Komoly csillagászok szerint tarthatatlan a H. C. hipotézis, hiszen ehhez visszamenőleg át kellene programozni a naprendszert! Várom a leépítő véleményeket, számoljuk fel a Hungár naptárt!
Én konkrétan nem a vizilóbél ingádra gondoltam. Semmi szükség akkora bazi nagy ingára, sőt egyenesen kontraproduktív ha pár perces intervallumot kell mérni.
Én a kertemben ki tudom mérni 15 méter hosszú szárított vizilóbél segítségével 1 nap pontossággal az öszi napéjegyenlőséget.
elhiszem, de minek ennyire komplikálni? elég egy darab vízvezetékcső (vagy kivájt bodzaág) meg valami amire stabilan ráerősítheted. Azzal már minen hókuszpókusz nélkül 12 óra pontosan bemérheted. Ha még egy ingát is alkalmazol, meg kicsit számolni is tudsz, akkor gyakorlatilag pár perc pontosan.
inkább erre volnék kiváncsi, ez hogy jött össze:
...Ebbõl az is világossá vált, hogy a korai zsidó naptárban a hét napjait, pontosabban a szombatot az újév Holdfázisa jelöli ki, és így az ünnep elõkészületi napja is mindig péntek!
Ez mind közhely és mind igaz amit írsz, de sajnos nem bizonyítás.
Bizonyítás, amit képletekbe, grafikonokba, táblázatokba lehet foglalni. Mégpedig úgy, hogy abba senki egzakt tudomány művelő sem tud belekötni. Erre jó például, ha az ember képletesen megtanul sakkozni.
Miből mi következik, mi mivel hogyan függ össze, mi az ami szem előtt van és arra senki sem gondolt. Persze ez önmagában édeskevés.
hát amíg nem tudunk komolyabb érvekkel szolgálni, mint alexandriai mendemondákkal, addig mindig jöhet valaki, aki azt állítja, nem is tudtak napéjegyenlőséget mérni, így a hagyomány és a valóság között lehet egy,két, de akár három nap különbség
pedig be lehet ám bizonyítani, mikor volt Jézus korában a napéjegyenlőség. Teljesen objektív alapon.
ezt kéne bebizonyítani, önmagában ezzel érvelni körkörös érvelés"
Mitől lenne az, ha az alexandriai egyház megjegyezte a dátumot (a julián naptár szerint, amely a római birodalom területén érvényben volt), őrizgette évszázadokon keresztül, és Niceában hittek is nekik.)
Aznap Rómában szép idő volt – olvashatjuk jegyzeteiben – és egy hosszú egyenes függőleges farúd (farönk?) segítségével demonstrálni tudta az érdeklődőknek, hogy a napéjegyenlőség március 21-én dél körül következett be.
...persze kutyafülét demonstráltak, ha ezzel a módszerrel visszanézve csak 1-2 nap pontosságú mérés volt lehetséges. :-)
A pontosságban, legfőképp ennek utólagos megítélésében sokat segítene, ha tudnánk, mekkora volt akkoriban a Föld forgástengelyének dőlésszöge. Magyarul, hogy kellett pontosan beosztani a gnómon számlapját, illetve mennyivel volt roszabb vagy jobb ugyanazon farúd által vetett árnyék leolvashatósága, azaz a kijelző felbontási képessége.
Egy 10 napos korrekcióval a domináns március 20 környékére érünk vissza az időben; i.sz. 280 és 380 közé.
ez majdnem így van, bár a rend kedvéért pontosítanám, hogy az utolsó julián MEQ március 20-án az 439-ben volt, illetve 435-ben, tényleges római helyi idő szerint. az elsők pedig 220, illetve 224-ben ugyanezen kritérium szerint
De nekünk hátrálni kell az időben a március 21-i domináns MEQ-ig (i.sz. 150-250) és az újabb 1 nap
Ezért 11...
de nem hátráltak 11 napot
A julián naptár kezdete Jézus születése a március 21-hez kötödik.)
