Az a csillagászat segítségével kimutatott 198/190 év éppen elég, tehát ezután keresni kell a mikort.
A pápáknál a régi szerkesztésű LP szerint az utolsó egy János (kb. 872-882=i.sz.1072) hozzáírva létezik még egy István (AD 885-891=i.sz. 1081) és ezután az idő több mint két évszázadra elvette a kedvét a pápai történetíróknak az írástól.
Orbán tűnik fel 200 év múlva, egészen pontosan az i.sz. 1095. esztendőben.
"Hivatalos" egyháztörténetben a nagyon befolyásos Marózia szenátornő alakját vélik a nőpápa alakjává lényegülni, a legendát azután számtalan változatban terjesztették a római katolikus egyház és a pápa ellenségei.
Nem sok értelmét látom a két Miklós azonosságának. De mintha a végleges kelet-nyugati egyházszakadás is beleesne az általad kitalált időhézagba. Tehát mikor történt? A patarénusokat is törlöd a történelemből? Úgy tűnik, a hamisítók ravaszabbak voltak, mint gondolod, nem azonos nevek alá rejtették az azonosságokat. A többször feltett kérdésemmel az időhamisítás gombjához varrt kabátod fazonírozásához szeretnék hozzájárulni.
"Pápasága idejéből számos általa veretett pénz maradt fenn, elegendő ahhoz, hogy megdöntse a 'Johanna papissza' legendáját, akiről azt tartották, hogy közvetlenül IV. Leo után következett volna." (Mondin 139.)
Miből gondolod, hogy tudom a választ, ha az a véleményem, hogy IX. Leó kitalált.
Ha netalántán a pozsonyi békítésre gondolsz, akkor nem nyertél hangszórót, hiszen az a Henrik nevű német király i.sz. 1065-ben volt Pozsony alatt és akkor szerintem már János a pápa. (Nem Johanna...)
"Sosemvolt IX. Leó!" No, ez tömörre sikerült! De akkor ki hozta azt a (bizonyos értelemben máig ható) rendelkezést, ami aztán évszázadokra adott rendszeres elfoglaltságot a magyar királyoknak? (Olyannyira, hogy még keresztes hadjáratot is meg lehetett úszni.)
Nem lenne kedved a már kétszer feltett kérdésre is válaszolni?
Mi a meglepő abban, hogy Bizáncban egy császárnak vége van, az új császár meg nem kedveli az előd kegyencét?! Mondin mit írt erről? Meg arról, amit már kérdeztem:mit mondott ki I. Miklós és mire törekedett IX. Leó." Nem kell rejtélyes "dokumentumot" fantáziálni, elegendő ok, ha a császár elfogadja az egyházi hierarchiát.
Mit ne mondjak, jól kezdődik a történet. IX. Leó április 19-én meghal, majd június 16-án serege súlyos vereséget szenved, maga is fogságba esik, de kiszbadul és szabadulása után egy hónappal meghal. :)"
Az ilyen jellegű problémákat a Zakamédiával kell megbeszélni, hiszen az idézetek akadémiai művekből kerültek idézésre.)
"Ha ennyire szabadon engeded a fantáziád, sose fogod megérteni, mi lehetett az a valódi ok, ami miatt hosszú huzavona után szakításra került sor, azaz mit mondott ki I. Miklós és mire törekedett IX. Leó."
???
Másik kérdés, hová lesz II. Adorján és a 8. egyetemes zsinat a határozataival (meg az azt követő skizmatikus zsinat)?"
Igen hallottam harangozni felőle... "Az egyház egysége így teljesen váratlanul helyreállt." (Mondin 147. old)
Mindenki számára váratlanul, ez csak azt jelenti, hogy logikátlan, nem odaillő váratlan dokumentum zavarja a tisztánlátást.
A március 19-ét még csak ki tudtam kombinálni, de "a visszaszámolással készített kronológia IV. Leója [i.sz. 1037- 1045]"hogy kerül a képbe?"
Egyszerűen a pápák sorrendje ismétlődik 200 év eltolással;
Szent IV. Leó akitől Istvánunk a fejéket és az apostoli keresztet kapja i.sz. 1037-1045 közé teendő amely más időkoordináta rendszerben AD 847-855
Mit ne mondjak, jól kezdődik a történet. IX. Leó április 19-én meghal, majd június 16-án serege súlyos vereséget szenved, maga is fogságba esik, de kiszbadul és szabadulása után egy hónappal meghal. :)
Ha ennyire szabadon engeded a fantáziád, sose fogod megérteni, mi lehetett az a valódi ok, ami miatt hosszú huzavona után szakításra került sor, azaz mit mondott ki I. Miklós és mire törekedett IX. Leó. Másik kérdés, hová lesz II. Adorján és a 8. egyetemes zsinat a határozataival (meg az azt követő skizmatikus zsinat)? A március 19-ét még csak ki tudtam kombinálni, de "a visszaszámolással készített kronológia IV. Leója [i.sz. 1037- 1045]"hogy kerül a képbe?
