Sajnálom, hogy Veled kell szembemennem, mert tudom, hogy nem szimpatizálsz azóta velem. Mégis kénytlen vagyok egy konkrét példát/esetet a tárgyban előhozni:
Fischer Károly Antal komoly fejtörésben, és bizonyítási folyamatban volt a fehér-, és fekete magyarok elnevezési megokolása tárgyában. Elmélete alapja a szűr alapszín különbözősége volt, mert megfigyelte ezt az analógiát. (hogy honnan, meg mikorról, ezt ne kérdezd vissza, mert nem ez a lényeg).
A lényeg, hogy javasolta/kérte a XIX.szd végefelé történt valamely népösszeírás/számlálás előtt, hogy a kérdőívre vegyék fel a használatos szűr színeinek jellemző meghatározását/válaszát. Evvel a kérdőívvel. evvel az egy sorra történő válasszal, a világetnográfiában az első korrekt, megkérdőjelezhetetlen felmérés történhetett volna egy kérdésben, minden plusz költség és "macera" nélkül. Ráadásul egy azóta is eldönt(h)et(et)
len fontos kérdésre választ adhatott volna.
A miniszteriális illetékesek kérdést intéztek az MTA felé - mert bőrpapír már akkor is kellett - ahonnan BADARSÁG minősítés érkezett vissza. SOHA NEM FOGUNK MEGBIZONYOSODNI FKA. komoly dolgair=l
Lehet, hogy Fehéregyháza megtalálásához ez még kevés, de ahhoz elég, hogy elismerjék, hogy létezett, és elkezdjék keresni! Mert jelenleg az a legnagyobb baj, hogy lelkes amatőrökön kívül senkit nem érdekel ez a dolog, inkább hátráltatják, mint segítenék hivatalosan. Van egy vaskalapos Akadémiánk, nem lep meg a hozzáállásuk.
Hogy nékem van-é igazam, vagy nincs, az teljességgel közömbös. Merthogy mit sem változtat azon az (eddigi) tényen, miszerint az óbudai síkon honfoglalók nem bukkantak napvilágra, míg ellenben a késő-avarok meg igen. És ezen nem változtat Makkay összesküvéselméletre hajazó véleménye sem.
Ha jól emlékszem, a hetvenes években is megtalálták Árpád sírját Óbudán. Aztán kiderült, hogy mégsem. Pedig a sajtó nagyon felkapta.
Viszont a Pilisben rézbányászat sosem volt.
-------------
:-))
Én is szeretem a hasonló véleményeket.
Ha valamit szándékosan nem keresnek természetes, hogy nem találnak semmit.
Hogy nékem van-é igazam, vagy nincs, az teljességgel közömbös. Merthogy mit sem változtat azon az (eddigi) tényen, miszerint az óbudai síkon honfoglalók nem bukkantak napvilágra, míg ellenben a késő-avarok meg igen. És ezen nem változtat Makkay összesküvéselméletre hajazó véleménye sem.
Ha jól emlékszem, a hetvenes években is megtalálták Árpád sírját Óbudán. Aztán kiderült, hogy mégsem. Pedig a sajtó nagyon felkapta.
Ez az "eléggé korrekt összefoglaló" gyakran előkerül, mint hivatkozási alap. Csakhát sok baj van vele...
Először is, a derék szerző sokszor nem tud ellenállni az anakronizmus csábításának. Azonkívül a természettudományokkal kapcsolatos dolgokban járatlannak tűnik. Az összekalászolt adatokat a szent cél érdekében csoportosítja. S.í.t.
---------------------
Nem értek veled egyet.
Valamikor nagyon régen vitatkoztunk a témáról.
Nem volt igazad.
Makkay János is foglalkozott a témával. Engedélyével a könyvét közzé tehetem.
A véleménye a könyvében van!
Sáfár István
"El nem végzett - elszabotált? - óbudai ásatások -
valahol Árpád hajdani sírjának környékén — tényleg visszaszorulóban a régészetre telepedett maffia?3™
Természetesen ismernünk kellene Dienes István hatalmas anyaggyűjtését és hozzá fűzött kommentárjait ahhoz, hogy ezekkel a kérdésekkel tovább foglalkozhassunk. De azért a leleteket be kellene jelenteni, a leletmentéseket pedig időben el kellene végezni. Építési engedélyeket pedig Óbudán különös gonddal kellene aláírni, és nem úgy hányavetin, mint ahogy azt a most következő példák mutatják.
A dolog tehát lényegében egyszerű: hatalmas és jóvátehetetlen kár történt! Nem amiatt, hogy a történészek elméletei bizonyíthatatlanok.
