Jó jó, azt már megbeszéltem magammal, :) hogy levegőbefúvatásnál nem a vízfelszín mozgatása
a lényeg, az meg hogy kinek milyen zaj megy az idegeire, az esőztető locsogása, a diffúzor
szuszogása, vagy a levegőpumpa búgása, az szubjektív dolog, nem is erről szóltam az előzőekben.
De pl. a levegőpumpához vettem 4m (!) légcsövet", egy visszacsapószelepet + egy szabályozócsapot,
és úgy helyezem el, ahogy akarom. /Nem a párnám mellett./ :))
De ismétlem, ezek mind mellékesek, az vitathatatlan, hogy a légbefúvás a leghatásosabb szellőztetése a víznek, és hogy ezt esőztetővel, diffúzorral, vagy légpumpával oldja meg valaki,
Attól függ, hogy mekkora a légpumpa teljesítménye. Mert valóban vannak olyan légpumpák, amik komolyabban mozgatják a vízfelszínt, no de ott már a zajjal is kell számolni (még a márkásabb légpumpák is hangosak lesznek egy idő után) + ugye a légpumpa egy külön gép, ami külön áramforrás, plusz áramfogyasztás. Egy diffúzoros belső szűrő szinte ugyanolyan hatékony + az szűrő is + halkabb. Az esőztető is néma, igaz néha ki kell pucolni. Na de a légpumpa csövek is egy idő után megkeményednek és kifehérednek.
Nem mondom, artémia keltetőnél nálam is megy légpumpa. De rendes főakváriumnál ami pl. a nappali dísze, ott nálam ne zúgjon semmi + ne úgy nézzen ki az akvárium mint egy pohár víz amibe beledobtak egy pezsgőtablettát. 🤣
A légpumpa jóval nagyobb hatásfokkal szellőzteti a vizet, mint egy egyszerű vízfelszín fodrozás.
A légbuborékok nagy felületen, nyomás alatt érintkeznek a vízzel, az elpattanó légbuborékok szinte mikroporlasztják a vízfelszínt, ezért is nem szeretik a növényesek, mert
a vízbe költségesen beoldott széndioxidot is "kicsapatja".
Egy jól növényesített akváriumban, az általad is leírt optimális esetben persze nem szükséges a
Azért az kissé naiv állítás lenne, hogy az ő növényei oxigéntermelés szempontjából figyelembe vehetőek volnának. Oxigént csak jól fejlődő egészséges és megfelelő mennyiségben jelenlévő növények termelnek számottevő mennyiségben.
Leginkább a gyorsnövésű élénkzöld színezető növények a jó oxigéntermelők,
de ezek is csak akkor, ha egészségesek, és jól fejlődnek.
/persze ez csak pontosítás, mindez neked nyilván nem jelent újdonságot/
Soha nem használtam levegőztetőt. A külső szűrő esőztetője, tudja kellően fodrozni a vízfelszínt ahhoz, hogy oldódjon a vízbe elég oxigén + ott vannak még a növények is. A légpumpa sem csinál ám többet. Mert az egy nagy tévedés, hogy közvetlenül levegőt old a vízbe a légpumpa. Ugyanazt csinálja, mint az esőztető lényegében. A légpumpa porlasztókőjéből a buborékok felúsznak a felszínre és megfodrozzák a vízfelszínt. A mai modern esőztetős külső szűrők és a diffúzoros belső szűrők mellett a légpumpa egy normál élőnövényt is tartalmazó akváriumban felesleges.
Egy ivadéknevelő vagy egy karantén akváriumban ott rendben, oda kell. Vagy esetleg olyan akváriumba, ahol kimondottan olyan halakat tartasz amiket alapból nagyon oxigéndús vízben kell tartani. Afrikai sügéres vagy aranyhalas akváriumban - ahol élőnövényt nem lehet tartani, mert salátabár lesz az akváriumban - ott még oké a légpumpa.
Éjszaka a növények szén-dioxid helyett, oxigént lélegeznek be, ilyenkor vannak akik bekapcsolnak egy légpumpát. De szerintem ekkor is felesleges, mert egy jó esőztető tudja akkor is kellően fodrozni a vízfelszínt.
Sziasztok, no közben annyi történt, hogy átmenetileg egy leszívócsőből barkácsoltunk egy esőztetőt házilag, illetve elkezdtem adagolni egy kis Easycarbot (az már volt itthon, viszont tápoldat, algairtó, stb. majd csak ünnepek után). 1 ml-nél picit kevesebbet nyomtam ki (mivel 50 l-re ír 1 ml-t), leállított szűrővel, fecsivel a legalgásabb levelekre.
