Gondoltam, de ez a Ktech-féle profik dolga. Csak még nem jutottam hozzá. Hogy milyen búvár van benne azt nem tudom, még a kútfúrók tették bele. 1,5 m3 közrül bír feldolgozni.
Nem vagyok nagy guru, próbálok én is informálódni internetről, szakiktól, "tudásom" így gyarapszik.
Viszont ha önfelszívó szivattyúd van, annak 7...8 (egyes példányoknál 9) méter a maximális szívómagassága. Bár erre még jelleggörbét nem találtam sehol (pedig kerestem nagyon), gondolom nem lineáris a vízszállítás/szívómélység átvitele. Azaz majdnem a gyár által megadott maximális értékről szivattyúzol. Ekkor a vízhozamod szerintem közel sincs annyi, mint amennyit a szivattyúd tudna.
Nekünk ásott kutunk van, szintén önfelszívó szivattyúval, a víz színe főlé van a kút belső falára szerelve. Régi is, kicsi is, le akarom cserélni, vannak már elképzelések, de nem is égető a helyzet, még informálódok. Sajna nekem 11 méter körül van a vízszint (ráadásul az alól illik szivattyúzni), így az esetlegesen kút mellé ásott szivattyúakna sem segítene sokat, hogy leküzdjem a szívómélységet, így valószínűleg búvár lesz belőle.
Szóval én szerintem a szívómélységet kellene csökkentened, nem feltétlen a szivattyú teljesítményét növelned, ez utóbbi ráadásul nem is hiszem hogy sokat javíthat a helyzeten.
Gondoltam, hogy a sóder a szűrés miatt kell, csak kicsit felemás nekem a dolog. Nálam ugye eleve sóderben van a réselt része a csőnek, de azért ebben a sóderben is akad finomabb homok is. Namost általában a hidroszeres technikánál réselt, vagy lyuggatott csövet alkalmaznak kútszövettel a vízadó rétegeknél. Milyen rétegek ezek? Mennyi finom részecske van bennük? Hogyan történik a szűrés? Mert ha a sóder - vagy nevezzük inkább finom kavicsnak - réteg szűr, akkor idővel az eltömődik. Nem? Freex írta nekem, hogy a geotextilia nem jó szerinte, mert azt eltömi a "homok". Ezek szerint csak átjut a "homok" a finom kavics szűrőn? És a geotextilia sűrűbb, mint a kútszövet? Ha átjut a kavics szűrőn a finom anyag, akkor vagy a kútszűrőt is eltömíti idővel, vagy csak eljut a szivattyúhoz is. Nem? Szóval hogyan is van ez?
Lehet, hogy nekem - mivel kavicsos, homokos rétegben van a réselt csőrész és a kút alja is abban áll - elég egy kútszövettel, vagy geotextiliával bevont résel, lyuggatott csőbe betennem a szivattyút?
Mitől "homokol be" vajon egy "lyuk kút" ?
És miért kell feltétlenül ledudózni a kút alját?
HOH0: akik 5000Ft körül fúrnak, azoknak nem igen van erre engedélyük, kereslet viszont van a munkájukra, mivel igen kevesen adnak ki több 100eFt-ot az engedélyekre. A legolcsóbb akivel a környéken találkoztam 2500Ft/m volt + a cső ára. A várható málységről ill. vízhozamról szerintem főleg tapasztalatból tudnak beszélni, illetve ismerik a környék geológiai adatait.
Azt nem tudom, hogy van-e lehetőség köpennyel együtt sllyeszteni ilyen esetben a fúrt kutat,
Van, én úgy csináltam a sajátomat. Olyan 4-től 10 méterig fosóhomok van. Egész jól lehet haladni benne. 150-es PVC csövet küldtem le, egyszerűen úgy, hogy egy orosz búvár tolta ki belőle a vizet meg a fosóhomokot. A vizet egy slaggal juttattam le, az egyszerűség kedvéért. :) Cső forgat, búvár termeli ki a hígfost, cső szép lassan megy lefele, 2 nap alatt elértem a sóderágy határát.
