Mivel falszigetelés nincs, marad a szellőzőrés. És igen, kavics helyett tömörített sóderágy. Ha a 16 cm beton sok, hol legyen kevesebb? A szerelőbeton 10 cm, lehet ebből kevesebb is elég?
Először is én semmiképpen nem vezetném a fűtéscsöveket a padlóban.
Ha bármi probléma adódik, egy kis szivárgás, törés, eláztatja a ház alját - méghozzá úgy, hogy nem is veszed észre csak akkor,a mikor már a falad felázott vagy megsüllyedt.
Ha fürdőszoba lesz, evidens, hogy kell a betonpadló. De...
A beton alatti szigetelést - amit Te fekete csíkkal jelöltél - mindenképpen össze kell kötni a falban lévő vízszintes falszigeteléssel, máskülönben a padló alatt keletkező párát a falba nyomja.
A padló- és falszigetelés összekötéséről a szakirodalomban találsz elég sok leírást, rajzot, de http://valyog.net honlapon is a "Vályogházak és a víz" fejezetben.
Gond akkor van, ha nincs a falban vízszintes falszigetelés. Ekkor szoktuk az ún. szellőztetőrést kialakítani a fal mellett a padlóban. Ennek az a szerepe, hogy a padló alatti pára ne a falba menjen bele, hanem a résen kiszellőzzön. A honlapon szintén lehet erről olvasni.
A következő problémám. mi a fenének kell vasalt beton a szoba padlójába? először is egy csomó pluszkiadás. Másodszor, ha fel kell bontani a padlót (mert buta fejjel mégis alá került a szerelvényezés), tudod, mi meló egy vasalt betont felbontani?
De a lényeg: minek vasalni? Teherautóval fogsz rajta járni? (megjegyzem, még az utakat sem - amelyeken valóban autók járnak - építik vasalt betonból). Teljesen felesleges.
Aztán még további hibája a rajznak, hogy az alsó körbe az van írva: kavics. nem, nem kavics - sóder...
Szeretném a fűtés csöveket elvezetni a padlóban, amolyan ál padlófűtésként, a fűtés szerelőm szerint kivitelezhető, csak alá kell szigetelni. Milyen szigetelés mehetne a beton alá? Egyáltalán szabad?
Köszönöm mzm! Sokmindenre rávilágítottál. Legszívesebben elhagynám a betont, de kazán, víztartály, gépészet is fog rá kerülni. Kérlek mégegyszer nézzetek rá a mellékelt ábrára és mondjátok el, mit változtatnátok. Köszönöm előre is.
Számtalan módszer van, érdemes körülnézni a szakirodalomban. Mindenesetre, ha a falban nincs vízszintes falszigetelés, nem jó ötlet a padló betonozása.
Aki ezt egyszer kitalálta és elhintette a hozzá nem értő építkezők között, az soha nem látott, és soha nem csinált betonozást.
A dolog két oldalról sántít, ami a következő három: a "kavics" oldaláról és a beton oldaláról és a geotextília oldaláról.
Megmagyarázom.
A "kavics oldaláról": a betonozott térburkolat alá (és ebben az esetben a padlóbeton is térburkolatnak számít) soha nem kavicsből csinálunk ágyazatot, hanem sóderból.
Mi a különbség a kettő között? a Kavics nagyjából azonos nagyságú, legömbölyíttet darabokból (ezek lehetnek 8 mm-től akár 35-40-50- mm átmérőjűek) álló ömlesztett anyag. Mivel ezt nem lehet tömöríteni, ugyanis az egyforma szemnagyságú darabok egymáshoz ékelődnek, nem alkalmas ágyazati anyagnak. Az ilyen anyagból készült felület felszíne hézagos, a tartása csekély. Jómagam 12 évig voltam útépítő cég építésvezetője, vannak ismereteim róla.
Tehát nem kavicsot, sóder használunk: ebben ugyanis van kisebb úgynevezett frakció, azaz kisebb szemcséjű anyag - még homok méretű is. Ezért ez tömöríthető, kellő döngölés után összefüggő és igen szilárd tömeget alkot, amelynek a felületén nincsenek hézagok - illetve vannak, de a milliméter tizedét kitevő nagyságrendűek.
A beton oldaláról: térbetonozáshoz (és ismétlem, a padló alatti beton is az) a legritkább esetben használunk híg folyós (szaknyelven: plasztikus) betont. Sőt én még nem is láttam ilyet alkalmazni, ezeket a zsaluzott falaknál használják, és elsősorban gépi (azaz betonszivattyús) betonbedolgozásnál. És amit szintén még soha nem láttam: parasztház padlóbetonozásánál betonszivattyút használni.
