> Nem is nagyon hallottam, hogy a témában lenne még valamilyen egyéb irodalom magyarul.
engem más témájú könyv is érdekel., sőt igazából egy jó kis lista az rs oldalról az jól jönne. :))
A fúrós video nagyon jó szájbarágós, bár a szerkezet nagyon bizarr :)))
>Vagy ha tudtok könyvcímet mondani megnézem fellelhető-e valahol elektronikus formában.
Irodalom: Áramlástan és hidrogeológia I-II. Juhász József dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. – Fúrási és kútépítési technológia. Pataki Nándor dr., VITUKI, Budapest, 1972. – Hidrológiai geofizika és fúrt kutak. Gálfy János – Kassai Ferenc, Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. – Kiskertek vízellátása. Szerk.: Gerencsér Árpád dr., Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Lv., 1986. – Kútépítés. Léczfalvy Sándor dr., Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971. – Tananyag a vízkútfúró mesterek továbbképzéséhez. Vízügyi Továbbképzõ Központ, Budapest, 1977. – Vízbányászat. Kassai Ferenc dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. – Vízbányászat. Schmieder Antal dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. – Vízkutatás, vízbeszerzés, vízgazdálkodás I. Juhász József dr., Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
>leeresztettem ha fel - le mozgatóm a slagot jön fel kb 1-2 dl víz szerinted a házi vizmü felbirná hozni a vizet segitségedet előre is
szerintem nem mert ez a 10 méter a határeset, de ha egy újszerű le/fel mozgató szerkezetet építesz hozzá akkor így valami kis vizet fel tudsz ezzel a módszerrel, hasonlít arra mint amit a boltokban árulnak és folyadék áttöltéséhez használható.
(de egy próbát megér a házi vízmű dolog.... hátha nálad más a légköri nyomás :)))
megoldásnak ásnék mondjuk 1-1.5 méter mély aknát és abba tenném a vízműt, így a vízszint/szivattyú távolság már 8,5-9 méter lenne ahonnan sokkal valószínűbb, hogy működne a dolog, bár még ez is nagyon a határon mozog.
a "slag" cső nem alkalmas víz felszívására, mert a szívóhatás összelapítja és semmi sem fog belőle jönni... (csak madárpisi mennyiség) szívócsőnek kpe vagy a nagyon drága spec szívócső a jó.
Elég sokat keresgéltem, amíg ezt a könyvet megtaláltam. Nem is nagyon hallottam, hogy a témában lenne még valamilyen egyéb irodalom magyarul. Pedig jó lenne, mert számomra maradtak még nyotott kérdések. Úgyhogy ha valaki tud ilyet szerezni annak én is nagyon tudnék örülni. Esetleg aki OKJ-s vízkútfúró képzésen vett részt, annak lehet valamilyen aktuális irodalma. Vagy ha tudtok könyvcímet mondani megnézem fellelhető-e valahol elektronikus formában. Egyébként szerintem az angol nyelvű doksiból is sokat lehet tanulni!
Szóval azért én annyira nem vagyok jártas a témaba, én is ott voltam a fúrásnál és a szakival közösen okoskodtuk ki a dolgot, ő kb. 200kutat fúr évente és kb 20éve csinálja, szóval neki is már lehet szakmai gyakorlata ebben. Csak körül belűre tudom, de a fúrófej itt is lehetett 120körüli sztm, szóval itt is volt helye a sódernek. 43m-re fúrtunk a finom sóderrétegbe. 6-7m re lehet a nyugvó vizszint. Egyenlőre szivaggyút még nem tettem rá, fúrás után az álltala hozott hagyomanyos 'ruszki' szivattyuval húztunk ki belole vizet, de az is adott legelább 110 litert.
