A történelmi Nyitrai Fejedelemség nem köthető a jelenlegi Nyitra városához, hanem a Délvidék történelmének volt szerves része a 9. századtól kezdve egészen a 11. század legvégéig. Ez a felismerés alapjaiban írhatja át a magyar államiság kezdeteiről alkotott képünket is.
Keressük meg ezen történelmi fejedelemség pontos földrajzi elhelyezkedését, a mai Nyitra városával való téves azonosítás okait, történelmi körülményeit.
Nyitrán pl. ástak eleget, de ott pl. nincs lelet. Pedig ott állítólag püspökség, fejedelmi központ, jeletős hadi létesítmény, Nagymorávia fővárosa, Szvatopluk székhelye - világváros, Pribina minden sarkon, meg minden volt a 9.sz-ban :DDD
Nem az a kérdés, voltak-e rómaiak Aqincumban, hanem hogy ők hogy nevezték a területet, azaz szigorúan véve Pannoniához tartozónak tekintették-e a Dunántúlt. Ez kétséges.
Római védművek ki vannak építve a Duna mentén, annál északabbra nem voltak megtelepedve a rómaiak, azaz legfeljebb eddig terjedt Pannonia.
Carnuntum úgyszintén aggályos. Már csak azért sem lehetett Pannonia központja, mert a Noricum-ban fekszik.
Ősszehasonlítani pedig olyan helyeket lehet, ahol valami megmaradt, és amelyek jórészt fel vannak tárva. Csomó helyen még nem is ástak (Szalánkeménnél se), sőt talán nem is fognak. Akik meg ásnak, eleve ott és aszerit ásnak, mit szeretnének találni. Mert arra kapnak pénzt, stb stb... Pl. a szlovákok és a csehek kiástak egy komplett Nagymoráviát (igaz csupa avar lelet, sőt sehol egy glagolita vagy cirillbetűs felirat mint délen), sőt még egy 13.sz-i kápolnát is visszatrükköztek a 9.sz-ba Kopcsány mellett...
Annál, hogy mikor íródott, sokkal érdekesebb az oklevél földrajzi vonzata, csak helyesen kéne beazonosítani a hozzá tartozó birtokokat. A tudós urak ehelyett olyat csacsiságokat fordítgatnak, mint "pozsonyi vám" a szöveg alapján, stb..
Mint említettem, Anonymus Zimony közelébe helyezi Hungu várát, ahol Árpád turkjai készültek Pannonia lerohanására. Aki nem tudná hol van Zimony, annak eláruhatom, hogy Belgráddal szemben a Duna mellett, Szerbiában, nem pedig Ukrajnában. Annyi bizonyos, hogy Titelt sokat emlegeti Anonymus az események és Salán vezér kapcsán.
Arról igazán nem tehet, hogy a forrásaiban szereplő helynevek (pl. Nyitra, eredetileg Nitrava) a 11.sz-i translatio regni, azaz a Nagy Nemzetközi Országlopás / Pannonia kiterjesztése következtében a Felvidéken is megjelentek, cseh részről pedig utolsóként Morvaországban szervezték újjá Szvatopluk délvidéki, szlavóniai és dalmát "pannóniai birodalmát" 198 évvel annak halála után, székhelyét Belgrádot(Belehrad) pedig kinevezték Velehrad-nak. Ehhez csak a cirill és a latin kezdőbetű hangértékét kellett felcserélni. Eredeti helyén már csak azért sem szervezhették újra, mert az akkor már magyar terület volt.
Az országlopás nagy előnye, hogy nem kell hozzá okleveleket hamisítani, elég egy új területet elnevezni a régi helynév szerint. Sőt, akár többször is fel lehet használni ugyanazt. Olyan helyneveket kell használni, amihez valaha tartoztak bizonyos kiváltságok (országrész, püspökség, város, határfolyó stb.), és a régi tulajdonos lehetőleg megszünt. A pápának, meg a császárnak mindegy volt, honnan jön az adó, sőt támogatták az ilyen megújulásokat, hiszen a kisujjukat sem kellett mozdítani hozzá, és történelmi jogalapjuk volt az új területekre ugyanazon régi okmányok szerint, amelyekkel egyébként már semmit nem kezdhettek volna. A pergamen tudvalevőleg még toalettpapírnak sem alkalmas, mert elkenődik rajta. A papír viszont sokmindent elbír, azt is, ami a pergamenen ekenődött.