ezt kéne bebizonyítani, önmagában ezzel érvelni körkörös érvelés
Pihentetőül egy papiruszkézirat, amelyet Hunnivári talált Visegrádon;
Az idézet H. Z.: LIUDPRAND ÉS AZ I.SZ. 968-AS ESZTENDŐ (Bp. 2002) 66. oldaláról. A megtalálás körülményeiről: Hihetetlen véletlennek és szerencsének köszönhetően – mint Poggio Bracciolini ahogy a Tacitus és sok más kéziratra ráakadt – a visegrádi Salamon toronyban sétálás közben ráakadtam két eredeti papirusz kéziratra, amelyből az egyik garantáltan Szoszigenész római naptárral kapcsolatos jegyzeteit tartalmazta, a másik a Róma város alapítását követő 711. évből [ma 43 BC-nek szokták tekinteni] származik és a naptárral kapcsolatos tanácskozás jegyzőkönyvét tartalmazza. Sajnos a résztvevők neveit tartalmazó rész teljességgel olvashatatlanná vált ez alatt az 1844 év alatt, de így is értékes adalékkal szolgál a 712-es évi [ma 42 BC ] intézkedés megértéséhez. Legnagyobb sajnálatomra az eredeti papiruszokat most nem találom, így be kell érniük kivonatolásommal, de higgyék el a tartalom kárpótolni, fogja Önöket trehányságomért… Szoszigenész jegyzeteiből kiviláglik, hogy számára a tavaszi napéjegyenlőség és március 21. egy és ugyanaz. Mivel feladata az volt, hogy egy hosszú időre alkalmas naptárat készítsen úgy, hogy a tavaszi napéjegyenlőség egybeessen március 21-ével, a következő – mások számára érthetetlen – megoldást választotta. Komolyabb mérőműszerek nélkül is tudta, hogy az agyonmódosított 708. esztendőben (445 napos) amelyet ma 46 BC-nek tekintünk, számításai szerint teoretikusan március 22-én a reggeli órákban következett be a tavaszi forduló. Ezért kénytelen volt naptárának kezdőévét, a 709-es évet [45 BC] szökőévvé tenni. (Elég furcsa dolog mindjárt a kivétellel kezdeni.) Aznap Rómában szép idő volt – olvashatjuk jegyzeteiben – és egy hosszú egyenes függőleges farúd (farönk?) segítségével demonstrálni tudta az érdeklődőknek, hogy a napéjegyenlőség március 21-én dél körül következett be. (Én már azóta kézi számításaim segítségével megállapítottam, hogy 12 óra 33 perckor.) Mindenki meg volt elégedve, és búcsúzóul a lelkére kötötte a papoknak – akik a naptárért voltak felelősek – hogy instrukciójának megfelelően négyévenként iktassák be azt a bizonyos februári szökőnapot [évet] és meglátják minden a legnagyobb rendben fog menni. Latin eredetiben: „quarto quoque anno”. „Ave Caesar”-ral búcsúzott és visszatért Alexandriába, magára hagyva a Julián-naptárt. A római papok feladata az lett volna, hogy a 713-as, 717-es, 721-es, 725-ös, években és azután is négyévenként iktassák be azt a bizonyos szökőnapot. (Mai terminológiával 41 BC, 37 BC, 33 BC, 29 BC, stb.) Mivel Szoszigenész instrukciója nem került – nem úgy – végrehajtásra, számos tudománytalan találgatás ütötte fel a fejét – tudományos berkekben – amely az általam megtalált jegyzőkönyvből válik világossá. Egyesek Caesar elleni bosszúra gyanakodtak – őt a 710. évben [44 BC] meggyilkolták, – de logikátlan, mert a naptár neve maradandó lett. Mások tudatlanságra vagy hanyagságra gondoltak, ami azért nem hihető, hiszen nem egy papra bízták a naptár karbantartását. (Ld . később a már hivatkozott általam megtalált jegyzőkönyvet.) Ugyanúgy nem állhatott érdekében senkinek a „naptárreform megcsúfolása”, hiszen jegyzőkönyvünk bizonyítja a papok végtelen aggódását, a felborult rend miatt. Nem csigázzuk az olvasó érdeklődését tovább, tehát ismertetjük először a tényeket mi is történt.
2. bár ez erre nem cáfolat, de sosem lesz a Gergely naptár 10 napos kiigazításból 11 nap kiigazítás, bárhogy is változik a dátum. 10 egész nap az csak 240 óra"
Ennyire nem vagy képes megérteni, hogy Gergely egy domináns március 20-át állított helyre, miközben 21-ét akart (10 nappal)...
1. nem lehet az időcsúszás egyszerre 190, 196, és 198 év is, függően attól mikor melyik passzol
2. bár ez erre nem cáfolat, de sosem lesz a Gergely naptár 10 napos kiigazításból 11 nap kiigazítás, bárhogy is változik a dátum. 10 egész nap az csak 240 óra
3. már csak a Livius féle 23 éves forduló menthetné meg (részben) az elméletet, ezt viszont sehol nem lelem