Nekem 2nagyobb szivattyum van amit erre a kútra szánok, mind a kettőn 4kwos motor . az egyik 1 nagyfordulatu sima 1lépcsős centrifugal szívóága 6/4 es , ezt már próbáltuk másik kúton 250l simán tud percenként , ennek nagy a vizhozama de a nyomása az nem túl jó, másik egy 3lépcsős sihi rendszerű ez 20-30bár nyomást is tud és olyan 150-180l/perc. Fehérpaprikat és paradicsomot hajtatunk és ezeknek az öntözéséhez kell a víz. Helyileg én lent vagyok az alföld közepén.
Mégis milyen mélyre fúrtál, milyen átmérővel, mekkora a vízhozam, milyen vastag volt a réteg? Milyenek, hány wattosak azok a nagy teljesítményű szivattyúk? És mit öntözöl vele? Stb.
Egyébként ha még mindig kevesled a vizet, fúrj nyugodtan mellé pár méterre másikat, és össze lehet kötni őket, párhuzamosan is lehet használni. Ha már egyszer jár az a szivattyú, nem mindegy, hogy mennyi vizet hoz fel. Főleg meg szántóföldön.
Mi is fúrtunk már nagyobb területre az egyik barátomnak , ott nagyon jó volt a réteg, 5 szűrő 50-es csővel 16 m-en 100 l körül adott, Hondával. Ekkor jöttem rá , hogy az a jó ha minél nagyobb lyukat fúr az ember, mert nem a szűrő felülete a szűk keresztmetszet, hanem a kifúrt lyuk kerülete, minél nagyobbat fúrsz, annál nagyobb felületen jön be a víz. A közte lévő sóder úgyis átengedi, az nem akadály. Mi ekkor kb 12cm-es lyukat fúrtunk. És ha nagyobb a lyuk, stabilabban lejut a sóder is, nem akad fel olyan könnyen.
Mivel hamar végeztünk az előbb említett kúttal, és még maradt cső is, szűrő is kifúrtunk 3 m-rel arrébb egy ugyanilyet. A kettőt összekötve a honda nem tudott 2* ennyit, de a haver kipróbálta kardános szivattyúval( kistraktorral hajtotta), azzal 27 mp alatt hozott tele egy 100 l-es hordót, ami több mint 200l/p kb 3- 3.5 l mp-enként, ami nem rossz, alig akartunk hinni a szemünknek. A haver 3 napig öntözött folyamatosan, és nem apadt ki.
Persze Ezt nem lehet akárhol megcsinálni, eddig csak ott sikerült ekkora vízhozam, legtöbb helyen egy ekkora kútból jó ha 40-50 l kijön .
Tehát azt lehet mondani,hogy nem rontotta a két kút túlságosan egymást. Lent szerintem irgalmatlan sok víz van a szemcsés talaj között, olyan mintha egy tóba lógatnánk két csövet, és azzal, hogy kettőt fúrtunk megnöveltük a beáramló felületet duplájára. csak arra kell gondolni, hogy két párhuzamos kút már nagyobb felület,nagyobb átmérőnek felel meg, ami duplán terheli a szivattyút. Ezért olyan helyre ahol valószínüleg nem lesz elég viz egy kútból, érdemes legalább a felső 2-3 csövet szűkebbre venni, hogy ha kell másik kút, akkor is elbírja a szívattyú tartani a dupla vízoszlopot, vagy szívócsövet kell leengedni, de akkor viszon megvan a kockázata, hogy leszívja magáról a vizet, és belevegősödik a rendszer.
Rapidshare bejelentkező oldalán legörgetsz a legaljáig. Ott van 2 gomb:
Select your download:
Megnyomod a "Free" gombot. Ez átdob egy másik, hasonló oldalra. Annak is legyalogolsz az aljáig, ott ez van:
Download ticket reserved. In 0.7 minutes your download will be ready. Avoid the need for download tickets by using a PREMIUM account. Instant access!
Visszaszámol 1 perctől nulláig. Közben olvasgathatod, hogy ha adnál nekik pénzt, akkor nem szopatnának. :) Ezután előbukkan ez:
"No premium user. Please enter ...." és egy betű-szám kombináció. Azt beírod az alatta lévő ablakba, és megnyomod a "download via akármi" feliratú gombot.
