Igen én már meg is tapasztaltam , milyen amikor vagy túl sok porzos vagy termős virág van a fiatal fán ! Amíg tudod mind a kétféle virágot ritkítani kell ,ugyan úgy mint más gyümölcsfákat mondjuk őszibarackot , különben megszakad a fa meg apro lesz a termés !
Kávézaccot ne. (szerintem) Ahol eddig láttam, ott mind csak penészforrás lett belőle.
Pl. Oázis kertészetnek van 20 literes savanyú tőzege kb. 1500 Ft-ért. Tetejére valami fás cégtől szerzel fenyő gyaluforgácsot, és kész is.
(3 egység savanyú tőzeg, 2 egység eredeti föld, 1 egység trágya, és felülre pár centis rétegben tiszta savanyú tőzeg. Én így ültetném.)
Gyaluforgáccsal abszolút pozitívak az idei tapasztalatok. Tökéletesen árnyékol, és szinte mindig nedvesen tartotta a talajt egész nyáron. Mostanában kezdtem bekapálni a gyümölcsfák környékét, szépen korhad az alsó része a forgácsnak, és ahogy keveredik a talajjal, nem engedi bekötődni a talajt, porózus marad.
Még kicsik a fáim. A dbd oltások mind elpusztultak. A magoncok élnek, virulnak. Messze még a termés.
Sajnos a dbd oltásokat nem gesztenyés kertészetből vettük, így eleve kódolt volt, hogy gond lesz velük. Jó eséllyel meg is fagytak még a kertészetben tavasszal. Drága tanulópénz volt, mert 4500-ért adták darabját. Persze semmi felelősséget nem vállalt a srác.
Zsákos marhatrágyával próbálkozok, meg kaptam egy nagy adag kv zaccot, abbol is keverek egy nagyon keveset a trágyához, mert a trágya elvileg lugos a vk meg savanyít. Szerencsére annyira nem vészesen agyagos a földem, van ahol egészen homokos-agyagos.
Más. Vettem a Lidliben gesztenyét. A papírja szerint BdB. Megsütöttem és az íze csalódás volt. Amit tavaly vettem sokkal finomabb volt. Nem elég, hogy megmaradjon a fa, teremjen is és még az íze is jó legyen... A tiétek milyen? Ízre, méretre...
Ilyen talajba mindenképp úgy ültetnék fát, hogy a lehető legnagyobb ültetőgödörbe, és tőzeggel, sziárccsal, humusszal, bármivel meglazítanám a talajt. A keményre száradó agyagban szerintem semmilyen fa nem fogja jól érezni magát. Valahogy meg kell oldani, hogy az eső ne szaladjon el, legyen lehetősége a gyökérzónába leszivárogni, de ugyanakkor ne pangjon ott. A csemete gyökere alatt én még 20-30 cm-t legalább meg szoktam lazítani, hogy tudjon lejjebb menni a víz. Majd lemegy annyi gyökér a víz után, amennyi a fának kell.
Az ültetőközegbe is szoktam érett(!) trágyát keverni. ha csak alá teszem, akkor pont az első 1-2 évben marad tápanyag nélkül a fa. Azok váltak be, és azok indultak el viszonylag gyorsan, amelyeknél az első cm-nél már ott volt a gyökér közelében a jól elkevert tápanyag.
Mondjuk én könnyen ások ültető gödröt, mert kiviszem a kis árokásómat a birtokra, és azzal megoldom. Nem tudsz bérelni egy kis árokásót? Baromi sokat tud segíteni.
2 kis fa 80 deka az szép eredmény! Mekkora 1-1 szem?
Hallottatok már olyanról, hogy esetleg a gesztenye csemete megszakadna? Vagy ez a gesztenyére nem jellemző? Talán nem véletlen, hogy a természetben a fák több évig csak nőnek és nem hoznak termést. Ennek nyilván megvan a magyarázata. Ha ráoltunk már termő ágat és azon sok termést hagyunk, az nem okoz az a kis fának problémát?
Sok helyen olvastam már, hogy a fenyőkéreg, meg a tűlevél is jó lehet a gesztenyének. Ennek ellenére a valós élettere mégsem a fenyvesekkel kapcsolódik. Talán azért, mert a fenyő gyökérzete már a felső talajrétegben "megfojtja" a magonc fejlődését? Ha így van, akkor egy fejlettebb fa leültetése akár ígéretes összhangot is alkothat. Csak természetes úton nem tud tovább terjedni. Persze lehet csak én gondolom, hogy a fenyőknek a felső rétegben sűrű a gyökérzete, mert eddig ilyeneket láttam.
