Vannak tárgyak, amelyekről - hogy úgy mondjam - leordít, milyen kultúrkörnyezetből származnak. Ilyen esetekben nem biztos, hogy a feltétlen bizalmatlanság a velük szemben táplált helyes magatartás. Vajon a régebbi leletek, sokszor világszenzációk, hiteles környezetből származnak?
Kedvenc olvasmányom Stein Aurél (műveiből szerkesztett): Ázsia halott szívében. Ő még egy idilli állapotban kutatott. Mentek a sivatagban, valami helyen reggel felébredtek, Stein kiküldte az emberét, lát-e valami érdekeset, ha egy vakondtúrásra áll.
Ha láttak valami faldarabot, gyanús dombot, odarobogtak, délelőtt szétlapátolták a homokot, összeszedték a java műtárgyat, aztán visszaszórták a földet.
A fél British Múzeum ebből a brutális mészárosmunkából származik. Minden tanult régész Dunának menne a módszertől.
1600 éves hun áldozati üstre bukkantak a régészek
2006. június 5. hétfő, 21:44
Egyedülálló leletre bukkantak 2006. május 19-én, Somogy megyében, a Balatonlelléhez tartozó Rádpusztán.
„Első alkalommal került felszínre hiteles környezetben hun áldozati üst” – mondta Bálint Csanád, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója a szenzációs régészeti leletet bemutató keddi sajtótájékoztatón az Akadémia székházában.
Gondolom, úgy értette, hogy minden szempontból hiteles környezetben. Egyéb vélemény?
Valóban, magam is szinte bizonyosnak tartom, hogy nem ez a Turfán melletti az egyetlen hun üst, amely előkerült Ázsiában. Szigorúan véve azonban mégsem nyilatkozhatunk másként, mivel a szakma módszertana (mondom én, a laikus) megköveteli, hogy csak a gondosan leírt ásatások anyagát vegye figyelembe az összegző/összehasonlító régészet. Nem tudom, mások hogy látják.
Ezt a térképvázlatot a Speyeri Történeti Múzeum honlapjáról kölcsönöztem. Ha jól számolom, a jellegzetes üstök közül 27-et tüntet fel egész Eurázsia vonatkozásában (azaz nem korlátozza a kitekintését Európára, például olyasfajta érveléssel, hogy a hiung-nuk és az európai hunok vezető rétegének azonossága nem bizonyított). Valószínűnek tartom, hogy Érdy a nem hiteles leletkörülmények között előkerült üstöket is felvette a listájára.
Tomka Péter: "Hun üstök: A legszembetűnőbb tárgy, amely az Ázsiából Európa szívéig vezető hun mozgalomhoz köthető. A nagyméretű, 50–100 cm magas, nyújtott hengeres testű, két- vagy négyrészes formába öntött, tölcsérszerű lábon álló réz-bronz edények két szögletes füle a perem fölé emelkedik, ezeket gyakran gombaszerű, félköríves fejű díszek koronázzák, a díszítés a peremen is folytatódhat. A hun üstök testét 1–3 éles borda osztja négy mezőre, amelyeket az üst nyakán vízszintesen körülfutó bordák zárnak le, ezekről néha rojtszerűen elrendezett kerek karikákban végződő plasztikus díszek nyúlnak le. A nyak és perem gyakran tölcséres, esetenként perem-gallér rekeszekre osztva tagolt. Hun kori datálásukat együtt talált tárgyak (Jedrzychowice, Makartet [Ukrajna]), illetve stratigráfiai helyzet (Intercisa, Sucidava [Románia]) biztosítja. Eredetük – különleges készülési módjuk, formájuk, díszítésük alapján – Belső-Ázsiába, a hiung-nu uralom alatti területekre vezet. Elterjedésük az Obtól Troyes-ig a hun uralom legnagyobb kiterjedését illusztrálja. A több mint 20 üstlelet zöme az európai hun nagyhatalom két katonai központjában, a román síkságon és a Kárpát-medencében csoportosul. Ritka az épségben előkerülő példány (Desa-Ciuperceni [Románia], Sestaci [Moldova]), nagyobb részük töredékes, szándékosan rongált (pl. a legelőször talált jedrzychowicei; a ionesti, a törteli, amely a legnagyobb méretű; a hőgyészi, a Várpalota környéki vagy az ivanovkai). Legtöbbjük kis mélységből, véletlenül került elő. Több lelőhelyről csak kisebb töredékek (főleg fülek) ismertek, pl. Troyes vidéke, Benesov [Csehország], Hotarani, Bosneagu [Románia] (150 cm mélyre elásva találták), Makartet (halotti áldozat részeként). Külön említhetők a római erődök területéről származó töredékek. Vitatott, hogy mire használták a 30-50-100 literes, díszes kivitelű hun üstöket. A vélemények: kultikus cselekmény, áldozat, temetkezés, ünnepi lakoma nem zárják ki egymást, hiszen lehetséges, hogy a temetés utáni ünnepi halotti tor edényeit a halotti áldozat során megrongálva juttatták a másvilágra. Nem kínál végleges megoldást a dél-szibériai sziklarajzokkal (Kyzyl-kaja) való összevetés sem. A hun üstök mérete és formája inkább folyadék tárolására-keverésére, mintsem főzésre utal. Lóra nem málházhatták, szállításuk nyilván kocsin történt. Eltérően ítélik meg az üstök díszítésének jelentését is. A gomba alakú nyúlványokat interpretálták „pseudo-fibulaként”, a bordákkal tagolt mezőket és a rojtmintát textil vagy csüngődíszek utánzataként, a felerősítésre(?) szolgáló kötelekre utaló motívumként, mindkettőt az edény „rangemelése” („megkoronázása”) jeleiként, a nyúlványokat stilizált világfa ábrázolásaként. Az utóbbi, samanisztikus tartalmat feltételező magyarázatnak a legalaposabb az indoklása, hiszen a motívum megjelenik egyes hun diadémokon, amelyek helyén koreai halotti koronákon valóban fák ábrázolásait találjuk. A díszek száma( 2×5, 2×6) az üst tulajdonosának rangjára utalhat.