Ja, és az ancinak is sikerült visszaépíteni a bújóhelyét úgy, hogy most úgy tűnik tetszik neki, már 2 napja nem túrt szét semmit. :-)
Olvastam valahol, hogy esetleg az is segíthet a növényeknek erősödni az algákkal szemben, ha éjjelre bekapcsolom a levegőztetőt. (Kaptunk egy levegőztetőt is az akihoz, de eddig nem használtam, mert úgy éreztem, a szűrő fodrozza eléggé a vízfelszínt.) Ti erről mit gondoltok? Használtok külön levegőztetőt?
A kezdő hozzászólásomban (55365 sz.) leírtam mindent, de ide másolom:
50 l-s aksi (30 cm magas), külső szűrő (500 l/h, 2 l szűrőkapacitás) szivaccsal, 16 W led világítás, ami napi 7 órát megy. Heti 30%-s vízcsere, pihentetett csapvízzel.
Víz kb. 25 C.
2 hete kapuk az aksit, múlt héten kitisztítottuk a szűrőt, nem tudom mikor volt tisztítva előtte, de gyanítom elég rég, mert nagyon tele volt, az előző tulaj fél évenkénti tisztítást javasolt, ezt a ti kommentjeitek alapján én inkább 2-3 havonta tenném.
Igen, ezzel én is tisztában vagyok. :-) Nálunk, ahogy írtam, a KH 13 (és a GH 30), ez az idézett cikk szerint akkor nem olyan nagy tragédia.
Az áramlás igen, biztos, hogy túl erős. Ezzel kapcsolatosan már korábban tanácsoltátok, hogy fojtsam le a szűrőt valahogy, de ezzel elakadtam, sajnos még nem találtam rá megoldást.
(Amúgy, ha lefojtom, nem árt a motornak? Illetve nem gond, hogy akkor csökken a szűrés? Szűrőtisztítás előtt pl. kicsit kisebb volt az áramlás, de akkor meg az volt a gond, hogy a szűrő egyáltalán nem vonzotta magához a piszkot, hanem ott lebegtek a vízben a leszakadt algadarabkák és egyebek...)
Hogy a növények hol lettek vásárolva/tenyésztve, azt nem tudom, elvileg min. 1,5 éve már ebben a vízben éltek, itt a szomszédban.
Én az anubiason nem láttam, hogy rosszul lenne (leszámítva az ecsetalgát), most hozott több új levelet is - miből látszik, hogy hiányos? Az új hajtásai világosabb zöldek a régieknél, de azt gondoltam, ez normális…?
Akkor, ha jól értem, vasat és magnéziumot adjak? Carbo is menjen? Az említett, előző tulaj által használt Neptun tablettából adjak-e nekik? Vagy helyette mit ajánlotok?
Teszek még fel mindjárt közelebbi képet a növényekről.
Legutóbb a képen a Tapivara által említett kérdéses objektum a vízszint közelében valóban a szűrő kifolyója. Sajnos az aki bal oldaláról nem nagyon tudok képet csinálni, pont azért, mert ott a szűrő, eltakarja, nem férek hozzá. Fentről sem sikerült értékelhető fotót készítenem, mert nagyon tükröződik a lámpa.
Annyit még talán fontos elmondani, hogy az akvárium mozgatásakor (2 hete, mikor áthoztuk), illetve most, hogy az anci mániákusan túr, meg lett bolygatva az aljzat, nem tudom a gyökerek nem sérülhettek-e kicsit.
Tehát az akcióterv most:
1. Ami már folyamatban van, hála nektek: karbantartás alapjait vettem; szerzek polifoam alátétet; plusz vizet azóta már pótoltam. Rendeltem a Tacsigazda által ajánlott ecsetalga irtóból.
2. Kellene, de még nem teljesen tudom, hogyan: áramlást visszavenni; növényeket megtápozni.
3. Keménységen még gondolkodom. Most így Karácsony után RO készülék nem esélyes, max. palackos RO/deszt. vizet vehetnék, hogy a párolgást, esetleg a vízcsere egy részét abból pótoljam – de akkor itt, gondolom, fontos lenne az állandóság és az arányok. Szóval egyenlőre inkább a többi akkut problémára koncentrálok.
4. Például az egyik ilyen, hogy az anci azóta (kedd óta) sem nyugodott meg: rákapott az ásásra és állandóan széttúrja az aljzatot. Történet: vízcserekor tisztítás céljából kivettem a bújót, amit utólag nagy hibának bizonyult. Az anci először nem ment vissza bele, hanem széttúrta az aljzatot és aláfeküdt. Egy ideig hagytam, de aztán tarthatatlanná kezdett válni a helyzet (leért az aki aljáig). Ekkor – sokat várva, hogy legyen egy pillanat, amikor épp nincs rácuppanva kívülről a bújóra – visszatettem a bújót az eredeti helyére és visszagereblyéztem az aljzatot, nagyon figyelve rá, hogy pont ugyanott legyen, és pont ugyanúgy álljon a szája mint tisztítás előtt (fényképek alapján), bent legyen a levelek alatt, szabadon legyen a hátsó kijárat is, stb. Egy fél napig úgy tűnt, hogy minden OK, anci bebújt a bújóba, majd másnap reggelre megint arra ébredtem, hogy szét van túrva az aljzat, a bújót kimozdította és aláfeküdt. Ma egész nap ott bújkált-túrkált, vagy alatta, vagy a bújó külső oldalára cuppanva. Szerintetek?
