Data from the Office for National Statistics released on Tuesday showed that 45% of adults who pay energy bills were finding it very, or somewhat, hard to afford them, up from 40% in June.
A zöldhidrogént csak megújuló erőforrásokkal állítják elő, ettől zöld és karbonsemleges.
Leszámítva, hogy se a napelem-gyártás, se a szélerőmű gyártás nem karbonsemleges.
Ott van pl. a Neodymium, egy ritkaföldfém, amiből a legerősebb mágnesek készülnek. Ezt használják a szélerőművek generátorában a réz mellett, amiből a tekercs készül... gondolom, nem árulok el titkot azzal, hogy a világ ritkaföldfémjeinek a bányászatát 90%-ban Kína uralja.
Jelenleg egyértelműen Kínától függ a ritkaföldfémekkel való ellátottság kérdése, a bányászat legjelentősebb részben Kínában történik, az elmúlt évtizedet tekintve toronymagasan vezet az ország, jóval 90%-ot meghaladó részesedéssel[ix]. Ennek egyik oka, hogy ezen nyersanyagok bányászata rendkívül környezetszennyező tevékenység, a készletek sok esetben olyan radioaktív elemekkel együtt fordulnak elő, mint az uránium és a tórium, melyek külön kezeléseket és eljárásokat igényelnek. Emellett maga a kitermelés rendkívül víz- energia- és vegyianyag-igényes[x]. Továbbá, mind a kitermelés, mind a feldolgozás, illetve a salakanyag hosszú távú tárolása, valamint a radioaktív hulladék elhelyezése is nagy földterületeket vesz igénybe. A nem megfelelő eljárások alkalmazása az idők során már számos negatív következménnyel és tragikus környezetkárosítással járt[xi], ez sem teszi túl vonzóvá ezt a fajta bányászati tevékenységet.
Próbáld megemészteni ezt a néhány mondatot, és próbáld utána kimondani, hogy "a szélerőmű környezetbarát!".
És akkor még nem beszéltünk a germánium és szilícium bányászatáról, tisztitásáról, ami a napelemekhez kell. Szintén főleg Kína, nem túl környezetbarát.
A lítiumot pedig, ami a magas kapacitású akkumulátorokhoz kell, főleg Chilében bányásszák.
Aztán van még egy fontos dolog:
Az Európai Unió importfüggősége
Az idei lista 27 nyersanyagot (illetve nyersanyagcsoportot) azonosít kritikus fontosságúnak (ez minden eddiginél több, 2011-ben még csak 14 elem szerepelt a listán, 2014-ben pedig 20), melyek több mint a felének (14) importfüggőségi aránya 95% feletti.
Tehát Európa teljes mértékben ki van szolgáltatva Kínának és Chilének azon nyersanyagok terén, amik a megújuló energiaforrások kiaknázásához kellenek, ráadásul ezek bányászata minden, csek nem környezetbarát..
"Az Analyst állásfoglalásában az áll: a vezetékes gázkereskedelem kiszámítható, megbízható, és mindkét fél által elfogadott árak jellemzik. Ezzel szemben az „új”, hajókon keresztüli gázkereskedelem inkább számít megbízhatatlannak, amit tovább súlyosbít, hogy olyan árturbulenciák jellemzik, amelyeket spekulánsok alakítanak – szúrta ki az elemzést a Makronóm.
Fontos megjegyezni: az elmúlt hetekben a nemzetközi kutatóintézetek egyre inkább azt jelzik, hogy a megfelelő földgáztárolói szint és a várhatóan enyhe tél miatt nem az előttünk álló tél, hanem azt követő lesz a kérdés. Hiszen akkor már nem fog az előző évekhez hasonló mértékben földgáz érkezni Oroszországból. Tehát az igazi teszt jövőre lesz Európában."
Rémhírek. Lényeg, hogy készül a kilencedik szankciós csomag, azzal majd jól gatyába rázzák a helyzetet.
