Ha én pusztán a latin betűkkel való átírásból megértem az akkád szavak legnagyobb részét, MINT MAI héber szavakat, akkor az akkád echte, 100% proto-héber nyelv, pont. Mert én csak 30 éve ismerem a mostani héber nyelvet:-).
Ami direkt, szándékosan úgy tervezve, nagyon gondosan úgy lett felújítva, hogy a lehető legkevesebbet változzon az ókori héberhez viszonyítva.
Tehát az is mese, hogy a Tóra "óhéber" volna. NINCS is valóban óhéber.
Oda se figyelek, úgy olvasom a Tórát, mint a mai hébert, igen?
Bizonyíték: én is lefordítottam a Teremtéstöténetet (Mózes I. könyvát), lásd a Terrorcivilizáció című könyvem legelején... 2008. Azért fordítottam le újra, mert szerintem a magyar fordításokban Károlyitól kezdve a mai napig van 2-3 szarvas hiba:-)))).
Wikipedia (lehet, hogy nem pontos, mert a zsidó Tóra (az Ószövetség könyvei) szerintem is régebbi, de ezt nem tudom a modern bibliokritika alapján bizonyítani, tehát legyen elég nekünk a Wiki):
"A modern tudományos bibliakritika J. Wellhausennek a századforduló táján végzett kutatásai alapján a Mózesi könyveket a következő forrásoktól származtatja:
A legrégibb a Jahve istennevet használó jahvaista forrás, amelynek ősibb részét laikus forrásnak is nevezik, mivel a kultusz iránti érdeklődése csekély. A jahvista forrás istenfogalma kezdetleges, erősen antropomorf, stílusa konkrét és egyszerű. Keletkezési ideje az időszámításunk előtti IX. század közepe és a 8. század közepe közötti időszak, keletkezési helye a déli országrész.
Nem sokkal ez után keletkezett az elohista forrás, mely az Elohim istennevet használja, oktató stílusban Elohimra vezeti vissza a történéseket és különös figyelmet szentel a prófétai mozgalomnak.
A deuteriumi forrás szónoki stílusban íródott, különös gondot fordít a Jahve-kultuszra, és csak a jeruzsálemi templomban bemutatott áldozatot tartja törvényesnek. Keletkezési ideje Josiás vallási reformjának időszaka.
A papi forrás a babiloni fogság időszakában keletkezett több papi nemzedék munkája gyümölcseként. Jellemzője a száraz, ünnepélyes stílus, a teológiai érdeklődés, a kronológiai és egyéb számadatok, valamint nemzetségtáblák közlése. Az egymással fokozatosan egybeépülő forrásokból a fogság után, az időszámításunk előtti V. század végén jött létre egy végső papi szerkesztés (redicatio) következményeként a mózesi könyvek mai formája.
Összefoglalom: a hivatalos bibliakritika szerint időszámítás előtt 850-500.
A kereszténység kánonja a nyelvészetben nem kompetens dolog, mert nem héber nyelvű. Az (állítólag) utólag felvett szövegrészek sem érdekelnek, és az sem, hogy megtalálták-e utólag... Mivel a holtbiztosan eredeti héber Ótestamentum is megvan 800 oldal, a többivel kekeckedjél a nagyon vallásosoknál.
Azt látom be, hogy a megfejteni képzelgett sumér szavak mellé fonetikusan, latin betűkkel írt akkád szavaknak kb. a felét ránézésre megértem. Höhö, még a hangváltozások figyelembe vétele nélkül is. Még azok se nagyon változtak! Nesze neked "a nyelvek folyton változnak" indoeurópai dogma.
Még azt látom, hogy már a sumérban is kb. 30% az akkád (a MAI héber) szavak részvétele. S még valamit látok (a minősíthetetlenül gyengén megfejtett sumérből is):
azt, hogy a (magyar-, szláv-, kelta közös ős) KÁRPÁTNYELV
az akkádnál (tehát a hébernél), de valószínűleg még az 5-6000 éves sumérnél is idősebb.
S mivel az ékíráshoz semmit nem értek, mindezt pusztán az angol-sumér szótár fonetikus átírásaiból látom.
A katolikus egyház és az ortodox egyházak szerinti Ószövetségben több könyv van, mint a jelenlegi héber Bibliában (amelynek a kánonja csak a kereszténység és a zsidó vallás szétválása után véglegesült). Benne vannak ugyanis az úgynevezett deuterokanonikus könyvek is, amelyek elsősorban ógörög nyelven maradtak fenn (bár időközben megkerült héber vagy arámi eredetijük is),"
Szóval a gondok mindig akkor kezdődnek, amikor később előkerül az "eredeti"...
