A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
A bújhang a bög-buk-bük hang, ahol a g h-vá vál és szakad, így rakód a búj hang, árja bujati is és az angol buy, ahogy kaufen. Az angol buy hang és a magyar búj hang egy, a bögre-buk hangoktól ered, ahogy bücken is a buk, buy a búj.
Ettől a biegntől a bögre hang is, a bögy is, és talán a bogyó is, de ez bizonylosza, hogy nem-e a bo-bol stumától ered, ahogy basjó, Beere is.
"Mert gondolom abban azért már csak egyetértünk hogy a bújás valahová (egy helyre) fog megtörténni túlnyomórészt."
Ebben egyetértünk.
"Egy szót a teljes spektrumában érdemes vizsgálni, ha csak egy részletét kiragadjuk, akkor nem magyarázzuk meg jól az egészet..."
Ebben is egyetértünk, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy szókincsünknek csak a legkorábbi része hordozza az eredeti jelentést. Ennek okairól már többször is írtam. Az egyik - többek közt - az, hogy a későbbiekben számos átvitt értelmű jelentése született. Lásd a sokat emlegetett példát: Piros.
És azt is sokszor leírtam, hogy nem a mai szókincsből kell kiindulni, mert a nyelv kialakulásának korai időszakában a mai szókincsnek csak igen kis töredéke létezett, s egy-egy hangnak/gyöknek nem egy, hanem több rokon jelentése is volt,
Ugyan ez a helyzet a BÚJ szóval is. Sok esetben csak a cselekmény technikai része (valaki összehúzza magát, átpréseli magát egy szűk résen, vagy csak átmegy egy nyíláson, vagy egyik közegből a másikba) hasonlít a bújó valakire, valamire, miközben semmi köze a rejtőzéshez. Pl: Kibújik a csírázó növény a földből, kibújik a vízből, kibújik a vackából/odvából, átbújik a résen, stb... Nyilván nem ezek az átvitt értelmű jelentések adják a szó/gyök/hang eredeti jelentését, mert ezek már sokkal későbbi nyelvfejlődés eredményei.
Nem is beszélve a szintén jóval későbbi toldalékokról, legyenek azok igekötők, vagy ragok (eredetileg gyökök). Ugye, a be- igekötőnek is bennlévőség jelentése van, meg a -ba, -ban, -ben -ből ragnak/valamikori gyöknek is.... De ezeket elegánsan rendszeresen elfelejted, ahogyan azt is, hogy mint hangutánzó hang, szintén valamibe belekeveredő, vagy valamiből feltörő levegő hangja a B, ami az egész gyökcsalád eredete, meghatározó jelentése lehetett. (Különben nem a B hangra épülne a gyökcsalád, s miután arra épül, így magyarázatot kell adni a miértre...)
Ugyanazon értelmező szótárnak van egy sokkal frappánsabb és találóbb leírása is, mindjárt írom is, mert az foglalja össze tömören a lényeget. Amúgy is a BÚJ és BÚJIK szót ebben a formában így "üresen" nem is igazán szoktuk használni, szinte mindig kap egy helyhatározót/igekötőt, vagy olyan szót maga köré, ami jelzi a bújás irányát, vagy utal annak a helyére. Mert gondolom abban azért már csak egyetértünk hogy a bújás valahová (egy helyre) fog megtörténni túlnyomórészt.
És egyáltalán nem feltétlen egy BELső helyre. Ha belső helyre történik, akkor úgy fogalmazunk például, hogy "a szekrényBE bújik" valaki. A szekrény szó végén jeleztük az irányt hogy BE fog menni, na ez a nagy titka annak hogy ilyenkor már feleslegessé válik a BE igekötő a búj szó elé. Mert a szekrény szó vége már mutatja ezt. Azért mutatja, mert épp mellé is bújhatna a civil és olyankor semmiféle bentlévőség nincs.
Na de nézzük azt a leírást, ami szerintem a jobbik :
ELBÚJIK: "ELTŰNNI PRÓBÁL; olyan helyre megy, vagy olyan helyen tartózkodik, ahol mások nem látják, elrejtőzik" ---- szerintem is pont ez a lényege. Az alapszónak nincsen iránya és helye, az eltűnés és a rejtőzés a hangsúlyos. De szerintem ez evidens is, hiszen elbújhatunk ODAKINT is a benti dolgok elől.
Egy szót a teljes spektrumában érdemes vizsgálni, ha csak egy részletét kiragadjuk, akkor nem magyarázzuk meg jól az egészet...
"A KI igekötő a BE ellenkezője, és minden esetben az."
Ez így is van! Ha pedig "a bújás műveletének - mint cselekvésnek- az ellenkezőjét jelenti." akkor a BÚJás már önmagában is BE irányultságú.
Persze, érvelhetsz azzal, hogy van BEbújás is, ami igaz is, viszont az be- és a ki- igekötők használata lényegében elfedi a bújás jelentését. Gondold csak el, igekötő nélkül mit jelentene a bújik szó? Valójában semmit... Ti, ha valaki nem bújik BE sehova, akkor nem is bújik (EL). Tehát nem kell igekötő ahhoz, hogy a BÚJik szóban benne legyen a BE irányultség, mert a BÚJásnak csak így van értelme. Nem véletlen, hogy a be- igekötőt általában nem is használjuk a bújik szó használetekor: Bárány bőrébe bújt farkas, Egy barlangba bújt az üldözői elől, egy bokorba bújt hogy ne lássák... A be- és más igekötőket jobbára akkor használjuk, mikor a cselekvés technikai kivitelezése (összehúzza magát, átpréseli magát egy szűk nyíláson) kap hangsúlyt. Pl. mikor egy barlangász ÁTbújik egy szűk járaton, BEbújik valaki a vízaknába, KIbújik a csatornából a szűk nyíláson... Ezekben az esetekben senki nem BÚJIK sehova semmi elől, csak a cselekvés hasonlósága (átvitt értelme) miatt használjuk ezt a kifejezést. Nyugodtan használhatjuk a kimászik, kikecmereg, kijön, stb. kifejezéseket is a kibújik helyett.
"A bújás fogalma egy amolyan speciális mozgásfajta, illetve helyváltoztatási mód. Mivel talán leginkább a rejtőzéssel rokonítható a szó, ezért a bújás gyakorta fog egy BEnt lévő térben megtörténni."
Erről van szó! Ez az eredeti jelentése a szónak.