Bocs, hogy betörök ide, ott nem akartam beleszólni, de érzésem szerint jó lett volna precízen definiálni, hogy mi a "megfelelő mennyiségű" LNG-terminál.:-)
Real-time data show a subdued but strengthening economy
These days Russians do not have much to boast about, so they take what they can get. Social-media trolls are posting videos, intended for European audiences, showing gas stoves left on full blast. What might cost hundreds of euros in Berlin comes to a few roubles in Moscow. The taunting is childish, but it hints at a deeper truth: the economic war between Russia and the West is at a delicate moment. While Europe teeters on the brink of recession, Russia is emerging from one.
Western sanctions, launched in response to Vladimir Putin’s invasion of Ukraine, have wounded Russia’s long-term prospects. Blocking the world’s ninth-largest economy from accessing foreign tech and expertise has cut its growth potential by as much as half, forecasts suggest. Output of oil and gas, the lifeblood of Russia’s economy, is about 3% lower than before the invasion and may fall further once European embargoes come into effect at the turn of the year. In the first six months of the war between 250,000 and 500,000 Russians fled the country, reckons Liam Peach of Capital Economics, a consultancy. Lots were highly educated and well paid.
Mr Putin’s recent decision to launch a partial mobilisation has dealt a further economic blow. It provoked a small bank run as people again worried about the future of the country. By our estimates Russians pulled out $14bn-worth of rouble deposits in September, about a third as much as in February. Another 300,000 or so Russians have probably fled. A further reduction in the labour force is worsening shortages, and thus compounding inflation. Headline inflation is sharply down from its peak, but price pressure in the labour-intensive services sector is worsening.
Despite these problems, the recession has probably now come to an end. Many doubt official gdp data, but it is possible to get a sense of activity from a range of sources. Goldman Sachs, a bank, produces a “current-activity indicator”, which follows how economies are doing month to month. The data suggest Russian activity is livelier than in other big European countries (see chart). A spending measure produced by Sberbank, another bank, wobbled following the mobilisation decree but has since edged up. Output in the car industry, which a few months ago had practically fallen to zero, has also bounced back, suggesting producers have obtained supplies from outside the West. In dollar terms Russia’s monthly goods imports now almost certainly exceed last year’s average.
In its recent forecasts, the imf upgraded Russia’s prospects for 2022. In April it thought that Russian gdp would fall by 8.5%. It now expects a decline of 3.4%. This is nothing to gloat about, but it is manageable. Indeed, the data suggest Russia will be able to maintain its military spending. In September the government put out a draft budget for 2023-25. According to Elina Ribakova of the Institute of International Finance, an industry group, it implies large increases in war-related spending in the coming years, particularly on internal “security”. Having avoided economic collapse, Mr Putin expects to double down, both abroad and at home.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleárisüzemanyag- és gázimportra vonatkozóan – írta az uniós testület csütörtöki sajtóközleménye.
"A módosított szabályozás nagyobb versenyt generál az uniós földgázpiacon, mert garantálja, hogy az Unió területére belépő gázvezeték tulajdonosa nem lehet ugyanaz, mint a vezetékben folyó földgázé. A vezetékekhez más szolgáltatónak is hozzá kell férnie, ahogy ez az Unión belül működő gázvezetékek esetében már meglévő követelmény. A fogyasztók a fokozódó verseny következtében alacsonyabb árakat élvezhetnek majd.
A szabályok felülvizsgálata egyértelműsítette a nem uniós partnerrel - így például a brexit utáni Egyesült Királysággal - bonyolított jövőbeli gázvezeték-projektekre vonatkozó jogi szabályzást."
"Ez a tyúk meg a tojás tipikus esete. Gondolod, az EU ezt csak úgy magától, egyszercsak kitalálta, mert úgy hozta kedvük?
Nem, azért akarnak leválni, mert Putyin zsarolásra használja a földgázt, tehát az volt előbb. A leválás ennek következménye."
Az NS2 kettő volt előbb, illetve annak ellenzése:
2021 február:
"Párizs szerint le kellene állítani az North Stream 2 gázvezeték építését Alekszej Navalnij börtönbüntetésre ítélése miatt. Németországban azonban a felhívás süket fülekre talált.
...
