A háború és a modernista építészek sok mindent elpusztítottak 1945 után, a németeknél a belvárosokban pusztítottak, nálunk inkább a vidéki kastélyok és kúriák estek a kommunisták áldozatául, persze azért a belvárosokban is garázdálkodtak, sok épület lett az áldozatuk, de nem pusztítottak el egész belvárosokat, mint a németeknél.
Az én szememben ezek az építmények inkább művi dolgok, még ha van is valamilyen -- a civil szemlélőnek felismerhetetlen -- magjuk is, mint pl. a pécsi székesegyháznak. Sajnos a KM közepén nagy volt a rombolás (a barokkizálást is ideértve!), így jobbára ezzel a műfajjal kell beérnünk. Persze, a lebombázott és újjáépített német városok sem az "igaziak", Danzig pl. az igen csak autentikus Günter Grass szerint is egy gyenge replikája az eredetinek. Ahogy Varsó óvárosa is. Németben Regensburg és talán Lübeck maradt meg eredetiben a nagyobb történelmi városmagokból.
Szvsz. Magyarország egyik legszebb temploma, persze ez erősen szubjektív vélemény.
Az első terveket Schulek Frigyes készítette, aki stílusában és díszítésében a párizsi Sacré Coeur-höz hasonló monumentális székesegyházat álmodott meg, ezt azonban anyagi okokból elvetették, a nagyratörő elképzeléseket mérsékelni kellett.
Ekkor Schulek lemondott és átadta Foerknek a tervezési feladatokat.
Schulek élete főműve a budapesti Halászbástya (1899 - 1902) lett, de ez már erősen OFF itt, Vörösvári kartárs Budapest-topikjába viszont bőven beférne.
Szeged ismert történelmének legnagyobb természeti katasztrófája volt:
"36 200 holdnyi terület került víz alá, és 146, más tudósítás szerint 151 emberéletet követelt a kb. 75 000 lakosból áldozatul. A víz majd csak három hónap múlva, a szivattyúzásoktól kezdett apadni. Abban az időben a házak legnagyobb része nem tartós anyagból épült, 5458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. Mintegy 60 000 ember vált hajléktalanná. "
A katasztrófa világszerte nagy figyelmet kapott.
Az újjáépítésre nemcsak osztrák-magyar, hanem széleskörű nemzetközi összefogás bontakozott ki.
Európában ez a "boldog békeidők" időszaka volt, még a későbbi nagy háborús szövetség, az antant és a központi hatalmak kikristályosodása előtt.
Így pl. olyan országokból is sok segítség érkezett, akik az I. vh-ban ádáz ellenségeink voltak: Franciaország, Oroszország, Szerbia, Románia.
Egyébként a legtöbb külföldi segítség Ausztriából és Németországból érkezett, de még olyan távoli országokból is jöttek adományok, mint pl. Törökország, Perzsia, Brit-India, Japán és Kína...
Szeged belvárosának mai arculatát viszont az árvíz utáni újjáépítésnek köszönhetjük.
Mint ahogy Szeged ikonikus épületét, a szegedi dómot is.
A városi tanács 1880-ben határozta el a dóm építését, hálából hogy a város megszabadult az árvíztől és az újjáépítés nagy erőkkel megkezdődött.
Schulek Frigyes építész eredetileg neoromán stílusban akarta felépíteni, Foerk Ernővel azonban módosíttatták a terveket.
A TEMPLOM RÖVID TÖRTÉNETE:
"1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát: a házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül. A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni.
A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték el bontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör torony -ról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren.
1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, melybe pergamenre írva helyezték el
Az építkezés azonban nem sokkal ezután a világháború miatt néhány évre leállt. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: „Az nem lehet, hogy annyi szív | hiában onta vért 1914-18”. A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya Búcsúi ünnepe: október 8."
A Tisza felső folyásának szabályozása és az alsó szakasz szabályozatlansága idézte elő az 1879. évi nagy szegedi árvizet:
"1879. március 12-én éjjel kettő órakor tört pusztító árvíz Szegedre, teljesen romba döntve a török kor óta újjáépült várost.
A világszerte ismertté váló katasztrófa kiváltó oka elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozásából eredt, a folyó kanyarulatait ugyanis sok helyütt átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. A Tisza a felemás szabályozás miatt 1870-es évek során már többször fenyegetett katasztrófával – amit a város közelében Tiszába ömlő Maros is tetézett – de végül 1879-ben csapott le Szegedre.
A tragikus éjszakán az árhullám a várostól 20 kilométerre északra áttörte a gátat, és „hátulról” öntötte el a várost, három hónapig víz alatt tartva szinte Szeged teljes egészét, elpusztítva majdnem minden épületet. A katasztrófa után öt nappal I. Ferenc József személyesen látogatott az árvíz sújtotta területre, különleges támogatást ígért, Tisza Lajos személyében pedig királyi biztost nevezett ki az újjáépítésre.