"Hát de vegyük már észre hogy a BE fogalma a példákban említett főnevek végén lévő helyhatározó lesz, ennél a hármasnál éppen BA formában. Az jelzi a BE fogalmát Tehát a barlang- BA szóvég mutatja hogy BE megyünk, nem az ige. Csak cseréljük le a főnevek helyhatározó toldalékolását másra, és mindjárt nincsen szó semmiféle BEmenetelről: bújni lehet a barlanghoz, a sziklahasadék mellé, a bokor mögé is."
Most miért kevered ide a helyhatározó ragokat? Ezek nem igekötők, hanem csak megkülönböztetik a helyet a cselekvőtől. Ha csak azt mondanám: A lyuk bújik egér, akkor nem lehetne eldönteni, hogy a lyuk bújik-e az egérbe, vagy fordítva. A beszéd kialakulása során szükségszerűvé vált a pontosítás, ezért került a helyet jelentő szó végére a BE rag.
Jelzem, a sziklahasadék mellé senki sem bújik, mert nem teljesül a bújás szó jelentése: nem ment a hasadékba, csak mellé, így nem bújt (el).
"Akkor a hegy mögött megbújó házikó sem ment be sehová, és nem is készül semmiféle bemenetelre."
Nem, nem ment sehová, a hegy takarásában van. Benne van a hegy takarásában.
"Épp ezen okokból kifolyólag én arra jutottam, hogy a BÚJ az nem a BE témaköre."
Pedig de!
Értetlenkedés és a "mindenáron ellentmondás" helyett nézd meg a szó jelentését:
"bújik (ige) A szem elől eltűnve behatol egy szűk helyre, különféle dolgok, tárgyak közé vagy alá, hogy elrejtőzzön. A vaddisznó a vadászok elől a sűrűbe bújt. A kisgyerek játékból az asztal alá bújik. Eredet [bújik < búj + -ik (igeképző)]"
A bújik szó önmagában is bennlévőséget jelent, olyan cselekvést fejez ki, amelyben szükségszerű valamiben benne lenni, takarásban lenni, hogy elrejtőzhessen az alany.
Válasz 1. RÉSZ: idézek: "a KI igekötő ebben az esetben a bújás műveletének - mint cselekvésnek- az ellenkezőjét jelenti."
A KI igekötő a BE ellenkezője, és minden esetben az. Ettől még a KI az KI marad. Természetesen kimenni csak belülről lehet, ahogyan ez fordítva is igaz lesz, bemenni meg csak kintről lehet. A bújás fogalma egy amolyan speciális mozgásfajta, illetve helyváltoztatási mód. Mivel talán leginkább a rejtőzéssel rokonítható a szó, ezért a bújás gyakorta fog egy BEnt lévő térben megtörténni.
De korántsem pusztán csak erről van szó, ezt már jó pár példával illusztráltam, és nemsokára írok még hozzá újakat, de előtte idézet:
"Hova lehet bújni? Barlangba, sziklahasadékba, bokorba......... "
Hát de vegyük már észre hogy a BE fogalma a példákban említett főnevek végén lévő helyhatározó lesz, ennél a hármasnál éppen BA formában. Az jelzi a BE fogalmát Tehát a barlang- BA szóvég mutatja hogy BE megyünk, nem az ige. Csak cseréljük le a főnevek helyhatározó toldalékolását másra, és mindjárt nincsen szó semmiféle BEmenetelről: bújni lehet a barlanghoz, a sziklahasadék mellé, a bokor mögé is. Egyik esetben sem megyünk be sehová, de mégis rejtve vagyunk valaki vagy valami elől, ez a lényeg.
De hova lehet még bújni?... A röpködő poharak elől egy gerillakocsmában le is bújhat a civil, ha nem akarja hogy fejbe vágja az. Nem mentünk be sehová, képletesen sem, a poharak elől rejtőzünk, ez a lényeg. Aki fázik, és a kályha mellé bújik, ő sem megy be sehová még átvitt értelemben sem, mert a kályha forró, azaz még fizikailag sem ér hozzá, egyszerűen csak megközelítette azt. Bele menni meg végképp nem fog a kályhába, mert akkor szarrá égetné magát, ami meg elég nagy baromság lenne.
De mégis egy BÚJÁS az, amit ő végrehajtott. És mi elől bújt a kályhás civil?... Hát a hideg elől rejtőzött el !
Ez a lényeg, de ehhez megint nem volt szükség semmiféle bemenetelre.
De ha egy barlangban vagy és épp többedmagaddal, és el akarsz bújni előlük, akkor ezt KINTre célszerű megtenni. A rejtőzés itt épp kint fog megvalósulni, hiszen a példában most épp bent vagy mindenki szeme előtt. Ilyenkor kint fog ez megtörténni, a rejtőzés. A lógós diák kisurran a tanóráról, bujdokol. Pont hogy nem bement, hanem kiment. Mert a tanár/tanóra elől bujkál. És odaKINT teszi ezt !
Akkor a sűrűbb erdőben történő közlekedésnél az elénk kerülő faágak elől bujkálhatunk, most sincs szó bemenetelről, csak ide-oda bújunk előlük, mert normális állapotban szeretnénk maradni továbbra is, és nem összekaszabolva.
Akkor a hegy mögött megbújó házikó sem ment be sehová, és nem is készül semmiféle bemenetelre. Egyszerűen csak rejtve volt előlünk, történetesen ha épp a másik oldalról közelítünk a ház felé, akkor még ez a rejtettség sincsen, a ház pontosan ugyanazon a helyen lesz, ahol eddig is tartózkodott. Épp ezen okokból kifolyólag én arra jutottam, hogy a BÚJ az nem a BE témaköre. Akkor inkább már a BAJ szóval érzek némi kapcsolatot, mert a BÚJás legősibb értelmét tekintve éppen a bajok elkerülését szolgálhatja. BAJ-BÚJ. BÚJÁS BAJOS helyzetek megoldására jöhetett létre. És ilyenkor lehet bújni természeti katasztrófák elől, vadállatok elől és bármi elől, sokszor nem a befelé bújás a célravezető, hanem az hogy ELtűnjön az ember a színről éppen. Messze a leggyakoribb igekötő lehet a szó kapcsán az EL. Persze az elbújás a természetéből adódóan jó néhányszor egy BElső térben lesz, de közel sem csak ott történhet meg..
A baj szó meg az ösztöni jajjgatás/jujjgatás és AJJgatásból jött létre. Azaz valós emberi reakcióból. Nyilván a vélhetően sokkal későbbi BÚJÓCSKA szó már távol áll bármi féle bajoktól, de erre a szóképzéskor is gondolhattak, mert elég játékosan is hangzik már ez a szó, illetve a JÓCSKA is ott van benne...
