Keresés

És a virtuális antifotonok? 

Nehogy elfeledkezzél már róluk!

Így jelennek meg itt formálisan az antifotonok, de ezek a nulla spin miatt mit se különböznek a fotonoktól.

Hiányoltam is az antifotonokat, de az csak később jutott eszembe. Közben meg már én is visszafejlődök, mintha antianyagból lenne a tudatom. :o)

Ez a fizika nyelve, nem pedig a te buta meséid, ócska intrikáid, ezerszer ismételgetett vádaskodásaid,  hazudozásaid.

Ehhez értetek, de a fizikához nem. 

Az E-re vonatkozó mellékfeltételről:

Az energiaimpulzus vektorból fotonokra igazából  E²=p² adódik, vagyis nem E=|p|, hanem  E=+-|p|. Vagyis minden pozitív E mellett létezik egy ugyanakkora abszolút értékű de negatív E is. Ám egy szabad részecske (egy síkhullám) esetén fizikai értelme csak a pozitív energiának van. De amikor egy sugárzás másodkvantálása során előállítjuk az ő hullámfüggvényének sorfejtését, olyan függvénysor összegeként, amelynek egyes tagjai lesznek a szabad fotonok, mégse hagyhatjuk el a negatív energiájú összetevőket. Hiszen az adott sugárzást leíró parciális differenciálegyenlet (a hullámegyenlet) általános megoldását csak az összes független megoldás szuperpoziciójából kaphatjuk meg, s ebben benne kell legyenek a negatív energiájú tagok is. Ezt oldja meg az másodkvantálás úgy, hogy a sorfejtést két részösszegre bontja, az elsőben szerepelnek az a_p^{(+) "}keltő" operátorok mögött a pozitív energiájú tagok, a második részösszegben pedig a a_p^-"eltüntető" operátorok mögött a negatív energiájú tagok. Amelyek azonban itt egyszerűen átvedlenek egy negatív frekvenciájú, tehát időben megfordított fejlődésű összetevővé (a komplex kitevőben az "Et" előtt megfordított előjel miatt). Így jelennek meg itt formálisan az antifotonok, de ezek a nulla spin miatt mit se különböznek a fotonoktól. A feles spinű fermionoknál viszont különbözni fognak (a spinoperátor miatt).

Ezzel természetesen kiderült az is, hogy az a_p⁽⁺⁾  a_p^(-)  nem valamiféle normálás.

A fény polarizációját pedig ebben a formában még nem tartalmazza a képlet, ahhoz be kéne írni a polarizációs operátorokat is a keltő és eltüntető operátorok mellé, és az ő indexükre is külön összegezni kellene.

A többi válaszod helyes.

Nekem soha semmi problémám nem volt a Fourier sorfejtésekkel, annak ellenére, hogy végtelen hosszú hullámokkal dolgoznak. Ha valahol gond lenne, akkor súlyfüggvényekkel csonkolhatod őket. Úgy persze macerásabb számolni, ezért csak ott alkalmazd, ahol elkerülhetetlen.

Persze tudom, hogy neked ez régóta nagyon csípi a szemed.

Remélem, nem késtem el a válasszal.

Először is megállapítjuk, hogy ħ=1. Továbbá feltételezzük, hogy még c=1 és G=1.

Milyen mellékfeltételt kell kiróni az E-re?

E=|p|

(mert m=0)

Milyen térbeli kiterjedésűek a sorfejtés fotonjai?

Nem csak térben, hanem időben is. :)

végtelen

Melyik betű jelöli itt a fotonok hullámszám-vektorát?

p

Milyen tulajdonságukat méri a hullámszám vektor?

Egységnyi hosszóságra eső periódusok száma.

A képlet melyik változója határozza meg a sugárzás frekvenciáját?

E

A bemutatott sorfejtés figyelembe veszi-e a sugárzás polarizációját?

A kitevő fázisában?

"Mindet én sem tudhatok."

Mit csinál az a_p⁽⁺⁾ meg  az a_p^(-)

Ez egy trükkös normálás a betöltöttség darabszámra, annak differencia változata.

Hullámszám szerint felösszegezve kapjuk a normálást.

