Szeretném egy csokorba kötve látni a bizonyítékokat.
Nagyjából ismerem a pro és kontra elméleteket, de mot csak a "pro" érdekelne.
Ehhez kérnék segítséget.
Köszönöm.
" Ennek ellenére ott nem találnak tömegesen szablyákat a 670 és 740 közötti "
mondtam, ha avar a minta, akkor azt kell feltételezni, h voltak avar kapcsolatok kelet felé.
ilyenről eddig a hivatalos történelemtudományban nincs szó. vagy újra kell gondolni, vagy el kell vetni. de semmiképpen sem cáfolja a 670-es onogur betelepülők újfajta kultúráját, újfajta fegyverzetét és szablyáit.
"Az egyik friss, tavaly publikált vizsgálati eredmény szerint: „ ... megállapítottuk, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek 41,5 %-a xiongnu (ázsiai hun), 42,7 %-a skandináv-germán, 6,7 %-a kaukázusi (Közel-Keleti) , 2,2 %-a szláv és 6,7 %-a egyéb európai származású lehetett... Eredményeink támogatják a középkori krónikáink hitelét, melyek azt állítják, hogy a „honfoglalás" a magyarok második bejövetele, és a honfoglalók itt már magyar nyelvű népességet találtak.
Adataink hihetővé teszik az elismerten eredetileg is magyar nyelvű székelyek hun hagyományát, és a honfoglalást megelőző jelenlétüket a Kárpát-medencében"-írja Nepráczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza. (Forrás: Nepráczki Endre:-A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel, PhD. értekezés, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Genetikai Tanszék, 2017.)
A szaltovói kultúrával kapcsolatban pont a lényeget nem vetted észre a saját idézetedben.
"171. old e szablyák éppen a szaltovói kultúra korai időszakára (8. század második fele – 9. század) jellemzőek..."
A Don és a Donyec közé az alánok áttelepítése vagy -települése egy nagy arab támadás (735) után történik meg. És igen, a kultúra korai szakasz 750 és 800. Azon a területen akkor jelennek meg a szablyák. És? Pont erről ír Komar.
A dolog további érdekessége, hogy az onogurok két törzse: Batbaján és Kotrag népe maradt arrafele Kuvrat halála után. Ennek ellenére ott nem találnak tömegesen szablyákat a 670 és 740 közötti időszakból, pedig rengeteg onogur temető ismert a Donyec mentén egészen a Taman-félszigetig. Teljesen hasonló a helyzet Aszparuh törzsével is (lásd Vozneszenka).
Tehát, hogyan lehet elfogadni azt a tétel, hogy az onogur beköltözők hozták magukkal a szablyát a KM-be, ha a többi onogur területről nincsenek tömegében ilyen leletek a beköltözés időpontjából vagy korábbról?
Nincs semmilyen szablyás onogur "epicentrum". Főleg nem olyan, ami még Közép-Ázsiát is magában foglalná.
Pontosítás. Írtad: "Pereščepino: mai Ukrajna, Sivašovka: kelet-európai sztyeppe"
Sivašovka szintén a mai Ukrajna területén van :-) (Herszoni terület), mindkettő sztyeppezónában. Csak Pereščepino 3 fokkal északabbra van, ez már a ligetes sztyeppe sávja, ha jól emlékszem.
"...azt látom lehetetlenség megállapítani egy kard korát, ha az nem egy ismert csatához, ostromhoz kapcsolódik." (172. hsz.)
VSz ha egy lelkes amatőr ennyit tud a leletek kormeghatározási módszereiről, akkor inkább ne vitatkozzon régészekkel, meg ne dörgölje az orruk alá az 50-60+ évvel korábban elkövetett véletlen vagy szándékos, politikailag motívált [1] datálási hibákat ;-))
Ugye az ő szakterülete a kőkorszak volt (újkőkor), innen váltott alter üzemmódba (avar "Attila").
Ilyen minőségi dolgokat írt az öreg 2009-ben: "Onogurok voltak azok is, akik nagy kagánjuk, Kuvrat halála után, valamikor 650-680 körül szétvándoroltak a Don vidékén elterülő sztyeppi hazából. Kuvratnak öt fia volt. A legidősebb báty Baján vagy Batbaján volt. [...] A két másik fiú sorsa ismeretlen, egyikük valahová a Balkánra került."