"Azaz a BŐség jóval kevesebbszer BE-ség, mint sokaság értelmű. Mert a BŐ termés SOK lesz. A BŐ jutalmazás SOK, senki nem megy belülre. A BŐ gyermekáldás SOK gyereket takar, és nem tudni róla hogy bárhová BE mennének. Ha bőven szórunk BÁRMIT BÁRHOVÁ ( sajt és pizza esete) akkor a lényeg hogy SOKat szórunk. Aki BŐKEZŰ, az SOKat ad, és nem BE-kezű lesz. Bő a felhozatal bármiből, tehát megint a SOK jelentés. Bőven arat= sokat arat. Ha bármiben BŐvelkedünk, akkor abból SOK lesz."
Tehát leszűrhetjük azt a következtetést, hogy két hangvázról van szó: Az egyik a BŐ, a másik a BE, igazolandó, hogy a magánhangzónak is van jelentése, mely módosítja - adott esetben megváltoztatja - a mássalhangzó eredeti jelentését. (Mint az összetett szavak esetében: Más a jelentése a talpbetétnek és más a talpfának.) Mert ugye, az vitathatatlan, hogy mindkettőben benne van a B hang, (a példában ennek megfelelője a "talp") melynek szintén lennie kell önálló jelentésének, különben bármely más hang is szerepelhetne helyette, de nem így van...
És ehhez a két hanghoz további hangok kapcsolódnak, még tovább differenciálva a két hang együttes jelentését: BEL, BÚJ, BAJ, BAK, BALaton, BÚB, BÁNYa, BANda, BAMba, BARka, BATYu, BŐG, BŐSZ, BŐR, BÖGre....
Kérdezhetném: Hova lesz a BE, vagy a BŐ hangok jelentése a háromhangú gyökökben? Vagy azt, Miért lesz más a jelentése a gyöknek, ha változik a magánhangzó? (bÚ, bA, bÁ bE, bŐ...)
Pedig mindenütt átsejlik a B hang bőség, bennlévőség jelentése.
"Ezt a "takarásBAN" van dolgot gondolom a Szilveszteri humorosba szántad, legalább is remélem."
Ne reméld, teljesen komolyan gondoltam: Aki bújik az biztos, hogy valamibe, valaminek a takarásába kerül. Ezt mindenki beláthatja, aki egy kicsit is végiggondolja a folyamatot...
Hova lehet bújni? Barlangba, sziklahasadékba, bokorba, gödörbe, lövészárokba, a gyerek az anyja ölébe, Nemecsek a például a vízbe...
"A BÚJ szó iránya nincs a szóban benne."
De bizony benne van. Aki magyar anyanyelvű, az érti, érzi, hogy csak valahova, valamibe lehet bújni függetlenül az igekötőtől.
Kibújni valójában nem is lehet, mert aki kibújik felfedi magát és láthatóvá válik. a KI igekötő ebben az esetbe a bújás műveletének - mint cselekvésnek - az ellenkezőjét jelenti
ESZKÖZ: hivatalosan ismeretlen eredetű. ESZKÖZ----> EZ KÉZ Ez egy hasonlat, az eszközök a kezeket helyettesítik úgymond. De 600 éve még előfordult külön írva is, EZ KEZ formában.
SEREG: hivatalosan ótörök jövevényszó. Ez nem jó szöveg, kukázzuk ! A CZ-F szótár a hangutánzásból közelíti meg a szót, ami az összkép egy része lehet valóban, de még ez nem a teljes kép.
A SOR szó lehet a dolog központja. A SER-EG szó nagyjából SOR-OKat jelent. A seregek SORakoznak, SORban állnak fel, SORban haladnak egymás után az állatok is, amikor összesereglettek. A SEReghajtó futás közben az előtte haladó SOROK üldözője !...
RÉSZ: hivatalosan finnugornak kamuzva. A magyarázat egy teljesen valószerűtlen állítások halmaza. A RÉSZ osztásértelmű gyökszó. A SZER, SZÉR, SZOR, SZÖR formák sokSZORozó értelműek, SZORzás értelműek. A SZÉR formából például a SZÉRia szó származik, épp az előbb említett értelemmel felruházva.
A RÉSZ szó meg épp a SZÉR fordítottjaként a gyökszó értelmezését is megfordítja, hiszen itt már osztásértelmű szót fogunk kapni a szorzás helyett. Teljesen egyértelműen megállapítható hogy itt tudatos szóalkotásról van szó, amit kizárólag ősmag(yar) nyelven lehetséges értelmezni, finnugor módon ez nem MAGYARázható meg sehogyan sem...
VALUTA: nemzetközi szó hivatalosan.)) Oké-oké csak azért mi ezt mégis magyar nyelven értjük meg könnyen. Hát de mi is a valuta?... VALUTA--------> VÁLTÓ -- lőn világosság máris itt.)) Ma is ezt tesszük, váltjuk. A valutaváltó szóban mindjárt duplán is tehetjük ezt egyszerre...
BÉKA : nem kell ehhez Isztambuli oknyomozás. A "baga", "bagha" amúgy is jóval távolabb áll a BrEKegéstől, amiből a béka valójában létrejött. BRÉKA lehet az induló formáció, a könnyebb beszéd okán gondolom a népnyelv az R nélküli verziót tette megszokottá és általánossá. A béka a saját hangjaiból származik, gyakran előforduló jelenség nyelvünkben ez szóképzéskor.
BÉLYEG: se nem szláv és se nem török szó. A szó két részből áll: BE+JEGY. Akit/amit anno megbélyegeztek, azt BEégetett JEGYet kapott. De ha visszaugrunk a mai korba, a hivatali BÉLYEGzők szintén BEJEGYzések...
BEREK: nem szláv és nem török, semmi köze hozzá a szónak. A BEREK folyók, vizek mentén szigetszerű kis erdő, ami védelmet és oltalmat adhat élőlényeknek. Ergo ez egy BUROK, itt is a hangváz segíthet könnyen megérteni a dolgot. Ahogyan a bu-BORÉK szónak a BORÉK eleme is a BUROK lesz. Ez az összefüggés a szavak között csak magyar nyelven értelmezhető. Persze, mivel a szavak közti egymással kölcsönhatásban lévő viszony egy tudatos kreáció és manőver. Ezekről a B_R_K vázas szavakról még egy hosszabb írás is kinéz, mert jó néhány szó van még ami a témához tartozó lehet...