Neked nem gond, hogy ehhez örökéletű és végtelen kiterjedésű síkhullámokat kell feltételezni?

Milyen "vastag" vagy "széles" ez a valami? Minden dimenzióban végtelen kiterjedésű?

Már megint zagyvaságokat hordasz össze. 

Newton csak jobb híján alkalmazta a gravitációs törvényét, ami szerinte is csak egy ökölszabály, nem is volt elégedett vele.

Nem ez az ő igazi nagy teljesítménye, hanem a dinamikai törvényei. És ezeknek az egyenleteknek a megoldását lehetővé tevő infinitezimális kalkulusa.

Buta emberek semmit se tudnának rákényszeríteni a világra.

Az ilyenek legfeljebb összeesküvés elméleteket szajkóznak, ahogy te is.

Hogy valami kis vigaszt találjanak arra, miért nem értik a világot.

Newtonnak legalább volt egy nagy felfedezése: a gravitációs törvény. 

Amúgy csak egy alkimista volt. Ráadásul a fény részecske természetét illetően nagyot tévedett, amelyet azután buta emberek 100 éven keresztül ráerőltettek a fizikára. 

Einstein "felfedezései" mind megbuktak, de buta emberek ezt is 100 éve kényszerítik rá a világra. 

Einstein javára legyen írva, hogy ő legalább beismerte a tévedéseit, ha nem is nyíltan és közérthetően. Sajnos ugyanolyan homályos és érthetetlen voltak a beismerések is, mint maguk az elméletek. 

Einstein a tévedéseivel többet ártott a fizikának, mint amennyit használt azzal, hogy vitákat gerjesztett. Sajnos a tudomány buktatókon és kudarcokon keresztül halad előre, de már éppen itt az ideje az előrelépésnek. 

Fizikában a mérések és az azokkal alátámasztott számolások a hiteles források.

Nem pedig hitbizományok és próféták kinyilatkoztatásai.

Einstein és Newton volt a tudománytörténet két legnagyobb fizikusa, az összes tévedéseikkel együtt is. Mert azoknál messze jelentősebbek az értékálló eredményeik.

Mindenféle tökfejek pedig hiába is köpködik, mószerolják és idézgetik őket ahelyett, hogy megtanulnák használni, az általuk felfedezett gondolati utakat.

Akkor már Einstein nem hiteles forrás?

Ennek könnyen kiátkozás lehet a vége. 

Megfejtették, a QED-ben, ahogy azt megmutattam neked már többször is.

Éppen azért, mert egy fizikus se elvakult bólogatójánosa se Einsteinnek se másnak.

Senki se arra várt, hogy majd Einstein megfejti.

Csak te vagy annyira tekintélymániás, hogy folyton orákulumokat idézgetsz. S azt hiszed, hogy így működik a fizika.

Einstein: "Ötven év tűnődése sem hozott közelebb ahhoz, hogy megfejtsem, mi a foton."

Ha a foton kitalálója sem tudta megfejteni, hogy mi is a foton, akkor elég kicsi az esélye, hogy az elvakult hívek megfejtették volna.

Annál is inkább, mivel értelmes foton-definíciót azóta sem sikerült összehozniuk. 

Ugyanazt mondjuk, csak te nem érted.

Milyen szuperfizikus vagy te? Hogy ennyire nem érted a fizika és a matematika alapvető fogalmait, szakkifejezéseit, formuláit se?

Vajon Construkt haverod miért nem ezt mondja?

100 év alatt nem tudtátok egyeztetni, hogy legalább egyformát hazudnátok?

És magyarul ez hogyan hangzana?

"monokromatikus csak hullám lehet."

Badarság!

Monokromatikus minden olyan részecskenyaláb, amiben csupa azonos energiájú részecskék vannak.

Pontosan megadtam a szabad fotonok definícióját, csakhogy te egy kukkot se tudtál hozzászólni. Hét év óta egy fikarcnyit se tanultál.

Egy papírkutya ugatása, ahogy te akarod megmondani, mihez szokjon hozzá a fizika tudománya.

"És akkor továbbra is az a kérdés, hogy mi a foton?"

Az elektromágneses mező kvantált gerjesztése.

