"A Velencei-tó északi vízgyűjtőjén levő állattartó telepek hígtrágyájukat szántóföldön öntözéssel hasznosítják. A képződő almostrágyát szintén a szántóterületre juttatják ki. Az állattartó telepeket ezért diffúz szennyező forrásként kell számon tartani, a csapadékvízzel való lemosódás szennyezheti a vízfolyásokat, a beszivárgó trágyalé pedig a talajvizet"
Annyira van szabályozva a horgászat Pátkán, amennyire ellenőrzik. Ki méri le, hogy hány kg etetőanyag, csali és bojli kerül a tóba naponta? Senki. Mindenki -én is- csak becsülni tudom, de az tuti, hogy csak befelé megy 40 éve. Kifelé max a halban jön ki, mert máshogy nem.
A halászat itt nem is tényező, de a Zámolyi- tározón már annál inkább, és az a víz is itt köt ki, mint az összes, a vízrendszeren lévő egyéb horgásztó összes elfolyó vize. A Zámolyi-tározón teherautó számra jön be az etetés. Nem etetőkosárban, vagy etető hajókkal, hanem 3 tengelyes póttal mérik. Amióta átfolyásos, azóta semmi gond az elfolyó vízminőséggel.
El tudom fogadni, hogy a mezőgazdasági műtrágya lefolyása (N, P fomák) sokkal durvább, meg azt is, hogy az erózióból jön az iszap jó része és a hal termelés, horgászat nem démonizálható mindenért, de szerintem nem hanyagolható el a hatása. Annyira, hogy csípőből elhárítson minden felelősséget és közreműködést magáról e a Mohosz/Hofesz és a horgász társadalom, az tutira nem működik. Nem életszerű, hogy ők csak szemetelnek évtizedeken keresztül a tóba és elvárják, hogy elsődleges haszonélvezői lehessenek a rendszernek nulla befektetett energiával. Mondom mindezt úgy, hogy én is aktív horgász vagyok, a fiammal együtt.
És igen, ha egyszer rendbe is lesz téve, a hosszú távú fenntarthatósághoz szemlélet váltás kell mindenkitől.
Csapadék előrejelzés és az ő megbízhatósága... Az ECMWF-ről már többször bebizonyosodott, hogy hajlamos túlbecsülni a várható mennyiségeket, illetve hogy a területi eloszlásban is vannak kihívásai. Nos, most egészen jó előrét adott a hydroinfo ECMWF alapú területi térképe. Ez volt a 24-én kirakott képük:
Ez pedig az időkép 24. óta összesítettje:
A tó és vízgyűjtője szempontjából már-már tökéletes, noha az időjárási események finoman szólva is sztohasztikusan rakták össze az eredményt.
A műszaki megoldás nem lenne bonyolult, és főleg nem drága.
A "halászat/horgászat" hozzájárulása a tározó tönkretételéhez egyébként szerintem minimális volt. (Halászat nem volt, horgászat csak korlátozásokkal. (A halak etetése és a horgászlétszám is erősen korlátozva volt.)
De a legjobb és legolcsóbb műszaki megoldás sem akadályozza meg, hogy a külső szennyezők az esetleges rehabilitáció után néhány év alatt ne tegyék újra tönkre a tározót.
Az elszennyezés okainak felderítése, a szennyezések forrásainak felszámolása semmilyen tervben sem szerepel legjobb tudomásom szerint...
"a lemosódott és leülepedett talajok visszajuttatására kombinálva a szennyvíziszapos talajjavítással."
A pátkai tározó iszapja már messze nem szennyvíziszap. Ahogy sejtem, magas foszfortartalmú régóta stabilizálódott szerves iszap, ami kiváló talajjavító lehet.
A vizügynek az agrárminisztériummal összefogva kellene valami épkézláb megoldást (hasznosítást) kiagyalni. Ehhez aztán valszeg lehetne valami eu-s pénzt is hozzárendelni.
Az egész ügy arra példa, hogy ma már nem elég a múszaki megoldást kitalálni, menedzselni is tudni kell az ügyet.
Az olvasható rész hatásvadász, a kitakart rész meg ki tudja mit tartalmaz.
Előrébb nem vagyunk vele.
Amúgy amíg a szellemi fogyatékosság szintje a teljes Ollyópaji Jujjdejó szintjén odáig terjed, hogy képtelenek az agrártámogatási rendszereket a kistáblás gazdálkodáshoz igazítani, addig minden mezőgazdasági cselekmény csak okozhatja a felesleges vegyszerhasználatot és a talajroncsolódás, -lemosódás veszélyét.
Erre 2004-es csatlakozásunk óta számos szakmai eseményen történt figyelemfelhívás, de az ilyen jellegű hozzáállást a komplett EU28-ban fêlreseprik.
Márpedig a helyzet kulcsa az agráriumban van, ami egyrészt együttjárhatna a megváltozó tájhasználattal, másrészt végre megoldást adna a talajjavítás számos kérdésének, beleértve a lemosódott és leülepedett talajok visszajuttatására kombinálva a szennyvíziszapos talajjavítással.
Tehát a támogatási, rehabiltálási pénzeknek nem csak a kimerésről, hanem az újraforgatásról is szólnia kéne. A komplett EU28-ban!
De ez a fafej német, mocsári német és kultúrnémet (gyk: Fr.) hozzáálláson el fog bukni.
Az meg, hogy egy tyűdeokos újságíró eddig eljusson és ne csak hatásvadász szófosást tartson, az sajnos utópia....
Az alapjai jók a cikknek, nincs egyelőre vízügyi koncepció a tározó megmentésére. Az az 1863-ban épült csatorna megnevezés az nem igazán helytálló, az a csatorna az oldaltöltés szivárgó árka.
Sok projekt elképzelés, de pénz nincs. Soha nem is volt.Bár az is igaz, hogy a Velencei-tavi projekt 14 Mrd-ből juthatott volna ide is, de nem így lett. Ez innentől amolyan gördülő tervezés... Kotrás, vagy éveken keresztül szárazon tartás, kaszálással megoldhatná a szerves anyag kivételt, de sokkal összetettebb ez az egész.
Halászat, horgászat, mezőgazdaság, erózió, műtárgyázás, fenntartás hiánya, stb. Mindenkinek van benne sara.
Bár az sem világos, hogy minek a megkerülő, ha leeresztik és utána átfolyásos üzemben menne tovább. Igaz a megkerülő csatorna egyfajta "olcsó" politikai eszköz is a zsarolásra, mert pár millából egy alternatív megoldás, vagy a közreműködésre való rákényszerítés. Ez is lehet, hogy csak így lesz eredményes.