CSOBOLYÓ: Annyit javult a helyzet, hogy a korábban kizárólag finnugornak kamuzott verzió már kapott egy vetélytársat, és így már vitatott eredetűvé vált a hivatalos duma. Az már az amúgy napnál is világosabb magyarázat a CSOBB(an) hangutánzó szavunkból, nyilván mert egyébként egy vízhordó és ivóeszközről van itt szó. Nincs helye vitának, ez mozgáskor mikor visszük, folyton CSOBOL majd, a finnugor magyarázat részletes leírása kimeríti az elmebetegség fogalmát, kivétel ha esetleg titokban valaki humornak szánta azt az egészet.
LOBOGÓ és a ZÁSZLÓ. Nagyjából ezzel a két névvel illetjük ezt a bizonyos dolgot. A két hangalaknak egyetlen közös pontja van : a LÓ Az egyik szóban szókezdő, míg a másikban befejező. Na de mi ez a ló a szavakban, csak nem a LÓ nevű állat?... Főleg a ZÁSZLÓ szót elnézve ez nekem elsőre egy szokásos magyar toldalékolásnak tűnt mondjuk a POR és a POROLÓ mintájára. Akkor ez itt bizonyára nem az a LÓ lesz, gondoltam és már majdnem tovább is léptem. Csak beugrott a sztori közben. Ez a LÓ az a LÓ lesz szerintem !
ZÁSZ dolgot fordítsuk csak meg : SZÁZ, így azt kapjuk hogy SZÁZLÓ. Van ennek bármi értelme?... Nagyon is van ! A lovas századok okán. Minden lovas századnak volt saját lobogója, SZÁZ LÓ és lett egy ZÁSZLÓ. Ősi lovas nép voltunk ugye... És még régi szövegekben is látni így írva, többször annál hogy mezei elírás legyen csak mindössze. Na de nézzük tovább : a zászló LEBegése a LOBogás, ami LOBOGÓT hoz létre. Van LÓBA is és van LÓGA szavunk is. A Ló nyergében LÓBálhatjuk és LÓGathatjuk is a LÁB-unk. A LÁB szó is könnyen lehet a lovon született meg. Lóbál-Lábol .
A LO-BB- anás hangutánzó egységei lehetnek a B hangok, valóban ehhez hasonlítható a szél fújta lobogó is.
Lóból lóbál lett ?... nagyon is esélyes, mert van még LO-hol szavunk, van még LÓ-dul szavunk, továbbá LObonc, Lohad, LÓt-fut és még egy halom gyanús szó. Még Kiss Dénes említette egy felvételen hogy sok száz lóhoz köthető szót gyűjtött össze, persze nem csak LÓ hangalakban, hanem ezen felül sok olyat, amelyre a lovas gondolkodás adja meg a magyarázatot, például a SEBESSÉG vagy a VÁGTA szavaink.
Előbbinél a túlpörgött lónak valóban sebei keletkeznek, míg utóbbi szónál meg a vágtázó ló patája tényleg belevág a földbe...
VIDRA : nem szláv természetesen. Ez egy víziállat félig meddig, úszóhártyái az emlősnek. A víz egyik régi formája a VID, de a VOD is amiből a VODKA született. A VEDer és VÖDör szóban is a vizet jelenti a V_D , de a VEDel szóban szintén víz van. CZ-F elég közel áll ehhez a szócikke végén, de aztán váratlanul belök egy olyat hogy ez nem áll meg. Az a VID pedig a víz lesz, jól írta pedig le...
VIZA : A hal. Elképesztő szövegek olvashatóak a témában. Szinte hihetetlen hogy senkinek sem jutott eszébe az hogy VÍZ. Egy víziállat neve vízzel indulhat?... a nyelvészeknek ez úgy látszik hihetetlen.))
TÖK: nem délszláv. CZ_F sem ennél a szónál volt élete csúcsformájában már ami az eredeztetést illeti. De mi a TÖK?... Ez a testrész tökre is igaz, meg a zöldségre is : Egy védőTOK az amiről beszélünk. TOK-TÖK majdnem egy dolog, egy védő burkolat, a TOK. A TÖK egy jó vastag TOKban van. De a TÖKfej ember is arról szól hogy csak egy TOK a feje, mivel ugye ott agynak is kell lennie, azaz így üres fejűt jelent...
PALACSINTA: hivatalosan: "román jövevényszó" - a valóságban meg csak és kizárólag a magyar nyelv tudja ezt felépíteni és értelmezni. Palacsintát sütni csak magyarul lehet. A laposságot kifejező LAP-PAL gyökön szerepel a szó eleje. Lehetne LAPACSINTA is a neve akár. A PALA kezdet fordítva ALAP, azaz A LAP pontosan. Igen, itt még egy alap, egy lapos lap, még nincs benne töltelék, nincsen formázva.
A CSIN folytatás a CSINÁL ige szótöve. A szó tömörítve LAPRA (alapra) CSINÁLT . Ez a lényege, még így tömörítve sem épp egy rövid szó. A szó végi TA meg egy tipikus magyar képző, mint a VÁG és VÁGTA esetén is mondjuk, a puzzle minden része magyarul magyarázható meg...
KÚSZIK: "Ismeretlen eredetűek" -- vélik egyesek. Ez az ÚSZIK szó bővítménye lehet, csak ez épp a szó elején található. A kúszás voltaképp egyfajta úszó mozdulat, csak ez nem a vízben történik meg, hanem mondjuk egy fán vagy épp a talajon következik be.
VÉG, VÉGE : A hivatalosnál ez bizonytalan eredetű, esetleg finnugor. (hát miért is ne, ez a jolly joker) Aztán megpróbálják levezetni a "JÉG"-ből mindezt. Ezt hagyjuk, mert hülyeség. Ezt a szót is a hangváz fogja megoldani, és könnyen érthetővé tenni, mindezt magyar nyelven. Hát a VÁG-VÉG közvetlen kapcsolatot érdemes itt észrevenni. Bármi amit elvágunk/levágunk annak épp ott lesz a VÉGE !
FILTER: hivatalos: "A filter német jövevényszó" -- ez butaság, magyarul van összetéve. Ez egy szűrő, hol is helyezkedik ez el jellemzően?.... hát a FELső TÉR, FELTÉRben van fizikailag. Ez még a mai filteres főzőkre is igaz, a filter helye a felső térben !
HURRIKÁN: indiánnak mondják a legősibb formáját. Akkor viszont indián barátaink frankón tudhattak magyarul, hiszen könnyen megérthető nyelvünkön. A dolog jellemzőiből épül a szó. Mit csinál egy hurrikán?... HURRog és KANYarog ! Hiszen ez egy forgószél, jó hangos. Az ORKÁN is KANYarog, az is forgószél. Ez a KANY kanyargósság gyökszava néha csak KAN-KÁN. BALKÁN hegység is kanyarodik, még az is ott a szóban hogy merre ! Csak meg kell nézni térképen...