Tacsigazda, remélem csak nem volt időd, és nem azért tűntél el a napokban, mert elkedvetlenített a vita. Én továbbra is nagyon hálás vagyok a hozzászólásaidért (talán illett volna külön is reagálnom a részletes magyarázatra, nem csak egy összesített kommentet írni…) Ahogy és amit írtál, kezdőként nagyon sokat segített, hogy kicsit megnyugodjak, és ne jussak oda, hogy egy akkut problémahalmaznak lássam az akit, és elfelejtsem hogy alapjában véve, minden probléma ellenére örülök neki, hogy van. :-)
És természetesen mindenki másnak is köszönök minden hozzászólást. :-)
A GH, az az összkeménység. Ebbe mindenféle kalcium, szilikát, nátrium, magnézium.....stb. anyag okozta vízkeménység benne van. A KH, az ugye a karbonátkeménység, amia kalcium- és magnézium hidrokarbonátot foglalja magában. A kH mérésekor magát a karbonátot mérjük le, ami nem feltétlenül csak a valódi összvízkeménységből származik. Az esetek többségében, a kH kisebb, mindig a GH-nál. Amennyiben a kH nagyobb, mint a GH, akkor a víz szikes.
Ugye sokszor hallani, azt hogyha forraljuk a vizet, akkor valamelyest lágyítjuk a vizet. Nos, ez nem egészen így van. Ugyanis forraláskor csak a kH csökken, de az összvízkeménység nem feltétlenül, vagy csak nagyon minimálisat. A másik gond még a szilikáttartalom, ezt sokan elhanyagolják.
Persze mindez nem jelenti azt, hogy az erős vízsodrás feltétlenül ecsetalgát fog eredményezni.
Amikor a 100-asban (pontosabban 125-ösben) két 700l-es belső Atman üzemelt, hasonló volt a
sodrás, mint egy hegyipatakban. Mondhatom, elég sokféle alga váltotta egymást, de ecsetalga még véletlenül sem fordult elő.
Az is igaz, hogy gyorsnövésű és erőteljesen fejlődő növényeim voltak, betegesen senyvedő,
vagy fontolgatva fejlődgető növények esetében a végkifejlet talán más is lehetett volna.
Legvégül viszont azt is elárulhatom, hogy kezdődő algásodás esetén néha meglehetősen sokat pancsoltam az akváriumban, és nem is igazán jókedvemben. :)))
Nekem is jelent meg ecsetalga (mondjuk közel sem ennyire, a crypto leveleinek végén 2-3 mm). Visszább vettem a szűrőt és több folyékony co2-t adagoltam (nálam Seachem Flourish Excel van). Eltűnt :-)
Mondjuk szerintem az algaevő halak kissé túlértékeltek... Én részemről inkább a garnélákra szavaztam :-)
Igen, és az extrém kemény víznél még az is nehezíti a kezdő dolgát, hogy a vásárolt növényei
optimális viszonyok között lettek termesztve, a durva vízváltozás miatt az alkalmazkodási idejük viszont átlagon túl kitolódik, és pontosan ebben az időszakban a legsérülékenyebbek, miáltal
nagy eséllyel ellepi őket az alga.
Gyümölcsfa telepítésnél pl. régi jótanács hogy ne a faiskolában kezdjünk, hanem járjuk be a környéket és tájékozódjunk hogy melyek a környékre jellemző növények, amik az adott talajon megfelelően fejlődnek. Minden egyéb növény sanszosan csak senyvedni fog.
Akvárium esetében a vízjellemzők azok, amiket alapból figyelembe kell venni.
Elmehetnénk tájékozódni pl. a környékbeli akvaristáknál, de legjobb lenne a növényeket
is tőlük beszerezni, mert ezek már ehhez a vízhez beakvarizált növények lennének.
Egyéb esetekben viszont ajánlatos lesz vegyészkednünk, amit amúgy sem lehet elkerülni,
mert a vegyészkedés kezdődik a vízelőkészítő-használatával, a növények tápozásával,
és minimum egy papírcsíkos vízteszter beszerzésével, ami lehet hogy nem pontos,
de mindenképpen hasznos információkkal szolgálhat.
