Sokat emlegetjük Einsteint itt a fórumon. De tudjuk-e, hogy ki volt valójában Einstein? Ismerjük-e az életútját? Tudjuk-e hogyan érte el meghökkentő tudományos eredményeit?
De én éppen most ismertettem néhány nyilvános adatot, ami mutatja, hogy a szabadelektron lézereknél százszoros, a nehézion ütköztetőknél pedig tízezerszeres relativisztikus kontrakció is előfordul. Ha nem hiszed, hogy ennek oka valóban a relativitáselméletben található meg, akkor a te feladatod lenne megokolni a saját magánelméleted alapján.
Ugye erre nem vagy képes? Ezért próbálsz menekülni előle.
konkretan melyik kiserlet es megfigyeles adja ki a relelm szamitasat?
Adtam rá egy példát. Te el sem olvastad, hogy pontosan miről van szó, mert minek is, de közölted, hogy ez egy szar mérés, és a GPS-ek nem így működnek.
Engem nem kell meggyőznöd semmiről, mert én már jól tudom, hogy totál fogalmatlan vagy ehhez, amin a hatalmas egód sem tud segíteni.
Újfent csak azt tudom neked javasolni, hogy ne egy névtelen fórumon arcoskodj, hanem írj te is levelet a Nature-nek, és közöld velük is, hogy náluk mindenki hülye.
"...csak bemondasra higyjuk el, h egybe esik a relelm szamitasaival. "
Nagyon jó meglátás.
Az ilyen relativitáselméletet "bizonyító" kísérletek esetében sohasem közlik a valódi eredményeket, a merés pontosságát, a hiba nagyságát, a mérés körülményeit és a mérés menetét.
Csak azt, hogy éppen megegyezik a relativitáselmélettel.
Abban bíznak, hogy a laikus olvasók úgysem értik, elég, ha az marad meg bennük, hogy az eredmény "éppen egybeesik a relativitáselmélet számításaival". De bármit mérnek az mindig egybeesik.
miert fizetnek azert az iromanyert, aminek a bevezetojeben benne van, h milyen eredmenyre jutott, es abbol egyertelmuen kiderul, h 10^-5 pontossagu. ez egy nevetseges szoras, a hetkoznapi elektronikus alkatreszek pontosabbak.
ha szerinted en nem ertettem meg, akkor mond mar el, h mirol szol, ami miatt nem igaz amit allitottam rola.
te sem ismered a pontos eredmenyeket, szoval csak bemondasra higyjuk el, h egybe esik a relelm szamitasaival. a lentebb konkretan idezett iras is jo pelda arra, hogy a 10^-5 pontossag mar egyezesnek szamit, amikor tudjuk, hogy ekkora bizonytalansaggal a gps sem mukodne.
sajnos nincsenek olyan nyilvanos forrasok, ahol hozza lehetne ferni ilyen mert adathoz, de ha te tudsz, akkor oszd meg velunk. sajnos odaig jutott a publikacios biznisz, h ha egyaltalan elerheto fizetes nelkul egy publikacio, akkor sincsenek benne a tenyleges adatok, hanem csak a kovetkeztetes.
teljesen irrelevans, h en hogy magyaraznam, ha rendelkezesemre allnanak az adatok. most arrol van szo, h a relelm sem kepes pontosan leirni a tapasztalasokat, ahogy a newtoni gravitacio sem. kozelebb all a valosaghoz mint a newtoni, de annal nagyobb az elteres, h bizonyitva legyen.
Lorentz bár próbálkozott, de nem tudott értelmes fizikai magyarázatot adni a képletéhez. Amikor ezt Einstein megadta, Lorentz is elismerte, hogy az sokkal mélyebbre ható, mint az ő ad hoc próbálkozásai voltak, amelyeket az elektronok fizikájáról szóló könyvében publikált.
Azóta is minden szakember a relativitáselméleti megalapozást tekinti érvényesnek.
Te ugyan láthatóan nem ismered a kísérletek pontos méréseit, de a szakmai világ jól ismeri és azok pontosan alátámasztják a sperelt. Ha akarnád, ennek utána tudnál nézni és számolni nyilvános forrásokban.
Mondd el akkor, hogyan magyarázod te relativisztikus kontrakcó nélkül? De ha nem egy ismert és elfogadott elmélet alapján teszed, akkor az egész számolásodat részletesen közzé kell tenned.
az abstract alapjan az idezett meres azt mutatta ki, hogy a relelm szerinti szamitas jobban kozelit a valosaghoz, mint a newtoni elmelet szerinti es az elteres nagysagrendje 10^-5. ezzel a meresi pontossaggal a gpsek sem mukodnenek. vagyis vagy xar a meres pontossaga vagy inkabb azt bizonyitjak h a relelm szamitasa nem pontos.
ne keverjuk ossze a jelenseget az elmelettel. ezek nem azt bizonyitjak, h a relelm elmelete helyes, hanem h letezik olyan jelenseg, amit lehet magyarazni a relelmmel is. de anelkul is.
mivel nem ismerjuk a kiserletek pontos mereseit, nem jelenthetjuk ki, h azok kiadjak vagy nem a relelm szamitasat.
