Jelentem, megjelent a lakáscélú kölcsönök kezességvállalására vonatkozó törvény, aztat tervezem, hogy szépen sorjába vesszük, mija pálya, kinek érdemes kihasználni - lévén nem bittos, hogy mindenkinek megéri, mégha adott esetben jogosútt is lenne. Előre köll bocsátanom, hosszú szófosások lesznek, sajnos, illen a zungarische jogalkotás, és egy-egy fogalom értő alkalmazásához a fél jogtárat tűvé köll tenni, másképp nem mén - de ezt már mexoktuk.
Fontos továbbá megjegyeznem: a zitten kimolyótt értelmezéssel ellentétben lehet a nüancokat érintő majdan megalkotandó kormányredelet... Igaz ugyan, hogy magasabb rendű joxabállyal - törvénnyel - nem lehet ellentétes alacsonyabb rendű joxabály - például kormányrendelet -, de ezt csak az Alkotmánybíróság állapíthattya meg, és a zamúccsem kapkodós ügyrengyükből következőleg addigra már akár okafogyottá is válhat a dolog, ha netán két évnél tovább kotlanának rajta.
Nem kevéssé fontos szem előtt tartani: mielőtt bárki nekikezdene kalkulálni, latolgani, keresse fel bankját, pénzintézetét, ugyanis könnyen előfordúhat, hogy a banka.) jogértelmezése részben, vagy egészben eltér a zenyémtől, vagy a kartácsakkal közösen kialakítottól,
b.) nagy ívben szarik a Magyar Állam készfizető kezességvállalására, és elhajtya a könnyítésben reménykedő kundcsaftot.Végül a legfontosabb: a zitten elővezetett szösszenéseket első körben kifejezetten vitaanyagnaxánom, nyugottan beleköthenek a T. Kartácsak, akár le is hülyézhetnek - lévén abból indulok ki, hogy több szem, több csipa, amúccse kifejezetten ez a jogterület az, amihez értek is valamelyest -, a végén összefoglalom majd egy ügyes kiskátéba, mire jutottunk, addigra remélhetőleg már a kormányrendeletet és a pénzintézetek hozzáállását is megismerjük.
Ezzel kapcsolatban kérem 10telettel a nálam hozzáértőbb, a közigazgatásban, banki gyakorlatban járatosabb Kartácsakat, hogy a zészrevételeiket tegyék meg, hátha újabb vezércselre, kockázatra derül fény!
Generálszósz
Nos, az eddig megismert törvényjavaslattal kapcsolatos elgondolásokat, vitákat, miegymásokat nyugottan elfelejthettyük, a cucik szokása szerint a kormány benyújtott valamillen előterjesztést, osztán a frakcijó gyakorlatilag újraírta - bár akadnak benne változatlan komponensek... mind1...
Elsőre nézzük a jogalkotó elgondolását. A zállam egy ún. áthidaló kőccsönre vállal készfizető kezességet, melyet egy közelebbről meg nem határozott pénzügyi intézmény folyósít - adott feltételek teljesülése esetén - az adó(ok)snak, ha akar. Ez az első bizonytalansági tényező, hiszen mér' foganná el bármellik magyar pénzintézet a Magyar Állam kezességvállalását? A zégegyatta világon semmi és senki nem kötelezi - és nem is kötelezheti - őket erre. Pont. Főleg úgy nem, hogy a törvényben limitálták is a kamatot.Lck. 2. § (1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön szerinti tõketartozás és kamattartozás összegéért.
(2) e) a természetes személy az áthidaló kölcsönre a d) pontban meg határozott időpontot követően legfeljebb a három havi BUBOR-nak (Budapest Interbank Offered Rate) megfelelő mértékű kamatot fizet, azzal, hogy a pénzügyi intézmény a kamat mértékét első alkalommal a d) pontban meghatározott idő pontban, ezt követően évente állapítja meg,Ha teszem azt Csányi megmakacsójja magát, és úgy dönt, hogy az OTP nem nyújt efféle áthidaló kőccsönt, legfőjjebb egy véres lófejjel lehetne eltéríteni eme elhatározásától - jogállami eszköz nincsen rá -, esetleg valamillen politikai alku, vagy valami illesmi... Vagyis már aztat sem tunni, hogy mellik pénzügyi intézmény fog illen jellegű áthidaló kőccsönt nyújtani? Azt például el t'om képzelni, hogy kereskedelmi bank egyáltalán nem folyósít illesmit, de mongyuk az FHB igen... tökömtuggya...
folyt.köv...
Rövidítések
Lck. - 2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről
Jónehány részlet még homályos ugyan, jó magyar szokás szerint a részletes szabályokat majd valamikor kormányrendeletben határozzák meg - újabb teret adva kedvenc politikusainknak, egy igazán míves további elkúrásra. Ráadásul magát a törvényt az Európai Bizottság is jóvá kell haggya, tehát addig esély sincs valamiféle részletek kapcsán tájékozónni. Nno, akkó' vágjunk bele:Tervezet 2. § (1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy hitel-, kölcsönszerződés alapján fennálló lakáscélú kölcsöntartozásának a (2) bekezdésben meghatározott összegéért.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott készfizető kezesség a természetes személy által 2009. szeptember 30. napjáig kezdeményezett szerződésmódosítás alapján az eredeti hitel-, kölcsönszerződés szerint a módosítás hatályba lépését megelőző hónapban fizetendő törlesztő-részlet és a hitel-, kölcsönszerződés módosítása szerint fizetendő csökkentett mértékű törlesztő-részlet huszonnégy havi különbözetére vonatkozik.