Hanem azért, mert a régészek ásatásai nem bizonyíthatatlanok, hanem sokszor befejezetlenek, vagy meg sem történnek. Valakik akadályozzák őket! Óbudán az aquincumi tudományos kutatások nagyobb dicsőségére az Árpád fejedelem sírja ügyében szóba hozható helyeken szükséges tisztességes ásatások sohasorra sem kerültek, meg sem történtek!315 Az Óbudán végrehajtott nagy építkezéseknek az illetékes archaeológusok az utóbbi évtizedekben úgy mentek neki, hogy nem volt a kezükben - mert Dienes könyve nem készülhetett el, és így nem is jelent meg! - egy teljes történeti gyűjtés az Árpád sírjára vonatkozó hiteles forrásokról. Nem volt rá idő vagy biztatás, és az elmúlt két-három évtized könyvözönében nem volt rá szándék és papír sem! Nem tudtak a kérdéssel mit kezdeni! Évi 30-40 ezer magyarföldi könyv és kiadvány között Árpád sírjára nem jutott se p,énz, se papír!"
Makay János, Árpád fejedelem sírjának keresgélése- kutatása, feleslegesen Deutsch-Altenburgban, sohasem komolyan Óbudán, Budapest 2010, 111. old.
Ez az "eléggé korrekt összefoglaló" gyakran előkerül, mint hivatkozási alap. Csakhát sok baj van vele...
Először is, a derék szerző sokszor nem tud ellenállni az anakronizmus csábításának. Azonkívül a természettudományokkal kapcsolatos dolgokban járatlannak tűnik. Az összekalászolt adatokat a szent cél érdekében csoportosítja. S.í.t.
Anya Isten szimbólum, amit kedves barátunk Gábor talált Pomázon ami tulajdonképpen abszolút bizonysága annak, hogy a Magyarok őshazája a Kárpát medence és a Pilis. Most már így talán a kételkedők és szakmabeliek is elgondolkodnak a Pilisben található régészeti leletek származásáról?! Pannon=Magyar
Ezen az ősi telepen, több helyen megtalálható a középkori ráépítés, amit régészeti leletek igazolnak. A királyi vár közelében volt „vicus Kwaehy" vagy „vicus Kuachulcha" Kowachi ami hosszan Pomáztól nyugatra található közepén a Holdvilágárok előtt álló Pálos kolostor és templom rommal. Ugyanúgy, mint az Esztergom melletti Kovácsihoz hasonló telepet alkotott és lakói királyi fémművesek és pénzverők voltak. Pomázon és a környező településeken a királyi vár kiszolgálói éltek, míg Pomáz környékén üvegipari tevékenység is működött. A Pomázi mögötti Kovácsi leletei közt vaskovancs, nyersvas félig elkészített vastárgyak és nyílhegyek szerepelnek.
Lajos királynak említett 1355. évi oklevele a határvonal Fehéregyházát érintő szakaszán a bányai forrást, valamint a királynéi vár és Duna közti szakaszon Kovácsit a királynéi városrészhez, magát Fehéregyházát és Óbudát pedig a préposti részhez csatolja. A királynéi városrész tehát nagyjában megfelel annak a területnek, amelyet Károly király 1308 előtt, mint „Terra Bana" jogtalanul birtokba vett,ebből a felismerésből arra kell következtetnünk, hogy a felek a határvonalat nem a megosztáskor rögzítették, hanem az évszázadokra visszanyúló jogállapotokat tükröz.
A bányai egyház, mint valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el. Tudjuk, hogy az óbudai Szt. Péter-egyház is ez alkalommal semmisült meg, az itteni dunai átkelőhelyek és a nyugat felé vivő „Via Magna" mentén Óbuda és Bánya-útjába eshetett az Esztergomot ostromló tatárságnak. A régi Budát határoló települések: Kiralzantho, Fidemes, Boron, Kande, Jeneu, Ders, Kalwz, Rudera Gerencs, Alte Salmar, Kiraltawa, Azoafo, Pomace, Krumhelt-Lugi: gyászos csatahely. Az említett területeken a kora vaskortól a késő középkorig bőven találhatók régészeti leletek.
Ulpius Traianusnak Sicambriába vezető régi postai uttya nem a ma ismert Óbudára vezet, hanem a Pilisborosjeneo határában felkanyarodik a magas-fennsíkra!
A Bécsi titkos levéltár 1700 évekből származó robbantási térképe bizonyságul szolgál a környék romemlékeinek, fontosságára, vonatkozólag mégpedig Castelum rudera Bolhavár-Klissza-Pomáz-Lugi-Azoafo. Sashegyi Sándornak igaza volt!