Följön kisablak, a letöltendő fájl nevével, és megkérdezi hogy mit akarsz, megnyitni, menteni, vagy mégse. Választ a mentést, és válassz ki egy mappát, ahova teszed.
szeva nekem most fúrtak 1db 50 -es kútat amejnek anyugalmi vízszintje 10 méter amúgy a kút maga 22méter az a gondom hogy nem tudom felszívni a vizet nemrég tettem fel 1 lábszelepet ezt úgy oldottam meg hogy 1db 19m es slagcsőnek a végere felraktam majd leeresztettem ha fel - le mozgatóm a slagot jön fel kb 1-2 dl víz szerinted a házi vizmü felbirná hozni a vizet segitségedet előre is köszönöm
Kicsit meg is feletkeztem erről a fórumról, de közbe megfurtuk a kutat 63as csővel.
Köszi az információkat, egyet értek veled hogy kisebb szivattyú esetén a nagyobb vízoszlop felszívása jobban terheli a szivattyút. De nekem nagy szivattyúim vannak és nem házi kiskertbe hanem nagyobb felületű kertészetbe használom a kutat. Leraktunk 5szűrőt is 1más alá kb 4m hosszan , es igy valóban könnyebb lehet a viz beömlése. Kis mikroszórós öntözésem van ami ágakra van osztva és nekem az lenne a lényeg hogy aganként minnél több szórót tudjak használni és így nagyobb területet locsolni 1*re.
Köszi a választ. Nálunk még elmenne, mert a meglévő kutamnál 16 m körül van a vízadó, de fateréknál 50 m mély kút volt. Szóval oda mindenképp gépesített fúrás kellene. Viszont ahhoz meg legalább 140-es furat kellene, hogy a 125-ös csőbe be lehessen rakni a búvárt. Ekkora átmérőjű és ilyen mély furatot meg szerintem a 40-50-es pvc nem bír ki.
Egyébként a sok rábeszélés hatására a ruszki csettegőmet kicseréltem egy csőbúvár szívattyúra. Elég olcsón vettem, 10e Ft-ba került 38m 220-as kábellel és 38m 1"-os tömlővel és 1 visszacsapó szeleppel. Most azt tapasztalom, hogy amíg a ruszki búvárral ki tudtam szedni közel 1 m3 vizet egyszerre, ezzel csak olyan 400-500 litert. Elég érdekes, mert egy darabig hangja sincs, egyszer csak elkezdem hallani a hangját ahogy fogy a víz, majd elkezd olyan buborékos hangja lenni, a vizet pedig köpködve tolja ki. Ilyenkor attól félek, hogy mivel alsó szívású és kiszívja a vizet maga alól, esetleg hűtés hiányában leéghet. Lejjebb meg nem merem engedni, mert ha közel teszem az aljához, felszippantja a homokot, ami köztudottan rövid távon hazavágja a járókereket. Valószínűleg a kishozamú ruszki esetében valamennyire tudott utánatöltődni a kút, most viszont hamarabb kiszívja a vizet, mint amennyi utána tudna termelődni. Még várok, hátha javul a helyzet, esetleg addig próbálom leengedni, amíg még tiszta vizet nyom.
Kompresszorozáshoz megfelelhet egy olyan kompresszor amit pl. most lehet majd kapni a Praktikerben? 8bar-os Hyundai. 20e alatt. Bár gondolom nem csak a nyomás lényeges, hanem a percenkénti levegőmennyiség is.
Pontosan így, ha nem akarsz forgatóműre költeni. Csak értelemszerűen ha 40-es kút kell 40-es csővel fúrni, ha 50-es kell 50-essel, hogy a fúráshoz használt toldott ragasztott csővet ,használhassuk magához a kúthoz, mint feljövő cső. Csak ki kell venni, levágni a végéről a fejet, és szűrőt rakni a helyére, és mehet vissza.