Na ott álltam meg, mert abban nem tudok haladni, nincsenek eszközeim. Pedig már csak pár métert kéne menni, mondjuk ötöt, és egy végtelen vízadó rétegbe jut a dolgozó, ez itt a Duna régi ártere gyakorlatilag, végig a mederig kavicsággyal, szóval amíg Dunában van víz, addig a kútban is van, a szomszédság tapasztalatai alapján.
Két probléma van a dologgal: az egyik, hogy a búvár az szétkopott ennyitől, megette a homok. A másik, hogy a kitermelt anyaggal valamit kezdeni kell, és jó sok van. Kábé 1 köbmétert hordtunk el.
A fosó homok elkezd feljönni a furatban, amíg a lenti nyomás ki nem egyenlítődik a feljött homokoszlop nyomásával, vagy vissza nem töltöd a furatot. Fosóhomok miatt kellett kiinjektálni a Metró építésekor a régi Volga szálló melletti x ezer m3 földet, illetve fosóhomok miatt lett a Blahán az Akácfa sarkán épült irodaház 3 szint mély helyett csak 1 szint mély garázsú és emiatt süllyedt meg a mellette lévő ház tűzfala kb 5 cm-t. Azt nem tudom, hogy van-e lehetőség köpennyel együtt sllyeszteni ilyen esetben a fúrt kutat, mint ahogy régen a vágóéles kútgyűrűvel süllyesztették az ásott kutat.
>de egy részét lehet tudni a kérdéseidnek hmmm, eleg kis reszet....
> meg hidrogeológiai nyilvántartásokból lehet ilyesmit megtudni)
ez az ! es ilyet hol talalhatok ?
>az 1000 Ft/m inkább 5 000 10 000 Ft
a topicban ilyen arak is megfordultak, most akkor az csak arletores ? vagy tenyleg van aki apropenzert dolgozik ? vagy ez csak amolyan beeteto ar ? mert a kiszallas x forint, az ulepito godor asas x forint, az elokeszulet x forint, es akkor most furunk 1000 ft/m aztan a csovezes x forint, szivattyuzas x forint, a levonulas x forint, stb es a vegen meg tobbe kerul mintha azt mondta volna, hogy 8000/m ?!
>Ha fosó homokot találsz el kell kezdeni futni ;-P
na es merre ? :-D vagy egyaltalan ertetted a kerdest ?
Én nem vagyok kútfúró, de egy részét lehet tudni a kérdéseidnek. Ha nagyobb a fúró átmérő, nagyobb a fúráskor fellépő ellennyomaték, azaz nagyobb teljesítményű meghajtás is kell.
a 300-as fúrt kútnak nem sok értelme van, mert abban még nem tudod leereszteni a vödröt, mélykúti, vagy felszíni szivattyúhoz pedig piszok vastag, ráadásul még a macska is beleeshet!
El kell menni egy parapszichológiai tanfolyamra, hogy előre meg tudd mondani hol van víz (na ez nem így van, nyilván tapasztalatból, meg hidrogeológiai nyilvántartásokból lehet ilyesmit megtudni)
az 1000 Ft/m inkább 5 000 10 000 Ft
Ha fosó homokot találsz el kell kezdeni futni ;-P
Egyébként a talajban kb észak déli és kelet nyugati irányban futnak vízerek. Minden talán negyedik? (de erre nem emlékszem pontosan) vízér erősebb. Az ilyen vízerek találkozása a hartmann pontok. Az ilyen helyeken nem tud pihenni az ember. A hókuszpókolásról meg annyit, hogy Szeni István amikor elkezdett templomokat építtetni, a templomokat oda tetette, ahol előtte a sámán áldozóhelye volt, hogy ezzel is ösztökélje az embereket az új vallás felvételére (tudniillik ezután is oda kellett menni, mint előtte, csak mostmár templomba) Nos ezek a templomok mind Hartmann ponton vannak! Azért tudtak valamit azok a sámánok......