Makkay: Indul a magyar Attila földjére. vala.hu, 2009
VSz inkább olvassa el a wikis Kuvrat szócikket, pont nemrég dolgoztam át, abban bőségesen talál adatokat erről két fiú - Kotrag és Alcek - ismeretlen sorsáról. Mellesleg a Kuverrel kapcsolatos infója is pontatlan. Szóval, ezek után inkább felejtősnek érzem Makkay vonatkozó írásait.
Bóna.
Bóna volt "a közép avar kori onogur-bolgár bevándorlás elmélet" zászlóvivője.
"Ezt a teóriát legrészletesebben Bóna István fejtette ki, aki az iváncsai sír publikálásakor a szablyát újonnan érkezett fegyvertípusnak írta le, és azt a 7. század utolsó harmadára keltezte." [Csiky, 126]
És utána következett az elmélet megkérdőjelezése... Tarnamérai kard... (már többször). Minek újra előhozni egy 1984-es cikket?
Úgy érzem, hogy az Argumentum ad nauseam érvelési technikát próbálod újra és újra alkalmazni (részeletek a wikin).
Másod- és harmadrangú töredékeket mutatsz fel Csiky doktorijából, miközben az abban található a lényeget nem akarod észrevenni.
"A fentiek alapján az ívelt pengéjű szablyák Kelet-Európában is viszonylag korán feltűntek, bár a jelenlegi datálásuk alapján azok a Kárpát-medencei daraboknál fél évszázaddal későbbiek." [Csiky, 215] Pont ezt mondja egy ukrán régész is, Komar vonatkozó véleményét is idéztem.
és arra sincs magyarázat, hogyan lehet, h a közép avar kori szablyák helyett újra egyenesek a kardok a késő avar korban
186.old közép avar korból kevesebb vágófegyver ismert, erre az időszakra a kétélű pengék teljesen kiszorultak a használatból, és az ívelt pengéjű szablyák váltak dominánssá.1186
1186. 49 darab, 51,57%.
A késő avar korban az arányok jelentősen megváltoztak, a vágófegyverek többségét e korszakban már az egyenes egyélű kardok alkották,1190 a szablyák aránya lecsökkent,1191
1190. 52 példány, a késő avar kori vágófegyverek 50 %-a. 1191. 24 db, 23 %.
131.old Az enyhén ívelt pengéjű vágófegyverek már a kora avar kor végén megjelentek, de valójában a közép és késő avar kor folyamán vált általánossá a használatuk. Az enyhén ívelt pengéjű szablyák fő használati ideje a közép avar korra esik.
"egy kard viszonylagosan pontos keltezésére: egy adott század melyik harmadában került a földbe."
az 30 év. és te az alapján vitatkozol az onogur 670-nel, h van kb. kb 630 körülve datálva az első ívelt avar szablya...
a régészetről és a pontos datálásaikról:
125.old A magyar kutatásban először Fettich Nándor figyelt fel a szablyák jelenlétére az akkor még rosszul datált későavar leletanyagban
188.old 1194 PLEINER 1967, 90. Pleiner e művében a Csallóközt is a „Nagymorva Birodalom” területéhez sorolta, és e szablyát szláv eredetűnek tartotta. Mindkét állítása nyilvánvaló tévedés
166.old GARAM Éva (1991a, 143.) ezek közé az egyszerűbb formák közé sorolta a bárcai 4. sír szablyáját is (kat. 880), ugyanakkor ennek ide tartozása kérdéses a tárgy rendkívül korrodált, restaurálatlan volta, a kép minősége, és a lelet elkallódása miatt.
Ez a darab először ERDÉLYI Istvánnál (1958,25, XLIV. t. 1.) publikációjában szerepelt Jánoshida lelőhellyel. Erről a lelőhelyről az összes többi szablya megsemmisült vagy elkeveredett a publikáció idejére.
Csiky a szablyák többségét úgy datálja, h közép avar kor (nem ad meg évtizedet) és ha azt az alapvető kulturális változást vesszük alapul, amiről ő is beszél, akkor az az onogur bevándorláshoz köthető és 670 az évszám
A fokél: Egyenes pengéjű fokéles kardok Kelet-Európában a szablyák már a 7. század folyamán feltűnnek. A legkorábbi időszakra datálható az Üč tepei egyenes egyélű fokéles kard, amelynek felszerelése a P-füles korai avar kardokéra (V.II.A/1.b) emlékeztet, és amelyet Bálint Csanád a sírban talált Iustinianus érem alapján a 6. század középső harmadára datált.1297 A fokél a sivašovka-i kurgán 7. század első felére datált P-fülű egyenes egyélű kardján is feltűnik.1298 Fokéles a pereščepino-i lelet karikás markolatvégű kardja is.1299 E leletek több tekintetben a szablyák előképeinek tekinthetők.
