Ezek szerint az al-Ghazáli is kitalált személy, és az ő mintegy 70 könyve sem igazi? Ő írt az 1100 körüli dolgokról, amelyek szerinted nem történtek meg (1136-ig bezárólag vannak a kérdéses kalifák)... Hm? :) Te linkelted be!"
Ennél bonyolultabb...
Egy 15. századi humanista keres egy korabeli személyt, püspököt, dervist uralkodót, stb. és annak nevében irogat.
Homéroszt is így találták ki.
Attól még az írás lehet zseniális, jó.
Szerinted al-Ghazali mire írta (papirusz, prgamen, papír) 70 ! könyvét?
Maradt eredeti, vagy csak másolatokkal rendelkezünk?
Ja, bocs. :)) Nem arról volt szó, hogy csak a 9-10. századot találták ki? most már a 12.-be is belejavítottak? És az baj, ha valaki megelőzi a korát? Szent-Györgyi Albert, Teller Ede és az egész atomtudós-csapat, Enrico Fermivel és a többiekkel? Csak az éppen hogy elmúlt századból... Claude Monet is megelőzte a korát a festészetben, a 19. században. Picasso meg a 20.-ban. Ettől még nem kitalált alakok.
Jaj, félreértesz, a kínaiakat, japánokat azért írtam, hogy minden nagyobb kultúrának megvannak a történelmi emlékei, írásai, és ezeket egymás mellé rakva teljesen oké az időtengely. Tehát nem tudom, hogyan lehet igaz a "kitalált középkor", mert akkor mindezen kultúrák nagy koponyáinak össze kellett volna fogniuk, hogy tökéletes legyen a kitaláció, minden kultúrának ki kellett volna találni párszáz évet. Érted? Nem olvastam Illiget, majd előveszem, itt van a polcon, de kíváncsi vagyok, ő hogyan oldotta meg ezt az igen nagy kérdést.Ha Ottó és a pápa betoldottak a történelembe, akkor az araboknak, kínaiaknak, japánoknak, indiaiaknak is be kellett, hogy működjön a kitaláció, így értettem.
Azt meg én nem értem, hogy egy adott terület szakértője miért ne hívhatná segítségül egy másik terület tényeit, adatait... hászen így működik a történelem felfejtése, a különböző források megerősítik egymást. :) Pl. az arab orvostudomány a görög filozófia és orvoslás nélkül nem érthető meg (Galénosz műveinek eredetije elveszett, az araboktól tudjuk, hogy egyáltalán létezett). Na ezért fontos az összehasonlítás, a többfelé tekintés. A "szakbarbárság" nem működik a történelemben.
Nincsenek érmeim, nem vagyok Indiana Jones. :) De kiváló történelmi munkák (arabok is), leírják az általad megkérdőjelezett korszakot. Te is belinkeltél egy jó kis művet.
Csak arra lennék kíváncsi, hogy a világ egymástól független történészei hogyan tudtak ekkora, világméretű összeesküvésbe szövetkezni, hogy a japán, kínai, arab/muszlim, európai történetírók együtt hamisítsák meg az időt, a naptárat, az eseményeket, stb... Ez kicsit nagy vállalkozás lett volna a 10-11. században. Amellett, hogy a "kérdéses" 24-30. kalifákról nem igaz, hogy nem tudunk semmit, van róluk mindenféle adat, tény, nyom, stb."
Képtelen vagyok megérteni, hogy egy téma értője miért idegen, számára ismeretlen kultúrák segítségével próbálja saját szakterülete igazát bizonyítani...
Ha magabiztos vagy, vezesd elő érveidet, érmeidet a 24-30. kalifákról!
A kinaiakat, japánokat hagyjuk meg azok szakértőinek...
Ezt kifejthetnéd bővebben, mert kicsit érthetetlen az időbeli ugrálás, 1150 után visszaugrunk Táihoz, vagy mi van?:) És a kitalált kalifák alatti történésekkel mi van? mármint az az alatti idővel mi van? 970 után 1180 jön a naptárban? Ez olyan, mint a "Kitalált középkor"? :)
Az új kalifa testvére, al-Muti (AH 334-363) lett. A kutatók úgy érzékelik, hogy a történések súlypontja áthelyeződik Siraz városába. Bagdadban csak egy rezidenciát rendeznek be.
Tehát el kell búcsúznunk az olyan nézetektől, hogy az elkövetkezendő száz évben a bújidák Bagdadból kormányoznak hosszú életű kalifák társaságában.
Már az sem biztos, hogy al-Muti, a 23. kalifa Bagdadban hal meg, hiszen i.sz. 1168-ban Bagdadban már al-Muktafi fia al-Musztandzsid (1160-1170) uralkodik nem függve senkitől.
Véleményem szerint 1150 táján a bújidáknak menekülniük kell Bagdadból, vissza Sirázba, és magukkal vitték síita szimpatizáns kalifájukat is. Nincs jelentősége, hogy fia Tái kalifa lett vagy nem Sirázban, mert a szeldzsukok al-Muktafi személyében új szunnita bagdadi kalifát neveztek ki, erejük birtokában.
Sajnos a történelemben az idő nagyúr, így a 24-30 közötti bagdadi kalifák csak a késői történészek szüleményei.
A rend kedvéért ők a következők;
24. al-Tái ibn al-Muti
25. al-Kádir ibn al-Muttaki
26. al-Káim ibn al-Kádir
27. al-Muktadí ibn Mohamed ibn al-Káim
28. al-Musztazhir ibn al-Muktadí
29. al-Musztarsid ibn al-Musztazhir
30. ar-Rasíd ibn al-Musztarsid
Így a hivatalosan 31. kalifának tartott al-Muktafi lesz a 24. bagdadi kalifa. Al-Muktafi és utódai hatalmi befolyása lényegében a mai Irak területére terjedt ki.