Még annyit hozzátennék ehhez a kis irományomhoz, hogy a vörös vagy vöröses (azaz lilás, narancssárgás...stb) színű növényeknek (pl.: Rotala rutundifolia, Ludwigia palustris ....stb.) magasabb a vas felvétele, azaz olyan tápoldatot kell adagolni, amiben magas a vastartalom. :)
Amit Tapivara akvaristatárs ír, azok mind jók. Polifoam (vagy akár vékonyabb hungarocel) az akvi alá, a szűrőt is visszább kell folytani. Az akvidban alapvetően túl erős az áramlás (ez nagyon kedvez annak a fránya ecsetalgának), mivel az erős áramlás erősebben is fodrozza a víz felszínét így, hamarabb is párolog a víz. Ezért is hiányzik annyi víz az akviból. Töltsél bele nyugodtan.
Próbálj valahogy úgy fotózni, vagy úgy feltölteni a fényképet, hogy nagyobb legyen a képméret, így jobban látnánk a növényedet. Kicsi a kép. :/
Ez egy Cryptocoryne wenditii "tropica". A fotón azért annyi látszik, hogy sárgultak a levelek. Ez vas hiány vagy magnézium hiány. Sőt igazából sokszor a kettő együtt jelentkezik, ugyanis magnézium nélkül a vasat sem tudja a növény felvenni.
De akkor figyelj és tanulj. Anno mikor mid-tech növényes akvim volt, sok növénynél kitapasztaltam a dolgokat, ja és van egy botanikus nagynéném. :)
TÁPANYAG HIÁNYOK ÉS TÜNETEI:
Kalcium: Az új levelek torzultan növekednek. A gyökerek túlrövidek és csavarosak. A levélszélek sárgulnak.
Bór: Hiányának jele, az új leveleken pusztuló hajtásvégek és oldalhajtások. Valamint a gyenge szárak. Hasonló, mint a kalcium hiány.
CO2: Ugyanolyan tápanyagforrás, mint a többi, csak ez gáz formájában oldódik az akvárium vízébe. Az új levelek lassan és/vagy torzultan növekednek. Lehet a leveleken kalcium-lerakodás is.
Réz: Hiányára utal, az új levelek végeinek elpusztulása.
Vas: Az új levelek fonnyadtak, sárgulnak, törékenyek. Ez a leggyakoribb hiánybetegség a vízinövényeknél.
Magnézium: A régi leveleken sárga foltok jelennek meg, de az erezet mindig zöld marad. A tünetek hasonlítanak a vashoz, mivel a növény nem tudja a vasat felvenni, a magnézium nélkül. Itt sem ritka a torz levél növekedés.
Molibdén: A régi leveleken sárga foltok jelennek meg az erezetek között, de a levelek szélei megbarnulnak. Gátolja a növény virágzását.
Nitrogén: Jellemző rá a régi levelek lassú növekedése. A levelek elsárgulnak és elpusztulnak, néha enyhén vörösödnek. De ez nagyon ritka eset, legtöbbször olyan növényes akviknál fordul elő, ahol abszolút nincsenek halak az akviban.
Mangán: Az új levelek erezete közti rész elpusztul, majd elsárgul.
Kálium: A régi leveleken apró lyukak jelennek meg, melyek átmérője lassan növekszik. Később a lyukak körül sárga foltok jelennek meg. Később hullámossá válnak és a növekedésük is lassul. Ez is gyakoribb eset.
Kén: Az új levelek elsárgulnak és elhalnak. Ritka eset.
Foszfor: A régi levelek növekedése lelassul, a színük besötétül. A gyökérzet gyenge és lassan növekszik. Ez is ritka azért. Pont ugyanazért, mint a Nitrogén hiány. Akkor is előfordulhat, ha például a magas foszfát-tartalom miatt valaki, foszfátmegkötőt használ, és az nullázza le a foszfátot. Ilyenkor a foszfor is csökken nagyon.
Cink: A régi leveleken jelennek meg a tünetek. Az erek közt, a szélektől kiindulva elsárgul.
Sajnos a hiánytünetek nem mindig egyértelműek. A környezeti hatásoktól függően, egyik hiánytünet sokszor úgy nézhet ki mint egy másik. Klasszikus eset, amikor az eltorzult leveleket kalcium, vagy magnézium hiánynak azonosították, aztán közben a szén-dioxid szint volt a nem megfelelő. Amúgy ez a trió, a kalcium-magnézium-CO2, sokszor kéz a kézben jár. Nehogy már egyszerű legyen. :)
Hogy még tovább bonyolítsuk a témát, egy adott tápanyag hiányát ronthatja egy másik tápanyag többlete. És akkor + a fény, a pH és a vízkeménység. :)
