Nagyon király módszer!Ha nem látom ezt a videót el sem hiszem hogy ilyen egyáltalán létezik.Most rossz a idő,de márciusban remélhetőleg ellehet kezdeni az otthoni fúrkálást.Videót nemis,de fotókat majd teszek fel "pestmegye legjobb kútjának" készítéséről.
"Itt ajánlottak tapéta ragasztót, bentonitot.iszapsüritéshez.Melyik lenne a jó?" Mindegyik! :-) A fúróiszap 1 sűrű, nehéz keverék. Tartalmazhat bentonitot, agyagot, cementet. Ezekkel állítják be a fúróiszap fajsúlyát. A tapétaragasztó (metilcellulóz) a részecskék lebegtetésére való. Megnöveli a folyadék viszkozitását, hogy a részecskék ne ülepedjenek ki. A cement nem köt meg ebben az esetben, a haszna a "gyárilag" nagyon finom szemcseméret. Házilag ilyen 10-50 m-es kutakhoz nem feltétlen szükséges ilyen keverékeket alkalmazni, csak ha sok a kavicsos, szemcsés anyag. Fúrás közben az agyag finom szemcséi maguktól is besűrítik. Már ha agyagos a talaj!
elöször is boldog uj évet mindenkinek! Találtam egy oldalt ahol olcsó technológiával lehet furni kutat. Azt irja,hogy ezzel a módszerrel 4colos csönek is ki lehet furni lyukat. http://waterforallinternational.org/drillingoverview.aspx Nembeszélve arról,hogy ezzel a módszerrel a kavicsos réteget is át lehet törni,csak másik fej kell hozzá. Tavasszal mi is szeretnénk furni minimum 110 es nek lyukat de ha nagyobb az sem baj.A kérdésem az hogy,milyen furóiszapot kell használni ahhoz,hogy egy 160 as lyuk ne omoljon be.Itt ajánlottak tapéta ragasztót, bentonitot.iszapsüritéshez.Melyik lenne a jó?
A tok szerintem is nagyon jó ötlet,és mivel a víz amúgy is lemosná a talaj nagy részét szükséges is.Azt találtam ki hogy perforált oldalu lenne a palást.A csiga menete csupán 1-2 menetemelkedésből állna.A metsző pofa (ami kaparja fel az aljzatot) csuklós megoldású.Ha felülről nyomják nyitott állapotban van (harap),ha emeljük,húzzuk bezár és ezzel megakadályozza hogy a hengerbe lévő kavics-homok kimosódjék.
Bocsi, kicsit el voltam havazva. Én mindenképp a csigafúróra esküszöm nagy kavics téren. A lényeg 2 ponton van: a csigarész tengelye is vékony legyen, de azért elég erős (pl. 1"-os), hogy legyen hely a paláston a nagy kavicsoknak is. A másik, hogy ne menetes szárakkal legyen összerakva, hanem fix keresztcsavarokkal, hogy oda-vissza lehessen forgatni. Mi is elakadtunk ökölnyi kövekbe, nem egyszer csak visszafelé forgatva tudtuk kihúzni. Valamint csináltunk egy kőtörő fejet, ami egy hegyes nagydarab nehéz kemény fém a szárra rögzítve, de szúronyszerűen, hogy körbeforgatva lehessen a követ kitörni vagy kimozdítani. Továbbá csinálnék a csigarész köré egy tokot, ami felhúzáskor rácsúszik a csigarészre és nem esnek le oldalra a kövek.
Szerintem 160-as csövet már nem szabad tovább szűkíteni.Mire tudnád leszűkíteni 120-asra? Ha kifogsz egyetlen egy darab nagyobb kavicsot már nem tudod felhúzni a kis kereszmetszet miatt.A feltett oldalak nagyon jók.Ha van még oszd meg velünk is légyszi!
Szerintetek működhet ez a módszer nagyobb kavicsok esetén is (sajnos nálam tojásnál is nagyobb kavicsok vannak odalent (17m))? Mit szóltok hozzá? Egyszerű eszközökkel is kivitelezhető csak kérdés, hogy a meglévő KG PVC csőben nem tesz-e kárt, na meg laza homokos kavicsos réteg esetén amúgy is kell valami védőcső. Ezt is KG PVC-vel oldanám meg. Egy kisebb keresztmetszetűvel, mert a már lent lévő 160-as csövet nem hiszem hogy lejjebb tudnám nyomni. Esetleg van valakinek ötlete a fej kialakítására házilagos módszerekkel (acél vagy vas csőből)? Az élét hogyan lehetne megerősíteni? Freex? Neked szoktak lenni jó ötleteid! Kis összehasonlítás az egyszerűbb fúrási módszerekről: És itt az a módszer amit említettem Jobb minőségben megtalálhatjátok itt.