A forgatáshoz azért célszerű legalább 1, de inkább 2 csőfogót beszerezni.
Viszont arra számítani kell, hogy kézi technikával, forgatómű nélkül 20-25 m-nél mélyebbre már nem egyszerű lemenni, mert ha oda-vissza forgatod csövet, nem tudsz vele folyamatosan 360 fokot körbefordulni mint a forgatóművel, ilyen hosszú csőnél már jelentős a cső torziós rugalmassága, ami azt jelenti, hogy lehet, hogy fönt elfordítod 180 fokkal a cső tetejét, lent meg nem fordul semmit.
De lehet vele haladni, előbb ütögetni kell különböző fokokban le-fel, majd elfordítva oda-vissza összeszakítani a vágásokat. Ütni-forgatni-ütni-forgatni.
Szivattyúnak célszerű nagyobb teljesítményű(1000W feletti), nagyobb vízhozamút használni, mert a furatban azért meg kell lenni a megfelelő feláramlási sebességnek, hogy a hordalékot felhozza.
És még valami: Ha nagynyomású szivattyúval dolgozol, érdemes vigyázni arra, hogy a felhozott hordalék biztosan ülepedjen le a vízből mielőtt újra a szivattyúhoz ér. Édemes 2 gödröt kiásni, 0,5-1m re egymástól,és csak egy ásónyomnyi árokkal összekötni a kettőt. Az egyikbe fúrsz, a másiból szív a szivattyú(így lerakódik a hordalék a fúrt lyuk mellé) és a szívócső végére feltétlenül érdemes valami szűrőt tenni, ami nem engedi át a 2mm-nél nagyobb szemcséket.
50-es cső esetében nincs is felszívó cső ? hanem mindjárt a béléscső tejére csatlakozik a szivattyú ? én azt hittem, hogy az 50-es csőbe is bele kell lógatni egy kpe csövet amin a víz jön felfelé...
Szerinted úgy lehet fúrni, hogy 40-es pvc cső, az aljára az "ásószerű" öblítéses fúrófej. A pvc cső felső végére hajlékony tömlőt ráaplikálva bele vizet nyomatva haladni lefelé. Persze a fúrófejet kézzel emelgetném, forgatnám, amíg a tömlő engedi. Amikor a 2m leért, újabb 2m-es darabbal megtoldani aztán mehet tovább. Persze ehhez jó talaj szükséges, kő, tömör agyag kizárva. Szerinted mezei obi-s kerti szivattyú nyom eleget öblítéses fúráshoz?
Nem tudom milyen vízhozamokra számítasz, de egyszerű ház körüli felhasználásra szerintem bőven elég az 50-es, abból is ki lehett hozni 100 l feletti vízhozamokat percenként. 63-as kútnál ha az egész csővet szívod, és nincs túl magasan a nyugvó vízszint, előfordulhat, hogy még annyi vizet sem tudsz kihozni villanyos szivattyúval, mint ugyanazon a helyen egy 50-esből, mert arra kell gondolni, hogy a szivattyútnak a csőben lévő nyugvó vízszint feletti víz tömegét folyamatosan tartani kell (ez folyamatosan terheli ). És ez a vízmennyiség, víz tömeg a 63-as kútban legalább 1.5* nagyobb mint az 50-esnél. ( kiszámolható:r*r*pi*m)
ha a nagyobb szűröfelület, és így a nagyobb vízbeáramlás miatt a 63-as szimpatikusabbnak tűnik, meg lehet azt is tenni, hogy végig 63-as csövet használsz, kivéve a felső 6-7 métert, ide 50-est teszel, így a szivattyúnak olyan mintha 50-es kút lenne. Szerintem így több vizet kapsz, mintha 63-assal jönnél végig.
Tom30-nak:
Korábbi hozzászólásomban már írtam: szerinten ezek az olcsó kínai benzinesek (50-60 ezer körül megvehetőek) megfelelnek, de láttam már kútfúrót az orosz KÁMÁT használni, és azzal is lement 30-40m-re.