A parasztok az új területen meg ezekután dolgozhattak új uraikra a régi isten nevében, sőt többségük idővel szlávul is kénytelen volt megtanulni, ahol így imádkoztak a templomban, ahova önként kötelezően járniuk kellett. A szerencsésebbeknek (pl. Magyarországon) latin mise jutott és nem kényszerítették rájuk a Metódék által művileg kifundált óegyházi szláv nyelvet meg a bizánci tipusú eszmeiséget, amiben a szláv etnikai tudat gyökeredzik.
Idővel persze a dokumentumok elkallódnak, illetve tartalmukat kétségbe vonják, ezért meg kell újítani őket. Főleg, ha birtokokról, pénzről, hatalomról, vámokról, adókról van szó. Láthatjuk ezt az 1111-es zoborhegyi kiváltságlevélen, ahol oklevél híján az emlékezetre alapoztak, és kénytelenek voltak tanúnak délről a bihari, bácsi, somogyi ispánokat odahívni, hogy korábbi délvidéki szomszédjuk kiváltságait megerősítsék. Nyilván nem okozott nagyobb gondot az egyháznak elérni, hogy az ispánok, mint a világi hatalom képviselői az ő érdekükben tanúsodjanak. Még a per poroszlójának fiát is behívták tanúskodni, aki a Jaroszláv névre hallgatott, ami eredendően mégiscsak egy délszláv név.
Anonymus, mivel igyekezett tartani magát a forrásaiban szereplő helynevekhez, ezekután csakis hülyeségeket írhatott, a fordítók erre pedig még rátettek egy lapáttal, mert a helyneveket is eltorzították. A cseh krónikákról is kb. ugyanez mondható el. Anonymus pechjére az ő korában kettő Nyitra is alakult már a Felvidéken (ma Nyitra és Ipolynyitra), ezért mindkettőt kénytelen volt beleszőni Pannonia meghódításának történetébe. Nem könnyíti meg a dolgot, hogy Zobor hegye is van ott kettő ezen Nyitráktól nem messze. Pedig tudta, hogy Pannoniában valaha a rómaiak uralkodtak (leírja!), a Felvidék pedig sosem volt a rómaiaké.
De hol is volt ez a Pannonia, illetve Salán földje?
Acumincum-ot, az ókori Alsó Pannoniában, a Duna jobb partján álló római telep nevét Ptolemaeus (II, 15, 3) említette Akouminkon formában. Az Itinerariumban, Ammianusnál s a Notitiában Acimincum, a Tabula Peutingerián pedig Acunum volt a neve.
A Tabula adatai szerint Acumincum Taurunumtól (Zimony) 31 római mérföldre feküdt, körülbelül a mai Szlankamen helyén. Ammianus Marcellinusnál (19, 11, 8) vallo prope Acimincum locato olvasható s a Notitia Dignitatum szerint (Seeck, 189. l.) a IV. században egy cuneus equitum constantium s az equites sagittari képezték Acumincum helyőrségét.
A Szalkamen területén fekvő Acumincumról kevés adatunk van, mivel még alig van átkutatva Mindössze két, régebbi időben napfényre került felirat ismert, melyek állítólag onnan származnak. Ezek oltárkövek (CIL, III, 3252–3253) s a vallási viszonyokra annyiban jellemzők, hogy mindkettőt Jupiter Dolichenus tiszteletére emelték hívei. Az egyiken (3252) az ala Pannoniorum egy decuriója s egy duplicariusa szerepelnek."