Az iszapolót én csak a fenékszelepest ismerem.Ha az átmérője éppen csak kisebb mint a műanyag csőé akkor emelés közben szép kis örvényt tud csinálni.Talán működik a dolog.Saját jó agyammal arra is gondoltam hogy meglehetne oldani úgyis hogy készítünk egy teljesen zárt fenekes iszapolót.Menne a tetejébe egy KPE (vagy bármi szilárd falú) cső.Fent egy vákumszivattyúval egy tartályba vákumot csinálunk.Amikor a tartályban megfelelően alacsony lessz a nyomás(na ezt kell kitapasztalni hogy mikor!)kinyítjuk a golyóscsapot és a vákum (ami persze nem az csak kisebb nyomás)felránt a cső aljáról mindent.Halál egyszerű lenne hiszen egy elektromos csörlő és a szivattyú kezelésével egy ember is elvan.Amíg felhúzza és kiönti az anyagot a szivattyú előállítja a "vákumot".
Én kétfajta iszapolóról hallottam, illetve használtam. Az egyik egy alul zárt fémhenger, mindössze két vékony csikban az anyag ki van alul hajtva és ki van élezve. Tekerni kell, ez a sűrű iszapot szedi magába. Mivel kicsi a nyílás (5-8 mm), nagyobb kavicsok kiszedésére nem alkalmas. A másik a szelepes, ami fel le mozgatva magába zárja a sűrű furadékot. Szerintem a diónyi vagy közel ekkora kavicsok már elég nagyok és nehezek, hogy ezek belemenjenek. Még olyat hallottam, hogy csigafúró, és egy róla lecsúszó védőcső. Fúr vele az ember, s amikor húzza felfelé, a cső rácsúszik a csigafúróra, meggátolva ezzel a lefolyást vagy lemosódást.
Biztos gyógyírt nem tudok rá. A csigafúró úgy bele tud szorulni a talajba vagy a csőbe, hogy szakad minden, rossz esetben ki se tudod húzni többet. A széleken beágyazódott nagyobb gömbölyű darabok okozzák az igazi problémát. Bármivel próbálkozol, megakad vagy éppen átugrik és nem visz semmit. Iparilag egyszerűen szétfúrják megfelelő fejjel. Koronafúró, gyémánt magfúró. Kisebb mélységben, 10-15 méterig vastagabb csővel ki lehet tapogatni a nagy darabokat és szétzúzni. Akkor néhány centit újra halad a fúró.
Sikerült beszélnem egy igazi ezermesterrel és ő azt mondta hogy sima iszapolóval is kitudjuk szedni a kavicsot.A játék lényege hogy legyen indulásnál legalább 1 méteres vízoszlop.Bármilyen fúróval feltudjuk puhítani a sódert.Utána az iszapoló a diónyi kavicsig kiszed mindent.A játék lényege hogy középre kell kötni egy csigát,és lábbal "pumpáljuk "az iszapoló madzagját,mert egyszere csak olyan 1/4 vödörnyi sódert tudunk felhozni.A másik remek ötlet hogy ne lukakat fúrjunk hanem kb.10-15 centis függőleges vágásokat a kapható legvékonyabb flexkorongal.Az alsó 1 méteren ne vágjuk be hogy az esetleges bemosódást könnyebb legyen tisztítani.
Mint olvasom Neked is Nagy átmérős fúrási problémáid vannak. Nekem 400-as csőhöz sikerült hozzájutni . Szerintem ha a meglévő kútnak az aljára szeretnéd lefúrni a csövet az igazi gond inkább az lesz , hogy a fúróról a vizes cucc le fog folyni amikor emeled ki. A csigafúró helyett inkább én talán az úgynevezett "ukrán fúrót " ajánlanám . Valamerre visszább valamelyik hozzászólásomban elvileg van egy rajz az elképzelésemről . Igaz nekem is csak elmondták hogy az hogy néz ki , én ilyennek képzelem , és így is fogom megfúrni a sajátomat .
Én egy olyan átmérőjű csigafúrót csinálnék, ami éppen elfér a csőben. Tekerném ki a kavicsot, a cső meg menne le. Igazából a cső csak a falvastagságával nagyobb, mint a fúró, az alatta lévő kavicsot úgyis a csőbe kényszeríti bele, abból meg ugye a csigafúró kiszedi. És még a szerszám is kijön belőle, nem kell a csövet felhúzni hozzá, mint a védőcsöves fúrásnál.
