"Nekem is van egy gyermekkori élményem, a gravitációval kapcsolatban. Édesapám vette meg nekem Kulin Györgynek "A színes világegyetem" c. könyvét, még kb. 11 éves koromban.
Abban olvastam, hogy a Föld kering a Nap körül, a nagy semmiben. Ezt rögtön el is meséltem a barátaimnak. De az egyik megkérdezte, hogy akkor miért nem esik le? Erre persze nem tudtam válaszolni, de a kérdés megmarad bennem és újra elolvastam Gyuri bácsi könyvét, és persze sok más könyvet is édesapám könyvtárából."
"Mert van olyan gyerek, aki a fentiek ellenére sem 'felejt el' gondolkodni, és már a 'kis-iskolában' olyan kérdést tesz fel a tanárnéninek ami nem tetszik neki..."
Én azt gondolom, hogy nem csak az iskola neveli a gyereket.
A szülők, a rokonok, a barátok, a könyvek, a filmek, és még sok-sok egyéb, ami nem az iskolából származik.
Nekem is van egy gyermekkori élményem, a gravitációval kapcsolatban.
Édesapám vette meg nekem Kulin Györgynek "A színes világegyetem" c. könyvét, még kb. 11 éves koromban. Abban olvastam, hogy a Föld kering a Nap körül, a nagy semmiben. Ezt rögtön el is meséltem a barátaimnak. De az egyik megkérdezte, hogy akkor miért nem esik le?
Erre persze nem tudtam válaszolni, de a kérdés megmarad bennem és újra elolvastam Gyuri bácsi könyvét, és persze sok más könyvet is édesapám könyvtárából. Például az "Űrhajózási lexikon"-t is rám hagyományozta.
Csak érdekesség, hogy azóta két olyan távcsővel is kapcsolatba kerültem, amelyiknek Gyuri bácsi csiszolta a tükrét.
"... Vagyis az üstökös kómája valójában láthatóvá teszi az üstökös Hill szféráját, vagyis a gravitációs burkát. Ennek óriási jelentősége van egy évszázados rejtvény megfejtésében. (folyt.köv.) "
(ez most egy szimpla szóvicc, vagy van valami -számomra naggyon elvont!- 'burkolt' jelentése is.. ?)
” bár mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni; De inkább akarok öt szót szólni értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken.”
"De ne ítéljünk túl szigorúan. Nem csak maguktól lettek ilyenek. Azt várták el tőlük az iskolában, hogy felmondják a leckét. Nem azt, hogy gondolkodjanak el a halottakon, és alakítsák ki a saját véleményüket. Aki szolgaian visszamondta, az jó jegyet kapott. Aki meg a saját véleményét mondta, az megbukott. Így azután a tanulókban kialakult az a reflex, hogy ha jó jegyet akarsz, akkor nem kell gondolkodnod, nem kell hogy saját véleményed legyen, csak be kell biflázni az anyagot, és visszamondani. Az sem baj, ha nem érted, attól még kaphatsz jó jegyet. És amikor megkapta a jó jegyet, még büszke is volt magára, és elhitte, hogy nagyon okos. Nem vette észre, hogy éppen a gondolkodásról szoktatják le folyamatosan. Elvégezte az oskolát, és már eszébe sem jut, hogy mire való a feje. Persze, ehhez az is kell, hogy ne is legyen igénye a gondolkodásra. Szóval elsősorban nem ők a hibásak."
Akkor ki ??!!! Mert vannak olyan gyerek, aki a fentiek ellenére sem 'felejt el' gondolkodni, és már a 'kis-iskolában' olyan kérdést tesz fel a tanárnéninek ami nem tetszik neki, és kvázi/burkoltan 'lehülyézi' mindenki előtt... Szóval akkor szerinted MI(?) az oka, hogy a sok éves iskolai 'agymosás' néha 'nem hat' egyes gyerekekre, és az ilyenek később is tudnak 'kellemetlen' kérdéseket feltenni, a 'befutottabb'/'jól viselkedő'/'jól gondolkodó' 'sokdiplomás' embereknek... ?!