Ja és az utolsó kérdésre amit elfelejtettél megkérdezni:
senki sem akar kivancsiskodo munkaerot ? na akkor kerdezek...
szoval, olyan dolgok erdekelnek amiket eddig nem olvastam. pl. a furas atmeroje kizarolag csak a fejtol fugg vagy a meghajtas ereje is fontos, vagy csak azert vannak tobbsegben a 120 160 furo fejek mert ehhez meg nem annyira horror aru a cso ?
tehat ha csinalok egy 300-as furofejet akkor 300-as kut lesz belole ? csak gyozzem csovezni ? vagy a meghajtas is nagyon fontos ? vagy nincs is nagyon ertelme ekkoranak ?
aztan a masik, sok helyen olvasom, hogy jott a furo es elore megmondta, hogy milyen melyen varhato a viz es mennyi hozama lesz a kutnak. szoval valoszinuleg nem az Y botos emberek mondasaira tamaszkodva adnak ilyen informaciot hanem mert tudjak. DE honnan ? a kornyeken furt kutak tapasztalataibol ? vagy van valami geologiai terkep ? ha igen hol lehet hozzajutni ? vagy egyeb mas ? es ha egy kutfuro most kezdi akkor az honnan fogja tudni, hogy azon a kornyeken hol lehet a viz ? minden lakohoz becsonget, hogy elnezest van-e kutja es ha igen akkor milyen mely ? (gondolom ez teljesen kizarva...) tehat akkor honnan tudjak, hogy hol milyen vizre lehet szamitani ?
tovabba olyanokat is olvastam, hogy az asott kutra nem kell engedely. meg azt is, hogy furt kutat csak 6mig engedelyeznek es 500m3 ? most akkor pontosan mi az igazsag ?
ha telleg csak 6 meter akkor ki koveti el a szabalysertest ? a kutfuro vagy a megrendelo ? mert az engedely a megrendelohoz tartozik es o fogja hasznalni a nem szabalyos melysegre furt kutat amit kutfuro keszitett...
az egyik weboldalon lattam, hogy neki OKJ-s papirja van a kutfurasrol.... es hol lehet ilyet beszerezni ? mert ahogy eddig olvastam, meg asztalosok is elmentek kutat furni, most kell hozza engedely, hogy valaki kutfurassal foglalkozzon vagy csak vesz ehany csovet, es kiadja magat kutfuro kisiparosnak ?
aztan azt is olvastam, hogy van aki 1000ft/meter aron fur... kerdeznem, hogy egy 10-15 meteres kutnal 10-15.000 forintert tart egy csomo kutfuros cuccot ? emelgeti a nehez saros dzsuvas vascsoveket, vallakozast tart, es neki ez megeri ?
aztan PVC csovet hol erdemes venni ? termeszetesen a legolcsobb helyre vagyok kivancsi, mert szinte a sarki vizes is beszerez mindent, max. ketszer annyiba kerul mint a beszerzesi forrasnal.
a pvc cso idovel nem csuszik szet ? valaki irta, hogy ossze popszegecseli. es azt nem eszi meg az agressziv viz ? valaki irta, hogy PVC ragasztoval osszeragasztja... es az nem karos az egszsegre ? aztan a ragasztasnal elore osszeragaszt 20 meter csovet es azt dugja le vagy mindig amikor ereszti le akkor ragaszt ? ekkor a friss ragasztas nem csuszik szet ?
aztan hogyan oldjak meg a kutfurok a vizet es a villanyt a helyszinen ? gondolok itt arra pl. egy hetvegi telken, ahol se villany se viz, ott hogyan is mukodik az obliteses furas ? a megrendelo addig telefonalgat furok utan amig olyat talal akinek benzinmotoros gepei vannak es tartaly kocsival maszkal ?
hogy szakad bele a furo fej pl. 20 meteren ? ellenkezo iranyba tekeri a csovet es kitekeredik ? vagy mi az oka annak, hogy lent marad a fej ?
olvastam meg olyat is ennyi er vagy annyi erbol jon a viz... ezt nem ertem , honnan tudja a fold felszinen a kutfuro, hogy 20 meterrel alatta abban a 110-vagy 160-as csoben hany erbol es honnan a jon a viz ? ide is betort a video technika es kamerat eresztenek le, mint a kemenyseprok ?
mi a helyzet a meszko hegyeken ahol akar sok 10 meter meszko is lehet ? ott hogyan furnak kutat ? vagy ezt senki sem vallalja ?