Szeged katasztrófájának híre bejárta az egész világot, nem csupán Európából, de Kínából, Indiából, Afrikából, szinte a világ minden pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre. Gyakran világhírű magyar művészek (pl. Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Zichy Mihály) is segítették a várost, párizsi, brüsszeli és londoni adománykoncerteket szervezve. A lerombolt Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként születhetett újjá.
Ekkor alakították ki mai, körutas-sugárutas szerkezetét, és természetesen megemelték a város épületeinek szintjét, mintegy másfél méterrel. Egységes eklektikus stílusban épült palotáival Szeged építészettörténeti unikumnak tekinthető. Az árvíz után készültek olyan híres épületei, mint például a Piarista Gimnázium, a Szegedi Nemzeti Színház vagy a Törvényszéki Palota."
Kaán Károly, erdőmérnök, gazdaságpolitikus, erdőügyi és természetvédelmi kormánybiztos, államtitkár, a modern értelemben vett természetvédelmi szabályozás hazai megteremtője.
(Nagykanizsa 1867. júl. 12. – Budapest, 1940.január 28.)
Középiskoláit Nagykanizsán végezte. 1885–1889 között a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia hallgatója volt, 1889-ben a besztercebányai erdőigazgatáshoz osztották be. 1901-ben főerdészi, 1907-ben erdőmesteri kinevezést kapott. 1908-ban áthelyezték a földművelésügyi minisztérium kincstári erdőket felügyelő I/B. főosztályára. 1912-től mint főerdőtanácsos a kincstári erdők gazdasági és igazgatási ügyeiért felelős osztály munkáját vezette. 1914-től természetvédelmi kormánybiztos volt, 1916-ban pedig a kincstári erdők főosztályának vezetője lett. 1918-ban az erdőigazgatás országos vezetőjévé nevezték ki, 1919-ben az erdő- és faügyek kormánybiztosa lett 1924-ig helyettes államtitkári, 1924–1925-ben címzetes államtitkári címmel. Fáradozásainak köszönhetően 1923-ban született meg az Alföld-fásítási törvény (1923. évi XIX. tc.), s a törvényben foglaltak alapján megindultak a munkálatok. Kaán ezen túl egyik előharcosa volt a modern szemléletű természetvédelemnek, erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. tc.), amely elrendelte a védelem alatt álló növény- és állatfajok körét, valamint a természeti értékek védelmében lehetővé tette a kármegelőző állami kisajátítást is. 1920–1923 között az Országos Erdészeti Egyesület alelnöki tisztét töltötte be, 1940-től pedig az Egyesület tiszteleti tagja volt. Tiszteletére az Országos Erdészeti Egyesület 1984-ben Kaán Károly-emlékérmet alapított, amellyel az erdőgazdálkodásban és természetvédelemben kiemelkedő munkásságú személyeket jutalmazzák
Főbb munkái:Nemzeti akczió és erdőgazdaság,in:Erdészeti Lapok,1902. 4. sz., A természeti emlékek fenntartása,Budapest, 1909., A természetvédelem és a természeti emlékek fenntartásának kérdéseihez,Budapest, 1914., Erdőt az Alföldre!In:Köztelek1920., A magyar Alföld: Gazdaságpolitikai tanulmány,Budapest, 1927., A Magyar Tudományos Akadémia és az erdőgazdasági tudományok, Budapest, 1928., Természetvédelem és a természeti emlékek, Budapest, 1931.
a verébpusztítás évekre kibillentette egyes régiók ökológiai egyensúlyát az országban, ezzel éhínséget és milliók halálát okozva. Nem néhány tíz- vagy százezer madár kiirtásáról beszélünk, hanem több mint kétmilliárdéról.
1958 és 1960 között valósították meg.
fülsiketítő gongok és dobok hangjai hallatszottak, amelyek verebeket rettentettek ki fészkükből, és addig üldözték őket, amíg teljesen ki nem merültek, és le nem estek a fákról. A nyílt területeken hálókat és mérgezett csalikat használtak, de csúzlikkal is folyamatosan lőtték a madarakat.
A kezdeményezés szerzőjének Csu Jian biológusnak - aki akkoriban az ország oktatási miniszterhelyettese volt -
1960 tavaszára és különösen nyarára viszont a rovarkártevők olyan mértékben kezdtek szaporodni, hogy sok helyen nem volt mit betakarítani, a termésátlag az előző évi harmadára esett vissza a termelők erőfeszítései ellenére.
Amikor a kártevők megették a szántóföldi növényeket, elpusztították a gyümölcsösöket, erdőket, az év végére mindennél nagyobb éhínség támadt az országban.
Az emberek újra olyan dolgokat kezdtek enni, amire a háború nyomora óta nem volt példa. Sáskát, bőrárut, fakérget, sőt egyes régiókban a kannibalizmus is felütötte a fejét.
Ilyen manapság is van, amikor a társadalmi, gazdasági életet meghatározza a vulkán.