Mit találtak ki a 20. században, Haralamos nicknév? Csak nem a héberre célzol?
Aminek az előnyelve, az akkád 5000 - s a ma használt, az Ószövetség nyelvétől alig különböző héber 4000 éves?
Ha pedig a héber felújításáról volna szó, az nem a 20. században, hanem 1890-ben, Eliezer ben Jehuda által történt.
Az Ószövetség eredeti héber nyelvét azonban ma is szabadon olvassa és tökéletesen megérti bárki, aki (mint én) csak 30 évvel ezelőtt tanulta meg a "modern" héber nyelvet.
Afrikaans adta meg az idézetet, nem én. Én nem keresek semmit sem történelemről, sem olyan nyelvekről, amiket egyáltalán nem ismerek. Csak ha már itt van egy idézet és feltűnik benne valami, amihez esetleg értek, akkor hozzászólok.
Az akkádhoz azért, mert már ránézésre látom, hogy az 5000 éves akádban ma is beszélt héber szavak vannak.
Azt hiszem, nem velem, hanem az általad megadott angol nyelvű szöveggel kell vitatkoznod:
"The etymology of the name is not clear, and its form has no parallel in Hebrew. The name is possibly related to the Akkadian khabbaququ, the name of a fragrant plant, or the Hebrew root חבק, meaning "embrace"."
Magyar fordítása szerint is egy illatos növény neve, és csak a héberben jelent ölelést:
A névetimológiájanem egyértelmű,és alakjanem párhuzamosa héberrel. A névvalószínűleg azakkádkhabbaququ,a nevét egyillatosnövénytől kapta, vagyahébergyökérחבק, jelentése" ölelés"."
Én egy akkád, és nem egy akkád-héber szótárból idéztem, ezért nincs 'ölelés' jelentése. Egy akkád szótár sohasem fogja megadni egy növény latin nevét, talán a növényt sem tudták teljesen beazonosítani, csak ennyi derült ki a lefordított szövegkörnyezetből.
Az e témához hozzászólókkal nem, a forrással van baj. Az akkád-héber szó kérdése már tisztázódott: ölelést, átkarolást jelent. Mivel a héber hevek = heveder is, így lehetne esetleg indás növény... de állat és növénynevet a latin neve nélkül megadni szakszerűtlen és ezért nem szoktuk figyelembe venni.
Idézek: "The etymology of the name is not clear, and its form has no parallel in Hebrew. The name is possibly related to the Akkadian khabbaququ, the name of a fragrant plant, or the Hebrew root חבק, meaning "embrace"."
1. Igeinis parallel a héberrel, mert a hibuk = ölelés.
2. Az akkáddal (ami 5000 évesnél idősebb elő-héber nyelv, és tömegesen tartalmaz azonos szavakat a MA BESZÉLT héberrel) természetesen szintén azonos: embrace = ölelés. A csúsztatás tehát (nem a hozzászólóé, hanem a forrásanyagban) - tendenciózus.
Ez az elnevezés állítólag nem bukkan fel másutt a Bibliában és az antikvitásban, igazi héber párhuzama sincsen: The name Habacuc, appears in the Hebrew Bible only in Habakkuk 1:1 and 3:1. In the Masoretic Text, it is written in Hebrew: חֲבַקּוּק (Standard Ḥavaqquq Tiberian Ḥăḇaqqûq). This name does not occur elsewhere. The Septuagint transcribes his name into Greek as Ἁμβακούμ (Hambakoum), and the Vulgate transcribes it into Latin as Abacuc.The etymology of the name is not clear, and its form has no parallel in Hebrew. The name is possibly related to the Akkadian khabbaququ, the name of a fragrant plant, or the Hebrew root חבק, meaning "embrace".
Mi van fordítva? Persze, hogy az akkádnak nevezett nyelv a korábbi. Most a héber elnevezés mélyebb értelmét adjam meg? B/V hangváltozás: A hibur = összekapcsolás (pl. a heveder, vagy hébér, ami egy magyar szó: borlopó), havár = egyesült.
Vagy ha ivrit (így hívjuk héber nyelvet), akkor az AVAR = elmúlt, elvonult, átköltözött, folyón átkelt. Melyik fele költözött el onnan? Asszem mind a kettő:-).
Inkább fordítva, az akkád mindenképpen elődje volt a hébernek. Ha megnézzük a Bibliát, Ábrahám, aki a zsidók ősapja volt (tehát előtte nem lehettek zsidók), apjával és családjával (Terach) elhagyta a káldeai Ur városát (Ha egyáltalán igaz, és nem utólag kitalált a történet).