Abban, hogy Párizs már nem rejti véka alá a véleményét az orosz gázvezetékről, komoly szerepe van az új amerikai vezetésnek. Mert bár Donald Trump adminisztrációja szankciókkal is megfenyegette Berlint az Északi Áramlat 2 befejezése, illetve üzembe helyezése esetén, a francia adminisztráció aligha állt volna szívesen az Európában példátlanul népszerűtlen Trump mellé régi szövetségesével szemben."
Csak még az első m3 gáz szállítása előtt a németkenél a zöldek kerültek kormányra. Ez miatt kissé változott a NS2 német támogatottsága:
"Annalena Baerbock a ZDF német országos közszolgálati televízió híradóműsorában a német diplomácia vezetőjeként is megerősítette pártja, a Zöldek régóta képviselt álláspontját, miszerint akkor lehet engedélyezni az orosz földgázt Németországba Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt alatt szállító Északi Áramlat második vezetékpárját, ha a beruházás megfelel az első vezetékpár kiépítése óta megváltoztatott európai uniós előírásoknak.
Mint mondta, az új szövetségi kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződés - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) megállapodása - kimondja, hogy a közösségi jog alapján kell kezelni az energetikai beruházásokat.
"Ez azt jelenti, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ezt a vezetéket nem lehet jóváhagyni, mert nem felel meg az európai energiajog követelményeinek, és a biztonsági kérdések is nyitva állnak" - mondta Annalena Baerbock." forrás
Ugyanis 2021 április 4-én új szabályt hoztak, nyilván teljesen függetlenül az NS2-től:
"Április 4-én, csütörtökön a képviselők megszavazták az uniós gázpiac szabályainak kiterjesztését azokra a gázvezetékekre, amelyek nem uniós országokból érkeznek az EU területére. Ilyen például az Északi Áramlat 2 is, egy 1200 km hosszú gázvezeték, amelyet jelenleg is építenek a Balti-tengeren keresztül, és amely Németországot és Oroszországot köti össze." forrás
Igen, az NS2 engedélyeztetése miatt az oroszok nem siettek az EU segítségére, hogy olcsó gázt dobjanak a tőzsdére.
Szóval az egész nem úgy kezdődött, hogy egy szép reggelen felkelt Putyin és úgy döntött, hogy most majd jól betart az EU-nak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung olyan esetekről számol be, mint amikor valaki, aki idáig 154 eurós havi átalánydíjat fizetett, mostantól hétszer annyit, 1106 eurót (kb. 450 ezer Ft) kell havonta elutalnia. Egy másik esetben a gázszámla 240 euróról 1630 euróra nőtt.
A BDEW ipari szövetség adatai szerint a német háztartások 2021-ben mintegy 310 milliárd kilowattóra (kWh) gázt fogyasztottak. A gáz átlagos bruttó ára kilowattórára 2021-ben 6,56 cent/kWh volt. A gázfogyasztásból származó áfabevétel mintegy 3,3 milliárd eurót tett ki.
2022 első felében a Verivox összehasonlító portál szerint a háztartások átlagos gázára kilowattóránként már 14 cent volt - további drágulások várhatók. Ilyen gázfogyasztás mellett 2021-ben a háztartások több mint 6,9 milliárd euró áfát fizetnek ezen az áron.
Tehát ez a 18000 kWh éves átlagfogyasztással számolva:
18000*0,14=2520 Eur/év
Ez havi 210 Eur, azaz átszámolva havi 84.000.-Ft (Évi 1 millió Ft)
Október elsejétől a háztartásoknak és az iparnak kilowattóránként (kWh) 2,419 cent gázpótdíjat kell fizetniük. Ezt a gázhálózat-üzemeltető vegyesvállalata, a Trading Hub Europe (THE) közölte hétfőn.
Egy átlagos négytagú háztartásban (fogyasztás: 20 000 kWh) ez a „Check24” összehasonlító portál szerint évi mintegy 484 eurós áfa nélküli többletterhet jelent. Ha hozzáadjuk a 19 százalékos áfát, akkor az összeg maximum közel 576 eurót tesz ki.