Tehát a padló alá nem plasztikus, hanem úgynevezett földnedves beton kerül (főleg a házilagos keverésnél, talicskázásánál).
És itt jön az, amit mondtam, hogy aki ilyet kitalált, még nem látott betonozást: egy szilárd, ledöngölt ágyazatra terített földnedves beton nehogy már befolyjon az ágyazatba...
De hogy cifrább legyen a dolog, mondom a harmadikat: ha a beton netalántán olyan folyós lenne, hogy befolyna a kavics közé... akkor a geotextilía szemein nem folyna át?
Köszönöm a választ. A levegő páratartalma nem okoz a családban (2 gyerek kisgyerek) semmilyen panaszt (köhögés, szemviszketés). Nagyon minimális penészesedés van a hálószobában a szekrény mögött, de ez is szinte megszűnt, miután a szekrény mögött a falat csiszoltam, a padlótól felfelé kb. 50cm magasságig a glettet lekaparta. Most a szekrény nincs visszatolva a falra, kb 50 cmel el van húzva. A szekrényeknek vannak lábai, így a levegő tud áramlani a szekrény mögött is.
A magas párára azért gyanakodtam, mert ha 0 fok alatt van a hőmérséklet kint a szobákban az ablaküveg alja vizes! Pedig a fűtésünk napi 16-18 órát megy. Ez egy külterületen lévő ház. Jelenleg vegyes tüzelésű kazánnal van a fűtés megoldva.
A fal vízszigetelése előttem történt, ott voltam. Fedésbe rakták a szigetelőanyagot, beékelték a téglákat akácékekkel, majd cementhabarccsal kinyomták a réseket.
A tető ép, nem ázik be a fal felülről. Nincs tapéta. A héten kibontom a falat fentebb is és megmérem a nedvességét. Kíváncsi leszek, hogy a vízszigeteléstől kb 2 m-e felfelé a tégla mennyire vizes?!
Annak mi az oka, hogy a szobában a külső fal és a padló találkozásánál, ha hideg van kint (0 fok alatti hőmérséklet), olyan érzése van az embernek, mintha a befújna a szél a fal és a padló találkozásánál? Tavalyi télen egy falszakaszt leteszteltem. Kívülről odaállítottam a hungarocell táblát 3 méter szélességben 1 méter magasságban. 1 nap alatt a padló hőmérséklete több mint 1 fokot emelkedett. Ezt az észrevételt, elmeséltem a kőműves ismerősömnek. Ő azt mondat, hogy a vályogfal rakásánál a kötőanyag ki lett spórolva, szerinte a két tégla között nincs "habarcs", csak a külső-belső vakolat szigetel.
Lehetséges ez az ok? Vagy hozzájárulhat a problémához, hogy ("dől be a hideg") a beton csepegőjárda és a fal között nincs semmi dilatáció, szigetelés? Vagyis a beton hőhidat generál a padlószintnél?
Vágjam meg a járdát és tegyek oda tesztelés képen hungarocellt? A csurgásom 70cm, sok eső nem kerülhet oda. Lehet, hogy felszedem az egészet és kaviccsal kiszórom.
uj valyoghaz epitesen gondolkodunk es abban kernek segitseget, hogy milyen futesrendszert ajanlotok hozza. Alapvetoen hagyomanyos parasztjellegu hazban gondolkodunk, mind kivul mind belul, tehat designban es technologiaban sem feltetlenul alkalmaznank a szipi-szupi modern technologiakat csak akkor ha azt ertelmesen lehet kombinalni a hagyomanyossal.
Mivel zartkerti a telek ezert a gaz nem johet szoba, a villamos meghajtasubol pedig a hoszivattyusakat elvetettuk a zajkibocsatasa miatt. Fatuzelesu kalyhat mindenkeppen tervezunk, mert van is kozeli beszerzesi forras es a sok munka ellenere szeretjuk is a fatuzelest. Ugyanakkor azzal szamolunk, hogy a jovoben lesznek olyan idoszakok, amikor tobb hetet, akar honapot is az otthonunktol tavol leszunk, ilyen idoszakra a cserep/tomegkalyha sajnos nem megoldas; valami automatizalhato futesre lesz szukseg, ami temperalasra elegendo, stabil hofokot tartana (szalmabala szigetelessel tervezunk es minel nagyobb hotarolo kapacitassal).