Hasonló tegezrekonstrukció készült a kora avar kori leleteinkkel több tárgytípus kapcsán szoros kapcsolatba hozható Sivašovka 3. kurgán 2. sírjának festett díszű nyírfakéreg tegezéről is.108 A kelet-európai109 és a belső-ázsiai110 tegezek hasonló formája azt mutatja, hogy a sztyeppén térben és időben is ez lehetett a legszélesebb körben elterjedt forma. Ennek a tegeztípusnak a fő formai jellemzője a zárt peremkiképzés.
Az ívelt penge: A 8. század első felében az ívelt pengéjű fokéllel rendelkező szablyák párhuzamosan feltűnnek a Kaukázus és a Volga vidékén egyaránt. A legkorábbi ívelt penge egy galiati katakombasírból került elő. A szablya pengéje enyhén ívelt, hosszú, jól kihangsúlyozott fokéllel, és hosszú egyenes keresztvassal rendelkezik.1300 A Kaukázus keleti felén, Dagesztánban čirjurti 17. kurgánból származó csontfaragványon a harcost már ívelt pengéjű szablyával ábrázolták,1301 e területen Agačkala1302 és Tarkov lelőhelyéről ismerünk enyhén ívelt pengéjű szablyákat. Ehhez hasonló pengetöredékek a verhne-čirjurt-i temetőből is előkerültek, amelyet a 7. század végére és 8. század első felére datálnak.1303 A korai volgai bolgár kurgánokban (8. század első fele) is megtalálhatók az ívelt pengéjű szablyák. A Novinki II. lelőhely 14. kurgánjának 3. temetkezéséből ívelt pengéjű, fokéles, hosszú egyenes rúdszerű keresztvassal (KV.6) ellátott szablya került elő.1304 Ezzel egy időben tűntek fel az ívelt pengéjű szablyák a Kubán folyó vidékén is.1305
1297 A sírleletek IESSEN 1965, 179. eredetileg a 620-as évekre datálta, és az elhunytat egy a Tiflisz (mai Tbiliszi) 628-as ostrománál meghalt előkelő kazárral azonosította. BÁLINT Csanád (1978, 186. és idem 1989, 36–37.) eredetileg elfogadta ezt a datlálást, majd az érem verésével közeli időpontra, a 6. századra keltezte az együttest (idem 1992, 332. , 370.; idem 1995, 118.); e korai keltezéssel szemben KISS Attila (1997, 261–265.) a leletnek 7. századi keltezést javasolt. Hozzá hasonlóan Oleksij KOMAR (2006, 118.) Üč Tepét a III. periódusára, vagyis a Mala Pereščepino-val és Kelegej-jel párhuzamos időszakra datálta.
1298 ORLOV 1985, 101–105. a szivasovkai kurgánt a 6. század végére – 7. század első felére datálta. (Vö. BÁLINT 1992, 340.)
1300 A lelet már egyfajta átmenetet képez a szaltovói kultúra felé. A temetőből Herakleios és ’Abd al-Malik (701) érme is előkerült. (KRUPNOV 1938, 113–121.; ERDÉLYI 1982, 55-58., 31-42. képek; BÁLINT 1989, 26–27.; KOMAR 2006, 88.). A galiati leletet már a szaltovói kultúra felé vezető átmeneti fázisba sorolja. Igor GAVRITUHIN (2005, 411.) ezt a leletkört már a 8. század első felére keltezi.
1304 MATVEEVA 1997, 63–64., 171., Ris. 73. A novinki-típusú kurgánok a 7. század végére és a 8. század első felére datálhatók (ibidem, 88.)
a kaukázus és közép ázsia több részén egyidőben feltűnő szablyák egyértelműen az onogur epicentrumot mutatják és nem avar hatást, vagy újra kell vizsgálni az avar történelmet és az avarok keleti kapcsolatait
"Mivel az adott időszakból (650-670), a mai Ukrajna területéről (vagy akár Kelet-Európából) nem kerültek elő tömegében szablyák, így nincs szükség semmilyen avar vándorlásra"
szóval Csiky dolgozatában szereplő tényeket is figyelmen kivül hagyod...