(emlékszem, még 'kis-iskolás' koromban, amikor a tanítónéni a gravitációs erőt magyarázta, akkor azt mondta, hogy a gravitáció az ugyanaz, mint a korábban bemutatott 'kisvödörben víz-madzagon megforgatva-mégsem folyik ki a víz- -mert a centrifugális erő benntartja', erre én jelentkeztem, és megkérdeztem, hogy a gravitációnál miből van az ami a 'vödörforgatásnál' a madzag ?! Erre a tanítónéni azt mondta, hogy: " Miért nem figyeltél, ülj le! " Na, azt hiszem -talán..?- itt indulhatott a dolog, hogy szellemileg egy 'punk'/'lázadó'/kispolgár-pukkasztó lettem... miközben nagyon is konzervatív felfogásúnak gondolom magam... ;) ;-)
A fényközeg, fényhullámokból áll, amik mindenirányban haladva kitöltik a teret, „közeget” alkotva. Csak az érzékelők (detektorok) azok, akik, amik ebből az „árnyékból” a fényt meglátják.;-)
"Mit jelent az, hogy a Hill-szféra dinamikus szféra? Azt jelenti, hogy nem állandó a nagysága, hanem változhat a mérete. De mi befolyásolja a nagyságát? Egyrészt az égitest tömege, másrészt a főnök égitesttől való távolsága. a Neptunusz Hill gömbje több mint kétszerese a Jupiterének, pedig a Jupiter tömege a nagyobb. Hogyan lehetséges ez? Hát úgy, hogy a Neptunusz sokkal távolabb van a Naptól. A Föld gravitációs burka is annál nagyobb, minél távolabb van a Naptól. vannak olyan égitestek a naprendszerben, amelyeknél óriásit változik a Naptól való távolság a keringés során. Ezek az üstökösök. Nekik is van Hill gömbjük, vagyis saját gravitációs burok, amely körbeveszi az üstökösmagot. Ez a burok együtt halad az üstökös magjával, amelyet mi az üstökös kómájaként látunk. Vagyis az üstökös kómája valójában láthatóvá teszi az üstökös Hill szféráját,
vagyis a gravitációs burkát."
A fenti 'levezetésed'-ből nekem a gravitáció, mint "árnyékhatás" 'ugrott be'... ;-)
A Pluto tömege csak egyötöde a Holdénak, az átmérője is kisebb annál. Azonban a gravitációs burok, ami körülveszi, ötször nagyobb, mint a Földé. Ha ez a Naptól való távolság függvénye, akkor lehet a nyomó gravitációban valami, vagy az árnyékhatás gravitációban, amiről itt értekeznek egyesek.;-)
Azt mondtam korábban, hogy minden égitestnek van egy gravitációs burka, amelyet magával visz a keringés során. Ez a burok tulajdonképpen a Hill szféra, vagy Hill gömb.
Az alábbi táblázat mutatja a naprendszer bolygói esetében a gravitációs burok (Hill gömb) nagyságát:
A táblázatban Erde a Föld. A Hill gömb mérete csillagászati egységben (cse) van megadva, ami a Nap-Föld távolságával azonos.
A Föld Hill gömbje 0,01 cse, ami 1,5 millió kilométer sugarú, vagyis 3 millió km átmérőjű.
A Jupiter Hill gömbje 0,35 cse, ami 52,5 millió kilométer sugarú, vagyis 105 millió km átmérőjű.
A Neptunusz Hill gömbje 0,77 cse, ami 115,5 millió kilométer sugarú, vagyis 231 millió km átmérőjű.
Az űrhajózási lexikon azt írja, hogy "Hill-szférát és a befolyásolási szférát pedig dinamikus gravitációs szférának nevezzük."
Mit jelent az, hogy a Hill-szféra dinamikus szféra?
Azt jelenti, hogy nem állandó a nagysága, hanem változhat a mérete.
De mi befolyásolja a nagyságát?
Egyrészt az égitest tömege, másrészt a főnök égitesttől való távolsága.
Ha figyelmesen megnézed a táblázatot, akkor láthatod, hogy a Neptunusz Hill gömbje több mint kétszerese a Jupiterének, pedig a Jupiter tömege a nagyobb. Hogyan lehetséges ez?
Hát úgy, hogy a Neptunusz sokkal távolabb van a Naptól.
A Föld gravitációs burka is annál nagyobb, minél távolabb van a Naptól.
A keringés során ez nagyon kicsi eltérés, mert az ellipszis pálya excentricitása kicsi, vagyis a keringés során alig változik a Föld-Nap távolság.
Igen ám, de vannak olyan égitestek a naprendszerben, amelyeknél óriásit változik a Naptól való távolság a keringés során. Ezek az üstökösök. Nekik is van Hill gömbjük, vagyis saját gravitációs burok, amely körbeveszi az üstökösmagot. Ez a burok együtt halad az üstökös magjával, amelyet mi az üstökös kómájaként látunk. Vagyis az üstökös kómája valójában láthatóvá teszi az üstökös Hill szféráját, vagyis a gravitációs burkát.
Ennek óriási jelentősége van egy évszázados rejtvény megfejtésében.
De ne ítéljünk túl szigorúan. Nem csak maguktól lettek ilyenek.
Azt várták el tőlük az iskolában, hogy felmondják a leckét.
Nem azt, hogy gondolkodjanak el a halottakon, és alakítsák ki a saját véleményüket.
Aki szolgaian visszamondta, az jó jegyet kapott. Aki meg a saját véleményét mondta, az megbukott.
Így azután a tanulókban kialakult az a reflex, hogy ha jó jegyet akarsz, akkor nem kell gondolkodnod, nem kell hogy saját véleményed legyen, csak be kell biflázni az anyagot, és visszamondani. Az sem baj, ha nem érted, attól még kaphatsz jó jegyet.
És amikor megkapta a jó jegyet, még büszke is volt magára, és elhitte, hogy nagyon okos.
Nem vette észre, hogy éppen a gondolkodásról szoktatják le folyamatosan.
Elvégezte az oskolát, és már eszébe sem jut, hogy mire való a feje.
Persze, ehhez az is kell, hogy ne is legyen igénye a gondolkodásra.
