Akár hiszed, akár nem, az élet az egy 100%-ig halálos betegség, és ez igaz arra az esetre is, aki vállal gyereket :-)
Mellesleg ha mondjuk a nagyszüleid szemszögéből nézzük, biológiailag ugyanolyan mértékig genetikai utód a testvéred is, igy az emberiség szemszögéből akkor is megmarad a genetikád összes fontos vonása, ha mondjuk a tesódnak lesz csak gyereke, elvégre mindketten szüleitek genetikájából származtak :-)
(komolyan azt hiszed, hogy az egyetlen, amit egy ember tehet az emberiségért, hogy gyereke lesz? mert önmagáért valaki, aki mondjuk vagy sulyosan veszélyeztetett terhes vagy nem lesz gyereke, valószinüleg többet tesz, ha nem kockáztatja meg, hogy miután végigél 8-10 vetélést, belehaljon az utolsó, és megmaradt gyerek megszülésébe...)
Ha meghalsz, akkor meg nem teljesen tökmindegy, hogy utánad a tesód örököl (aki genetikailag a szüleid gyereke, akárcsak te, ha már erről van szó), vagy (egy meg se született, igy nincs mihez kötődni) gyerek???
Világos, ha meghalsz, az utódodat szeretnéd ha örökölne utánad. Ha nincs, akkor viszont miről beszélünk? Az egyén szempontjából lényegtelen, hiszen halott, a társadalom szempontjából meg ha van tesója, genetikailag lényegtelen.
Na kérlek, az ellenzők eltűnése nem azt jelenti, hogy az ellenzők nem léteznek, hanem csak annyit jelent, hogy ezidáig mindösszesen 3 darab fika jött vissza állandóan beszállni ugyanabba a mókuskerékbe.
A népesedettség relatív fogalom, az eltartó képesség függvényében. És ebbe jócskán belezavarnak a kompetitív kultúrák...
Mindegy, nem magyarázom!
Természetesen a fölényeskedő stílus is egyfajta vitakultúra, nyilvánvalóan nem versenghet vele egy megengedő hangnem. Ami persze önmagában a vitázóról ad képet, nem az általam leírt véleményről. Ennyit elöljáróban. Mivel kéubtopik lettünk a többit is idevésem.
1. Az eltartó képesség -is- ma már csak globálisan értékelhető.
2. A kultúrák vetélkedése -jól bizonyíthatóan- ma legalább két meghatározó folyamatnak alárendelten műküdik.
Az egyik a gazdasági globalizáció követelte profitorientáció. Ez kulturális megfontolásoktól független harc, a kultúra csak eszköze.
A másik egy olyan folyamat, amit igazából ma még nevén sem tudunk nevezni.
Az információ, a média és a legmodernebb informatikai csúcstechnológia egyre határozottabb összefonódása. Ez részben gazdasági, de nagyobb részben azon is túlmutató folyamat. Egy újfajta az ember által alkotott minőség (mint például a mezőgazdasági és ipari termelés) van kialakulóban, aminek jövőformáló hatását nem ismerjük pontosan. Magam nagyjából úgy fogom fel, hogy egy új emberi "testrész" (nem biológiai értelmű testrész) kialakításának részesei vagyunk, ami az emberi agy tevékenysége, a gondolkozás előtt újfajta távlatokat nyit. Úgy ahogyan az első kőszerszám tette.
Ez az új jelenség forradalmi hatással van a kultúrára annak egyre inkább döntő, de mindenképpen megkerülhetetlen elemét alkotja majd.
Mindkét folyamat egy irányba, egy globalizálodó kultúra irányába hat. Ennek az alappillére jelenleg egy európai gyökerű, amerikanizálódott kulturális mag.
A kultúrák (most még) azon vetélkedhetnek, hogy sajátjukból mit tudnak ehhez hozzátenni, a magot képviselőkkel elfogadtatni.
Ennek belátása egy nagyon fontos és preferálandó cél lehetne.
Az én olvasatomban a cél a globalizált világ formálása és nem a visszafordítása.
Attól, hogy eldugod ezt a topicot, nem lesz kevesebb homoszexuális. Ha meg közbeszéd tárgya, attól se lesz több. Ezt a "propaganda" szöveget felejtsd el.
A házasság vallási értelemben egy rituálé, annak a rituálé sornak a tagja amely során újszülöttből fölnőtté válik az ember, a társadalom alappillérévé.
lófaxokat, nem attól lesz valaki a társadalom alappillére, hogy házasságban él
