A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
Magyar Adorjàn elmélkedik könyvében pl. arròl is, hogy az embernek valamikor volt egy harmadik szeme is. Persze ezen a legtöbb olvasò csak somolyog (és minôsiti M.A. szellemi képességeit)... Itt van egy tudomànyos szakemberek àltali "felfedezés", ami Magyar Adorjàn elméletét alàtàmasztani làtszik.
Jó helyen keresgélsz, én is az ePSD-ből vettem a példák nagy részét, de vannak jegyzeteim is füzetekben, főleg a nyelvtani dolgokról. Meg levelezek Hámori Frédivel, tőle is sok hasznos információhoz jutottam. Ezen kívűl Halloran Sumerian Lexicon-ja és Daniel Foxvog-tól:
Novotny sok mindent állít, amit én ebből ismerek, az a ’lah’. Vagyis: lah [BRING] wr. lah5; lah4 "plural stem of de [to bring]". Tehát a jelentése: hozni, és nem járni, ez csak Novotny „áthallása” lehet, hogy: laĥ, liĥ, luĥ az „liheg, lohol, lahol”, stb. Ezzel szemben ’lah4’ és ’lah5’ a hozni ige többes száma hamtu-ban és maru-ban is. (Egyes számban de6, és tum2/tum3). A gyerekhez csak annyi köze lehet, hogy a kisgyereket azt hozni-vinni kellett akkor is.
Nem állítom, hogy nincs igazad, de megint egy olyan dologba botlottunk, amin azért érdemes elgondolkozni.
Ha valóban igaza van Novotnynak, talán nem is a fiú szóhoz, de a gyerek szóhoz mégis lehet valami köze. (Persze gyereken még nem is olyan régen fiút értettek.)
A gyerek azonos szó a jerkével. A gyöke meg azonos a gyár szóval, ami meg ugye állandóan jár, mint a gyerek. A jár szó igencsak azonos lehet a gur gyökkel. Ha elkövetjük a lug szóval azt a szentségtörést, hogy megfordítjuk, ahogy a magyar szokott játszani
a szavakkal, a gul szót kapjuk, ami akár a gur gyök is lehet. Ha értene valaki a sumér gyökrendszer földerítéséhez, mint ahogy nem ért, meg tudná mondani, hogy
"Van, aki a sumer lug = „fiú” szóból származtatja"
Nem tudom, Jankovics Marcell honnan veszi, hogy a 'lug' gyereket jelent a sumér nyelvben! A sumérban sok szó jelent gyereket, de a lug nincs köztük. Gyereket jelentő sumér szavak: dumu, tur, lutur, banda, hurum, lutur, bunga, genna, henzer.
"A nyári napfordulót követő 40. nap, augusztus 1-je a kelták évszakzáró és – nyitó ünnepe volt. (Épp csak megemlítem, hogy Kínában is augusztus első napjaiban kezdődik az ősz.) Lugnasad v így hívták az ünnepet – a másik három kelta évszakünneptől eltérően ma már csak a Brit-szigeteken él, persze álnéven és megváltozott formában, de, éppen az eltüntetésére tett, eredményesnek hitt kísérletek árulják el, hogy valamikor Európa-szerte ünnepszámba ment. Lug isten volt, aki több kelta alapítású városnak adta a nevét. Így Lyonnak (Lugdunum), Laonnak, Leydennek és Carlislenak (Caer Lugubalion). A Lug név kapcsolatban állhat a latin lux = „fény”, lucus = „szent berek”, lugeo = „gyászolok” szavakkal, külön-külön és együtt. Van, aki a sumer lug = „fiú” szóból származtatja, de tagadhatatlanul összefügg a germán tűzisten, Loki (Loge) nevével. Lugot LlewLlawGyffesszel, a „Biztoskezű Oroszlánnal” is azonosítják, aki a régi briteknek amolyan Héraklész-féle istene volt. Llew „oroszlánt” jelent (l. latin leo, angol lion), s ez a jelző Lugot is megillette. Írországban ő volt a „Nyugat Veres Királya”, a „Hosszúkarú Lug”, a nyugati Nap, a betolakodók legyőzője, akinek csodafegyvere egy vérszomjas, a csatákban mennydörgő és villámló lándzsa volt. Lug harcolt először lóháton ezen a földön. Három apja volt, s ennek nyomát a testén viselte: a hentesboltok magyarázó ábráihoz hasonlóan vörös csíkok jelezték a bőrén, mely testrésze melyik atyától való (a kelták tetoválták magukat). „Sokoldalúnak” is nevezték, mivel ács, kovács, harcos, hárfás, költő, történész és mágus volt egy személyben. Annak alapján, amit tudunk róla, Triptolémosz ír megfelelőjének tűnik: neki is vannak napisteni, marsi, szaturnuszi és merkúri tulajdonságai. A hagyomány szerint augusztus 1-jén halt meg, az időpont még a gabona-, illetve kenyéristenek vonásaival is megajándékozza."
