Egyik kedvenc írom Oscar Wilde. A Boldog Herceg című meséjére hivatkozva mondom én is: biztos vagyok benne, hogy az Úr leküldte az egyik angyalát, hogy felvigye, és az ő paradicsomkertjében sétál 19.-e óta. Tegnap reggel levittük a balatoni telkünkre. Sosem szeretett autózni, mindig tele volt a kocsi miau!-val, most csend volt, de mi is hallgattunk, könnyeinket nyeldesve. Balatonmária fürdőn jó helyre került. Közúti- és turistaforgalomtól távol, csendes helyen, egy tuja bokor lábánál pihen. De amíg ezt az utolsó kötelességünket teljesítettük, az nagyon szívszorító volt. Azt mondják, mindenki addig él, amíg gondolnak rá. Filemon - ha fizikailag nem is – de sokáig velünk lesz.
Köszönöm, mostmár javulgatok lassan. Biztosan gyönyörű cicagyerekek lettek, de sajnos egy jódarabig én még nem gondolhatok újabb kis jövevényre itthon. Remélem alakulni fog idővel másként a helyzet.
Nem tudom, illik-e most irnom: a nyári szökés "gyümölcse" Mónika cicámnál a 2 kis "zabigyerekem":
Khadi tiszta kék szinü és Marcsi pöttyös cirmos 7 hetes kiscicák, akiket elajándékoznék oltva-féreghajtva.... Mit gondolsz ?
Khadi nagyon okos kiscica, már tudja a nevét, hemperegve játszik és kedveskedik, mindig akar valamit, nagyon sziámis jellemü:D Marcsi visszafogottabb jógyerek, labdázik és vele kezdjük reggel a Marcsi-puszit. Képek hamarosan.
Ti mindent megtettetek amit lehet. ...és az én kisbarátom is megtette amit lehet.
Beszélj vele.
Beszélj arról, hogy ha jobb és szebb élet várja őt a Cicamenyországban akkor engedd el, engedjétek el őt lélekben...
Természetesen továbbra is adjátok az inzulint és etessétek ahogyan csak tudjátok és olyan sokáig ameddig csak lehet, és ami a legfontosabb szeressétek, de legalább tudja lélekben azt, hogy ti, a szerető gazdijai engeditek menni, amikor mennie kell...
Naponta kétszer kap inzulint, mesterségesen etetjük. Ez utóbbi egyre nehezebben megy, mert ilyenkor nehezen veszi a levegőt. Ne tudd meg mit kell átélnünk.