19.old az azerbajdzsáni Üč Tepe-i sír kapcsán a szászánida Irán mellett egyre inkább Bizánc felé fordult. A sír kardján megfigyelhető fokél a vizsgálatai nyomán eurázsiai kontextusba került. A neves kutató a szablya fő kritériumaként határozta meg a fokélt, így az egyenes fokéles kardokat protoszablyának nevezte, ugyanakkor a penge görbületét figyelmen kívül hagyta. Az Üč Tepe-i sírnak véleménye szerint nagy kronológiai jelentősége is lenne. Bálint Csanád ugyanis az azerbajdzsáni sírban talált Iustinianus érem alapján a 6. századra datálta a síregyüttest,67 eszerint a szablya általa legfontosabb vélt kritériuma már ilyen korai időszakban megjelenhetett. Több kora avar kori kardon is kimutatta a fokél meglétét,68 ebből arra következtetett, hogy a szablya kialakulásának egyik fontos jegye már jóval a fegyver korábban vélt feltűnése előtt megvolt, és nem csak a steppei kultúrákban terjedt el.69
126.old Bálint Csanád a szaszanida kardokról szóló korai munkájában bizonyos tipológiai jellegzetességek alapján – mint az enyhén ívelt penge, a keresztvas gömbös vége és az ujjtámasz – a szablya kialakulását a 7. sz. második harmadára a Szaszanida Irán kaukázusi vagy közép-ázsiai határvidékére tette.
127.old Erdélyi István az avar leletanyag keleti kapcsolatairól szóló könyvében a szablyák egy részét Ázsiából eredeztette, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a késő avar kori szablyák egy része kelet-európai (szaltovói) eredetű.750
128.old A szaltovói lovassírokról írt disszertációjában és ahhoz kapcsolódó tanulmányaiban Aksenov megmaradt a Korzuhina – Merpert-féle szablya-keresztvas tipológiánál.758
130.old A szaltovói temetőből ismert szablyák esetében figyelhető meg, hogy a penge viszonylag széles, átlag 3,5 cm-es, míg az avar kori szablyák pengéje ennél általában jóval keskenyebb.
171.old e szablyák éppen a szaltovói kultúra korai időszakára (8. század második fele – 9. század) jellemzőek, és azokat a 10. századra felváltották a penge felé hajló szárú rövidebb keresztvastípusok, melyek a honfoglaló magyarok fegyverzetére is jellemzőek lettek.
Közép avar (650−700) A 7. század közepétől a közép avar korban (Ozora – Igar – Gyenesdiás-kör) jól megfigyelhető átalakulás történt az avarság anyagi kultúrájában.1245 Ez a folyamat a fegyverzeten belül is megmutatkozott.
1245. Ez a váltás megfigyelhető volt az övviselet, a női ékszerek (BÓNA 1970., GARAM 1976, idem 1978.,PÁSTOR 1986.), a bizánci importleleletek (GARAM 1991d, idem 2001, 180.), a kerámia (VIDA 1999a) és a temetkezési szokások (TOMKA 1975., idem 1989., idem 2008.) területén is. Ez az időszak az egyes temetőkön belül is önálló egységként mutatkozik (a tiszafüredi temető 2. és 3. fázisa: GARAM 1995, 397−404.; Leobersdorf: DAIM 1987, 132−135.)
A közép-avar korszak kezdetét 670-re datálják, Ozora–Tótipuszta területén a régészeti leletanyag mintázatának megváltozása miatt. A leleteken a Kárpát-medencébe vándorló keleti nomád népek 1 hatása érvényesül. Ez a népcsoport különbözött az avaroktól, mások voltak a szokásaik, a ruházatuk2 és a fegyverzetük. A keleti steppei fejlődés új vívmányait honosították meg az avarok között. Ilyen volt a szablya, és szélesebb csontborítású íj, a hosszú pengéjű lándzsa, és a hosszú tőr. A beérkező népelem keveredett a már itt lévő avarokkal, s az avarok által meg nem szállt területeket is elfoglalták 3. Az új hatalom és az új fegyverek bizonyítéka Lauriacum4 680-as eleste és lerombolása. (Bóna 1984, 323–324) 692-ben a frankokkal kötött béke alapján az Enns lett az új avar birodalom határa, s így közvetlen kapcsolatba kerültek a frankokkal.