A sumér lu (ember) és a magyar ló /állat/, lófő /vezető ember/ szoros kapcsolatban vannak egymással?
A nem "irodalmi" magyar kiejtés szerint a ló, lou kiejtésű. Ez óhatatlanul a latin leo -ra irányítja a figyelmet és felveti az etruszk-magyar kapcsolatot.
A magyar lug (lugas) le+eg (+es) összetételű. Úgy néz ki, hogy ez nem azonos a feltehetően lou-ból képzett sumér és egyéb lug szavak első tagjával.
Igazából nem akartam egyiket sem bizonyítani, csak az érdekesség kedvéért írtam be.
Ha viszont hoztad a "többjelentést", én megnézegetem kissé mégis:
Nem kell nagy képzelőerő, hogy lássuk: ha "fogalomnyelvészetileg" nézzük (mert a szó ugye a fogalom földi megjelenési formája), akkor látjuk, hogy a szem/gabona jelentés, továbbá a 'geometriai forma' lehetnek egylényegűek, ha az a forma a gabonaszem formája. Az 'az, aki/ami' pedig a leglényegesebbre a legfőbb "személy" jelentésére megy vissza (akinek nevét nem volt szabad kiejteni).Ennek képi megmaradási változata: Hórusz szeme, vagy a ma is használatos 'istenszimbólum' a háromszögbeni szem, vagy pont. (főleg ha a 'az, aki, ami' fogalmakat 'Ő'-vel helyettesítjük)Innen bízvást lehet a szem és a se, vagy še azonos eredetű a magyarral. Fogalmilag azért is, mert hagyományilag - erre egy érdekes példabeszéd is van - a gabonaszemben (az élet-ben) benne lakik a Jóisten ( a magyar paraszti hagyományban Jézus képe látszik minden búzaszemen)
A LU5(g)/(k) meg azért érdekes, mert a LUG-as az egy olyan létesítmény, ahol leginkább csak tető van, az is benőtt futónövényből (pld. szőlő, de más is van)
A mezopotámiai tájon ennyi elég volt az állatok lakásának-szerintem. (ugye egyértelmű, hogy a LUG-as magyar képzés ? )
"...a bizonyítás nem könnyű, annyi a nyelvtani különbség, csak egy közös ősi nyelvi múltat tudok elképzelni."
Ebben a szemléletünk teljesen megegyezik.
A gyök szempontjából teljesen lényegtelen, hogy volt-e Szemere nevű árpádi magyar, vagy sem.
Az a lényeg, hogy a név létezik, a gyöke pedig valós gyök.
"Az Újasszír Birodalom felemelkedése után V. Samsi-Adaddal (i.e. 823-811) kezdődött az állam közel száz évig tartó stagnálása. Halálát követően az özvegy királyné, Sammuramat (nevének más változata a Semiramis) látta el a királyi teendőket három évig, fia, III. Adad-nirári nagykorúságáig."
Itt is feltűnik a Szemes és a Szemúr név.
