Ha az EU véletlenül indít egy olyan programot, amiből lehet magánházakat is, meg társasházakat is, meg intézményeket is hőszigetelni, akkor abból a magyar állam először a saját intézményeit hőszigeteli, aztán ha még maradt pénz, akkor nagy duzzogva a társasházaknak teszi lehetővé a program igénybevételét, a többieknek meg pont nem jut már a keretből.
Ha az EU olyan programot indítana, amiben csak magánházaknak is kéne juttatni ilyen lehetőséget, és nem 100%-os EU-s támogatású a projekt (azaz a magyar államnak is hozzá kéne tenni valamennyit - ahogy az a legtöbb támogatás projekt esetben szokott lenni), akkor egészen biztos lehetsz benne, hogy a magyar államnak erre valahogy pont nem lenne kerete (valahogy pont mindig stadionra kellene a lóvé), ergó nem is indítanák el nálunk.
Ergó az, amit hallottál, az a mese kategóriája, itt nálunk ilyen a király haláláig ilyesmi nem történhet meg.
Pár hete fél füllel hallottam valamit, hogy az EU támogatni fogja a házak beburkolását, szigetelését, de nem figyeltem oda rendesen. Lesz ilyen vagy félreértettem valamit?
A párazáró tetőfóliát hogy kell rögzíteni a falhoz, térdfalhoz, hogy 20 év múlva se legyen rés a kettő között? A leragasztás sima párazáró szalaggal gondolom kevés, az odaglettelés meg lehet, hogy idővel elenged talán.
Mi a 38-as falra felfalazunk két tömör téglát élére, az 6.5 cm vastag - a 25-ös magasággal felfele. Ez a zsalu, sokkal könnyebb és gyorsabb, mind a fa zsalut felszerelni.
Beszereljük a 20x20-as kengyelekkel megkötött koszorút és beöntjük.
A lépcső és a terasz alatt beton van, arra ragasztással került rá a térkő.
Na ez baj. Gyakorlatilag csináltatok egy medencét.
az eresz kb 20 cm lóg ki
Gondolom oromfali kinyúlás. Mintha nem is lenne, olyan kevés.
Az XPS kérdést holnap megvizsgálom, úgy is kezdeni kell vele valamit...
Tudod, az XPS színes. Kék, pink, de láttam már sárgát is.
Azt nem értettem, hogy a vékonyvakolat, illetve az alatta lévő ragasztó, hogy vezethet fel ennyi vizet? Abban a tudatban voltam, hogy ezek kültéren vízálló anyagok.
Az a helyzet, hogy a csapóeső okozta nedvesedést kibírja, de a masszív vízben állást, azt nem. A fagyot sem szereti.
És ne legyél biztos, hogy az eps nincs alatta, mert az is felveszi a vizet, nem is keveset.
Eddig ötletként bennem is az merült fel, hogy a lábazati részt végig vágjuk, elválasztjuk a vakolt résztől, a lábazatot pedig újraépítjük lábazati anyagból. Ez elég lehet vagy a fal mellett továbbra is szükséges kavicságy?
Az a baj, hogy ott van alatta a régi járda, az továbbra is felfogja a vizet és a talajpárát is bele kényszeríti a falba. Van nedvesség bőven, én a kavicsot mindenképp beépíteném, de úgy, hogy alatta a járdát is felbontanám a kavicságy szélességében.
A térkő kifelé lejt, a sarokban meg lett bontva, ezért süllyedt meg egy kicsit a burkolat. A lépcső és a terasz alatt beton van, arra ragasztással került rá a térkő.
Korábban beton járda volt a fal mellett, valószínű, hogy erre került néhány centi kavicságy, majd a térkő. Nagyobb mennyiségű víz csak esőből érkezik, minden más folyó víz elvezetve, valamint az eresz kb 20 cm lóg ki. Ez egy déli oldal de, gyakran látni, hogy az eső rácsapódik a falra, emellett a szomszéd épület árnyékol. Az XPS kérdést holnap megvizsgálom, úgy is kezdeni kell vele valamit...