A véleményetekre lennék kíváncsi.Van egy gyűrűs kutam amiben a környéken lévő kavicsbányászat miatt egyre kevesebb a víz.Lementem ,alá ástam hátha tudnám továbbsüllyeszteni,de már nem csúsznak a betongyűrűk (30 éves a drága). Vettem egy 315-ös PVC csövet 6 méterest.Azt találtam ki hogy eme csövecskét beásom valahogy a kút közepén.Végig perforálom az oldalát, és nagy boldogság lessz 7 méter vízoszlopom. Na itt elakadtam!A hogyan is kell ezt csinálni még nem teljesen tiszta.Ha valamelyikőtöknek van egy jó ötlete azt megköszönném.
Használtam vettem egy idős úrtól. Még 20e-ért is megvettem volna, de amikor mondta, hogy ebben a 10e Ft-os árban benne van 38m 1"-os tömlő és 38m 220-as kábel is, illetve 1 visszacsapó szelep is, nem kellett bíztatni, hogy megvegyem...
>A video valóban nem rossz, de mitől bizarr? az a szerkezet .... ahogy a fúrószár összevissza mászkál, bár igaz nincs gond azzal, hogy a furatba beszorul a fej.... :)
Köszi a könyvcímeket! Bár ezeket én is ismerem... Az Ezermesterből! 8-) Sajnos elég régi kiadások, így nem túl nagy a valószínűsége, hogy megvan valahol elektronikus formában. Már ennek a Léczfalvy könyvnek is nagyon megörültem és csodálkoztam is, hogy valaki beszkennelte. Esetleg ha valakinek van ilyen témájú irodalma és ideje az beszkennelhetné, vagy esetleg ha megválna tőle akkor én vevő lennék rá (kútfúrással kapcsolatos irodalom, főleg szerkezet és kivitelezés).
> Nem is nagyon hallottam, hogy a témában lenne még valamilyen egyéb irodalom magyarul.
engem más témájú könyv is érdekel., sőt igazából egy jó kis lista az rs oldalról az jól jönne. :))
A fúrós video nagyon jó szájbarágós, bár a szerkezet nagyon bizarr :)))
>Vagy ha tudtok könyvcímet mondani megnézem fellelhető-e valahol elektronikus formában.
Irodalom: Áramlástan és hidrogeológia I-II. Juhász József dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. – Fúrási és kútépítési technológia. Pataki Nándor dr., VITUKI, Budapest, 1972. – Hidrológiai geofizika és fúrt kutak. Gálfy János – Kassai Ferenc, Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. – Kiskertek vízellátása. Szerk.: Gerencsér Árpád dr., Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Lv., 1986. – Kútépítés. Léczfalvy Sándor dr., Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971. – Tananyag a vízkútfúró mesterek továbbképzéséhez. Vízügyi Továbbképzõ Központ, Budapest, 1977. – Vízbányászat. Kassai Ferenc dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. – Vízbányászat. Schmieder Antal dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. – Vízkutatás, vízbeszerzés, vízgazdálkodás I. Juhász József dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
>leeresztettem ha fel - le mozgatóm a slagot jön fel kb 1-2 dl víz szerinted a házi vizmü felbirná hozni a vizet segitségedet előre is
szerintem nem mert ez a 10 méter a határeset, de ha egy újszerű le/fel mozgató szerkezetet építesz hozzá akkor így valami kis vizet fel tudsz ezzel a módszerrel, hasonlít arra mint amit a boltokban árulnak és folyadék áttöltéséhez használható.
(de egy próbát megér a házi vízmű dolog.... hátha nálad más a légköri nyomás :)))
megoldásnak ásnék mondjuk 1-1.5 méter mély aknát és abba tenném a vízműt, így a vízszint/szivattyú távolság már 8,5-9 méter lenne ahonnan sokkal valószínűbb, hogy működne a dolog, bár még ez is nagyon a határon mozog.
a "slag" cső nem alkalmas víz felszívására, mert a szívóhatás összelapítja és semmi sem fog belőle jönni... (csak madárpisi mennyiség) szívócsőnek kpe vagy a nagyon drága spec szívócső a jó.
Elég sokat keresgéltem, amíg ezt a könyvet megtaláltam. Nem is nagyon hallottam, hogy a témában lenne még valamilyen egyéb irodalom magyarul. Pedig jó lenne, mert számomra maradtak még nyotott kérdések. Úgyhogy ha valaki tud ilyet szerezni annak én is nagyon tudnék örülni. Esetleg aki OKJ-s vízkútfúró képzésen vett részt, annak lehet valamilyen aktuális irodalma. Vagy ha tudtok könyvcímet mondani megnézem fellelhető-e valahol elektronikus formában. Egyébként szerintem az angol nyelvű doksiból is sokat lehet tanulni!