Az egyik Equadorban a Sangay vulkán kitörése, 2020-ban, itt a vulkán 10 más források szerint 12 kilométer magasba lőtte a hamut, beboritva a banántermőföldek harmadát. A világ banmánellátásának harmada innnen származik, ezzel jelentpős áremelkedéstt okozva.
A másik: Izlandon, Eyjafjallajökull vulkán kitörése, 2010-ben ami meg egy hétre teljesen, hoszabb időre meg részlegsen leállitotta Europa légiforgalmát.
"Mivel a kilövellt vulkáni hamu képes a repülőgépek hajtóműveinek eltömítésére vagy megrongálására, Európa-szerte légtérzárat rendeltek el, amely a második világháború óta a legnagyobb leállást jelentette az európai légi közlekedésben. Több millió utas rekedt a reptereken, nemcsak Európában, hanem a világ más országaiban is, ahol nem engedélyezték az Európába tartó járatok felszállását. Az Eyjafjallajökull kitörése után 2010. április 15. és 23. között rendelték el"
Néhány héttel azelőtt, hogy Napóleon politikai és katonai karrierje a Waterloonál elszenvedett vereséggel véget ért, egy indonéz szigeten, Sumbawán az emberiség egy jelentős részének jövőjét szintén komolyan befolyásoló esemény zajlott le: 1815 áprilisában kitört a Tambora vulkán. A szökőárral kísért természeti katasztrófa következtében a környéken élők közül tízezrek vesztették életüket, közvetlen hatásai pedig az egész világon komoly nehézségeket okoztak. Az 1816-os esztendő a nyár nélküli évként vonult be a történelembe.
Az indiai szubkontinensen végigsöprő aszályok és árvizek a koleravírus egy új törzsének kifejlődését eredményezték, milliók halálát okozva ezzel. Dél-Kínában a pocsék rizstermés miatt elkezdtek mákot termeszteni, az abból kinyert ópium előállítása pedig megalapozta a kábítószer világméretű elterjedését
Csak azt nem értem, miért fúj (aki fúj) Györffyre és szerzőtársára a "9. századi közép-európai száraz periódus" miatt, amelynek köze lehetett a KM régészetileg is igazolt demográfiai katasztrófájához. Ráadásul Györffyék klimatikus adatokat is produkáltak az elméletükhöz.
Néhány neandervölgyi gén valóban bennünk él tovább, de ettől mi még nem leszünk neandervölgyiek, a neandervölgyiek nagy többsége pedig nem olvadt be a sapiensek közé, hanem szépen kimúltak ebből a világból, kihaltak mind egy szálig. Ha a sapiensek keveredés révén magukba olvasztották volna az akkor élő teljes neandervölgyi populációt, akkor akár igaz is lehetne a kihalástagadó elméleted, de a kutatók többsége roppant valószínűtlennek tartja ezt a verziót.
A neandervölgyiek már 100 000 évvel ezelőtt is viszonylag kicsi, egymástól távol lévő populációkban éltek. Lehet, hogy a sapiens megjelenése nélkül is kihaltak volna. A sapiensek 45 000 évvel ezelőtt kezdtek beáramlani Európába, és még jobban elszigetelték egymástól a maradék neandervölgyi populációkat. Ekkor volt az a néhány ezer éves időszak (2600 és 5400 év közöttire becsülik), amikor a sapiensek és a neandervölgyiek párosodtak egymással Európában. Ázsiában ez jóval korábban történt, 60 ezer évvel ezelőtt. Azután 39 000 évvel ezelőtt a neandervölgyiek végleg eltűntek a Föld színéről. Ez történhetett a jobb alkalmazkodóképességgel rendelkező sapiensek agresszív térfoglalása miatt, ahogy Újprimavis topiktárs írta, történhetett a természeti környezet megváltozása miatt, amihez a neandervölgyiek nem voltak képesek alkalmazkodni, történhetett azért, mert a neandervölgyiek már amúgy is kihalófélben voltak, és leginkább mindezen okok kombinációja miatt.
Mivel neandervölgyiek tisztán már legalább 20-30.000 éve nincsenek, nyilván a mai emberben felhígult a tőlük örökölt génállomány is. Elvégre azóta 1000-1500 emberi generáció élt a Földön!
Az, hogy volt némi keveredés a sapiensek és a neandervölgyiek között, aminek megvan a genetikai nyoma, még nem azt jelenti, hogy "beolvadtak". A neandervölgyiek kihaltak, és ez nem vélemény, ez tény. Arról már lehet vitatkozni, hogy pontosan milyen okok is vezettek az eltűnésükhöz a világ nagy színpadáról.
Ezt áruld el a vegánoknak is! Ugyanis, arról sohasem szó a fáma, hogy nem csak a szarvasmarhák termelnek metánt (is), hanem minden növényevő állat! Ezt már sokszor bizonyították az ember esetében is, amikor zárt közöségekben (diákok, rabok, matrózok, stb) azzal szórakoztak, hogy meggyújtották egymás szellentéseit!