"
Javaslom, lapozzunk előre a hagyományos kronológia szerint készült történelemkönyvekben 200 évvel előre, mi is történik ott.
1054 „A konstantinápolyi pátriárka és a pápa kölcsönösen kiátkozzák egymás!
Újabb, ezúttal végleges szakadás következik be a görög (keleti) és a római egyház között.” Vagy,
„Umbre bíboros, IX. Leó pápa követe, megbízatását túllépve Bizáncban a Hagia Szophia-templom oltárára helyezi a Kerulláriosz Mihály bizánci pátriárkát kiközösítő bullát. A kereszténység ezzel két részre, keleti és nyugati egyházra szakad (schizma) Konstantinápoly és Róma központtal.”
A csillagászati idő ugyanaz, még a pápák sorrendje is megközelítően jó;
IX. Leó 1049-1054
X. Benedek (ellenpápa) 1058-1059
II. Miklós 1058- 1061
(Megjegyezni kívánom, hogy a Liber Pontificalis folytatása nem tud ilyen pápákról.)
De nézzük csak részletesebben mi is történik ebben az „új” időben?
Teljesen hihetetlenül kezdődik a történet, hiszen i.sz. 1053-ban IX. Leó német lovagokból és itáliai csapatokból kisebb hadsereget szervezett, és a normann kérdés fegyveres elrendezésére tett kísérletet. Serege azonban súlyos vereséget szenvedett 1053. jún. 16-án. A pápa maga is a normannok fogságába került. (Mondin, 199. )
IX. Leó megtörten és betegen tért vissza fogságából Rómába, ahol egy hónappal később meghalt. (Hangay, 106.)
Szerencsénkre az időpont ismert, - 1054. április 19. - a római egyház a szentek közé emelte és Szent Leó ünnepét április 19-én tartja.
Azt is tudjuk, hogy Leó követei 1054 júniusában érkeztek meg Konstantinápolyba, mintegy két hónappal azután, hogy küldőjük, IX. Leó meghalt. Az akadémiai tudomány úgy tanítja, hogy a két legátus (néha három) a pápa írását adták át egy Konstantin nevű császárnak, aki egyébként kellemes fogadtatásban részesítette őket.
Kronológiailag ennyi adatból meg kellene tudni határozni, hogy mikor is fogalmazhatta levelét IX. Leó, és mikor keltek útra követei.
Március 19 előtt sehogyan sem, hiszen a pápa normann fogságban sínylődik, tehát március 19-e és április 19-e között amikor már kipihente a fogság fáradalmait, de még nem haldoklott.
Véleményem szerint IX. Leó egy kitalált pápa, az LP nem ismeri, és a visszaszámolással készített kronológia IV. Leója [i.sz. 1037- 1045] miatt voltak kénytelenek a későbbi történetírók szerepeltetni.
Annyira azért ezek a történetírók nem voltak bátrak, hogy nevéhez kössék az egyházszakadást, mert nem győzik hangsúlyozni, hogy „a pápai követek kétségtelenül túllépték a hatáskörüket.” (Hangay, 106.)
Vagy; „ Mindkét követ Umberto de Silvabíboros és Lotaringiai Friedrich egyházi kancellár nagyon művelt ember volt, de hiányzott belőlük a mindenkor nélkülözhetetlen diplomáciai érzék, amire különösen szükség volt a bizánciakkal kapcsolatban.” (Mondin, 200.)
Vagy; „Konstantinápolyba küldött három legátust,… Humbertus bíborost, Lotaringiai Frigyest, az Egyház kancellár át és Péter amalfi püspököt, akik mindhárman alkalmatlanok voltak rá, hogy a legkisebb engedményt is megtegyék a pátriárkának.” (Brehier, … )
Érdekes párhuzam mutatható a „két” egyházszakadás között; Ahogy I. Miklós AD 867-ben [i.sz. 1057.] nem értesült halála miatt kiközösítéséről, ugyanúgy IX. Leó sem tudhatta meg a kiközösítéséről hozott határozatot [i.sz. 1054], mert már régen nem élt…
Egyébként én nem értem, hogy milyen engedményt tehettek volna IX. Leó „alkalmatlan” követei, ha azok 1054. július 16-án letette a konstantinápolyi Hagia Sophia főoltárára a Mikhaél Kérulárioszt kiátkozó pápai bullát. (Heussi, 193.)
Ilyenkor csak egy lehetőség marad egy becsületes kutató számára, közönséges hamisításnak minősíteni azt a bullát, remélem nem kell magyaráznom, hogy miért.