Szóval azért én annyira nem vagyok jártas a témaba, én is ott voltam a fúrásnál és a szakival közösen okoskodtuk ki a dolgot, ő kb. 200kutat fúr évente és kb 20éve csinálja, szóval neki is már lehet szakmai gyakorlata ebben. Csak körül belűre tudom, de a fúrófej itt is lehetett 120körüli sztm, szóval itt is volt helye a sódernek. 43m-re fúrtunk a finom sóderrétegbe. 6-7m re lehet a nyugvó vizszint. Egyenlőre szivaggyút még nem tettem rá, fúrás után az álltala hozott hagyomanyos 'ruszki' szivattyuval húztunk ki belole vizet, de az is adott legelább 110 litert.
Nekem 2nagyobb szivattyum van amit erre a kútra szánok, mind a kettőn 4kwos motor . az egyik 1 nagyfordulatu sima 1lépcsős centrifugal szívóága 6/4 es , ezt már próbáltuk másik kúton 250l simán tud percenként , ennek nagy a vizhozama de a nyomása az nem túl jó, másik egy 3lépcsős sihi rendszerű ez 20-30bár nyomást is tud és olyan 150-180l/perc. Fehérpaprikat és paradicsomot hajtatunk és ezeknek az öntözéséhez kell a víz. Helyileg én lent vagyok az alföld közepén.
Mégis milyen mélyre fúrtál, milyen átmérővel, mekkora a vízhozam, milyen vastag volt a réteg? Milyenek, hány wattosak azok a nagy teljesítményű szivattyúk? És mit öntözöl vele? Stb.
Egyébként ha még mindig kevesled a vizet, fúrj nyugodtan mellé pár méterre másikat, és össze lehet kötni őket, párhuzamosan is lehet használni. Ha már egyszer jár az a szivattyú, nem mindegy, hogy mennyi vizet hoz fel. Főleg meg szántóföldön.
Mi is fúrtunk már nagyobb területre az egyik barátomnak , ott nagyon jó volt a réteg, 5 szűrő 50-es csővel 16 m-en 100 l körül adott, Hondával. Ekkor jöttem rá , hogy az a jó ha minél nagyobb lyukat fúr az ember, mert nem a szűrő felülete a szűk keresztmetszet, hanem a kifúrt lyuk kerülete, minél nagyobbat fúrsz, annál nagyobb felületen jön be a víz. A közte lévő sóder úgyis átengedi, az nem akadály. Mi ekkor kb 12cm-es lyukat fúrtunk. És ha nagyobb a lyuk, stabilabban lejut a sóder is, nem akad fel olyan könnyen.
Mivel hamar végeztünk az előbb említett kúttal, és még maradt cső is, szűrő is kifúrtunk 3 m-rel arrébb egy ugyanilyet. A kettőt összekötve a honda nem tudott 2* ennyit, de a haver kipróbálta kardános szivattyúval( kistraktorral hajtotta), azzal 27 mp alatt hozott tele egy 100 l-es hordót, ami több mint 200l/p kb 3- 3.5 l mp-enként, ami nem rossz, alig akartunk hinni a szemünknek. A haver 3 napig öntözött folyamatosan, és nem apadt ki.
Persze Ezt nem lehet akárhol megcsinálni, eddig csak ott sikerült ekkora vízhozam, legtöbb helyen egy ekkora kútból jó ha 40-50 l kijön .
Tehát azt lehet mondani,hogy nem rontotta a két kút túlságosan egymást. Lent szerintem irgalmatlan sok víz van a szemcsés talaj között, olyan mintha egy tóba lógatnánk két csövet, és azzal, hogy kettőt fúrtunk megnöveltük a beáramló felületet duplájára. csak arra kell gondolni, hogy két párhuzamos kút már nagyobb felület,nagyobb átmérőnek felel meg, ami duplán terheli a szivattyút. Ezért olyan helyre ahol valószínüleg nem lesz elég viz egy kútból, érdemes legalább a felső 2-3 csövet szűkebbre venni, hogy ha kell másik kút, akkor is elbírja a szívattyú tartani a dupla vízoszlopot, vagy szívócsövet kell leengedni, de akkor viszon megvan a kockázata, hogy leszívja magáról a vizet, és belevegősödik a rendszer.