És akkor továbbra is az a kérdés, hogy mi a foton?

Részecske? A kavantumelmélet szerint részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás részecskéje. 

A fiatal Einstein találta ki a fotont, és szerinte is részecske.

De akkor hogy jön ide a "monokromatikus elektromágneses sugárzás"?

Mert monokromatikus csak hullám lehet. 

Nincs itt valami zavar? 

Dehogynem. Nagyon is nagy a káosz. 

A helyes megoldás az, hogy nincsenek fotonok. 

Méteres hosszúságú hullámvonulatok vannak, ahogyan az új fizika tanítja. 

A fényt az atom kelti, de nem folyamatosan, hanem szakaszosan.

Az atom alapállapotban nem sugároz, csak akkor, amikor átrendeződik az elektronburok. 

A mérések szerint az átrendeződés kb. 10 nanoszekundum alatt zajlik le.

Ennyi egy fényimpulzus időtartama, így a hullámvonulat térbeli hossza kb. 3 méter. (l=c*t)

Ez tökéletesen összhangban van a kísérletekkel. 

A fotonokat meg el kell felejteni, mert minden kísérlet cáfolja a létezésüket.

Ez a helyzet, hozzá kell szokni. 

Egy monokromatikus elektromágneses sugárzás állapotfüggvényének felbontását láthatod ideális szabad fotonokra, vagyis meghatározott hullámszám-vektorú síkhullámok összegére.

Lássuk tudsz-e olvasni a fizika nyelvén?

Milyen mellékfeltételt kell kiróni az E-re?

Milyen térbeli kiterjedésűek a sorfejtés fotonjai?

Melyik betű jelöli itt a fotonok hullámszám-vektorát?

Milyen tulajdonságukat méri a hullámszám vektor?

A képlet melyik változója határozza meg a sugárzás frekvenciáját?

A bemutatott sorfejtés figyelembe veszi-e a sugárzás polarizációját?

Mit csinál az a_p⁽⁺⁾ meg  az a_p^(-)

Kíváncsi vagyok, hogy hét év után tudsz-e végre bármit is a fotonokról?

Te, aki a világ fizikusait ócsárolod.

Aki folyvást tanító bácsisat játszol velünk, s feleltetni próbálsz minket.

Soha senki nem tudta elmondani. 

Most sem. 

Precízen elmondtam már neked a foton mibenlétét 7 évvel ezelőtt is, amikor ugyanilyen kihívó nagyképűséggel követelted.

Tessék, itt az ideális szabad foton pontos kvatum-elektrodinamikai definíciója:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=143641842&t=9003405

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=143652393&t=9003405

Aki pedig nem ért a fizika nyelvén, annak is számtalanszor elmondtam már köznyelvi megfogalmazásban. Persze úgy sokkal hosszabb, pontatlanabb, és nem is alkalmas egzakt számolásokra.

De hát oda nem vezet királyi út.

Szerintem, ha nem tudja senki elmondani, hogy mi a foton, akkor senki nem is tudja. 

Mert nem hinném, hogy tudja valaki, de nem tudja elmondani.

Mindenesetre a foton kitalálója, Einstein soha nem jött rá, hogy mi is a foton. Ezt írta:

"Ötven év tűnődése sem hozott közelebb annak megfejtéséhez, hogy mi a foton"

Persze mindig van, aki azt hiszi magáról, hogy ő tudja, de egészen biztos, hogy kamuzik, mert elmondani nem tudja. 

Már akkor elmondtam neked, amikor először berontottál ide ezzel. Te viszont csak pislogtál rá, mint bornyú az újkapura. Onnan kezdve tudjuk, hogy nem vagy vitaképes.

Ha valaki meg tudná mondani, hogy mi is a foton, akkor érdemes lenne vele foglalkozni. 

De senki sem tudja. 

És ha ez 100 év alatt sem derült, ki akkor már nem is fog. 

Jobb elfelejteni a fotonokat és a relativitáselméletet is. 

Mindkettő a fiatal Einstein fantáziaszüleménye volt.

"Einstein szerint a foton  "pontban lokalizált" részecske."