A 7. század második felétől bekövetkező leletanyag-változás a fegyverzet terén is megfigyelhető. A vágófegyverek közül ebben az időszakban jelennek meg a szablyák a Kárpát-medencében.
Úgy látom, amit lehetett, azt kihoztam belőle: újra átnéztem a régi adatokat, találtunk pár új morzsát (képet stb.), sikerült jobban átlátni az onogur törzsek mozgását, a leleteiket (Perescsepino, Vozneszenka).
Az egész Csiky doktori arról szól, hogy időrendben a KM-i avar protoszablyák, szablyák megelőzik a többi kelet-európai hasonló eszközt. Ez önmagában elég ahhoz, hogy belássuk - az avar szablyák önállóan alakultak ki. Az íveltség változása pedig csak hab a tortán, mivel a kutató szerint ez csak a belső kísérletezés jele.
Komar cikke részletesen taglalja a szablyák kialakulását. Ebben sincs olyan, hogy az onogur területeken - mondjuk 650 és 670 között tömegével jelentek volna meg a szablyák. (Korábban írtam, hogy arányaiban legalább egy nagyságrenddel kevesebb az onogur, később tisztán bolgár szablya, mint külön-külön (!) a magyar, vagy az avar, vagy a kazár.) Később majd lesz külön egy bejegyzés a bolgár szablyákról.
Az egész abból indult, hogy nincs hun "szablyaleletünk". Viszont van egy 200 éves lyuk és erősen bizonytalan kapcsolat a hunok és az onogurok között, meg a hited, hogy a KM-be az onogurok hozták a szablyát, aki a hunok rokonai, beolvasztói stb. voltak.
Ha továbbra is hinni szeretnél a "hun" vagy a "hun-onogur" szablyában, nekem ezzel nincs semmi problémám.
VSz csak akkor lenne értelme folytatni a társalgást, ha lennének friss, régészek által írt cikkek, netalán a témához kapcsolódó jó képek.
"...figyelmen kívül tudod hagyni az összes (nem kevés) tényállítást, amely 7.század második felére szól..."
Minek foglalkozzak Makkay 1986 (?) könyvével, amikor ott van Komar (2000), Csiky (2009), Golubev (2012).
"...h avar keletre vándorlásról nem tud se a történelemtudomány, se a régészet..."
Mivel az adott időszakból (650-670), a mai Ukrajna területéről (vagy akár Kelet-Európából) nem kerültek elő tömegében szablyák, így nincs szükség semmilyen avar vándorlásra. Ők helyben - a KM-ben - fejlesztették ki az ívelt pengéjük kardot, mivel nagyon szépen megtalálható minden átmenet, ami máshol is elvezetett a szablya kialakulásához.
"...~50 évvel korábban dolog egyrészt kételkedésre ad okot..."
Már bocs, de régészekkel vitázol. Mennyire értesz ehhez?
"...azt látom lehetetlenség megállapítani egy kard korát, ha az nem egy ismert csatához, ostromhoz kapcsolódik."
Na, ezt nem kellett volna! Ha így lenne, akkor a leletek csupán töredékét lehetne datálni.
Még amatőr érdeklődőként is tisztában vagyok azzal, hogy legalább 2-5 további módszer létezik pl. egy kard viszonylagosan pontos keltezésére: egy adott század melyik harmadában került a földbe.
630-ból pedig semmit nem kell mutatnom, bővel elég elolvasni Csiky munkáját. Kb. ebből az időszakból említ 18 db protoszablyát (fokéles egyenes egyélű kardot), meg 4 db enyhén ívelt szablyát. (Emlékezetből.)
azért érdekes ahogy figyelmen kívül tudod hagyni az összes (nem kevés) tényállítást, amely 7.század második felére szól...
ahogy arra se tértél ki, h avar keletre vándorlásról nem tud se a történelemtudomány, se a régészet, viszont onogur nyugatra (avar területre) érkezésről igen.
az ~50 évvel korábban dolog egyrészt kételkedésre ad okot, h azt látom lehetetlenség megállapítani egy kard korát, ha az nem egy ismert csatához, ostromhoz kapcsolódik.
másrészt az azt jelenti, h kéne mutatnod egy 630 körüli avar szablyát
és
jól van, a tarnamérai kard az egyetlen érv
amely
némileg a 7. század közepe tájára keltezhető tarnamérai sírból előkerült, már fokéles kardhoz hasonlít
Végül Csiky angol cikkének 211. oldalán az szerepel, hogy az avar szablyák íveltsége nem lineárisan változott, hanem gyengén ívelt -> erősen ívelt (a közép avar korban) -> gyengén ívelt fejlődési ív mentén mozgott.