Azt nem értettem, hogy a vékonyvakolat, illetve az alatta lévő ragasztó, hogy vezethet fel ennyi vizet? Abban a tudatban voltam, hogy ezek kültéren vízálló anyagok.
Ezek szerint a betonban, térkőben, kavicsban lévő nedvesség, pára simán felszivárog a ragasztóban/vakolatban és nem tud kiszáradni. A járdánál, ahol nagyobb a nedvesség ez gyorsabban meg is történt, most pedig látni már a lépcsőnél, illetve annak folytatásán a terasznál is, de csak azokon a helyeken, ami nincs tető alatt.
Eddig ötletként bennem is az merült fel, hogy a lábazati részt végig vágjuk, elválasztjuk a vakolt résztől, a lábazatot pedig újraépítjük lábazati anyagból. Ez elég lehet vagy a fal mellett továbbra is szükséges kavicságy?
hibás kivitelezések sora látható ha jól megnézitek:
- fehér eps van a lábazat helyén az xps helyet
- min 50 cm lábazatnak kéne lennie, lábazati vaklattal vagy dísz téglával vagy vagy kővel kirakva
- a térkő és a nemlétező lábazat között nincs víz elvezetés, lefolyóka vagy kavics ágy.
- könnyen lehet, hogy befelé a ház felé lejt a térkő kialakítás
- a térkő alatt sokan betonoznak nem kavics ágyazatot alakítanak ki ami szintén hibás kivitelezés ha a házhoz csatlakozik a térkő.
- nincs elegendő eresz kinyúlás
- fogadni mernék, hogy az alsó 50cm nincs víz szigetelés sem a lábazaton felfelé
-a lépcsőnél sincs lábazat, se tető ami megvédi a csatlakozás a csapódó esőtől a nedves betonból közvetlenül a kültéri hálóval és vakolattal találkozik a lépcső.
Én szerintem valahol 50-60 cm-el a járda felett körbe kellene vágni a vakolatot, és alatta újrahálózni/újraglettelni/rendes lábazati vakolattal megcsinálni. Csapóeső rendes lábazaton ilyen kárt nem okoz. Biztos XPS van ott, meg a lépcső fölött?
Ez sajnos kódolva volt az anyaghasználat és az átgondolatlan kivitelezés miatt - értsd nem volt róla egy árva részletrajz sem.
A gond ott van, hogy a térkő nem vízzáró, vagyis átereszti a vizet és ha még a lejtés is rossz, akkor utána ilyenek történnek. Gondolom a burkolat alatt nagy eső után pang a víz, amit a szerkezetek felvesznek. Nem tudom a térkő alatti rétegrendet, de az átszivárgó vizet felületszivárgóval el kellene vezeti abba a mélységbe, ahol már nem gond. Ezt a tömörített kavics (ez bizonyosan van alatta) tuti meggátolja. Talán szerencsés lett volna valami ACO vagy Hauraton folyóka beépítése és a normális lejtés kialakítása is fontos. A térkő látványosan süllyed a sarokban.
Az, hogy belül a pecó száraz, az azért lehet, mert a vízszigetelés a lábazati hőszigetelés alatt van és úgy tűnik rendesen működik. Aztán nincs lábazati vakolat sem. A homlokzati vékonyvakolat erre a célra nem alkalmas.
---
Jó lenne valami távolabbi kép, hogy a víz honnan és mekkora intenzitással érkezik.
Kijavítani gazdaságosan ezt nem nagyon lehet. A lépcsőt én visszabontanám és beton lépcsőt építenék vízzáró és fagyálló burkolattal, lent folyókával, ami nem a térkőre vezeti a vizet. A fal mellett én is felbontanám, hogy ha már ennyi víz van alatta, akkor legalább a lábazatnál el tudjon párologni a kavicsolás miatt. Itt valami drénezés félét is beépítenék.
Lábazati vakolatot mindenképp csinálni kell.
Többmilliós történet, ha normálisan akarod megoldani.
Én a salétromosodást okát is feltárnám, mert azzal is kezdeni kellene valamit.