A Nabu nevűek mellett, ami egyértelműen Napot jelent, nehéz csak úgy elmenni a Szem nevű nagyságosok mellet.
Kézenfekvő, hogy a királyok az Isten, Napban való megtestesülése különféle neveit vették föl, így lehettek Szemesek és Szemurak is.
A szám, számos szó is a legszorosabb összefüggésben van ezzel. A magok is számos szemből állnak.
Az embereket is számon tartják. Ez a szám az Egy, ami azonos az égi Szemmel.
A dolgok azért vannak számon tartva, mert mindahányan az Egy részét képezik, azzal lényegében egyek.
Az Istenben, a Szemesben, az Egyben egyek vagyunk mind.
Az egésznek mély filozófiai értelme van.
Szerintem ez volna a vizsgálódás kiinduló alapja, amikor a különféle nyelvekben megnézzük, hogy ezek a gyökök ott éppen mit jelentenek.
Itt vannak pl. ezek a szavak: Mauritánia, Maori, Magreb, Mauriciusz, Makaria (Ciprus) stb.
Nem tudom, hogy az illető nyelveken ezek mit jelentenek, de tudom, hogy magyarul Magasságos Ég/Óg/Egy Úr jelentésű.
Ez pedig pontosan beleillik abba az egyisten hitű, mélyen vallásos világnézeti rendszerű kultúrába, ahonnan minden bizonnyal a fenti elnevezések is származnak.
Ugyan ez az égi egység tűnik föl ezekben a nevekben is: ogur, ugor, onogur, ujgur-jugar, ungar, venger, hungar.....
Mind az Ég Úrról, Jó Ég Úrról, Égi Hon Úrról mesél.
Az egész egységes nyelvi és kultúrális ősnépességet sugall.
Ez a vita nem vezet sehova! Miért nekem kéne megmagyarázni, hogy a Szemere nem Szumir és miért lenne azonos Szemere Szemessel, és az miért lenne az isten egyik régi neve? Legalább nézz utána, mit tudni Szemeréről, mielőtt összeboronálod a szumirokkal. Szemere nevű honfoglaló törzs nem volt, az egész honfoglalás kori nevek sem egységesek a leírásokban, a honfoglaló Huba (Hoba) vezér (nyitrai ispán) utóda volt Szemere nevű, és hozzájuk köthető egy Szemere nevű falu is. Ebből hogyan jön ki a szumir rokonság? Ezt neked kéne bebizonyítani. A finn suomi egészen más, ’su’ a vízzel, mocsárral kapcsolatos szó, úgy tudom! Úgy Finnországban, mint Sumerben a folyók, a víz határozták meg az életteret, a törököknél ’su’ jelentése szintén víz! A sumer-magyar rokonság bizonyítása nem egyszerű dolog, hidd el nekem. A két nyelv közötti kapcsolatot én is látom, de néhány szó hasonlósága nem bizonyíték semmire. Magam is keresem a hasonlóságokat, azonosságokat, de a bizonyítás nem könnyű, annyi a nyelvtani különbség, csak egy közös ősi nyelvi múltat tudok elképzelni.
Nem nyugtattál meg, nem tudom, ezzel mit akarsz bizonyítani? A szumir-magyar rokonságot, vagy azt, hogy a Szemere az Szumir? A példáidat értem, de bizonyítani is kellene, hogy a magyar ’szem’ szóval nem véletlen a hasonlóság. Idézni én is tudok, hogy bonyolítsam a dolgokat. A še több jelentésű szó, az árpán kívül jelent még:
še [SHAPE] wr. še "a geometric shape". Jelentése: geometriai alak, forma
še [THAT] (5x: Old Babylonian) wr. še "that". Jelentése: az, aki, ami
še [CVNE] wr. še "(compound verb nominal element) összetett igei nominális elem (ez egy rag)
Bár še kiejtése ’se’, én is elfogadom, hogy hasonlít ’szem’ szavunkhoz, én sem zárnám ki. A ’se’ kiejtve ’sze’, ezzel együtt kicsit bonyolultabb.