Helo
Egy kérdésem lenne a hozzáértőkhöz.
Most akarok kutat fúratni, de nem tudom hogy mekkorát.
Van 1 szivattyúm ami ad olyan 150litert percenként ’3lépcsős sihi’ , Szerintetek lesz különbség ha 50-es vagy 63-as átmérőjű kútból szívja?
Igazából semmi extra sem volt benne (azért volt, mert kifúrtam a kutamat és utána eladtam), sima állványos, csörlős gépezet mezei csigafúrókkal. A másik kútfúrós fórumon (Ásott vagy fúrt kút) az 1338 és 908 számú hozzászólásaimban van kép a fúróról szétszedve és felállítva is.
Illetve aki még nem tudja/látta érdemes a 873-as hozzászólásomban lévő képet megnézni. Ugyanis voltam olyan elvetemült és kiváncsi, hogy leengedtem a telefonomat és videóra vettem a leengedés folyamatát. Az fényképeken szépen látszik a víz a részben kialakult kavernában.
köszönöm nagyszerű válaszaidat, sok ilyen ember kellene a világra...
igazából azért ebbe a topicba írtam, mert az utóbbi időben ez tűnt pörgősebbnek, bár a hozzászólások száma alapján mindenképpen a másikat kellett volna választanom.
>Nagyjából ennyi, remélem nem írtam nagy hülyeségeket. >Én sem vagyok szaki, csak a saját tapasztalataimból és a kapott válaszokból építkezem.
én meg most szeretnék egy kicsit kiokosodni, talán még az is elképzelhető, hogy annyira megtetszik, hogy a végén még kútfúró leszek :-))))
azóta elolvastam az összes írást, beleértve a Tieidet is, rengeteg hasznos információ van benne.
Szia! Írnál bővebben a száraz kézi kútfúródról. Esetleg képet tudnál küldeni róla? Balatonkenesén lakom,kb 10m-rel a Balaton vizszint felett és 1jm távolságra. Hátha össze tudok dobni egy hasonlót .
"aztan a masik, sok helyen olvasom, hogy jott a furo es elore megmondta, hogy milyen melyen varhato a viz es mennyi hozama lesz a kutnak. szoval valoszinuleg nem az Y botos emberek mondasaira tamaszkodva adnak ilyen informaciot hanem mert tudjak. DE honnan ? a kornyeken furt kutak tapasztalataibol ? vagy van valami geologiai terkep ? ha igen hol lehet hozzajutni ? vagy egyeb mas ? es ha egy kutfuro most kezdi akkor az honnan fogja tudni, hogy azon a kornyeken hol lehet a viz ? minden lakohoz becsonget, hogy elnezest van-e kutja es ha igen akkor milyen mely ? (gondolom ez teljesen kizarva...) tehat akkor honnan tudjak, hogy hol milyen vizre lehet szamitani ?" Találtam egy ingával kapcsolatos irományt az interneten. Itt http://www.freeweb.hu/kyria-vilaga/inga/inga01.htm van. Elég érdekes, kicsit misztikusan hangzik, van benne olyan rész, hogy vízkeresés. Én pár hónapja felhívtam egy radiesztétát, azt mondta, ha elmegyek érte meg haza is viszem, 5e-ért megmondja hol és milyen mélyan vannak a vízerek, hány darab, milyen irányú, illetve még a házat is kiingázza, hol van rossz helyen pl. az ágy.
