Napjainkban kérdés, hogy melyik az a legkisebb tömegű részecske az amit még anyagnak tekinthetünk. Hol célszerű meghúzni a határt?
A tudat vonatkozásában az új tudományos eredmények alapján meg állja helyét a tiszta anyagi eredetű elmélet?
A tudat szerintem az emberi agy neurális hálózati rendszereinek biokémiai és bioelektromos tevékenysége alapján kialakuló megismerési eljárások összessége. /lásd Független filozófia iskola index blog/
A tudat kialakulásának legfontosabb lépései szerintem a valóság megfigyelése, képi feldolgozása, tárolása, felidézése és azok tárgyak,legfőbb jellemzőbb pontjainak képi egyeztetése alapján annak eldöntése, hogy a kép azonos vagy csak hasonlít egy valamilyen dologra, próba-szerencsemódszer, tárgyak, objektumok, folyamatok,
magunk,és mások megfigyelése, utánzása, újszerű alkalmazása, elvonatkoztatás. Lásd " Független filozófiai
Az embere valas soran a megfigyeles nagyon jelentosegu volt, mert a proba_szerencse modszer, felteteles reflexek, onkentelen tanulas folyamotasan formalta a tudatot.
A tudatot kettos jellegunek tekinti. Egyreszt az neuronok fizikai fel epitese alapjan, masreszt a neuronok bioelektromos terero valtozasa alapjan, ami az ero , es ez ero hatas, igy az nem anyagi jellegu.
Tudat vonatkozásában fontos az alvás és az önképzelet folyamán fellépő rendezetlen,- és az ébredés során kialakuló rendezett káosz, mert szerintem ebből minden alkalommal épül fel a tudat.
A Föld egy hatalmas, és milliónyi típusú kémiai lombik, amelyeket az állandó energia folyamatosan, évmilliárdokon keresztül keverget, hevít, hűt, így sokkal több kapcsolódási lehetőség kipróbálásra kerülhet, és elbomolhat, mint amennyi végül megmarad. Amit itt látunk magunk körül, csupán elhanyagolható része annak, ami kipróbálásra került. Aki az élet bonyolultsága valószínűtlenségével próbál indokokat keresni, valójában éppen ellenkezőjével áll szemben. Elképesztően kevés a megvalósult élőlény a sikertelen próbálkozásokhoz képest. Ez egyszerű statisztikai becslésekből is adódik.
Ez erős félreértés. Az entrópia ismert törvénye energetikailag zárt rendszerre vonatkozik. A Föld viszont több milliárd éve a Nap folytonos energia áramának útjában helyezkedik el, és már ezen energia minimális megcsapolása is nyitott rendszerré teszi, vagyis az élet forrása a Nap energiája. Kisebb részben a Föld magjában zajló termonukleáris folyamatok is folyamatos energiatöbbletet biztosítanak. Az entrópia törvénye nem játszik szerepet a földi élet létrejöttében.
Az erőt mint hatást úgy értem mint pl. a statikus mágnese tér erőt, ami egy papír lapra szórt vasreszelékre hat, amikor a papír lap alatt tartott mágnest tartunk. Így az erővonalak a levegőn és a papíron gyakorlatilag csak hatás nélkül áthaladnak, ezért az erővonalak a forrásból kiindulnak és oda vissza térnek , nem részei az útjába eső anyagnak.
Az élő anyag is miközben építkezik entrópiát, hőt termel.
Egyik a másik nélkül nem létezik. Hol az egyik, hol a másik van túlsúlyban.
A kémiai reakciók sem egyértelműen ilyenek vagy olyanok.
Minden esetre az atomok is fennmaradásra, állandóságra törekednek az adott hőmérséklet függvényében amikor párokba, kristályrácsokba vagy vegyületekbe állnak össze.
