Az egykori "élet értelme" topik folytatása, egy kicsit más megközelítésben:
Mitől lesz emberi egy élet?
Mennyire vagyunk szabadok? Mennyire rendelkezünk mi a saját életünk felett, és mennyire rendelkeznek vele mások?
"Right here, right now But still a thousand miles away Never been more alone It doesn't matter if you stay Can't you see, can't you feel I'm right by your side I'm alive, I am real I don't want you to hide"
"...Mindannyian felelősek vagyunk mindazért, ami a videóban látható. A test kultusza szemben az afrikai éhezéssel, az ártatlanok meggyilkolása szemben az amerikai alkotmányban rögzített fegyvertartási joggal, a szobrok gyönyörűsége szemben az erőszak csúfságával.
A nagyobb jóért, a legnagyobb gonoszságért... Ez nem faji vagy gender kérdés, nem az osztályok vagy az oktatás kérdése. Ez a lelkiismeret kérdése. Létfontosságú, hogy megújítsuk a közösségi kötelékeket, az emberi viselkedésünket. Csakis ez menthet meg minket önmagunktól."
Az én olvasatomban a gamifikáció egy olyan manipulációs eszköz, ami segít elvégeztetni az embereknek olyan feladatokat, vagy elfogadtatni, vonzóvá és követendővé tenni olyan célokat, amelyeket az emberek amúgy a hátuk közepére sem kívánnának.
Pár gondolat a Honfoglalóról és az Élet értelméről.
Sok-sok évvel ezelőtt sokan nem értették, hogy a Honfoglaló játék fórumában mit keres az élet értelmét feszegető topik. A legtöbben sem megrágni, sem kiköpni nem tudták. Nem értették, hogy egy játékoldalon miért lehet helye egy ilyen alapvetően filós dolognak. Támadták, mert óhatatlanul érintette a politikát, és olykor a vallási elemeket is. Néhányan megróttak az általuk apokaliptikusnak vélt víziók miatt, amiről ma már tudjuk, sajnos - jelentős részben - nagyon is valósak, illetve időközben azzá lettek.
Nos, mai szemmel ugye már értjük, hogy a két dolog között mennyire nagyon szoros a kapcsolat? Ha még ma nem, akkor hamarosan érteni fogjuk, azt hiszem.
A kulcszó: Gamification, azaz játékosítás "nongame" környezetben, ...... talán éppen azért, hogy élhetőnek/elviselhetőnek érezzük a mindennapi monoton gályát, vagy hogy a kiégett tömeg továbbra is motivált legyen.