Több emberöltővel el vagy te maradva. Hiába szajkózod még ma is Einstein száztizenkilencéves első elgondolását, a fizika nem tekintélyek egykori mondásainak idézgetéséből áll.

A hatályos kvantumfizika szerint a foton az elektromágneses kölcsönhatás részecskéje. 

Einstein szerint a foton  "pontban lokalizált" részecske. 

De ha mégsem részecske, és nem is hullám, akkor micsoda?

A fény kettős természetű, sem nem részecske, sem nem hullám?

Csak azt nem tudja senki, hogy akkor mi a csoda.

Akkor vagy a relativitáselmélet baromság, vagy a kvantumfizika, vagy mindkettő. 

Ez a káosz jól mutatja a "modern" fizika csődjét. 

Te még azt se tudod, hogy a fény a levegőben se 300.000km/sec. sebességgel terjed?

Egyedül csak a vákuumban ennyi a fénysebesség.

Amikor anyagban terjed, akkor pedig egyáltalán nem úgy hatol át rajta, mint valami golyók. A belépő fotonok már a felszín közelében gyorsan elnyelődnek, gerjesztve ezáltal az anyag ottani atomjait, s amikor a gerjesztett atomok elektronjai újra visszatérnek az alapállapotukba, akkor a különbségi energia megint egy kvantumban sugárzódik le. Az anyagon belül ilyen milliárdnyi lépésben elnyelve és újra lesugározva terjed a fény atomról atomra. Az elnyelés és a lesugárzás között között minden atomban eltelik egy kis idő, ezért terjed az energia lassabban az anyagban annál, mintha vákuumban terjedne.

Most hát az is kiderült, hogy szuperfizikus nem ismeri még az energiakvantum fogalmát se. Azt hiszi, hogy a fotonok valami repülő kis golyók, holott azok csak az energiaelnyelés és lesugárzás adagjai.

Ezért aztán öt év óta csak a saját félreértésével zsémbel itt.

Minden fénnyel kapcsolatos kísérletnek létezik értelmes hullámelméleti magyarázata. 

De legtöbb kísérlet a foton-részecskéknek keményen ellentmond. 

Lássunk egy másik példát!

A fény levegőben 300 000 km/s sebességgel halad. A tapasztalat szerint plexiben kb. 200 000 km/s-re csökken a sebessége, majd az üvegből kilépve ismét 300 000 km/s-al folytatja útját.

Mivel a fény hullámokból áll, ez a viselkedés teljesen érthető, hiszen egy hullám sebességét annak a közegnek a tulajdonságai határozzák meg, amelyben éppen halad. A plexi mindkét oldalán levegő van, ezért mindkét oldalán 300 000 km/s a fény sebessége. Az is megfigyelhető, hogy a plexi vastagsága nem befolyásolja a sebességet.

Képzeljük el ugyanezt a kísérletet részecskékkel. Lőjünk egy géppuskával plexilapra. Hogyan viselkednek a géppuskagolyók? Tegyük fel, hogy a golyók 300 m/s sebességgel haladnak a levegőben. A plexibe behatolva lelassulnak 200 m/s-ra. Vajon a plexiből kilépő golyók a levegőben ismét felgyorsulnak 300 m/s-ra úgy, mint a fény? Szó sincs róla! A plexiből kilépve 200 m/s sebességgel folytatják útjukat.

Sőt, a golyóknak az sem közömbös, hogy milyen vastag a plexilap, mert vastagabb lapban jobban lelassulnak. Ha nagyon vastag a plexilap, akkor már ki sem tudnak lépni belőle. Ha a fény apró részecskékből (fotonokból) állna, akkor a fotonoknak is ugyanazt kellene tennie, mint a géppuskagolyóknak. Vastagabb plexiben jobban le kellene lassulniuk. A plexiből kilépve ezzel a kis sebességgel kellene tovább haladniuk.

De a fény nem ezt teszi, hanem a plexiből kilépve visszanyeri az eredeti 300 000 km/s sebességét, és ezzel halad tovább a levegőben, bármilyen vastag is a plexi. Ez a jelenség ismét igen erős bizonyíték a fotonelmélet ellen, és egyértelműen azt bizonyítja, hogy a fény tisztán hullámjelenség.