Ez azt valószínűsíti, hogy az íveltebb pengék csupán a helyi, KM-i kísérletezés részei voltak ("...were likely an experiment...").
Tehát ez sem támasztja alá az onogur teóriádat.
VSz Csiky doktorijából már minden használható adatot sikerült kinyerni, értelmezni stb. Tényleg találj és mutass onogur szablyákat 600 és 700 közötti időszakból.
Írtad, hogy Csiky: "...egyetlen érvet nem hoz arra, h nem úgy van."
Ez nem így van. :-(
Mindjárt erre is kitérek, de előtte (újra) lássuk Csiky végkövetkeztetését:
"A fentiek alapján az ívelt pengéjű szablyák Kelet-Európában is viszonylag korán feltűntek, bár a jelenlegi datálásuk alapján azok a Kárpát-medencei daraboknál fél évszázaddal későbbiek. Egyelőre nem eldönthető, hogy ez a valós kronológiai sorrendiséget vagy inkább kutatási helyzetképet és nem megfelelően párhuzamosított időrendet jelez." [Csiky, 215] + Komar véleménye.
Ezek után hogy lehet állítani: nincs avar szablya?
A szablyák ~50 évvel korábban jelennek meg a KM-ben, mint Kelet-Európában. Tehát van avar szablya, ami korábban jelenik meg, mint a feltételezett onogur szablya. (Mellesleg eddig egyetlen ilyen fegyvert nem mutattál. Tévednék?)
"Egyelen érv..."
Természetesen van.
"A szablyák megjelenésének a közép avar kor eleji migrációhoz való kapcsolását a tarnamérai kard feltűnése kérdőjelezte meg." (Részletesebben 65. hsz.)
"A wikis bolgár képszöveg "zlaten palash"-ról ír, a mostani orosz kép, amire vonalakat húztál egyértelműen a mecs kifejezést használja (egyenes kard, megadva a lelet nyilvántartási számát, az Ermitázsban található). Van egy 2012-es ukrán cikk orosz fordítása (Golubev és Golubeva), amely az egyélű, hosszú pengéjű, VII-VIII. sz. nomád fegyverek osztályozásával foglalkozik (egy ukrán régészeti folyóiratban jelent meg).
Részeletek: "30) Части убранства меча (рис. 41а-д). Железное лезвие ещё хорошо сохранилось. Рукоять и ножны были покрыты пластинками, украшенными эмалью и разноцветным стеклом. Длина меча около 1 метра." Mecs = egyenes kard
Jól látszik, hogy a kard markolata letört állapotban került a régészekhez. És itt sem használja a szerző a szablya kifejezést. Nekem ennyi bőségesen elég!
Szerinted 100+ év alatt egyetlen régész sem vette észre, hogy Kuvrat kardja szablya lenne?!
Az onogur bevándorlás elmélete nem volt új a magyar szakirodalomban,85 de Bóna István foglalta azt össze egy régészeti alapokon álló koherens rendszerbe. Az iváncsai sír kapcsán fejtette ki elméletét a közép avar kori bevándorlásról. Nézetének igazolására régészeti, numizmatikai és történeti érveket egyaránt felhasznált. Az elmélet lényege, hogy a 7. század második felében, illetve Bóna szerint utolsó harmadában az avar kultúrában kimutatható változásokat egy új népcsoport (az onogur- bolgárok) bevándorlása okozta. Az esemény szerinte numizmatikai és történeti adatok alapján a 670-es években történhetett. E rendszer egyik fontos eleme volt a szablya hirtelen, előzmények nélküli megjelenésének a feltételezése.86
de egyetlen érvet nem hoz arra, h nem úgy van
____________________
Avar-Age Polearms and Edged Weapons: Classification, Typology, Chronology and Technology (Gergely Csiky)
az angol könyvben meg az van, h
Most of the strongly curved sabre blades are dated to the middle Phase (second half of the 7th century)
Január végén mutattam meg a onogur-bolgár egyenes kardokról készült képi összegzést (wikis kép). Azóta nem került fel kép 650-700 közötti onogur szablyáról.
