum sanctum, des heiligen, gnadenbringenden Jahres.
1299 verkündet Bonifatius VIII. in der Bulle Antiquorum habet fida relatio, dass beginnend mit der bevorstehenden Jahrhundertwende alle 100 Jahre ein sogenanntes Heiliges Jahr zelebriert werden soll. Während dieses Jahres der Demut und der inneren Umkehr soll einem jeden Pilger, der sich nach Rom begibt, um an der Eucharistiefeier im Petersdom teilzuhaben, Ablass für all seine Sünden gewährt werden. Die Idee stellte sich umgehend als durchschlagender Erfolg heraus. Schenkt man den Aufzeichnungen des florentinischen Geschichtsschreibers Giovanni Villani Vertrauen, sollen sich während dieses Jahres mehr als 200.000 Pilger zwecks innerer Erneuerung nach Rom begeben haben. Es vermag aus diesem Grund kaum zu überraschen, dass der Rhythmus von 100 Jahren noch vor der nächsten Jahrhundertwende mehrfach reduziert wurde: 1343 halbierte Clemens VI. die Dauer und glich den Brauch damit dem alttestamentlichen Jubeljahr an. Urban VI. reduzierte das Intervall 1389 auf 33 Jahre und Paul II. setzte es im Jahr 1470 schliesslich auf jene 25 Jahre fest, die auch heute – von einzelnen Ausnahmen abgesehen – den Rhythmus des annum sanctum diktieren.
Als Urszene in Bezug auf das rituelle Öffnen von Türen im Rahmen eines annum sanctum lässt sich das heilige Jahr 1423 identifizieren,zu dessen feierlichem Einläuten Martin V. die Porta sancta der Lateranbasilika in Rom öffnen liess. Bereits 1500 war das Öffnen aller vier heiligen Türen in Rom zum festen Bestandteil des heiligen Jahres erwachsen.
, tehat 1390-az elsö, a masodik 33 ev 1423-ban volt."
1423-ban nem volt...
1425: az 5. ~et V. Márton hirdette meg. A zarándokok száma kisebb volt az eu. háborúk miatt (Olo., Fro, No.). Egyes egyhtört. írók kétségbevonják, hogy ezt a rendes ~ek közé lehet számítani. Azonban II. Pál, IV. Sixtus, III. Gyula és XIV. Benedek p-k konstitúcióikban megemlékeznek erről a ~ről is.
Láttam, hogy a moszkvai villamos vezető nők problémája jobban leköt mint a pápaság, érthető.
De én továbbra sem értem, hogyan maradhat püspök nélkül Róma vagy 80 évre...
Vagy az 1350-es szentévet miért Rómában rendezik, ha a pápa Avignonban van...
1350: a 2. ~et VI. Kelemen p. hirdette meg. Matteo Villani firenzei történetíró azt írja, hogy lehetetlen volt megszámlálni a hívőket, akik összesereglettek, de a rómaiak becslése szerint karácsony napjától a húsvét utáni időkig 1 millió 200 ezer zarándok jött, áldozócsütörtökre és pünkösdre több mint 800 ezer, és még később is vagy 200 ezer. Ebből az alkalomból ajándékozta 3 velencei nemes azt a kristályból és ezüstből készült keretet, melyben ma is őrzik a →Volto Santót, a 4 nagy ereklye egyikét, →Veronika kendőjét. A zarándokok között volt Francesco Petrarca, Svéd Szt Brigitta és leánya, Szt Katalin. Thuróczy krónikája szerint I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) is elzarándokolt Rómába, s minden nap gyalog ment a Szt Péter-baz-ba szentmisére."
Na ja, akkor amikor a Papai kanzellazia Avignonban volt, mar akkor pl az angol kiraly kancellariaja közelithetett hozza, ha nemetül tudsz tudom Neked ezt ajanlani, kb az elsö 1-10 percet, erröl -a Papasag mint Intezmeny- is szo van >
Bocsass meg de nem neztem ide be egy ideje (most ezt azert talaltam meg mert mashol irtal, es neztem hogy meg hol, es itt ugye), igy megprobalok Neked a kerdeseidre valaszolni, idehozom a korabbit is az 1390-re vonatkozora is:
Ugye 1300-ban lett eldöntve hogy minden 100 evben un Szent Ev lesz, majd 50-re lett ez leszallitva (okat gondolom ismered), majd 1389-ben lett Jezus 33 eleteve szerint a Szent Ev 33-evre meghatarozva, elsö 33-ev igy 1390-re lett teve ( az akkori Papa Öszentsege miutan Romaval differenciai voltak, visszament Avignonba, ott is halt meg meg 1389-ben), tehat 1390-az elsö, a masodik 33 ev 1423-ban volt.
Hogy közben is volt (1400) annak oka az volt, hogy 1378-1417 között volt egy a latin-katholikus egyhazon belüli un hitszakadas (1309-töl 1376-ig a Papa szekhelye Romabol Avignonba lett helyezve, alapban a problema a franciak es Italia között az Egyhazon belül volt, nem un vilagi uralkodo beavatkozas soran alakult ki), es ugye voltak un ellenpapak, a pont (a Pisa-i Konzillal 1409-ben csak a helyzet lett bonyolitva, mert nem kettö hanem mar harom papa lett) a Konstanz-i Konzillal (es Sigismund közvetitese altal) lett leteve, amikor a hivatalban levö Papak le lettek teve, es Martin V. 1417. nov. 11-i valasztasa el lett ismerve, de ugye az ellenpapakrol Te is irtal.
Tehat: 1390- +33 ev: 1423, < a Szent Ev.