Idézek: "És az nem zavar, hogy a szinonim szavak még véletlenül sem azonos hangvázra épülnek?"
Nem, mert azok másképp képződtek, és nem egymás kölcsönhatásából. Ettől még nyugodtan lehetnek szinonimák. Sőt, teljesen azonos dolgok is fel tudnak épülni különböző gyökök által : elég ha annyit mondok hogy "FAGYASZTÓ" és "MÉLYHŰTŐ" --- Ez pontosan ugyanaz a dolog két totál más úton épülve.
A BE és a BŐ nagyon nem ugyanaz én nálam, bár valahol egy közös halmazuk létezhet. Úgy viszonyítanám őket egymáshoz, mint mondjuk a kocka és a négyszög esetét: Minden kocka négyszög lesz, de korántsem minden négyszög kocka. Valahogy így. Mert a BŐSÉG fogalma:
1: tágasság értelmű, ugye ez amibe leginkább a BEltartalom fogalma beleillik mellé.
2: valaminek a SOKASÁGA. És akárhogy nézem, ez a második dolog az esetek túlnyomó részében az igazi jelentés. Ilyenkor nincs feltétlen belsőség értelme, persze ha úgy ügyeskedünk hogy minden létező dolog a világBAN létezik, akkor a világ összes dolga ide tartozó.))
Azaz a BŐség jóval kevesebbszer BE-ség, mint sokaság értelmű. Mert a BŐ termés SOK lesz. A BŐ jutalmazás SOK, senki nem megy belülre. A BŐ gyermekáldás SOK gyereket takar, és nem tudni róla hogy bárhová BE mennének. Ha bőven szórunk BÁRMIT BÁRHOVÁ ( sajt és pizza esete) akkor a lényeg hogy SOKat szórunk. Aki BŐKEZŰ, az SOKat ad, és nem BE-kezű lesz. Bő a felhozatal bármiből, tehát megint a SOK jelentés. Bőven arat= sokat arat. Ha bármiben BŐvelkedünk, akkor abból SOK lesz.
De a BŐVEN ELÉG kifejezés is az elég SOKról szól. Mennyit kérsz?... --Hát adjál belőle BŐven ! Ergo elég SOKat. Aki BŐbeszédű, az SOKat beszél, teljesen egyértelmű hogy ez a gyakoribb jelentés, hozhatnék még példát BŐVEN.
BÚJ dologra válasz: a fa mögé bújó Jutka továbbra is kint van. Nem ment BE sehova. Átvitt értelemben sem. Ezt a "takarásBAN" van dolgot gondolom a Szilveszteri humorosba szántad, legalább is remélem. A BÚJ szó iránya nincs a szóban benne. Azt az igekötő határozza majd csak meg. Bújni KI, BE, ÁT, LE, ODA, IDE, EL, FEL és ELŐ is lehet. Az alapszó ezt még nem döntötte el...
"A BŐSZ, BŐDÜL, BŐG, BÚG, BÖFÖG és stb. hasonló szavak egyszerűen csak hangutánzó eredetűek lehetnek."
A hangok, gyökök eredete sokszor hangutánzás, hiszen az volt a legegyszerűbb mód a dolgok beazonosításra.
"A BŐ szó is voltaképpen szövegkörnyezet függő, hogy éppen mennyi köze van a bennlévőséghez. Egy ruházat esetén nyilván van. Vagy a bödönnél. Ugyanakkor sokszor inkább a nagysághoz, illetve a nagy mennyiséghez lesz köze. "
A BŐség és a BEnnlévőség rokon jelentésű fogalmak.
"Ha a BŐséges szót nézem is, ennek is a szinonimái nem "belül, bent, benn, be", hanem inkább ezek:
nagy mennyiségű, kiadós, sok, gazdag és stb..."
Mi ezzel a problémád? Szinte minden szavunknak akár több tucat szinonimája...
És az nem zavar, hogy a szinonim szavak még véletlenül sem azonos hangvázra épülnek?
"de összességében ezt a szót én sokkal inkább a sokasággal/nagy mennyiséggel/nagy szóval tudnám rokonítani."
Az a baj, hogy a NAGY nem a BŐ hangvázon van... Tehát az eredetüket tekintve semmi közük egymáshoz.
Nem tudom, világos-e a probléma...? A BŐ nem vezethető le a NAGYból és viszont, így hiába szinonimái egymásnak, semmi közük egymáshoz. Ellenben a BEnnlévőséghez van köze a BŐ gyöknek, hiszen csak olyan helyen lehet valami, ami elég bő ahhoz, hogy benne legyen, és olyan helyre lehet BEmenni, ami elég BŐ ahhoz, hogy elférjünk BEnne.
"Vagy a BŐven szórt sajt a pizzán okán is, mert ez is a sokat jelenti itt."
Áruld már el légy szíves, melyik ősember szórt a pizzájára sajtot? Ti. a gyökök valamikor az ősidőkben, az ősember korában keletkeztek, amikor nem volt sajt, meg pizza... Ezt a végtelenül egyszerű tényt érdemes szem előtt tartani. ha a nyelv kialakulásával, fejlődésével foglalkozunk...
"0BÚJ: nem csak BEbújni lehet valahová. Egy fa mögé is el lehet. Ilyenkor bennlévőségről szó sincs."
Ha a fa mögé bújsz nem a fa takarásáBAN vagy?
"Odabújik a csaj a kályhához mikor hűvös van. Nem ment be sehová. Kibújik a palánta a földből. Előbújik a nap reggel. Nem megy be sehová, éppen hogy előjön. Mégis bújás ez is ugyanúgy."
Úgy csinálsz, mintha soha nem hallottál volna a gyökök, szavak átvitt értelű használatáról, pedig vagy ezerszer írtam róla...
"A "BE" és a B_R gyökök, mintha együttműködnének..."
Miután a B hang jelentése határozza meg mindkettő jelentését is.
LABDA, a LÁB és az angol BALL és FOOTBALL: A labda nem szláv, labdázni csak magyarul lehet. Kiváltképp kerekded és gömbölyű labdákkal célszerű és kevésbé célravezető LAPos tárgyakkal labdázni. Bármit neveztek meg őseink először labdának, a szó arról árulkodik hogy LÁBbal továbbították IDE és ODA (kész a szó !)