Irod.: I. Kovrig, Hunnischer Kessel aus der Umgebung von Várpalota. FolArch 23 (1972), 95–121; R. Harhoiu–P. Diaconescu,Hunnischer Kessel aus Muntenien. Dacia 28(1984), 99–116; Bóna, Das Hunnenreich 140–146, 240–241, 275;uő, A hunok 131–139, 217–219."
Meg kéne nézni Bónának A hunok és nagykirályaik c. kötetét is (Corvina, Bp., 1993), de sajnos már rég túladtam rajta...
"Eddig több mint 20 hasonló üst került elő szerte Eurázsiában"
Ennyire tájékozott vagy? Érdy Miklós könyvében összegyűjtötte az Eurázsiában föllelhető csaknem 300 példányt (Érdy, 2001). 300 hun áldozati üst Eurázsiában Hun áldozati üstök Eurázsiában Magyarországon Törtelről, Hőgyészről és Rádpusztáról ismerünk ép példányokat.
Írtam ugyan már pár könyvet, de ezek sajnos közgazdasági és szociológiai tárgyúak voltak, így nem igazán értem kivel szeretnél összeboronálni. Talán le kellene higgadnod, mert úgy látom, a hun név említése nálad rohamot okoz. Ha gondolod, vedd igénybe a modi segítségét a garantált és biztos nyugalomhoz. Addig is jó pihenést.
Szarok egy olyan embernek a véleményére, aki szerint 1.) a Pó folyó római neve a Padanus és nem a Padus volt (s aki emiatt "padányi kelták"-ról beszél...), 2.) akinek a kedvenc forrása az Arvisurák, az Iszfaháni-kódex és a tamana-gyűjtemény, 3.) aki bősz magyarkodónak tartja magát, de mindeközben idős korára sem tanult meg elfogadható szinten magyarul helyesen írni... soroljam még?
ON
Mit tudsz a mongol Isjamcsnak a türk rovásszövegek körében végzett kutatásairól?
Olyat nem merek feltételezni, hogy nem hallottál róla. Tudod-e, hogy mi a jelentősége a hun írásbeliséggel kapcsolatban? Netán valamelyik könyvedben idézted már őt? Vagy csak az Iszfahánira futotta? :D
A hozzászólásaid nem érdekelnek, mert csak egy felfuvalkodott alak szenvelgései derülnek ki belőle. A műveid listája esetleg érdekelt volna, de látom ilyenek nincsenek, csak a környezetszennyezéseddel tűnsz ki a vita résztvevői közül.
Egyáltalán, szükségesnek véled, hogy efféle megjegyzésekkel rongáld a vitát?
Nem is tudtam, hogy ez az MTA hivatalos vitaoldala. Te ott valami királyfi vagy, aki a hun témában vezető tudós? Elolvasnám a könyveid listáját tudós barátom.
A 131. és 140. oldalak közt külön fejezetet szentel a kérdésnek
Ezt a térképvázlatot a Speyeri Történeti Múzeum honlapjáról kölcsönöztem. Ha jól számolom, a jellegzetes üstök közül 27-et tüntet fel egész Eurázsia vonatkozásában (azaz nem korlátozza a kitekintését Európára, például olyasfajta érveléssel, hogy a hiung-nuk és az európai hunok vezető rétegének azonossága nem bizonyított). Valószínűnek tartom, hogy Érdy a nem hiteles leletkörülmények között előkerült üstöket is felvette a listájára.
hun lovasok és germán gyalogos....
hun könnyűlovas.............
Övveretek a 2. pazürüki kurgánból
A 3. sír 
Az altáji Velh-Kaldzsin II. lelőhely 1. kurgánjában eltemetett lovas rekonstrukciója