Így - figyelembe véve Csiky és Komár véleményét - úgy látom, hogy per pillanat nincs semmi alapja annak a feltételezésnek, hogy abban az időben az onogur-bolgár törzsek már használtak volna szablyát.
VSz nem sikerült igazolni a 46. hsz-ben megfogalmazott feltételezést: "Pont azt állítom (már) h nincs avar szablya. amit avar szablyának neveznek az valójában 670 utáni onogur szablya. az onogurok viszont a hunok leszármazottjai."
Ui.: Azt a feltételezést, hogy az onogurok komolyabban hozzájárultak volna a szablya "kifejlesztéséhez" vagy elterjesztéséhez, áttételesen az is cáfolja, hogy konkrétan hány darab avar szablyát ismerünk, mennyi ívelt kard köthető a Kazár Kaganátushoz, később pedig a honfoglaló magyarokhoz, és mennyi szablyát vagy szablyatöredéket ismernek a bolgár régészek. (Erről is lesz majd egy bejegyzés.) Nagyon röviden: egy nagyságrenddel kevesebbet.
Egy régebbi témához - hun "szablya" - némi háttér-információ.
"4. Xiongnu kurgán temető az Irtis-tolyó közelében, Szidorovkánál.
Nagy fontosságú lelőhely fekszik az Irtis-folyótól öt kilométerre a keleti oldalon. Matjuscsenko és Tataurova (1997) az ásatásokról beszámoló könyve öt kurgánt ír le alattuk 19 egyéni temetkezéssel. (...)
11. kép. Xiongnu kurgán temető Szidorovkánál, az Irtis-folyóhoz közel. Ruhadíszek, fegyverek és más tárgyak. (Válogatás Matjuscsenko és Tataurova 1997 könyvéből.)
(...) 4. Rövid kardok és dárdahegyek."
Érdy Miklós: Nyolc régészeti kapcsolat a hunok és a xiongnuk között
Ezek a rövid "kardok" inkább kések :-), de ez most lényegtelen. Kíváncsi vagyok arra, hogy pl. egy ilyen sírban milyen kardokat találtak.
Közben már lehet tudni a temetkezés idősávját. Szargatkai kultúra (II-IV. sz.), a xiongnu történelem legkésőbbi, középázsiai szakasza. Egy nagyon gazgad temetkezés.
"Богатейший комплекс находок из кургана 1 могильника Сидоровка свидетельствует об очень высоком социальном статусе погребенных. «Можно предполагать, – отмечают авторы, – что могильник Сидоровка входит в заключительную фазу существования саргатской культуры, а именно: II – IV вв. н. э.» [16, с. 82], то есть относится уже к самому позднему, среднеазиатскому периоду истории хунну."
D. G. Savinov: XIONGNU BRONZE ART OBJECTS FOUND IN THEIR HISTORICAL CONTEXT (2015)
"A fentiek alapján az ívelt pengéjű szablyák Kelet-Európában is viszonylag korán feltűntek, bár a jelenlegi datálásuk alapján azok a Kárpát-medencei daraboknál fél évszázaddal későbbiek. Egyelőre nem eldönthető, hogy ez a valós kronológiai sorrendiséget vagy inkább kutatási helyzetképet és nem megfelelően párhuzamosított időrendet jelez." [Csiky, 215]
És az általad is említett Komar cikk:
"...дальнейшие же события показали, что будущее клинкового оружия осталось за саблями. Появление этого типа вооружения на территории Восточной Европы связано именно с хазарами. В подкурганных погребениях второй пол. VII в. за единичными исключениями представлены лишь однолезвийные палаши длиной от 0,75 до 1 м вместе с рукоятью (рис.3, 1-3)."
A lenyeg: a VII. sz. második felének Kelet-Európa kurgánsíros temetkezéseiből ritka kivétellel csak palashok kerültek elő (teljes hossz: 0,75-1 m).
KOMAR, Aleksej V. – SUHOBOKOV, Oleg V.: Vooruženie i voennoe delo Hazarskogo kaganata. Vostočnoevropejskij arheologičeskij žurnal (2000)
Erős a gyanum, hogy a Komar cikk (3) kardja ("3 - Арцибашево") és a wikis kép (1) fegyvere azonos. (Mindkét esetben a markolattüske a penge fokából indul, nem pedig a penge középvonalából, és jól láthatóan az él felé van hajlítva.) Ez azért is fontos, mert egy régész egyélű egyenes kardként (palash) említi.