A csapda mintájára épült fel, az meg épp ODACSAP, vagyis CSAP(o)DA. Őseink bizonyára nem fociztak a mai szabályok szerint, viszont egy kisgyerek akár ösztönösen is belerúg egy labdába. Vagy feltételezhetően a macska névre elkeresztelt élőlény már az ősi időkben is játékos természetű lehetett, ő is labdázhatott, persze a LÁBával téve mindezt meg. Az angol BALL, illetve egyéb germán BAL formák is a LÁBra emlékeztetnek. Csak fordítsuk meg a szót ! A görögöknél BÁLA a szó, ez megfordítva A LÁB !
A "football" szó tökéletesen érthető magyarul. A FOOT angolul a láb ugye. Na igen, csak mit tud a láb?...
Hát FUT vele az ember olykor. A focipályán épp a labda után FUTás zajlik le.
BETON: A franciából akarják mindenképp eredeztetni. Akkor most egy kicsit betonozzunk magyarul !
A betont döngölik, TÖMörítik TÖMőrúddal, BETÖMörítésről van itt szó. BETON-BETÖM kell értelmezni. A BITUMEN szó talán még jobban illusztrálja ezt, itt is a BETÖMés fogalmáról van szó. Hol van itt francia elem?...
VAGÁNY: Aki vagánykodik az felVÁG valami létező, vagy épp nem létező tudásával, nagyzol, emberkedik stb... A VÁG szóból jött létre... Nem francia, nem német.
MAGNÉZIUM: görögnek mondják. Viszont a szó magyarul beszél hozzánk, akinek magnéziumra van szüksége az étrendjébe, az a szóból szépen rájöhet hogy hol is talál ilyet általánosan a legnagyobb mértékben: MAGokat kell NÉZni hozzá bizony ! Főleg az olajos magvak igen jó forrásai ennek, a kendermag, lenmag, tökmag, napraforgó mag, dió, mogyoró, stb. Ez a szóképzés idején minden bizonnyal ismert lehetett...
GAZOK, GÁZOK, GŐZÖK, GAZEMBER és GÁZ EMBER, GAZSÁG és az IGAZSÁG.
GAZ: "jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott" -- ergo fogalmuk sincs mi ez, de azt már előre eldöntötték hogy jövevényszó. Magyar szó, mert a gaz-gáz-gőz összefüggést kizárólag a magyar nyelv tudja értelmezni. Eleinte nem találtam a GAZnál a kapcsolatot, míg beugrott az amúgy kézenfekvő :
A gaz mint zöldhulladék, bomlása során GÁZokat bocsát ki. A GÁZOK meg a GŐZÖK hasonló légnemű anyagok, gyakran szópárokként használják a szövegekben. A szavak közti tudatosan létrehozhatott kapcsolat nyilvánvalónak tűnik, ehhez képest a 3 szóra a hivatalos verzió 4 (!) féle eredeztetést is felsorol, van itt szláv, oszét, német és ismeretlen eredet is a rendszerben.
De nézzük még tovább ezt a GAZ szót, mert ennek mint úgymond zöldhulladéknak ugye van egy amolyan "szemét" jelentése, ez a GAZember szóban is ott van ilyen értelemmel. Meg a gazság is szemétség. Ugyanakkor meg a szlengként használt nagyon GÁZ kifejezés is illik a képbe, mert a GAZemberek tényleg elég GÁZ emberek.)) A gázos helyzetek is szemét szituációk.
IGAZSÁG: látszólag a képbe illő szó, de valójában ez kakukktojás, másképp képződött. A JOG szónak se sok köze ehhez, ahogy azt az etimológiai ebből vezetné. (az a JÓ szóból van inkább) CZ-F hosszan értelmezi, eredeztetés nincsen. De hát mi az IGAZ?... ÍGY AZ ! ÍGY AZ SÁG (SOK) Ami igaz, az ÍGY van és kész, az IGAZOL is íGY AZolás, megtudtuk hogy C. József a képen nem Kis Pisti, és tényleg ÍGY van AZ.
Az IGYAZ--IGAZ , utóbbi sokkal könnyebb beszédben...
EGÉSZ: "Bizonytalan eredetű, esetleg alán jövevényszó" --- vélik egyesek....
Ami EGYben van az az egész szerintem, itt csak EGY-ig kell eljutni és lőn világosság.
TOJÁS: A hivatalosék is vitatják ezt. Azt sem tudják mi ez, az egyik verzió a megszokott finnugor, a másiknál ótöröknek mondják. CZ_F értelmezi hogy mi a tojás, viszont eredeztetés a cikknél nincsen.
Hát de mit csinálnak a madarak ilyenkor?.... KITOLJÁK, TOLJÁK ezt. Tolják-tojják. Tolja-tojja . Kimondva az LJ egymás mellett J-re hasonul kiejtésben. Ennyit az ótörök-csuvas-mandzsu-tunguz meg a vogul-osztják-zürjén-finn magyarázatokról, ez színmagyar szótő + magyar toldalékolás.
TYÚK: a csuvasos magyarázat felejtős. De ezt egyszerűen hozta létre a nyelvünk: a baromfi egyik megnyilvánulása ez (a jó néhányból), a saját hangjaiból van egyszerűen a neve.
SZOBOR: dehogy délszláv ez. Magyarul tudatosan és ötletesen felépített. A SZOB az a SZAB volna, a formát ki kell szabni az egészből van kifaragva.. Az OR szóvég jelentheti a kiemelkedést, mint például az OROM szóban van, de az ORR szó még jobban illusztrálja ezt, illetve a TORnyokban lévő OR is ez lehet, a tornyok is kiemelkedőek. Szobrok is azok.
És most jön a bónusz a szóban ha ezt megfordítjuk : ROBOSZ (tus) Épp a szobor egy fő jellemzője majdnem csak nem U hanggal. Ha ez véletlen, akkor igen különös véletlen...
BUBORÉK szót még: ugye ez 2 B hangot is tartalmazó szó. Az elsőnek semmi köze a bennlévőség fogalmához. A másodiknak viszont nagyon is van, épp B_R borít/burkol értelmű szó végett, hiszen a BORÉK már a BUROK volna, ami a buborék fogalmát ismerve teljesen passzol is, valóban egy burok voltaképpen.
Ugyanakkor a szókezdő BU-nak semmi köze a BE szóhoz, már csak azért sem mert ez a BU valójában BUGY egészben, csak a buborék szóban már valamiért nem használjuk ezt a GY hangot, viszont az ige BUGY-BORÉKOL szóban még mind a mai napig ki van ejtve a GY hang.