Valamint az, hogy a horvát árakat is alaposan felverte az ottani infláció. A napokban borzadt el a Jutarnji List nevű horvát lap, hogy az egyik legnagyobb üzletlánc polcain kapható, élesztő nélküli kenyér kilóra átszámítva 50 kunába kerül – ez 6,6 eurós árnak felel meg a váltási árfolyam szerint. Ehhez képest mi jól állunk, hiszen nálunk nem a 2600, hanem az 1000 forintos kenyérár sokkol. (Tegyük hozzá, a KSH júliusra 670 forintos árat mutatott ki egy kiló fehér kenyér esetében.)
Ugyanakkor az árak valóban drámai mértékben nőttek, a tengerpartra rendszeresen visszatérő magyarok szerint legalább 30 százalékkal kerül többe a kinntartózkodás. Az éttermekben a sima pizzák 80-90 kunába kerülnek – a 4500-4600 forintos ár azért még az itthoni áremelések után sem számít átlagosnak.
A horvát árak emelkedését jól mutatja, hogy a hivatalos Big Mac-index szerint Horvátországban januárban a világ szinte minden pontján kapható szendvics 3,2 eurós áron volt feltüntetve. A zágrábi McDonald’s honlapja szerint jelenleg a Big Mac ára 32 kuna, ami az átváltási árfolyam szerint 4,25 eurónak felel meg. Jó magyar forintban pedig 1690 forintot kell fizetni a szendvicsért. Ennek fényében kifejezetten jó hír, hogy a hazai boltjaiban 1120 forintért kínálja az emblematikus termékét a gyorsétteremlánc. Magyarországon történelmileg olcsóbb volt a Big Mac – januárban 2,81 eurós értéket jelzett a Big Mac-index nálunk, ami a 75 vizsgált országból az 57. helyre volt jó – Horvátország ugyanakkor a 48. pozíciót foglalta el a 3,2 eurós szinttel.
A boltok árait összehasonlítva is számottevően drágább Horvátország, nagy meglepetés érheti az utazókat a fizetés során a kasszánál. A kenyér árában érezhető drámai árkülönbségnél ugyanakkor szerényebb ellentétekkel találkozunk. Az étolaj literje ott 18-20 kunába (952-1058 forintba) kerül, miközben a KSH-adatok szerint itthon júliusban 732 forint volt az olaj ára. Egy liter tejet 10 kuna, 529 forintos áron vehetünk, ha a reggelihez vagy a kávé mellé azt kívánunk, nálunk a 2,8 százalékos ESL-tej árát átlagosan 380, az 1,5 százalékosat 354 forintért jegyzi a Központi Statisztikai Hivatal.
Úgy fest, zöldséget ugyanakkor érdemes a tengernél enni, hiszen a 12-13 kunás, 635-688 forintos paradicsom kilogrammja jelentősen olcsóbb a hazai, 750 forintot közelítő árhoz képest.
Azt írta, hogy a csapást olyan, a városban lévő ipari létesítmények ellen hajtották végre, amelyekben ideiglenes laktanyákat alakítottak ki az oroszok.
Érdekes, az Azovstal ostroma háborús bűn volt az ukránok szerint.
A NATO által szállított fegyverek és katonai szállítmányok nagy része a lengyel határhoz érkezik, ahol az Egyesült Államok és a szövetségesek átadják őket az ukrán tisztviselőknek. A nyugati erők eddig a pontig látnak rá, hogy mi történik a szállítmányokkal − írja az CBS News.
Az összes cucc átmegy a határon, majd történik valami, és végül a szállítmányok mintegy 30 százaléka éri el a végső célját
− mondta Jonas Ohman, a Blue-Yellow litvániai székhelyű szervezet alapítója és vezérigazgatója, amely az Oroszország által támogatott szakadárokkal való konfliktus 2014-es kezdete óta szállít katonai segélyt a frontvonalbeli egységeknek Ukrajnában.
Az hogy Ukrajnában folyamatosan változnak a frontvonalak, ahol nagyrészt önkéntes és félkatonai erők harcolnak, megnehezítette a katonai segélyek célba juttatását. Egyesek aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a fegyverek az ukrán feketepiacra kerülnek.