Van egy pici (1,5 kW-os) infra (vagy Mica) paneles konvektorunk ami nagyon tetszik, szeretjuk, de nem tudom egy valyogfalazatu hazhoz mennyire passzolna - ertem ezalatt a beepithetoseget, a valyog paragazdalkodasra gyakorolt hatasat, design stb. Es persze lesznek csemetek is, ezert a padlofutes nem hatrany. Tudom hogy ma mar a hajopadlo es a padlofutes nem zarjak ki egymast, de felek tole, hogy ez csak valami modern humbug, aminek esetleg nehany ev(tized) mulva szivnank meg a levet.
Akármit is csinálsz, a beton mindig a fal felé fogja vezetni a talajpárát||talajnedvességet. Ha van vízszigetelés, ha nincs. Most vagy elkészíted (vagy megcsináltatod) az egész ház alá az összefüggő vízszigetelést, vagy pedig hagysz utat a párának távozni. Középút nincs (vagy olyan is lesz pár év múlva a végeredmény).
A geotextília nem ördögtől való találmány, de akkor azt kavics vagy sóderágy alá kell teríteni, mert úgy nem keverik bele egykönnyen az anyaföldet a talajlakó élőlények - ennyi előnye van, ha más nem is. Ha nem földnedves betont használsz (vagy használnak), akkor a sóderágy fölé sem árt - amúgy felesleges.
ha zuhanyfülke lesz, akkor a falra én mészhabarcs vakolatot és csempézést javasolnék: a fürdőben az a lényeg, hogy a helyiségben keletkező pára ne menjen a falba.
A padló alá kell a szigetelés, de...
csak akkor úszod meg, hogy ez (meg a betonozás) ne a falba nyomja a nedvességet, ha
1. vagy csinálsz a falban is szigetelést és azt összekötöd a padlószigeteléssel
Hogy mennyi egy vályogházban a megfelelő páratartalom, nincs az az ember, aki meg tudja mondani. Vagy aki ezt állítja magáról, nem mondd igazat. Ezerféle dologtól függ, a falaktól, a felületkezeléstól, a bebútorozástól, a használat módjától, az évszaktól... nem lehet azt mondani, hogy ez vagy az a jó... Akkor jó, ha az ember jól érzi magát (tehát nem szárad ki a torka, de nem érzi magát úgy, mintha egy szaunában ülne), és ha a tárgyak (ebbe beleértendő a falazat, a mennyezet, a padló, az ablak stb.) nem károsodik. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy ha valaki azt mondja, hogy ennyinek vagy annyinak kell lennie. Mint az egyszeri varázsló...
A fal vizesedése: biztos, hogy a fal aljár a kent glettelés, a diszperziós festék (a palafestékről gőzöm sincs, micsoda) azt eredményezte, hogy a falban feljebb kúszott a nedvesség. És ha 10 év után is van benne nedvesség, akkor valahogyan odakerül. Hogy honnan? Jöhet alulról (az az utólagos szigetelés jól lett megcsinálva vajon?) jöhet felülről (beázhat a fal) jöhet oldalról (a szobában keletkező pára bejut a falba - már ha olyan a belső felületkezelés, nincs rajta teljes felületén diszperzites festés, cementhabarcs, olajfesték vagy tapéta).
Most az olvashatod ebből, hogy nem tudom megmondani, mi az oka annak, amit leírtál.
Teljesen igazad van. És senki nem fogja tudni neked megmondani, mert egy ház nedvesedésének, vizesedésének legalább tucatnyi oka van - és anélkül, hogy egy szakember megfelelő műszerekkel meg nem vizsgálná (ami itt a lényeg: szakember! aki ért is hozzá), nem is lehet jó és korrekt és főleg vállalható tanácsot adni.
Ja, és a tucatnyi okhoz kéttucatnyi módszer tartozik, amivel el lehet hárítani, meg lehet szüntetni.
Javaslom, hogy nézz körül a szakirodalomban, a honlapomat tudom ajánlani, de biztosan vannak még más okos források is.
Mindenesetre a szigetelést (már ha a hőszigetelésre gondolsz, mert az sem világos) addig ne csináld meg, amíg nem szüntetted meg a nedvesedést.
Nem lesz fürdőkád, hanem egy zárt zuhanyfülke. S a burkolat sem fa, hanem kő (márvány). Alatta beton. Csak azt nem értem, tegyek-e a beton alá vízszigetelést? Ha teszek, a talajpára elindul a szigetelés nélküli falak felé. Ha nem teszek, attól tartok, a burkolat bánja meg idővel.