"aztan azt is olvastam, hogy van aki 1000ft/meter aron fur... kerdeznem, hogy egy 10-15 meteres kutnal 10-15.000 forintert tart egy csomo kutfuros cuccot ? emelgeti a nehez saros dzsuvas vascsoveket, vallakozast tart, es neki ez megeri ?" Valóban kútfúrója válogatja. Én talán tavaly kérdeztem egy kútfúrót, nálam 60-70 m-t mondott mélységre, 8e/m áron fúrta volna. De ha nem talál vizet, az próbafúrás, költsége ekkor is fizetendő 2500Ft/m. Vagyis lemegy mondjuk 60m-re, nincs víz, aztán kifizettet 150e Ft-ot egy szép üres lyukért. Ugyanakkor egyik kollégámhoz elment egy ilyen 1e Ft-os kókler, letekert vagy 8-10 méterre, igaz csak 8-10 ezerért, víz nuku. A kóklerekkel azért is kell vigyázni, mert ha mélyre tudnak fúrni, átfúrják a talaj- és rétegvíz közti vízzárót, de nem szigetelik le egymástól a kettőt, a talajvíz bemosódik az ivóvízbázisba aztán sanyi. Kideríteni lehetetlen, hogy hol mérgeződik az ivóvíz...
"a pvc cso idovel nem csuszik szet ? valaki irta, hogy ossze popszegecseli. es azt nem eszi meg az agressziv viz ?" Én valóban összepopszegecseltem, mert ha a béléscsövezés valamiért elakad leengedés közben és ki kell húzni, a popszegecset szét lehet fúrni és a csövet kivenni, de a ragasztást le kell vágni. Én 5 m-es 125-ös KG-s csövet használtam (4 db-ot), ha kihúzásra került volna a sor, mindenképp szét kellett volna szedni, nem igazán hajlott volna, mint a 40-es pvc.
"aztan hogyan oldjak meg a kutfurok a vizet es a villanyt a helyszinen ? gondolok itt arra pl. egy hetvegi telken, ahol se villany se viz, ott hogyan is mukodik az obliteses furas ?" Aggregátor, pár köbméter víz tartályban.
"hogy szakad bele a furo fej pl. 20 meteren ? ellenkezo iranyba tekeri a csovet es kitekeredik ? vagy mi az oka annak, hogy lent marad a fej ?" Elakad pl. egy köben, a gép meg tekeri mint az állat. Én szárazon fúrtam, néha úgy elkadtunk egy ökölnyi méretű kőben, hogy órákig töprengtünk hogyan is tovább. Amikor már jóval tíz méteren felül voltunk és egy kőbe ütköztünk, volt, hogy 180 fokot tekertünk a forgatószáron, de a fúró lent meg sem mozdult. Eléggé az pattanás határán voltunk.
"mi a helyzet a meszko hegyeken ahol akar sok 10 meter meszko is lehet ? ott hogyan furnak kutat ? vagy ezt senki sem vallalja ?" Nálunk találtak melegvizet, az épülő uszodát azzal akarják fűteni. Olyan 600 m-ig akarnak lemenni. Mivel érdekel a kútfúrás elmentem kicsit kiváncsiskodni. Már 200 m-körül jártak, amikor kemény kőbe értek. Beszélgettem a tulajjal, kőben egy a lényeg, a türelem. Egy szabályozott berendezés engedi le az addig kb. 3 tonnányi fúrószárat, minden percben 1 cm-t (!!!!!!!!!) enged. Ez alatt a köveket a fúrófej annyira összemorzsolja, hogy az öblítéssel fel tud jönni. Mint mondta, volt itt más vállalkozó is, ő nem volt annyira türelmes, lent is maradt párszáz méteren a komplett berendezése.
"mi a helyzet ha kavicsos retegben egy nagy 10-20 cm-es kavicsot talal meg a furo fej ? van erre egyaltalan esely vagy ez teljesen ki van zarva, mert az evezredek alatt a nagy kovek mindig a felszinre kerulnek ?" Ilyenre bőven van példa. Ha a fúrófej fúrópajzs szerű, az fel tudja morzsolni, de házilagos módszereknél egy lehetőség marad. A fúrószárra egy jó nagy vaskoloncot kell erősíteni hegyes acéltüskékkel az elején, aztán valahogy szétpüfölni. Erre nálunk is szükség volt, apám csinált is egy ilyen alkalmatosságot.