ti(l) to live, dwell élni, lakni sg. ti(l), plural sig7, (se12, si12) több szógyökű igék
ti(l) "to live, dwell"
sg. ti(l) pl. sig7 (= se12, si12)
Vagyis a ’til ’, jelentése élni, lakni, és ez egy úgynevezett két szógyökű ige, egészen más az egyes számban: ’ti(l), mint a többes számban: ’sig7, se12, si12. (Hallorantól idéztem). Amúgy az állatok esetében az élni sumerul: LU5(g) vagy LU5(k). Ez azért érdekes, mert a ’lug’, ’luk’ meg a magyar lakás szóra emlékeztet. Ugye most tudni kellene, miért til az egyes számban, és miért sig7 (se) a többes számban.
Hogy megnyugtassam, az olvtársakat, mutatok valamit:
še še [BARLEY] wr. še "barley; grain; a unit of length; a unit of area; a unit of volume; a unit of weight" innen egyenes s szem (gabonaszem) és ennek testvére:
se se [LIVE] wr. se12; ze2; še "plural stem of til[to live]" (ugye tudjuk, hogy a magyar a gabonát "életnek" is nevezte ? (mindkettő sumir)
Nem a földművelés kialakulásáról beszéltem, csak egyetlen állításom volt, hogy a szumir és a szemere nevek nem jelentenek azonosságot, nem hozhatók össze, ezeknek semmi közük egymáshoz. Nem olvasom el Magyar Adorjánt, mert nincs rá időm, vannak fontosabb dolgaim is, de amit itt idéztetek tőle, az elég zavaros. Nem kell mindent elhinni, a kevesebb több lenne. Beszél kurus nevű őstörzsről, kurucokról, minden bizonyítás nélkül, nem véleményezem. Viszont a you tube-os etruszk váza írásának megfejtése nagyon jó! Mivel nem magyar ember fejtette meg, nem illetheti a szokásos vád az „okostojások” részéről. Sajnos, bármilyen meggyőző is az etruszk írás magyar megfejtése, úgy látszik, ez nem érdekli az akadémikusokat, az ostobaság fala nem fog ledőlni tőle!
Heloka! Hogy vagy? Làtom még mindig nem mondtàl le az olvtàrsakat "megregulàzò" eltökélt feladatodròl. :)
Az utòbbi 1-2 évben a Fb-on olvasgatok és rendszerint ràakadok olyan iràsokra, melyek Magyar Adojàn meglàtàsait igazoljàk. Ezért ùjra élesztem itt (Nichinyo helyett, aki màr nem létezik) az ô eszméjét. Talàn nem zavar ? (Egyébként ha zavar, az nem az én problémàm. :)
Talàn olvasnàd el Magyar Adorjàn Ösmûveltség könyvének legalàbb ezzel kapcsolatos részét - mielôtt "marhasàgozol".
Annak alapján lehet csak igazán marhaságozni. Ha meg neked ez valamiféle "forrásmunka" - nos, szabad országban élünk, mindenki olyan marhaságot olvas, amit akar.
Talàn olvasnàd el Magyar Adorjàn Ösmûveltség könyvének legalàbb ezzel kapcsolatos részét - mielôtt "marhasàgozol". (Soha sem lehet tudni, hogy a szemitàk is honnan vették a nevet. Minden lehetséges és egymàssal összefüggésben van.)
Lehet, hogy félreérthető voltam, ezért pontosítok. Az ős-szumirokat kivándorolt szemere törzsünknek tartani, az szerintem marhaság. A szumir és a szemere név valóban azonos mássalhangzós vázzal bír, de ettől még nem azonosak! A szumirok vagy sumérok sohasem nevezték magukat ezen a néven! Ez egy akkád elnevezés, a sumérok saját magukat, országukat KI.EN.GI. néven nevezték! Oppert nevezte el őket sumernak egy töredékes, csonka sémita szövegű agyagtábla alapján.