Jut eszembe, magoncot már ültettem fenyőfák közé, homok talajba, csak úgy. Addig bírta, míg a magból tudott fejlődni, aztán megállt és elhalt.
Szkeptikus vagyok a fán fajtás gyökereztetéssel. Még nem hallottam, illetve a megfigyelt fáknál sem láttam, hogy a földhöz érő vessző gyökeret eresztett volna. Persze egy próbát megér.
Nagyon becsomagoltad. Szándékosan dunsztolod? Vagy van locsolási lehetősége?
Szerintem csak akkor bontsd ki, mikor a fa már nyugalomban van.
Élni fogok a lehetőséggel. Bár nem tudom, hogy azok az alanyok, amik így eldobálják a faiskolai BdB oltásokat, alkalmasak-e egyáltalán, vagy inkább cseréljem őket saját magoncra?
A tölgyre oltásod jobban néz ki mint a magoncaim. Bízom benne, hogy az új közeg helyrepofozza őket.
Nagy dolog lenne ez a tölgyre oltás. A kezdet jó, csak maradjon is így. Nekem az idén beszerzett 17 BdB fámból már 1 kipusztult, 2 meg az alanyról hozott hajtásokat és az oltott vesszőt eldobta. :(
Agyagos világosbarna talajom van. Szárazon eszméletlen keményre össze van állva. Csákánnyal tudom az ültetőgödröket kiásni. Ha nedves, akkor morzsalékos, jól lapátolható,
Most ott tartok, hogy kiépítettem az öntözőrendszert és megkezdem a csemeték ültetését. Az öntözőt tavasszal fogom beüzemelni. Sajnos nagyon lassan haladok és a szabim is elfogy, meg vasárnap egy kutyus is megharapta a kezem, nem tudom idén el tudom-e ültetni a fáimat. Félek, hogy a konténeres fáim el fognak fagyni télen.
Beérett nálam a Betizac , két kis fárol kb. 80 dekát szedtem össze és nagyon örülök neki ! Van még két kis Marron de Lyon fám ,azokon is lesz de ott a kupacs még nem nyílik .
Annyi fejlemény van ezzel idő közben, hogy nem szépen, egyenletesen fejlődnek a semleges talajba ültetett áfonyák is. Kivétel nélkül hoztak hajtást még így az ősz elején, és kb. hasonló ütemben készülnek a télre, mint a savanyú földes társaik. Kb. hasonló arányban vörösödnek a levelek.
Jelenleg 50 db kísérleti növény van. 4 féle közegben.
Az már egyértelmű következtetés, hogy minél előbb van a semleges talajhoz szoktatva a növény, annál jobb az eredmény. A 3 éves tövek már jellemzően zokon vették a ph változást, és nem tudtak aklimatizálódni.
A cél a fenntarthatóság elérése. Egy növény életciklusa több 10 év. Ha a környezetben nem alapból savanyú a talaj, akkor ennyi időre nem lehet fenntartani a savanyú közeget, hiszen a gyökérzet folyamatosan terjed. Nem megoldás se a kaspó, se a geotextiles gödör.
Ha jól tudom, akkor jellemzően 6 pH körül van az eső kémhatása. Azt szeretném elérni, hogy ilyen kémhatású talajban is megéljenek ezek a növények.
Hasonló történet lehet szerintem gesztenyénél is. Ha a gyökre tud aklimatizálódni a talajhoz, vagy van megfelelő segítsége, akkor sikeres lesz a növény. Gesztenye fának azért nagyobb kiterjedésű, és szerteágazóbb a gyökere, mint az én áfonyáimnak. Ennél nem lesz elég egy kis pázsit.
Kísérletképpen ültettem 3 gesztenye magoncot nagy erdeifenyők közelébe, és 1-et kivágott akácos helyére. Meglátjuk, melyik talál magának megfelelő megoldást. Jelenleg úgy tűnik, hogy a fenyők mellett jobban érzik magukat.
Lehet, majd összehozok egy olyan kísérletet is, hogy ültetek egy fenyőt, és körbe 4-5 áfonyát sima erdei talajba.
Nem úgy tűnik, mintha bármiben is hiányt szenvedne. Kérdés, hogy a növekedési üteme mennyire fog egybeesni a tölgynek, és a gesztenyének. Meg hogy a termés ízét, minőségét befolyásolja-e a más gyökérzet.
Probálok hajtást a fakoronában gyökereztetni . Még augusztus elején savanyú tőzeggel teli petpalackot raktam egy egy Betizac és Marhlac hajtásra úgy hogy a hajtás tőzegben lévő szakaszát gyökereztető hormonporral szortam meg hátha elősegíti a gyökérképződést . Van valakinek ehhez hasonlo tapasztalata ,hogy fán hajtást gyökereztetett? Nem tudom ,hogy lesz -e belőle valami hogy gyökeret ereszt e a fagyok beálltáig, meg hogy mikor vágjam le a hajtást ?