(Addig -1390-ig- nem Jezus eleteveinek a szama volt az alapja az 1300-ban eldöntött 100 -majd 50 evenkent megtartando Szent Evnek, tehat ettöl a 33 evekentire valo megtartas atteres miatt volt talankülönleges az 1390-es Szent Ev ismereteim szerint, mert a szakirodalom erre a Szent Evre altalaban azt irja, hogy a mar emlitett belsö szakadas miatt eleg keves resonanz/reakcio volt a Szent Evvel kapcsolatban Es ugye azutan volt a 25. evenkenti Szent Ev is.)
1400: a 4. ~et IX. Bonifác hirdette meg. Az egykorú krónikások följegyzése szerint annak ellenére, hogy Fro-ban még mindig ellenpápa volt, épp a franciák jöttek igen nagy számban. A zarándokok között volt Duccio Corsini, a későbbi híres szt őse, továbbá B. Dominici János OP, akit betegségéből csodálatos módon Sziénai Szt Katalin közbenjárása gyógyított ki."
talán szentév ügyben tudnál segíteni; A Lexikon szerint rendkívüli, de miért?
1390: a 3. ~ rendkívüli ~ volt. VI. Orbán hirdette meg, aki a ~ek közti időt 33 esztendőre szállította le, de már csak utóda, IX. Bonifác tudta megtartani. A pápai krónikás, Niemsi Teodoro szerint igen sok zarándok jött Olo-ból, No-ból, Mo-ról, Lengyo-ból és Cseho-ból, de nem jöttek a fr-k, a sp-ok és mások, mert az ellenpápát, VII. Kelement ismerték el.
Erre a Hunnivarira hivatkozol Te amikor ezt irtad? > Hunnivári szerint a 133-as sorszámú V. Benedek pápát (Kr.u. 965=i.sz. 1155) ...
V. Benedek 964-ben (V. 22) lett Papa, es ugyanazon evben -964- meg is halt (VI. 23).
Hunnivári szerint a 133-as sorszámú V. Benedek pápát (Kr.u. 965=i.sz. 1155) a 166-os sorszámú III. Jenő követi 1158-ig.) (Magyar atom, 161. old.)
A köztük lévő pápák kitaláltak!
Hat ez ^ egy nagyon erdekes allitas -allitolag ettöl a Hunnivaritol, akiröl en semmit sem tudok-, - hiszen XII. Janos papa -mivel Ottoval szembe szalt, es Otto masodszor is Romaba bevonult- Otto alltal le lett teve 963-ban (XII. Janos ellen egy szabalyos per is lett inditva), majd Otto kivansagara a nemet szarmazasu VIII. Leo lett a Papa (963 - 965), erre a romaiak -megint- föllazadtak annak ellenere hogy Otto meg Romaban volt, Otto el is folytotta a VIII. Leo miatti lazadast, de ahogy a nemet csapatok kimentek, VIII. Leo Papanak is menekülnie kellett, ezt a lazadast XII. Janos es a hivei szitottak, XII. Janos Papa 964-ben Romat vissza is foglalta, es a romaiak visszahelyeztek XII. Janost a Papai Tronra, es rögtön be is indult az ilyenkor a szokasos un processust Leo es annak hivei ellen, ebben az evben, Roma Janos Papa altali visszafoglalasanak eveben, 964-ben, XII. Janos Papa meg is halt, ezt követöen a romaiak V. Benedek neven vaöasztottak Papat, akit viszont a meg ebben az evben -964-ben- Romaba visszaterö Otto letett a Papi Tronusrol (Hamburgba szamüzte V. Benedeket), es V. Benedek helyett Otto a magaval hozott VIII. Leot vissza tette a Papai tronra. VIII. Leo Papa 965-ben halt meg, majd a romaiak küldöttseget küldtek a csaszarhoz, hogy nevezze meg a Papa-jelöltjet, a csaszar altal designalt XIII. Janos neven lett 965-ben Papa (972-ig).
Most akkor ez a Hunnivari Hölgy/Ur a fönnti beidezett tartalmad alapjan nemcsak azt allitja hogy V. Benedek Papa utan szerinte kitalalt Papak voltak, hanem ertelem szerüen azt is vitatja akkor, hogy VIII. Leo sem volt V. Benedek letetele utan a Papai Tronon ujbol.
PS.: ismereteim szerint volt az Egyhazszakadas ugye, - most akkor az sem törtent meg eszerint a Hunnivari Hölgy/Ur szerint?
PS.: lassan kezdem megerteni hogy ez a tema miert van az alternativ elmeletek reszben.
Eldöntöttem hogy egy darabig ebben a topikban fogok irni, mert a tema targyanak alanyat > Papasag mint intezmeny- szakmailag eleg jol ismerem, es a papasag mint intezmeny alapvezöen erdekel.
Talan valaki megirna nekem legelöször is, hogy ez a topik miert van az alternativ elmeletek al-reszben?
Kicsit visszaolvastam, latok egy terkepanyag belinkeleset, nekem ez az allitolagos uj terkep es föleg a keszitöi, nem sokat mondanak.
Remelem a topik egy kicsit majd föleled, es erdemi beszelgetesre mod lesz.
a magyarok akkor érkeztek európába, amikor az lezüllve a pornokrácia idejét élte"
Így van, el is foglalták Régi Moráviát (Dráva-Száva köz, meg a mai Stájerország) és Árpád Gyula lányát (Sarolt) László herceg bátyja (Géza) vette feleségül AD 890 (i.sz. 1080) táján.
Ebből a házasságból születik az első "magyar" nevű herceg, Álmos...