3. § (1) A természetes személynek és a háztartásának a következő feltételeknek kell megfelelnie:a) a természetes személynek a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg a munkaviszonya vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, b) a természetes személy álláskeresőnek minősül, c) a háztartás tagjainak lakóhelye vagy tartózkodási helye a hitelszerződés biztosítékául szolgáló lakóingatlan, d) a hitel-, kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló lakóingatlanon kívül a háztartás tagjai a hitel-, kölcsönszerződés módosításának hatályba lépésekor más lakóingatlannal nem rendelkeznek, e) a természetes személy vállalja a hitel-, kölcsönszerződés módosításának hatályba lépését követő két évig havonta tízezer forint összegű törlesztés megfizetését, és f) az eredeti hitel-, kölcsönszerződés alapján folyósított összeg nem haladhatja meg a húszmillió forintot, azzal, hogy más devizanem esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a természetes személy a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnésével kapcsolatos irattal igazolja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat a természetes személy a feladatkör szerinti állami foglalkoztatási szerv által kiállított irattal igazolja.
(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakat a háztartás tagjai a 2. melléklet szerinti nyilatkozat megtételével igazolják.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat a pénzügyi intézmény ellenőrzi, a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés útján.Hol is kezgyem a cincálást? Talán egy általános keresztkérdés: Mi törpénik, ha a bank lehívja a kezességvállalásból eredő pénzet? Mint a javaslatból láccik, a zállam nem a teljes tartozásra vállal kezességet, hanem két évi törlesztőrészletre - mínusz az adós által fizetendő havi 10 ezer forintnyi összegre. (Már ennek a havi 10 ezer forintnak sem tisztázott a jogállása: ez kamat-, vagy tőketörlesztésnek minősül?)
Szóval, a jóságos állambácsi kifizette a 2 évi törlesztőrészletet, de mi lesz tovább?Ptk. 276. § (1) Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll.Az ingatlanra a bank már eleve jelzálogot alapított, tehát kérdéses, hogy mire megy az kezes - esetünkben az állam - a végrehajtási jogával? De még ennél is érdekesebb kérdés: az állam által kezesként megfizetett törlesztőrészleteknek mi lészen a jogállása? Lehet például adók módjára behajtható köztartozás, de ezt talán bele köllött vóna pikkelyezni a törvénybe...
Miért? Eccerű, elsősorban azér', hogy egyáltalán legyen esélye az államnak valaha viszontlátni ezt a pénzet, másodsorban azér', hogy legyen ollan hatóság, amék ellenőrizheti az adóst, és erre ugyebár a zadóhevatalt renceresítettük...
Kérdéses továbbá a kezességvállalás lehívásának adójogi sorsa is:Szja. 4. § (2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás.Ha tehát a jóságos állambácsi fizetett és az összeg nem válik adók módjára behajtható köztartozássá, akkó' az adósunk ezen az alapon adóköteles jövedelemre tett szert. Ezzel az a gond, hogy idővel akár fizetőképessé is válhat a derék adós, így nem válik véglegessé a kapott vagyoni előny, következésképp nem is adóztatható. Az sem mellékes, hogy adóügyekben csak törvény rendelkezhet, tehát, ha ez hiányzik ebből a javaslatból, nem elégséges valamilyen kormány-, vagy PM rendeletet ácsolni.
Amit még nagyon hiányolok: a jogosultsági feltételek közott nem szerepel, hogy egyéb kölcsöne se legyen a delikvensnek. Nem írigységből, pusztán csak azér', mer' a lakáshitelek mellett nagy számban elő szok ferdűnni ótólízing, árukölcsön - álomkonyha, plazmatévé, miegyéb -, esetleg más szabad felhasználású hitel, és ha ezen törlesztések együttes összege mijatt válik fizetésképtelenné a delikvens, talán nem köllene úgy kisegíteni, hogy a lakáskőccsön törlesztését átvállalja a jóságos állambácsi, de az ótó, az álomkonyha meg a plazmatévé részleteit továbbra is fizeti... Ezt nem nevezném rászorulcságnak... Ezér' is köllene a zadóhevatalt bevonni a zügymenetbe, hogy az igénylőt menetből leellenőrizze, mielőtt még a jóságos állambácsi kezességet vállal...
Aztán, persze a trükk... aszongya a javaslat 3. § (1) bekezdés d) pontja: a hitel-, kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló lakóingatlanon kívül a háztartás tagjai a hitel-, kölcsönszerződés módosításának hatályba lépésekor más lakóingatlannal nem rendelkeznek,Hoppácska... Tehát, ha valakinek a családban akad másik ingatlan, akkó' ölég elköltöznie pappérforma szerint, és máris jogosult... Aztán, ha a hatálybalépéskor nem is, de ha utána szerez az adós, vagy a családból valaki ingatlant, az már nem kizáró tényező...
lila kutya teszt
![http://kepfeltoltes.hu/view/110701/1393_www.kepfeltoltes.hu_.gif][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/110701/1393_www.kepfeltoltes.hu_.gif[/img][/url]](http://kepfeltoltes.hu/view/110701/1393_www.kepfeltoltes.hu_.gif%5D%5Bimg%5Dhttp://kepfeltoltes.hu/thumb/110701/1393_www.kepfeltoltes.hu_.gif%5B/img%5D%5B/url%5D){kind=link}