Én személy szerint térkövet vagy téglakövet nem javasolnék senkinek közvetlenül lábazat mellé. Legalább is akármilyen szép is a bemutató fénykép, meg eleinte az elkészült munka, én még nem láttam olyat, ami kiállta volna az idő próbáját közvetlen a lábazatig rakva, pedig egy ideje direkt figyelem. A fal mellett nehezebb tömöríteni a térkő alatt, idővel jobban besüllyed, és arra folyik a víz, látszik is a kövön a befelé lejtés meg a salétrom. Meg jönnek fel a növények, moha, ami meg tartja ott a nedvességet. Ezen túl ha ilyen sima eltolásban van rakva, akkor a második kép esetén a fallal párhuzamosan billegősödik meg, a harmadik kép esetén meg a vágott darab billen befelé a fal felé. A halszálka picivel mindkét változatnál jobb. Egyik esetben csak minden harmadik köved lesz kicsi, másik esetben meg a fallal párhuzamosan álló köveid lesznek stabilabbak. De szerintem különösen fedetlen részen nagyon nehéz úgy megcsinálni fal mellett, hogy a kisebb kövek idővel ne billenjenek be. Mondjuk ezzel együtt lábazati vakolat biztos, hogy nehezebben jött volna fel, lehet fel sem jött volna.
A lépcső téglakőnél, ahol habarcs is van, ott látszik, hogy van adva neki lejtés, de attól még ugyanúgy eljön a faltól, és a hátsó vágott darab már megint befelé dől. A vizesedés követi a lépcső vonalát. Ha ez nyitott rész, akkor szét is fog fagyni, ha még nem történt meg. Rá lehetne burkolni, mikor szárazabb, meg a falra is mehetne anyagából szegély, de mivel a lépcső aljánál is térkő van, abból az irányból megint félő, hogy feljönne.
Én nem vagyok szakember, de ha nekem lenne ez a problémám, akkor a térkövet visszaszedném annyira a falnál, hogy kb. harminc centire a faltól le tudjak tenni térkő szegélyt, a szegély és a fal közé kavics, a falon meg amíg XPS van, addig lábazati vakolat. Ha a mostani térkő szint alatt is van XPS, akkor ott maradhat vakolatlanul, és mehet hozzá a kavics, de ne érje el a vakolt rész alját. A lépcsőnél ott nem nagyon van tippem, szerintem ez a konstrukció nyitott lépcső esetén nem életképes.
Egy kis segítséget szeretnék kérni az alábbi vizesedéssel kapcsolatban.
Az épületet kb. 10 éve újítottuk fel és a lábazatnál a képeken látható vizesedés jött elő. Maga az épület száraz, kívül EPS szigetelés, lábazati részen XPS lapokkal, erre Baumit Dou top vakolat került.
Logikám szerint a vizet a vakolat alatti ragasztóhabarcs vezetheti fel, illetve a járdáról felcsapódó víz okozhatja a problémát.
Kérdésem, hogy így "kódolva volt" az anyaghasználat miatt? Lábazati anyagot kellett volna használni?
Milyen módon lehet javítani, hogy a későbbiekben ne forduljon elő ismét?
Üdv, egyrészt javaslom megnézni a hatályos HÉSZ előírásait.
Ha abban semmi extra nincs, akkor OTÉK 35.§.szerint:
(7) * A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között – helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. *
Gyors definiálás a 2017. évi XXIV. törvény szerint:
2. § 10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. -> so genannte ház
2. § 8.Építmény:építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). -> sufni
Szóval te építményt akarsz. Innentől a Helyi Építési Szabályzat mondja meg, hogy mit tehetsz oda. Ez településenként, és településen belül övezetenként eltérő lehet. A legegyszerűbb bemenni az önkormihoz, és megkérdezni, abból nagy baj nem lehet. Vagy rákeresel a neten. Ez például a szigetszentmiklósi HÉSZ:
(2) Az építési telkeken belül – a telek beépített területébe be nem számítva – az alábbi melléképítmények helyezhetĘk el, a biztonságos gépjármĦvel való beközlekedés biztosítása – 3,0 méter megtartása – mellett.