Szóval vsz. Aquincum valahogy így lett Budán Alsó Pannonia központja, meg Attila városa :D
Azért fantasztikus a korabeli Hungária adminisztrációja;
Megparancsoljuk tehát - Megváltónk, Urunk Jézus Krisztus legyen rá a tanúnk -, hogy semmiképpen se merjen beavatkozni egyetlen érsek, püspök, herceg, őrgróf, ispán, alispán vagy bármely más - akár kis, akár nagy - ember az ugyanezen monostor apátjának engedélye nélkül a mondott monostor ügyeibe a szolgák, földek, szőlők, dézsmák, halászat, partok, jogszolgáltatás révén. Aki ezt megteszi, fizessen száz font jó minőségű aranyat, az egyik felét a mi kamaránknak, a másik felét pedig a mondott monostornak vagy vezetőinek és átok sújtsa őt mindörökké."
ugye az alapítólevélben (ami nem is alapítólevél, de ez lényegtelen) csupán "Pannonia hegye" szerepel, ami tekintve, hogy Pannonia nem terjedt ki erre a területre(mármint a Dunántúlra), sőt vsz. a rómaiak alatt sem nevezték már így, tehát előtte máshol kellett, hogy legyen, sokkal délebbre, a mai Magyarország területén kívül
Volt egy eredeti Pannonhalma, amit egyszerűen átköltöztettek Győr mellé. Hol volt, nem tudni. Az alapítólevélben szereplő birtokok viszont Somogy.megye, ill a Délvidék területén fekszenek, ha jól emlékszem.
Pannonhalma alapítása (AD 996) körül is nagyon rezeg a léc...
I.sz. 1162-ig II. Géza a király, utána mondjuk fia III. István 1172-ig, de az 1196-1204 között uralkodó Imrének a legnagyobb ellenfele II. Géza, Géza nevű fia.
Pannonhalma alapítása után egy kétszázéves űr, majd jön Uros apát 1207-1243, aki a templomot építteti.)
A zárai kereskedők egyik hajóján, többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki Mórpécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-énSzékesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta;
Szent Andrásnak a nyitrai remetének Pola mellett van szigete :D
Véletlenül a pannonhalmi apát is arra bóklászik :D
Imre herceg, aki állítólag nyitrai fejedelem volt, a források Szlavónia hercegének titulálják :D
A Conversio szerint Pribina (az első állítólagos nyitrai fejedelem) Pannoniában a Száván átkelve valami folyócska mellett telepedett meg, ahol a Duna túloldalán volt egy Nitrava nevezetű magánbirtoka, ahol templomot épített. Később Wichig lett ennek első püspöke, napi kapcsolatban Metóddal, aki Szerémváron székelt. Mindketten napi kapcsolatban voltak Szvatoplukkal, akiről a 950 táján kelt DAI is, meg még a 16. sz.-ban is úgy tudta Szőllési Benedek szlovák énekeskönyve, hogy Belgrádban székelt. Aztán jöttek a csúnya magyarok, és elfoglalták Szvatopluk Pannoniáját :D
Nyitrán pedig a régészeti nyomok szerint sem volt semmi még vagy kettőszáz évig. Se püspökség, se város.
A korai magyar egyháztörténet legvitatottabb kérdése, hogy miért létesült a kalocsai érsekség területén, délen Bács várában, illetve városában egy második érseki székhely. A zágrábi püspökség alapításánál jelen volt Bács első érseke, Fábián. Egy 12. századi forrás is említi a bácsi érseket, ám utána következetesnek tűnően kalocsai érsekek szerepelnek. Az eligazodást nehezíti a kalocsai és bácsi dioecesis külön említése, valamint egy 1185 vagy 1196-os kimutatás, mely szerint a kalocsai érsek Bácsott tart széket. Volt olyan nézet, hogy Szent István Bácsban püspökséget alapított, amit Szent László érsekséggé tett, majd 1135-ben a kalocsai püspökséggel kánonilag egyesítették. Mások szerint a bácsi széket Szent László alapította a kalocsai püspökségből kihasítva, rögtön érsekségi jogokkal ruházták föl, majd 1135-ben megtörtént az egyesítés. A két megoldási lehetőségben azonos elem, hogy Bács származtatta át Kalocsának az érsekség rangját.
Ugyancsak feltevés, hogy Szent István rögtön, kezdetben Kalocsán érsséget alapított, majd annak székhelye ismeretlen időpontban átkerült Bácsra. Az ok lehetett akár a váci püspökség felállítása (melynek területe Kalocsát viszonylag megközelítve, mélyen lenyúlik a Duna–Tisza közén) vagy a Szerémség felé érvényesítendő fokozott egyházigazgatási jelenlét.
