Az jól látható, hogy a vevő bekapcsolt, sőt, megvan a gégecső is kis részen is amiben a hozzátartozó vezetékek futnak, így mérhető ha "áram alá" kerülnek egy érintésnélküli fázisceruzával akár.
A bojler maga különösebben nem volt vizsgálva, mivel nappali áramról, sima dugaljba dugva minden további nélkül üzemel. Jelenleg sajnos így használjuk, hogy legyen melegvíz.
Vezérelt áramról (leánykori nevén éjszakai) működő bojler napok óta nem ad melegvizet. Vízkőmentesítés megvolt, majd ideiglenesen dugaljasra való átszerelés és nappali áramon történt sikeres próba után megtudtuk, hogy nem itt van a baj.
Kihívtam a szolgáltató szerelőit, akik lecsekkolták a hangfrekvenciás vevőt és környékét, majd megállapították, hogy náluk minden rendben, a hiba valahol nálunk van.
Amit felfedeztem azóta, hogy a bojler rákötése nélkül a vezérelt áramkörön megvan a 230V, de amint a bojler rákerül azonnal "elmegy", ha lekötjük, újra megjön a 230 V.
Uraim, meg tudná valaki mondani, hogy Budapest I. Kerületben HOZZÁVETŐLEGESEN mennyibe kerülhet egy új mérési hely létrehozasa egy társasházban, ahul van elosztószekrény, meg nyilván létező fogyasztók. 25A , egy fázis kellene. Önkormányzati helyiség, azt bérelném.
Nem is néz ki rosszul,csak néhány évtized, megsárgul,tapéta maradvány,glett,stb,módosítás és a szerelvényekek már nem kaphatók. Az új éppen nem fedi a régi helyét...
Az MM-fal mint gyors, olcsó szerelés, az aljzatkiegyenlítőbe helyezve? (panel) Úgy is megszüntettem hogy az új konnektorok szinte a régi helyére kerültek.
"A lenti szekcióban történő nyomvonal kialakítás miért nem általános?"
Mert ha találkozol egy ajtóval valahogy meg kell kerülni. Hogy legalább egy ajtó vagy nyílás van egy helyiségben ami nem tartalmaz falazatot az biztos.
Tehát a mennyezet alatti nyomvonal és attól lefele a szerelvényekhez,fel a mennyezeti lámpához, elég kézenfekvő megoldás volt. Az elosztó tábla is rendszerint a kézzel el nem érhető magasságban van elhelyezve. Persze ha az ajtó vagy ablak a mennyezetig ér....
Volt ilyen is, az ablak alatt csövezve, de a konvektor cseréjekor az is útban volt.
Igen, így van, épp a minap nézegettem ezeket a megoldásokat, és többek között is ezért is merült fel bennem, mi lenne ha, merjem-e így kérni, egyáltalán életképes-e dolog.
Ha már itt tartunk a szokásoknál, akkor megkérdezném azt is, ha alapos a terv és rövid/hosszabb távon (10 - 15 év) nem várható bővítés, szabad-e olyat, hogy védőcső és MCU helyett simán MBCU a vakolat alatt? Nagyon takony téglaépületbe? Ti villanyszerelők jobban preferáljátok a csőbe húzást? Munkadíjba egyébként nagy a különbség a két módszer között?
A hagyomány. Ahogy 1000 más dolognak is a magyar építőiparban. Tők jó padlószegély csatornák vannak, teljes rendszerekkel tudsz csatornázni, de rejtetten is vinni. A kötődobozok pedig pont annyira veszélyesek, mint a térdmagasság alatti konnektorok. Amennyiben szükséges, minden ilyen veszélyforrásról gondoskodni kell, hogy ne legyen hozzáférhető, de ez utólag is kialakítható.
Sima kötődoboz valóban veszélyes lenne térdmagasságban, de ha két szerelvénydoboz közt vizszintesen megy cső, a kötések pedig a szerelvénydobozvan a dugaljak mögött vannak, azzal van-e probléma? Itt kötés alatt konkrétan T leágazásokat értek 3-as wago-val, a folytonosság biztosítása érdekében.
Azt hittem van valami más, pl. statikai oka, de ezek szerint akkor nincs. A logikust mondjuk nem értem, mint ok, mivel ahogy írtam, pl. egy felső szinten felviszed a vezetékeidet a mennyezet alá, hogy utána újra letudd vinni az alsó szintre, plusz ugye hát szeretünk fúrni, képnek, órának, konzolnak bárminek utólag a falakba, és az "általános" kialakításban nagyobb is az esély hogy belefúrsz.
Nah mindegy, értem és elfogadom, köszönöm a választ.