mi a helyzet ha kavicsos retegben egy nagy 10-20 cm-es kavicsot talal meg a furo fej ? van erre egyaltalan esely vagy ez teljesen ki van zarva, mert az evezredek alatt a nagy kovek mindig a felszinre kerulnek ? vagy a retegekben egyaltalan nincsenek nagy kavicsok? vagy ezt nevezik szivasnak ? (ami nem szivattyuval tortenik :))
ha foso homokot talal az ember furas kozben akkor mit lehet vele tenni ? bele a pvc cso es abban furni tovabb csak kisebb furoval ?
ha keves a viz egy furt kutban akkor segithet ha tobb kutat furnak vagy ezzel z egyik kut a masiktol veszi el a vizet ?
ezek az Y botos vizkereso emberek hokusz pokuszoznak vagy teyleg van valami realis alapja annak amit csinalnak?
egyebkent mind1 hol fur az ember? , mert egyszer biztos vizet fog talalni csak melyseg kerdese dolog ?
bocsi a hibakert, de tul gyorsan gepelek, az ekezetek meg az xp hibajabol nincsnek, mert ha bekapcsolom a magyart akkor a z es y fel van cserelve
Nekem sajna még a ruszki csettegőm van, nem nagyon mertem beruházni komolyra, mert kicsit homokol (szemmel a víz kristálytiszta), másrészt meg magamnak fúrtam különösebb szaktudás nélkül, ha esetleg valamiért eltünne a víz, nem feküdne benne annyi pénz. Most a ruszkival egy köbös tartályt nyomatok tele, azon egy kis vízmű dolgozik. A tartályban már megfordult legalább 10 m3 víz, az alján van 1-2 cm homok. Van most egy eladó mélykút szivattyú sok kábellel meg tömlővel bagóért, ha az bejön, akkor talán a ruszki membrános polcra tudom tenni.
Az a baj, hogyha felpumpálnád a talajban lévő vizet és eltömítenéd a te furatodat, hiába dolgoznál, mert másnak is van gondolom kútja és ott szépen kimenne a nyomás.
Erre találták ki a mélykúti szivattyút! Nálam is ilyen van, bár csak 7m-ről kell felhozni a vizet, de így egyrészt nagyobb a felhozott vízmennyiség, másrészt nem hallod a szivattyú zaját. Nálam 110-es cső megy le a fúrt kútba és 98-as a szivattyú. Ha jól emlékszem 45 000 Ft volt a picike és háromszor annyi vizet hoz fel, mint a felszíni elődje.
Nem értem mitől illanna el. Lent nincsenek kompresszálható légkamrák, ha a talaj elég tömör, főleg vízzárók között. Ha belegondolsz, a vizet a rétegek nyomása tartja fent ahol van, emiatt elég érdekes lenne ezzel a brutális erővel szembeszállni. Másrészről pedig ha 10 m-en belülről fel akarod szívni a vizet, gyakorlatilag a szívócsőben csinálsz "-1", vagyis 0 bar" nyomást, aminek a következtében a légkör 1 bar-os túlnyomása felpréseli a vizet a szívócsőbe. Ha ennél a +1 bar-nál 1-2 bar-ral nagyobb nyomást engedünk be, nem hiszem, hogy elillanna a víz. A folymatos termelést egy mezei kompresszorral meg lehetne oldani, csak ügyelni kellene, hogy a nyomás ne szaladjon 2-3 bar fölé. Nagyobb mélységből biztosan nem hozható fel a víz, de szerintem 10-20 m között működhetne. Csak lenne 40-es kutam, tutira kipróbálnám...
0! A lyukból szépen elillanna a víz a környező talajba, föl legfeljebb néhány liter jönne, ami épp benne volt a csőben. Hogyan gondolod a folyamatos termelést? Mert nagyon hamar már csak levegő lesz a kútban. Ennél már jobb az a módszer, amit egy kolléga propagált, miszerint megakadályozzuk, hogy a kútba bejusson a külső levegő, így a vákuum még a környékről is odahúzza a vizet. Igaz, nagyobb erővel kell szívni, de több lesz a hozam.