Volt Óbudán egy kis domb, amit a népnyelv Kurszán várának nevezett. A régészek meg kiásták alóla a római katonaváros amfiteátrumát és találtak benne egy elrejtett későavar kincset. Később a Szőlő utcában került elő egy későavar temető.
Észak-Budán nem jellemző Árpád magyarjainak jelenléte.
"....az a kettős kereszt az a GY betű jele. D ésJbetűvetés jelek összevonása, ligatúrája..."
Annyiban módosítanám, hogy a "D" és az "I" HANG ROVÓ-jeleinek összevonását jelenti a "GY".
Ezt támasztja alá a Varga Csaba által észlelt latinbeli szavak összevetése a magyarral, különösképpen
a DIA-K- kezdetűekével, amikben a magyar változat megfeleltethető a GYA-K- szóval.
DIAKONUS = GYAKORLÓ ( ALAPJA az ógörög διακονος "diakonosz" = "szolga , később szerpap", de nem rabszolga, sem nem hivatali szolga/hüpéretész/ )
A már magyar jelentésbe átmenő DIÁK ( =TANULÓ) szó ebből ered, de az ógörög ősalapja a voltaképpeni ŐSEURÓPAI nyelv (PEAL-A Proto-EurAsian Language- Agglutinative), ami tudvalévőleg ragozó volt, és az indoeurópai drasztikus térhódításával fokozatosan szigetnyelvekké zsugorodott.
A "GY" rovójele teljes mértékben fölbontható a "G" és az "I" rovójeleivé.
Figyelemreméltó utalások vannak Anonymus gestájának XLVI. fejezetében is Attila városáról: "Átkelvén a Dunán, tábort ütének (Árpád és a honfoglaló magyarok) a Duna mellett a felhévvízekig. S ennek hallatára a Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással menték életöket. Másnap pedig Árpád vezér és minden előkelői, Magyarország minden vitézivel egyben, bémenének Athila király városába, és megnéznék mind a királyi palotákat, némelyeket földig rontva, némelyeket nem, és szerfölött bámulják vala mindazon kőépületeket, és kimondhatatlanul örvendének, mivelhogy harcz nélkül bévenniük sikerült Athila király városát kinek nemzetségéből származott vala Árpád vezér." "És naponta vendégeskednek nagy örömben Athila király palotájában... Akkor Árpád vezér és övéi örömükben húsz napig maradának Athila király városában... S ugyanazon helyen ada földet Kundunek, Kurzan atyjának, Athila király városától...és fiának ada egy várat a maga népének védelme végett. Kurzan aztán azon várat tulajdon nevére neveztette, mely név a mai napig sem ment feledségbe."
Hát igen. De az a kettős kereszt az a GY betű jele. D és J betűvetés jelek összevonása, ligatúrája.
Nemtom ismered é e a pocak hegy legendáját? Nem tudomámos, sokkal inkább filozófikus. Na az meg a humántudományok szülőanyja ugye, a tudományok mindig itt lévő anyja királynője. A gondolkozás tudománya, mely örökkön olyan általános kérdéseket feszeget, amire nincs még egyértelmű biztos válaszunk, s így úgy műkszik, mint afféle folyamatos látókörkiterjesztő. Na konkrétan maga a kép. A lábak nem feljebb csúsztak, csak lényegtelenné váltak és a lényegre a hasra, ahol az anya eGY-esülve áll s él a magzattal. Gyönyörű jelenség a nő, mikor áldott állapotú. (Volt egy barátom, aki szexuálisan is plusszmotivációt nyert a nudista strandon ezen látványon.) Gömb (egydimeziósan az kör) nő a nő hasára. Van hol ennek közepit köldöknek, de van hol magát a köldökzsinór begyógyult sebes heggmaradványát nemes, neves egyszerűséggel púpnak hívják. Furcsa ez a szemlélet? De mindkettő helyes. Az egyik más részletet lényeget fog meg, mint a másik. Mintha a púp elvevezés úgy született volna, hogy emlékeznek a népek a teljes gömbegészre is. Az a bizonyos méhednek gyümölcse. Általában minden gyümölcs kerekded. Na szóval érdekes ez. Időtlen és ma tudomámos alapon idétlen is lehet, de valahol örök, és változatlan szemlélet. Metafórikus képi analógiák. Valahol mélyen legbelül, szerintem mindenkiben benne kell hogy éljen. Különben tudód egyse lehetne. Bölcs meg persze semmiképpen. A természettudományok mások, mint a humánok. Itt pl. a tudománxok tudománya a matek. A természettudományok királynője. Megfejelve ezt még a spurizós sportokkal is, ott meg ugye az atlétika ez.
