Izgalmas téma, sok-sok képpel tálalva. Szinte minden jöhet, ami tudományos. Hatti, szumír, urartui kapcsolatok, etruszk--magyar rokonság, a Villanova-kérdés, és így tovább...
Ugye, nem a görögök önelnevezésével illetjük őket/nyelvüket/kultúrájukat magyarul, sem angolul, sem németül, sem oroszul, stb., és retrospektíve sem. Lásd még "El Greco", "Feofán Grek", hogy csak a görög származású festők idegen neveinél maradjak.
görögök csak a 11. század óta adatolhatók, akikre gondolsz, azok a hellének...
Meg se próbálj finnyáskodni: a szakirodalom (magyar is, nemzetközi is) "görögözik", még pedig az akháj kor óta. Lásd pl. az emblematikus "A görög csoda" c. művet.
Ki mondta meg a "görögöknek" hogy milyen magánhangzókat illesszenek a mássalhangzók közé?
A nyelvszokásuk, a fülük, stb.
KI "mondta" meg a magyaroknak, hogy a szláv "drąg" d és r hangja közé o hangot illesszenek ??
A héberbe (ahol megvan) nem kerülhetett a magyarból (tér/idő koordináták nem engedik meg), de miután a zsidó könyveket görögre fordították, a görögbe a héberből jött, a görögből a szlávba/latinba, onnan a magyarba.
Görögül tudó zsidók tették át a héber szövegeket, melyek lettek az Ótestamantum alapjai.
Hm... az Ótestamentumot Kánaánban héber nyelven jegyezték le?
Gondolom van valamilyen forrásod is erre...
"Néhány arámi szakasz kivételével az Ószövetséget eredetileg héberül írták Kr.e. 1200 és 100 között."
"A héber kánon összesen 24 könyvből űll, a keresztények Ószövetsége terjedelmesebb. A római katolikus és a keleti ortodox kánon a görög nyelvű Septuagintát (lásd ott) vette alapul."
(Britannica Hungarica14/258 old.)
Mi a gondod? A "sabbath" a görögbe is átkerült, onnan meg -- szláv áttétellel -- a magyarba, stb.
(Már jóval Kr.e. megkezdték Alexandriában görögre fordítani a héber szövegeket, stb., így azok nagyjából már "készek" álltak a születő kereszténység részére, lettek kiegészítve és í.t.)
Igen, a nemzetközi régészet legújabb eredményei elsöprik Róna-Tas és a többiek "háromszáz éves" -- spekulatív/nyelvészeti alapon vélelmezett -- Don-Kubáni "őshaza" elméletét, és igazolják a csak a 9. század elején Nyugat-Szibériából ("Dentumoger") nyugat felé megindult magyar (leendő honfoglaló) vándorlást (volgai átkelés csak 850/860 körül, stb.)
Bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy a gyors "átnyargalást" már Bóna és Kristó is felvetette, csak éppen akkor még nem álltak rendelkezésre a régészeti bizonyítékok erre.
És továbbra is, a magyar nyelvet másokhoz, mint a honfoglalókhoz, nem lehet kötni (a jelenlegi adatoltságunk mellett.)
a héber sabbath meg a magyar szabad-ra megy vissza.
Mert hiszen az Ótestamentum lejegyzése idején a héber nyelv kölcsönzött a magyarból -- így gondolod? Ott lenn a Kánaánban ...
"Sabbath (as the verb שָׁבַת֙ šāḇaṯ) is first mentioned in the Genesis creation narrative, where the seventh day is set aside as a day of rest (in Hebrew, shabbath), and made holy by God (Genesis 2:2–3). Observation and remembrance of Sabbath (Hebrew: שַׁבָּת šabbaṯ) is one of the Ten Commandments (the fourth in the original Jewish,"'
És akkor a "szombat"-ot mi miért nem "szabad"-nak mondjuk, magyarul, ahogy a hétfőnek/keddnek tudtunk magyar nevet adni ??
de azt ugye tudod, h ő is csak találgat.
tekintélyelvűség nem érv. azért mert ő mondta, még nem lesz igazság.
László is elfogadja a sima nyelvészeti igazolásokat: csütörtök = negyedik, péntek = ötödik, stb. Nyelvileg, logikailag, számszakilag is stimmel (miután a "kedd" = kettedik/második).
tekintélyelvűség nem érv. azért mert ő mondta, még nem lesz igazság.
a csütörtök valószínű, péntek tralán, szerda egyáltalán nem biztos. a kereszt meg karácsony esetében meg egyértelműen téved. (meg van beszélve, de hát újra előhozod. azért nevezték szlávnak, mert rövidlátóak voltak és más nyelvekkel nem is hasonlították össze)
a héber sabbath meg a magyar szabad-ra megy vissza.
Egy mélyen kulturálatlan "szláv" népséget erőltet egy sokkal magasabb fokon álló néppel szemben.
Senki semmit nem erőltet -- legkevésbé én --, továbbá a "kulturálatlansági fok" is definícióra szorulna ...
És egy garantáltan "kulturálatlanabb" néptől/nyelvből is jöhetnek szóátvételek, ha másért nem, hát azért, mert a "kulturálatlanabbak" mondjuk korábbi lakói voltak egy helynek, és a földrajzi neveket tőlük vették át a később jövők. Lásd pl. "Manitoba" Kanadában. Meg a "tomahawk" az ottani angolban, mint egy helyiektől használt készség, stb.
Az erdélyi (mondjuk Kolozsvár környéki) szláv eredetű helynevekről meg bőven találhatsz adatokat még a történetírás/nyelvészet "turáni" -- tehát "hazaffyas" -- korából is.
KÉSZÜLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN
Hiteltelen. Finnugrista áltudomány...
Egy ilyen előítélet olyan végeláthatatlan elvonási őrületet indított el, ami kiherélte a magyar nyelvet.
Nyilvánvaló a szándékosság.
Ne feledd: Vámbéry is finnugristaként halt meg ...Pedig ő aztán volt "valaki" ...