Nem feltételezem, hogy IX. Leó tudta volna, hogy halála után július 16-ra kellene egy bulla, hiszen addig még nem fogják megtalálni az utódját. Milyen snassz akkor a helyzet, ha a római pápa követei csakúgy a levegőbe fenyegetőznek…
Amennyiben ez a bulla csak Heussi Egyháztörténeti kézikönyvének komolyságot növelő kitalációja, akkor a helyzet még komolyabb. "
Ugyan miben korlátozta volna a "bulgárölő" Vászoly tette más népek történetíróit? :)
1054. július 16-án IX. Leó még aktív pápa, utána halt meg. Utódainak pedig a nyugati területeken is éppen elég gondjuk volt. Photiosszal csak egy újabb szakadás kezdődött. Nem csak az iszlám, a kereszténység története is bővelkedik a különböző irányzatok közti torzsalkodásban, ami időnként szakadáshoz vezetett (lásd pl. az ariánusok). Photiosz nyíltan 867-ben, a konstantinápolyi zsinaton lépett fel, ott győzött, de 870-ben az egyetemes zsinat kiközösítette, a vége kolostori száműzetés lett. Viszont jó tollal megírt eszméit a görögök (sőt a latin területeken is sokan) egyre inkább magukénak érezték, ez vezetett 187 év múlva a végleges szakadáshoz. A felszínen hittételi vita (filio-que), valójában azonban hatalmi kérdés.
Elég sok szűrön keresztül olvassuk a történelmet. Ha a "bulgárölő" Vászoly kiirtotta őket, egy gondos történész többet nem szerepelteti őket 1054 táján.
De azért Photioszt (vagy szellemét) nem tudják megkerülni 190 évvel később sem;
"Érdekes, hogy Mondin annak ellenére, hogy tárgyalta korábban a Photiosz kérdést, itt úgy látja, hogy „ez volt a görög és latin egyház közötti nagy szakadás kezdete.”
Ezt csak úgy tudom értékelni, hogy csak egyszer van szakadás, vagy szakadás kezdet, az nála egészen pontosan 1054-ben amikor éppen nincs pápa. Mint láthattuk a Hungár naptár korrekciójával 1057-ben, amikor szintén nincsen pápa. Igaz abban az időben pápai bullát nem is emlegetnek. Számomra ettől hihetőbb az a másik, I. Miklóshoz köthető egyházszakadás.
De még nincs vége a történetnek, amelyet Louis Bréhier tollából idézek;
„Erre a kiközösítésre a pátriárka azzal válaszolt, hogy felkelést zúdított Konstantinápolyra, s a császárnak, hogy megbékítse, be kellett börtönöznie Argürosz fiát és vejét, és megkorbácsoltatnia a tolmácsot, aki görögre fordította a bullát. Hátra volt azonban még a döntő aktus, amely kiközösítéssel válaszolt a kiközösítő bullára, s ily módon minden vallási kapcsolatot megszakított Róma és Konstantinápoly között. Kérulariosz szinódust hívott össze a Hagia Sophia katékhumenionjába, amelyen 12 metropolita és 2 érsek vett részt. Az általuk szerkesztett zsinati ediktum részben Phótiosznak a keleti pátriárkákhoz intézett Enküklionját ismételte meg, és felsorolta a pátriárkának a római egyházzal szemben felhozott összes panaszait, valamint minden tévedést, amelyet a latinok szemére vetettek. Július 20-án a pátriárka Nagy Törvényszéke anatémával sújtotta a pápai bullát és szerkesztőit, majd pedig július 25-én a nép szeme láttára elégették a bulla összes példányát, egyetlen kivételével, amelyet a pátriárkai levéltárban helyeztek el.”
Inkább itt válaszolok, mert a sztistvánosban off, ennek meg mindegy. :)
Igen, a bolgárok lehetnek vízválasztók. Photius vastagon kihasználta, hogy a bolgárok a pápától kérték a külön bolgár patriarchátus felállítását (meg hozzá metropolitát). Volt ilyen 1054-ben?
"A XII. század közepéig az egész egyházra kötelező érvényű szentté avatás pápai zsinaton történik. Igy 1083-ban nem lehet, és nincs szenttéavatás. II. Orbán pápa által összehívott 1096-os zsinaton nem ismerik el a trónbitorló szentségét. Azóta sem lett az álszentből szent."
Gr.Sugár - Frank Dénes Dr. phil. : A SZENT, A PÁPA, ÉS A CSÁSZÁR (1988. Benidorm. Spanyolhon
III. Leo 1017-ről 1208-ra vált. Vatikánban és Rómában ez lehetséges, de hogy néz ki itthon?"
Nem Leó, hanem III. Ince.
Egyébként akkoriban az időt az uralkodók évei szerint számolták. Mint Rómában a pápák. Egy két vájtfülűnek volt érdekes,hogy mennyi idő is telt el Jézus születése óta.