Mi 120 nm-re fizetünk 310€-t, de egyrészt ez a villany és a gáz együtt, másrészt ennél kevesebb a tényleges számlánk, mert egész évben fix ára van, csak a férjem önkényesen kerekítette és ráfizet havi 20€-t, hogy ne kelljen az éves elszámoláskor sokat fizetnünk. Elektronikus elszámoláson vagyunk, évente csak egyszer kapunk számlát. :)
Natur12 teljesítmény szabvány 100% zöld áram TÜV Nord tanúsítvánnyal rendelkezik Rugalmas online tarifa Minimális futamidő: 12 hónap alapár: 14,40 €/hó
fogyasztási ár: 42,97 cent/kWh (171,88.-Ft/kWh)
A fogyasztás: 1700*0,4297=730,49 Eur/év. Ez havi 60,87 Eur, ehhez hozzájön az alapdíj, a 14,4 Eur.
Ez együtt 75,27 Eur /hónap, azaz 30109.-Ft /hónap.
A hírügynökség szerint Gerhard Schröder megkérte az orosz elnököt, hogy fejtse ki az álláspontját arról, hogy mi a probléma a gázszállításoknál. Vlagyimir Putyin erre azt mondta, hogy az egyik turbina javítására várnak, és hogy ehhez nem kapták meg a szükséges dokumentumokat. Az orosz elnök szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy a Siemensnek nem a német, hanem a brit alvállalata hajtja végre a javításokat. Ugyanebben a témában szerdán a német Siemens azt közölte, hogy minden feltételt teljesítettek, és minden papírt beszereztek, de nem kaptak választ a Gazpromtól.
Lehet, nem kellett volna hasonlókra hivatkozni az orosz vakcinánál. Putyin gyorsan megtanulta az európai kommunikációt.
Ezek üdvözölték a törököket Mohács után, és örvendeztek, hogy így járnak azok, akik a velencei bankok ellen dolgoznak.
EZÉRT szedtek össze a csata után ezerszámra velencei készítésű nyílvesszőket.
Ezek a velenceiek adtak hajókat is a törököknek, szóval valóban elfogulatlanok.
Azért legyen itt a rekord kedvéért más vélemény is a velenceiek mellett, akik szintén ismerték a magyarokat:
MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196):
A magyarok “becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak… nem szeretik a sok beszédet.”
YRUSI VILMOS püspök, (kb. 1130-1186) aki feljegyezte az első kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában:
“A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek.”
PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196-1204) udvarában és így írt hazánkról:
“Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat.”
DANTE ALIGHIERI (1265-1321) a legnagyobb olasz költő, az irodalmi olasz nyelv megalkotója, az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete:
“Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!” (O Beata Ungheria! Se non si lascia piu malmenare!)
“Magyarország a Szentek Paradicsoma”.
II. MURAD szultán (1404-1451) kijelentette:
“Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak.”
GIULIANO DELLA ROVERE (1443-1513) olasz hadvezér, államférfi és politikus, 1503-tól II. GYULA néven pápa mondta:
“Magyarország lakói a keresztény hitnek legkiválóbb védelmezői.”
NICCOLO DI BERNARDO DEI MACHIAVELLI (1469-1527) olasz filozófus, író, politikus, diplomata zenészírja:
“Magyarország lakosai fölötte harciasak lévén mintegy bástyaként szolgálnak, gyakran büszkélkednek is vele. Ha az ő fegyvereik nem volnának, Itália és az Egyház már több ízben érezte volna a tatár hadak súlyát.”
MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben:
“A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki”.
CHARLES-LOUIS MONTESQIEU (1689-1755), francia filozófus:
“A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.”
JULES MICHELET (1798-1874) francia történész:
“A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette?Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.”
VICTOR HUGO (1802-1885) francia költő, író:
“Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése.”
“Magyarország nem halt meg és nem halhat meg. Ez a kiváló nemzet majd kitör sírjából ahová az önkény fektette.”
OTTO VON BISMARCK német kancellár (1815-1898):
“Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik.”
THEODORE ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette:
“Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem mint a magyar nemzeté.”