Ha enyém lenne, én igy: mindenütt vályoggal vakolnám (hosszú szalmással, az nem repedezik) s hajópadlót homokágyban s fürdőkádat a faltól tisztességes távolságban. A kő nagyon hideg és van benne bőven nedvesség. Hasonló házban (andezit agyagba rakva) laktam több mint 30 évig, de az nem igy volt. Fal mellett volt s nagyon hideg volt még 20 fok felett is, nem csak a fürdőben, de mindenhol. S persze nem hermetikus nyilászárókkal, a kéményes fűtést bele. hogy kivigye a párát azon keresztül. Nem lesz könnyű felfűteni... üdv PJ
Pár hete vásároltam egy digitális hőmérséklet-és páratartalom mérőt. Kíváncsi voltam a lakás páratartalmára. Van egy régi kb. 12 éves analóg mérőm, de nem bíztam benne. A mért érték átlagban 45-50%. A két mérő 1-2% eltéréssel mér, 50% fölé csak főzés vagy fürdés közben megy fel a pára. Ez az érték ami a lakásban van megfelelőnek lehet mondani vályogfalazatú házban? Napi 3x szellőztetjük a házat.
A falazat nedvesség tartalmával nem vagyok megelégedve. Érdekes, hogy a vízszigetelés fölött kb. 30 cm-el a vályogtégla 2,5% körüli, ugyanabba a vonalba csak a vízszigeteléstől 150 cm-re felfelé a műszer kiakad. Nem tudja megmérni a nedvességét. Tehát nagyon vizes?! Mitől lehetséges ez?
A fal utólag lett vízszigetelve, falátvágásos módszerrel. A fal visszajavításával vártunk több mint 1 évet. Lehetséges, hogy a falba be lett zárva a nedvesség? Húzódik felfelé a víz, keresi a kiutat, ezért nedvesebb a vályog fentebb? A ház felújításakor még én sem voltam tisztában (10 éve volt), sok sok vályog "ellenséggel". A szakik sem javasoltak semmit. A ház kívül-belül 1 méter magasságban vakolatcserén esett át. A belső új vakolatra glett került, majd diszperziós festék. A lábazatra 40cm magasságban palafesték van. Már tudom, hogy ezek a vályog ellenségei. Nem engedi szellőzni a falat.
Megoldás lehetséges a fal szárítására, ha a külső vakolatot eltávolítva száradni hagyni, 4-5 hónapig, majd mészhabarccsal vissza vakolni? Esetleg ha így kiszáradt és nem vizesedik vissza, majd leszigetelni. De ez még odébb van, elsőnek kiszárítani szeretném a falat!
A falakon sehol nem lehet látni vizesedést, salétromosodást. Ha nem bontottam volna ki a falat és nem mértem volna meg a tégla nedvességtartalmát, akkor nyugodt szívvel leszigeteltettem volna.
Köszönöm, mindenképpen segítettél. :) Megerősítettél abban a sejtésemben, hogy az új fa ablakok ugyanúgy nem jók, mint a műanyag ablakok, csak szerettem volna biztosra menni, ill. hátha másnak is segíthettem a gondolat menetben.
Újdonsült vályogház tulajdonosként fürdőszobát szeretnénk építeni a ház egyik helyiségéből, ami eddig istálló volt. A háznak bazalt kő az alapja, ami a talaj felett 50 cm ér véget. Onnan kezdődik a vályogfal, szigetelés a kettő között nincsen. Az istállónak jelenleg föld a padlója. Ezt építenénk át, lentről felfelé: 15 cm osztályozott kavics tömörítve + geotextil + 10 cm vasalt beton +(aljzatkiegyenlítő, ha szükséges) + csempeburkolat Ez a rétegrend alkalmas lesz?
Nálunk Józsi a kőműves alaptól kúpcserépig, vakolástól az ácsmelóig mindenhez ért, de csak olyan kifejezéseket használ, amit másfél kettő liter bor után is könnyen ki tud mondani.
Szerintem ezért kutyaól a timpanon, vagy majorpang a talpszelemen stb.
Köszönöm mzm! Sokmindenre rávilágítottál. Legszívesebben elhagynám a betont, de kazán, víztartály, gépészet is fog rá kerülni. Kérlek mégegyszer nézzetek rá a mellékelt ábrára és mondjátok el, mit változtatnátok. Köszönöm előre is.