Teljesen új elképzelésként jelentkezett az a Bács székhelyre vonatkozó állítás, melynek részadatait a 12. századi Kinnamosz bizánci történetíró s kortársa, Idríszí arab utazó jegyezte föl. A bizánci forrás szerint Bács a Szerémség metropolisza; az arab útleírás Bácsott élő görög tudósokról beszél. Előfeltételezésként ehhez görög szertartású, bizánci kötődésű püspökség léte járult a Szerémségben, Szerémvár székhellyel a Száva szigetén. Miután 1071–72-ben Belgrád és Szerémvár magyar fennhatóság alá került, a görög püspökség székhelye áttevődhetett Bácsra, majd a bács–szerémségi görög püspökséget és a kalocsai latin érsséget egybevonták. A szerémvári vagy szerémségi görög püspökség előzetes létéről a források azonban hallgatnak (az ókori Sirmium valóban otthont adott püspökségnek, melyet a népvándorlás elsodort). Ennek ellenére a 20. század végi egyháztörténeti irodalom olykor bizonyított tényként közölte a legutóbbi feltevést. Arról a kérdésről azonban, hogy miként mehetett volna végbe görög nyelvű, rítusú és nyugati egyházjogi berendezkedésű intézmények egybeolvasztása, a keleti örökség latinizálása, illetve fölszámolása, a szakirodalom nem szólt.
A Conversio határpontként jelöli, általa definiálja a frank érdekeltségű terület egyik végpontját, a másik végét pedig a Dráva és a Duna összefolyásánál jelöli ki.
"S addig (szóló hatállyal), míg apja, Károly császár személyesen meg nem jelenik, Arnra, a salzburgiak püspökére bízta Alsó- (Inferior) Pannoniának a BalatonPelissa inferior tava körüli részét a RábaHrapa nevű folyó túloldalán egészen a Dráva folyóig és a Drávának a Dunába torkollásáig, ameddig a hatalmában állott; rábízta azzal, hogy a nép körében, amely a hunokból és a szlávokból azokon a részeken fennmaradt, a keresztény hitoktatásról és az egyházi szolgálat ellátásáról gondoskodjék. "
énnálam a legnagyobb favorit a Korana, mert ha leírod a Hrapa mondjuk görög (vagy glagolita) betűkkel, akkor a H-t simán K-nak (kappának) olvasod, a r-t(rót) o-nak, esetleg az o-t ró-nak a n betűt pedig p-nek, mint pi.
Hrapa-> Κραπα-> Korana
Meg aztán ott van az a tó is, Salzburg felől nézve, a Plitvicei tavakból, sőt tengerszem is, ami legyen Pelissa latinul/frankul, és talán pleso szlávul,
Na meg frank befolyás 790 táján lehetett arra, és inenn a Dráváig, illetve hosszában a Dráva Dunába ömléséig gyakorlatilag lefedi az egész területet, amire frank befolyás lehetett, beleértve a DAI Megale Morabia-ját, mi több, az egész Pannonia inferior-t
Szerintem akármi lehet, a korabeli elnevezések zöme ismeretlen, esetleg talán tévesen azonosított, pontosan ilyen "mi más lehetne" alapon.
Még abban sem lehetünk biztosak, hogy a Dunát mikor keverik a Szávával, máskor meg mindkettő Iszter. Bár a Conversio említi a Szávát is és a Dunát is, Isztert meg nem említ, úgyhogy én úgy gondolom, ezekkel tiszában volt a szerző, és ugyanazt érti alatta, mint mi. Ezenkívül még a Dráva az, ami biztos.
A folyók meg a tavak nem örök életűek, arra is van némi kicsi esély, hogy ma már nem létező patakot, illetve feltöltődött/kiszáradt tavat jelöl.
Meg az is lehet, hogy a Hrapa folyó a mai Korana folyó, a lacus Pelissa inferior pedig a Plitvicei-tavak egyikét jelöli, amelyből ez a folyó ered.
Mindenesetre a mai elnevezés eredhet a glagolita ill. cirilbetűs tévesztésből a Hrapa esetében, ill. a Plitvicei tavak régi neve is gyanúsan hasonlít a Pelissa kifejezésre.
Meg az is lehet, hogy egész máshol van, mondjuk akár a Haram is lehet Hrapa, a Pelissa tó meg a Szabadka melletti Palicsi tó, bár ez nem teljesen felel meg a leírásnak.
