Gazdasági adatok és elemzések a magyar gazdaságról.
Nem idegesítjük szándékosan a másikat! Nem gúnyolódunk! Nem próbáljuk megsérteni a másik topikolót, törekszünk a normális hangnemre, toleráljuk a sajátunktól eltérő véleményt!
Mindenki úgy kommunikáljon, ahogy azt stílusában és tartalmában elfogadhatónak tartaná önmagára, vagy a szeretteire tekintve. Akinek nem egyértelmű hol a határ, az előző mondatot olvassa, és értelmezze újra!
Sok víz megy át rajtunk. Legrosszabb esetben kicsit kevesebb folyik ki. :)
Vannak dolgok amiket az ember felnőtt fejjel tud értékelni, meg kell hozzá érni. Az egyik ilyen nekem Hortobágy és úgy általában az Alföld a másik viszont a folyóink.
Ahogy így felnőtt fejjel jártam a világot tudatosult, hogy pl egy Hernád egy nálunk alig jegyzett lenézett semmibe vett folyó máshol maga lenne A Folyó! :)
Úgy értem, hogy hozamára állandó hozamára tekintve nem kevés helyen fél heréjüket adnák érte a férfiak. A nők meg nem tudom mit, szüzességük vagy ilyesmi.Vannak ahol nyomorult ideiglenes patakokat folyónak neveznek. Szerencsétlenek :) Érdemes megnézni a Jordánt. Egy Vicc. :D
Vagy ha megfordítom, a Tisza és a Duna után sok országban nevetséges folyócskák csupán a legnagyobb leghosszabb és lebővizűbb vizek.
Visszaolvasva a hozzászólásaidat bizony jogos a kritika feléd! Mert sok jót el lehet mondani, de a keresztény erkölcsöt emlegetned pont általad az PC fogalmazásban is becstelenség.
Valamikor a 70-es évek közepén történt. Télen volt egy kis hóesés, reggelre megmaradtak itt-ott hófoltok. Apu viszi az óvodába a két gyerekét. Az egyik odaszalad egy hófolthoz, ráfekszik és azt modja, hogy ez az enyém.
Egyszerűen abban a 3-4 évben amíg nevelkedett az a gyerek, nem volt hó. Nem ismerte.
Kraptrovicsnak sikerült összekeverni a debreceni víz (ál)problémát a paksi vízproblémával. Pakson a Dunát fel tudja melegíteni már Paks1 is, azonban ez rendkívúl ritkán és rövid időre fordul elő. A Paks 2 bekapcsolásával ez a probléma gyakrabban és hosszabban (egy-két hét) fog előfordulni. Ha a visszaszabályozás idejét a teljes éves üzemidőhöz arányítjuk, akkor viszont a nullához konvergáló értéket kapunk. Paks gazdaságos működését tehát ez a probléma nem érinti.
Amúgy meg a Duna csatornázásának a terve már a szocializmusban elkészült. Abban van még két erőmű a Duna hazai szakaszán (emlékeim szerint Adony és Fajsz). A fajszi vízlépcső elkészítésével a gond teljes biztonsággal kivéódhetó, mivel a veszélyes kisvíz már nem fordulhat elő a duzzasztás miatt.
A Tisza a szabályozás előtt gyakorlatilag a teljes Hortobágyon terült, hatalmas az ország talán legnagyobb vízfelületét alkotva de mindeképpen balatonhoz mérhető léptékben (nem véletlen lakatlan a puszta). Ez a felület nyilván mind párolgott.
Szemlélteti a méreteket, hogy Tiszacsege és Nádudvar közt tavaszi áradáskor vízen szállították az Erdélyből induló és nyugatra tartó sót.
"itt a víz főleg arra kell, hogy az legyen az oldószer, amivel összekeverik az elektrokémiai reakciót megvalósító trutyit, "
A CATL (Európa egyik legnagyobb akkugyárának a technológiai vízigénye 4-5 000 m3/nap. A hűtővízigénye viszont 30-35 000 m3/nap. Ezt viszont tisztított szennyvízből biztosítják, vagyis nincs frissvíz igénye.
Ez egyebkent a historikus adatokban nem biztos, hogy latszik, mert az orszagos atlag es a helyi idojaras kozott jelentos elteres lehet. Ez az utobbi idoben tunt fel nekem nagyon markansan. A mi telepulesunk idojarasa jelentosen elter attol, amit pl. az eumet adatai mutatnak, foleg telen. Nalunk evek ota szinte allando kodos paras telek a jellemzoek, ezert sokszor joval az orszagos homerseklet alatt vagyunk. Regen ez az allando paras-kodos ido sem volt jellemzo, inkabb a havas, hideg, de szikrazo napsuteses ido, a szarazabb levego.
Hogyne lettek volna nagy melegek. Emlekszem a gyerekkorombol, kifejezetten forro nyarak voltak. Hohullamok is voltak, nem is kicsik. Az emlekeimben megmaradt legnagyobb hohullam is, ha nem is 60-80 kozott, de valamikor a 90-es evek legelejen volt (amivel a 2007-es vette fel a versenyt - az utobbinal magasabbak voltak a csucshomersekletek, de az elobbi hosszabb ideig tartott).
A telek pedig hidegebbek voltak, minden evben voltak nagy havak.
1960 es 1980 kozott nagyon keves igazan meleg nap volt nyaron. Telen ugyan nem voltak nagy hidegek, de a nyarak nagyon gyengek voltak. Olyan semmilyen, angolos idoszak lehetett. Meg is lepett, azert emlekszem. Elotte es utana is voltak hideg telek es meleg nyarak. Persze 2000 utan bizonyara mas a helyzet
Egyszer, vagy 20 evvel ezelott a neten talaltam egy nagyon jo osszefoglalo statisztikat 1901 es 2000 kozotti idoszakra. Le is mentettem, de vegul elkallodott.
A 2016 és 2018 között kötött CSOK-szerződések esetében 27-33% esetében maradt el a gyermekvállalás, a 2019-es szerződéseknél (ahol még nagyjából fél év áll rendelkezésre) ez 27-38%.
Ha a duna "felfőzése", élővilág szétcseszése beleférne, akkor nem kellene korlátozni.
Dehát ja, meleg van, mindenki tapasztalja, hogy nem olyan mint 30 éve, hogy ilyen szolid 27-28fokos a nyár. Inkább 32-35 és felette.
Egyszerűen az erőművet nem így tervezték, a 70-es 80as években nem volt ennyire meleg, és teljesen más volt az energetikai helyzet is a keleti blokkban, ahova akkor tartoztunk.