"ha foso homokot talal az ember furas kozben akkor mit lehet vele tenni ? bele a pvc cso es abban furni tovabb csak kisebb furoval ?" Pontosan. Akkor is érdemes védőcsövet alkalmazni, ha nem túl stabil a talaj és eély van arra, hogy beomlik.
"ha keves a viz egy furt kutban akkor segithet ha tobb kutat furnak vagy ezzel z egyik kut a masiktol veszi el a vizet ?" Szerintem több nem segít, max. jobb helyen. Több kút, több cső, több szivattyú, több áram stb. Olyat is hallottam már, hogy több hasonló mélységben és nem túl távol lévő kút egy vízadón osztozott, ilyenkor simán el lehet szippantani a vizet a szomszéd orra elől. Simán adhat okot örök szomszédi haragra. Ha tehát kutat fúrsz és a szomszéd morcosan néz rád és reméli hogy nem találsz vizet, akkor tudod miért...
"egyebkent mind1 hol fur az ember? , mert egyszer biztos vizet fog talalni csak melyseg kerdese dolog ?" Egyáltalán nem mindegy. Csak a példámat írom le, amit már párszor leírtam. Dombon lakom 3 házzal lejjebb hivatalos kútfúró lefúrt 55m-ig szinte semmi víz, el is vonult elégtelen eredménnyel. Én ennek tudatában vettem egy száraz kézi kútfúrót, amellyel max. 27 m-ig tudok lemenni. Elég optimista voltam, hogy még magasabban is lakom és nekiálltam fúrni. 16 m-en vizet találtam, amit most öntözésre, kocsimosásra, wc-hez és mosógéphez használok. Nálunk 800 Ft a víz, elég jónak mondhatom, hogy még úgy is, hogy ruszki búvárral egy köbös tartályt feltöltök, azon pedig egy hidrofor csücsül, még így is kihozom olyan 15-20 Ft-ból köbméterét.
Nagyjából ennyi, remélem nem írtam nagy hülyeségeket. Én sem vagyok szaki, csak a saját tapasztalataimból és a kapott válaszokból építkezem.
Helló Zorrobácsi ! Bedöglött a hálózati kártya,és mivel már lefutott tipus,nehezen találtam,de úgy néz ki,hogy most müködik. Na, a szivattyú dugattyús,ha jól tudom, 80 mm-s dugattyúval, egy hengeres,oda-visza sziv-nyom, kb.100 lit/perc kapacitás. A meghajtás: a tányérfogaskerék közepében egy 80*80-as négyzet keresztmetszetű cső,ebben csuszkál le-fel egy 40 cm hosszú,a felső részén egy szoritó van,ezen keresztül megy a fúrószár. Amikor forog,40 cm-t lehet engedni le,akkor megállitod a forgást,fellazitod a szoritót,felhúzod,szoritod és forgatod. Max. 1 perc az egész,öblitést nem kell leállitani,csak fúrószár toldáskor. Vizadó réteg: csak homok vagy kavics lehet, ha kézzel forgatod a fúrószárat,nagyon könnyen forog,meg az öblitőviz hidegebb. A vizbeadagolás nem hidroszer,csak hasonló,egy 30 cm-s cső,egyik vége behegesztve,jó néhány furat,és ráhúzva egy "T" idom,azon megy be a viz,és arra vannak hegesztve a fülek,amin lóg,a T és a cső közé valami tömitést kell tenni,mert csepeg a viz. Szerintem jobb a pvc-s megoldástól,nem szakad be,mig forog,felhúzhatod,és ha nem találsz vizet,hát legalább megpróbáltad. Első lépésként,ha ismeretlen a terep,kis átmérővel ( 80-100 mm) érdemes fúrni,ha negativ,összepakolod,elfogyott 5-10 liter gázolaj,és kész. Ha van viz,nagyobb fúrófej,és hajrá! Kútcsőnek 3 collos kpe-t találtam legjobbnak,nem roppan össze,jó nagy furatban (160-200 mm),körbekavicsolva,kell,hogy legyen viz.