Igen, és ez amúgy logikus is hiszen ez a BUGY-BUGY-BUGY dolog valójában a bugyborékolás hangja lesz, kizárólag az eseményt ábrázoljuk és itt csak ez lehet a szerepe a hangalaknak, beleértve a B hang szerepét is.
Azért jó ez a szó, mert itt például kitűnően látszik egy egységen belül X hangnak 2 egymástól TELJESEN elkülönülő funkciója. A hangutánzó rendeltetése minden egyes hangunknak meglesz...
A BŐSZ, BŐDÜL, BŐG, BÚG, BÖFÖG és stb. hasonló szavak egyszerűen csak hangutánzó eredetűek lehetnek. A BŐ szó is voltaképpen szövegkörnyezet függő, hogy éppen mennyi köze van a bennlévőséghez. Egy ruházat esetén nyilván van. Vagy a bödönnél. Ugyanakkor sokszor inkább a nagysághoz, illetve a nagy mennyiséghez lesz köze.
Ha valaki teszem azt egy fél nap túrázás után mondjuk azt mondja, hogy na jó, így 30-40 KM után megpihen, mert ez mára BŐven elég neki, akkor itt a nagy mennyiségű távról fog beszélni, és a bennlévőség fogalma nem értelmezhető. Vagy ha kamionos cég bővíti a járműveinek számát, volt neki 20, de most lesz 30 is, akkor itt is a nagyobb mennyiségről szól majd ez a dolog.
Ha a BŐséges szót nézem is, ennek is a szinonimái nem "belül, bent, benn, be", hanem inkább ezek:
nagy mennyiségű, kiadós, sok, gazdag és stb...
Vagy ott vannak ezek a BŐ dolgok bizonyos településnevekben is, jellemzően olyan folyópartokon, ahol SOK a víz, azaz bő vizű helyeken. BŐS település mondjuk, vagy épp Tiszabő. Persze ezeknél lehet úgy is nézni a dolgot hogy az a sok víz nyilván a folyómederben BElül van, ami nem kérdéses, de összességében ezt a szót én sokkal inkább a sokasággal/nagy mennyiséggel/nagy szóval tudnám rokonítani.
Mert a BŐ ruha is nagy lesz, független attól hogy itt van egy valós bennlévőség tartalom. De egy BŐSÉG szónál már nem áll meg oly fixen a bennlévőség értelme, mert ez a szó így szintén a nagysághoz/nagy mennyiséghez/sokasághoz kötődik azáltal hogy a szinonimái a jólét, jómód és a gazdagság. Nyilván ha megkontráznám ezt, azt mondanám hogy hát ahol jólét van és jómód, ott van jókora beltartalom a spájzban és ezért bennlévőségtartalmú szó, csak ezt így kissé jóval körülményesebbnek tartanám, mint a mindig passzoló és helyesnek tűnő nagy/sok jelentését. Már csak a BŐven elég kifejezés miatt is. Vagy a BŐven szórt sajt a pizzán okán is, mert ez is a sokat jelenti itt.
BÚJ: nem csak BEbújni lehet valahová. Egy fa mögé is el lehet. Ilyenkor bennlévőségről szó sincs. Odabújik a csaj a kályhához mikor hűvös van. Nem ment be sehová. Kibújik a palánta a földből. Előbújik a nap reggel. Nem megy be sehová, éppen hogy előjön. Mégis bújás ez is ugyanúgy.
BUROK: ez nyilván a bennlévőséghez, a BE szóhoz köthető. Ez a BE dolog (BU) lehet kibővítve B_R hangvázra, ami a burkolás/borít értelmet viszi számos szavunkba. BÚRA, BORÍTÉK, BARKA, BORÓKA, BÁRKA, BORSÓ és stb. A "BE" és a B_R gyökök, mintha együttműködnének...
Igen, ezek itt jó magyarázatoknak tűnnek. Többek közt a GYERek szóra is teljesen illik a logika. Testben és lélekben gyarapodó létformák a gyerekek. Így kimondva duplán többes szám esélyes.
És jut eszembe ez a gyök , ez a GYAR-GYÁR-GYÚR dolog jó eséllyel választ adhat a GYORS (gyor-os) szóra is, ha az időben és térben való GYARapodás megfelelő sebességgel történt meg. A szó végi S hang a szóban melléknévképző toldalékolás lehet...
"A BE szó még nem bentlévőség. Ha Eger-BE utazunk, akkor még nem vagyunk bent a városban."
Ha szó szerint vesszük, akkor igazad van. Azonban más esetekben a bennlévőség helytálló: BŐ, BŐr... Vagy a BÚ, BÚj, BUb, BUborék, BUrok, gyökök esetében. Igaz, a BŐsz, BŐdül már csak átvitt értelemű gyökök. A BE gyök mégis a bennlévőséghez köthető, hiszen BEmegyünk valahová, még akkor is, ha még nem vagyunk benn, de ez a szándékunk.
"Átmentünk már ezen a "B" hangon, én arra jutottam (ott is) hogy ez is több dologgal közösíthető és nem általánosítható le egyetlen dologra. Van egy csoport, mikor a bentlévőséghez köthető, máskor a nagysághoz lesz köthető, megint más esetben csak módosítja a szót és a bővítmény a szó elején lesz :"
Ezért írtam olyan sokszor, hogy a hangok/gyökök, sőt még sokszor a szavak sem csak egyetlen dolgot jelentenek, (főleg jelentettek) hanem általában összetartozó fogalmakat, mint a bennlévőség, bőség, és más rokon jelentések. Ezt valahogy mindig elfelejted, pedig nagyon fontos szem előtt tartani.
"Viszont érdekesség hogy a GYÉR szó meg épp ellentétesen viselkedik. Aki gyérít, az ritkít, aki meg gyárít, vagyis GYÁRt, az meg gyarapít, sokszoroz."
De ettől még ugyan az a gyöke... Mint a GYEReknek, aki szintén gyarapodást jelent.
Egy másik érdekesség: KÉNYes - KÉNYeztet - KÉNYelem vs. KÉNYszer.
A szó második gyökeként: önKÉNY.
Amint látható, mindig ugyan az a jelentése a gyöknek.
A KÉNYszer esetében is! Ugye, a végén ott a SZER- gyök, ami szorzást jelent, s, ha valakit akarata ellenére sorozatosan kényeztetnek, az már nem kényelmes, hanem terhes, így vált ez a szó (a kényszer) pejoratív értelművé.
Tehát még az ilyen ellentétes értelmű - de azonos gyököket tartalmazó - szavak jelentésének is van magyarázata.