Az a jo amit Geszti ír a 824 - en ,a lényeg hogy a legsavanyúbb rododendron vagy áfonya közeggel indulj. Milyen magoncaid vannak ? Mind Sativa magoncok? Ha igen ,ezekkel az a gond , hogy ha rá oltasz egy hibrid fajtát vagy Sativát akkor ez a magonc alany még mindig érzékeny lehet a kéregrákra és az egész fa későbbi években visszaeshet.
Amit Geszti írt ,hogy kísérletezik más növényekkel,hogy a tápanyagok jobban felvehetők legyenek, abban van fantázia . Mikorhiza gyökérkapcsolt gomba is ígéretes lehet ,többet kellene erről is tudni ,hogy mik azok amik elérhetőek és milyen hatásfokúak különböző talajokra.
Ez az egyik Betizac csemetém ,az egyik burok most kezd éppen nyílni . Ezen a fán van vagy tizenöt szép nagy méretű termés . Ez a fa nagyon sovány homoktalajon van és még mindig kb. csak két méter magas. Egyik másik levélen meglehet figyelni enyhe kálium és magnézium hiányt.
Az már elég vastag lehet az átoltáshoz . Én jövő februárban megszedem a már nálam lévő csemetékről az oltovesszőket és hűtőben tárolom az oltásig . Szívesen segítek majd az oltásban.
Ha meszes a talajod, akkor semmiképp ne rakd vissza a gödörbe. Keress erdei talajt tölteléknek. Öntözővíz nem lehet klóros. Esővízzel öntözd. Néha mehet 10 liter vízhez egy csapott kanál vasgálic.
Oázisban van 20 literes savanyú tőzeg. Ahhoz 1/3 homok, és 1-2-3 lapát érett marhatrágya. 2 lapát a gödör aljába, pár centi sima földdel betakarva, megtaposva. 1 lapát trágyát keverd össze a savanyú tőzeggel, és homokkal. Ezt rakd bele a gödörbe. Ha konténeres a fa, akkor ez legyen a konténer körül. Ha szabad gyökeres, akkor keverd az eredeti földdel annyira, hogy alaposan, levegő mentesen körbe tudja venni a gyökereket. Fontos, hogy nem bírja a pangó vizet. Porózus, vizet átengedő talajt szereti, ugyanakkor igényli a gyakori, rendszeres öntözést. Nem sok, de gyakori vizet kér. Tányérazd ki a körületét, és takard valami mi mulccsal, vagy fenyő gyalosziárccsal.
Az x csak azt jelenti, hogy az esetleg utána írt fajtával hibrid.
Sajnos többször is találkoztam olyan kertészettel, ahol az eladóknak fogalmuk sem volt róla, hogy azon kívül, hogy szelídgesztenye, meg esetleg szativa mást nem tudtak róla.
Lassan itt az érés ideje, ez jó lenne találkozóra. Nálam sajnos még nincs mit megnézni, max az öntözőrendszert.:)
Nem tudom milyen mércét szeretnél, de az biztos, hogy idehaza kevesen foglalkoznak behatóbban gesztenyével. Magam sem tartozom a tudományos szinthez.:) Esetleg beszervezhetnénk pár lelkes hozzáértőt, bár nem tudom mivel lehetne őket rávenni, hogy ránk szánják az idejüket.
Akit én ismerek az Láng Attila lenne Érsekvadkertről akiről tudom, hogy ért is hozzá, meg a neten van pár lelkes gesztenyés. (völgyerdő.hu Nagybakónakon, Sarkpont zrt Egyed Károly Kaposvár, stb) Ha velük össze lehetne hozni egy szakmai találkozót, akkor az nagy dolog lenne.
Mikorhiza gomba is tud segíteni a tápanyagfelvételben. Bár azt nem tudom, milyen elemeket tud átadni a gyökérzetnek, meg hogy a mikorhiza gomba milyen közegben marad meg. Elvileg szereti a kristájcukrot, vagy legalábbis jót tesz a talaj szerkezetének.
Jó kérdés Geszti. Table nálad jelentkeztek hiánytünetek már a talajkezelésed előtt is? Lehet egy idő után, mikor már elég erős a fák gyökere, kisebb koronával önállóan is elbírnak majd. Esetleg beáldozhatnál 1 fát ezt kipróbálni. Elég macerás lesz a nagy fákat mesterségesen fenntartani.