Hazudsz, mert mert a hosszkontrakciót meghatározó Lorentz transzformáció éppen a specrel folyománya. Teljesen közömbös hogy te Lorentzet a "relativisták" vagy a "nemrelativisták" közé sorolod-e. Az efféle "izmusok" egyébként se tudományos érvek.
Nagyon sok megfigyelés és működő eszköz igazolja, pár napja is jeleztem, hogy ilyen pl. a szabadelektron lézer hullámhossza is, vagy a nehézion ütköztetőkben keletkező részecskék energiája.
A hosszkontrakció egészen közvetlen kísérleti megjelenése, a szabadelektron lézerek hullámhossza.
Amiben a közel fénysebességre gyorsított elektronnyalábot váltakozó polaritású állandómágnes sorozat pofái közé lövik, amitől az periodikusan váltakozó transzverzális gyorsulást mutat, vagyis kígyózó hullámokba görbül, s mint minden gyorsuló töltés, EM hullámokat sugároz. Mivel az elektronok tangenciális sebessége majdnem c, azt várnánk, hogy a sugárzás hullámhossza is közel akkora lesz, mint a kígyózó nyaláb hullámhossza (vagyis négy egymást követő mágnes távolsága). Valójában mégis sokkal rövidebb lesz, pl. 1cm-es mágnesraszterrel létre lehet hozni 600nm-es, vagy akár UV fényt is, attól függően, hogy az elektronok sebessége mennyire közelíti meg a fénysebességet. Mert az elektronnyaláb rendszerében a mágnesraszter tangenciális méretei erős (akár 10000-szeres) hosszkontrakciót mutatnak.
A brookhaveni RHIC gyorsítóban arany atommagokat gyorsítanak a 200MeV nyugalmi energiájuk kb. százszorosára, azaz 20.000 GeV-ra, majd egymással szemben ütköztetik őket. Ha ez a 40.000 GeV energia a 13 femtométer nyugalmi átmérőjű magok térfogatában oszlana el, akkor az ütközésben egyáltalán nem keletkezhetnének olyan nagyenergiájú részecskék, amelyeket pedig ténylegesen kimutattak. De máris magyarázható a létrejöttük, ha figyelembe vesszük, hogy a közel fénysebességre gyorsított magok, a labor rendszerében mérve, pár tized femtométer vastagságú palacsintákká kontrahálódtak. Vagyis az ütközési energia nem a nyugalmi térfogatukban oszlik el, hanem annál sokkal kisebb térfogatban. Valóban, ha az észlelt ütközési termékek ismert keletkezési energiasűrűségeiből számoljuk vissza az aranymagok lapultságát, akkor pontosan azt az értéket kapjuk, ami megfelel a relativisztikus kontrakciónak.
Már sokszor megmutattam neked, hogy a Doppler jelenség nem cáfolja a relativitáselméletet. Csak te ebben is vitaképtelen vagy, mint a legtöbb fizikai jelenség terén.
No látod, ennyire értéktelen a te anakronisztikus bölcsészfizikád.
Hisz a relativitáselmélet minden számszerű következményét pontosan visszaigazolják a kísérletek és a megfigyelések. Miközben te soha semmit nem tudtál még kiszámolni az elavult ideológiáid alapján.
Jellemző, hogy te csak mindenféle vulgárisan leegyszerűsített interpretációkat vagy képes citálni, amiket ráadásul teljesen félre is értesz, és félre is magyarázol. Röhejes, ahogy efféle az egzakt jelentés nélküli elnagyolt mondatokban képzeled meglelni az elmélet fizika tartalmát.
Persze, mert te semmi mást nem is értesz meg belőle!
De a speciális meg az általános relativitáselmélet valódi tartalma, az alapegyenleteikben van leírva. Az elmélet fizikai következményei egy szemernyit se változtak, azokat sem Einstein, sem más soha nem változtatták meg, nem tagadták meg.
A éteren való laikus vergődésed pedig egy már száz éve elavult dilemma anakronisztikus felmelegítése. Ezzel csak magadat teszed vele nevetségessé.
Igen, lehet akár a Penrose-féle CCC is. És lehetnek buborékon belüli buborékok is. Meg lehetnek talán olyanok is, mint Sean Carroll: "Most vagy mindörökké" c. könyvének 513.-oldalán: ellentétes időirányokban felfúvódók.
Persze mindezek csak fantáziák, még nagyon-nagyon messze esnek attól, hogy kiérlelt és ellenőrizhető elgondolásoknak tekinthessük őket. S lehet, soha nem is válnak azzá.