SZÉRIA: nem latin, se nem német. Ez a magyar SZER gyök, helyesebben mondva a SZ-R sokSZORozást, SZORzást kifejező gyökére épülő szó. Itt is épp azt jelenti, amit egy halom más szavunkban is.
A SZÉRia az sokSZORozás, SORozatban gyártott, ennek az egésznek magyarul van meg az értelme.
TARISZNYA: természetesen ez sem idegen szó, ez is magyarul épült fel. Hát mi ez?... Egy táska, amiben TARtunk tárgyakat, TÁRolunk benne, egy TÁROS tárgy. Ez van a szó elején, és nyilvánvalóan látszik is ez.
SUMMA: hát az lehet hogy a latinok torzították erre a hangalakra a betű szerinti leírást, de az alapszó az amiből ez származik, az egy magyar szó. A SZÁM, ezt jelenti pontosan. Aki összegez, az épp számol, tehát stimmel is. Ugyanakkor még egykor a napSZÁMOSt SUMMÁSnak hívták, ez is azt mutatja hogy summa az SZÁMot jelent. A hangváz megmutatja mindezt...
KORALL: A mi szavunk, mert magyar nyelven épült fel és magyarul is értelmezhető szó. Ezek a tengeri élőlények KÖRÜL vesznek dolgokat, szigetet például, vagy gyakorta lagúnákat. A korallok egy fajtája konkrétan szabályos KÖRt formál meg a vízen, vulkáni kúpokat KÖRÜL véve. Korall-körül, nem nagy a különbség, csak éppen annyi hogy mégis egy új szó legyen, de mégis mutassa honnan is származik valójában. Ez egy K_R körértelmű szó, rengeteg ilyen szavunk van.
TALP: ezt írják egyesek: "Bizonytalan eredetű szó. Lehet a középfelnémet TALPE szóból eredeztetni"
Egy francot, ezt magyar nyelven és magyar elemekből lehet összeépíteni és a német volt az átvevő.
A talp egy ALAP, benne van az AL gyök is, persze hiszen ez ALul található. A talapzatok is ALAPok egyúttal. És a talapzat, illetve talp vajon mivel is érintkezik?... Hát a TALajjal fog, ez van a szó elején.
Magyar építőkockái vannak a szónak, minden része magyarul magyarázható meg, és nem felnémetül.
GYARAPÍT: A hivataloséknál ismeretlen eredetű a szótő. Segítsünk kicsit nekik, és mondjuk el szépen hogy ez maGYAR eredetű. Hoppá, ez a gyök a népnév végén is ott van. Igen, ősi feltaláló népként már régen is GYARapító hírében álltak, hiszen számos fontos találmány fűződik a magyarokhoz. És nézzük ezt a GYAR dolgot még meg, hát ott van az a szó, hogy GYÁR ! Hát itt is gyarapítunk, ez a lényeg. Amúgy szerintem a GYÚR szó is ide tartozhat, mivel az összegyúrt dolgok méretben terebélyesednek, tehát gyarapodnak. Viszont érdekesség hogy a GYÉR szó meg épp ellentétesen viselkedik. Aki gyérít, az ritkít, aki meg gyárít, vagyis GYÁRt, az meg gyarapít, sokszoroz.
FENYŐ: a kamu szöveg az hogy ősi finnugor szó, és azt a marhaságot próbálják elhitetni a civillel hogy egy zürjén PONEL fenyővé tud transzformálódni az idők során.)) Pedig a kutyából nem lesz szalonna, a ponel-ből sem fenyő. De nézzünk egy hihetőbb magyarázatot erre: gyakran a legmagasabbra növő fák a fenyők közül kerülnek ki, na már most hova is NŐ ez?... Hát FENNtre NŐ . FENN NŐ jó magasan. Eddig kell nagyjából eljutni, és értjük az egészet...
SZAVATOL: semmi köze ehhez a délszlávoknak, ez úgy ahogy van hülyeség. Magyarul van az egésznek értelme: hát mit tesz aki szavatol?... A SZAVÁT adja hogy X és Y márpedig így lesz és nem másképp ! A kereskedő a szavát adja hogy 1 évig működik a cuccos, vagy ha mégsem akkor kicseréli egy jóra. Ez a lényeg, ott van a szóban csak észre kell venni, és nem a délszláv szótárakba keresgélni hasonlót, magyar szavak magyar elemeit kell csak felismerni.
A pontos hangalakra két variáció közül valamelyik biztosan jó lehet: 1: szó tárgyesetezve, majd --ol képző, azaz szó vagyis SZAV-at-ol . 2: vagy SZAV +AD-OL összevonva és ekkor ez kiejtésben megszokásból T hangosodott esetleg. Nálam inkább az első verzió az erősebb...
A BE szó még nem bentlévőség. Ha Eger-BE utazunk, akkor még nem vagyunk bent a városban. Azonban ha megérkeztünk a helyszínre, akkor mondhatjuk el hogy Eger-BEN vagyunk. Az "N" hang mindenképpen kell ehhez, az végzi el ezt a helyhatározást.
Átmentünk már ezen a "B" hangon, én arra jutottam (ott is) hogy ez is több dologgal közösíthető és nem általánosítható le egyetlen dologra. Van egy csoport, mikor a bentlévőséghez köthető, máskor a nagysághoz lesz köthető, megint más esetben csak módosítja a szót és a bővítmény a szó elején lesz :
Van illeg szó és lesz BILLEG például. Ez esetben ez megint egy teljesen más funkciója a hangnak, nincs egyetlen közös nevezője. De még tulajdonságfokozó szerepe is van: jó és JOBB, kis és kisebb, nagy és nagyobb, elő és előBB. Ez itt megint egy tök más funkció, mint a többi esetén és még van néhány, átvettük már ezt egyszer-kétszer...
Odáig minden rendben, hogy azt mondod a bunda, bunker, banda, bendő, stb. mind bennlévőséget fejeznek ki.
Bennlévőség jelentése van a BE, BE-l, BÉ-l, BÁ-l, BÖ-lény, BO-kor, stb. gyököknek annak ellenére, hogy az N hang hiányzik belőle. Így nem marad más, mint a B hang, mely ezt a jelentést hordozhatja.
"Azaz szerintem a vésett írásjelet tán még nem hívtuk betűnek, a textilbe/ruházatba bevarrást és hímzést (betűzést) viszont már jó okkal igen..."
A vésett írásjelet rovásnak nevezzük, ezért is van a felró, megró, szavunkban ez a gyök. A betű valóban származhat a betűz szóból, ugyanis a "z" hang itt igeképző.