Egy elvetemült kérdés. Gondolt már valaki arra, hogy szívás helyett túlnyomással termelje ki a vizet? Pl. egy 40-es kút, miután le lett kavicsolva, esetleg cementezve majd rendesen betemetve, egy slagot le kell nyomni az üzemi víszintig, majd a tetejét a slag és a cső között légmentesen tömíteni, bele egy szelep, s kompresszorral megnyomatni. 10 m-ről már nem lehet felszívni, de 1 bárral a felszinig feljönne a víz, 2 bar már közel 20 m stb. 2-3 bart pedig a legszarabb obi-s kompresszor is tud. Azért 40-es kút, mert abba kevés levegő kell. Persze ehhez a béléscsöveket rendesen légmentesen össze kell ragasztani, nem csak valahogy összedugni. Vélemény?
Az hogy 16-20 méternél van az agyag, és a vízadó réteg meg még ez alatt, nem azt jelenti, hogy a víz nyugalmi vízszintje is itt áll be. Attól , hogy 20 méteren jön be a víz a kútba, úgyanúgy feljön a területre jellemző nyogalmi talajvízszintig. Bármilyen mély kutat fúrsz( 10 20 50 vagy 100 méter) , akárhanyadik vízadót csapolod meg, a kútba ugyanott fog megállni a víz. Felénk ez 7-8 méternél kevesebb, így felszíni szivattyú nyugodtan használható.
Látó 5-nek üzenem, hogy én nem ebből élek, nálam ez csak "hobbi", és egyébként én nem ezt a technikát alkalmazom, felénk nem működik. És szerintem ez a topik nem azért van, hogy beszéljünk a semmiről, hanem, ha tudunk osszunk meg hasonló érdeklődésű emberekkel információkat, hátha mi is megtudhatunk valami okosat.
Egyébként "haverjaid", és nem tudják, hogy milyen technikával fúrsz? Milyen haverság az ilyen.
Hoho olvass vissza 2, 3 oldalt elég sok infó fenn van
Hát elég drága. Siófokon ha jól emlékszem olyan 8000 körül van köbmétere. De mivel leginkább kútfúrók viszik, adják kisebb egységekben is. A csókánál fel van írva, hogy mennyi egy kis vödörrel, mennyi a 25 l-es vödörrel stb. Azt hiszem ez utóbbi 200-300 Ft között van. Egyébként a végén, amikor a vett kavics elfogyott és még kellett egy kevés, én is 2 rostán keresztül csináltam sima sóderből.
Csak mert ha drága, akkor 1 bizonyos méretű kavics kiválogatásához nem kell más, mint 2 db. rosta (az egyik a kívántnál nagyobb köveket fogja meg, a másik a kívántnál kisebbeket engedi át).
"Amúgy én is azon agyaltam, hogy hogyan is tudnék sódert rakni a két cső közé, ha csak 2m-t raknék le az aljára... 8-)"
Szerintem simán. Csinálsz a 2 m-es cső aljára és tetejére valami központozó-távtartószerűséget, mondjuk 3 ágút, de vékony anyagból, hogy a kavics tudjon átszóródni rajta. Teszel bele valami súlyt, hogy ne lebegjen, az alját nyitva hagyod, hogy ne ússzon. A tetjébe belenyomsz egy afféle kúpot, csúcsa felül, a csúcsára erős zsineg kötve. A leglényegesebb, hogy a kúp annyira szoruljon bele a csőbe, hogy ha engeded le ne csússzon ki belőle, befelé a csőbe egyáltalán ne mehessen, pl. peremmel legyen ellátva, de egy határozott rántásra kijöjjön belőle. Kiszámolod, hogy a vastag és a vékony cső közé pontosan mennyi sóder kell. Leengeded a csövet benne súllyal kúppal a tetején. Ez lemegy az aljáig és a központozóknak köszönhetően középre fog beállni. Ekkor lassan beleszórod a kavicsot, amely szépen a cső köré rakódik, bele a tetején lévő kúptól nem tud menni és a kúp hegye miatt rajta sem áll meg. Persze a zsineget egyenesen kell tartani, de nem feszíteni. Amikor a kavics elfogyott, esetleg le lehet engedni egy másik zsinegen valami egyengetőféleséget, ami fel le huzgatásával a kavics szépen egyenletesen beáll a cső köré. Jobb, ha nem 2 m-t, hanem mondjuk 3-4 m 125-ös csövet használsz, egyszerűen csak az alsó 2 m-t réseled, szűrőzöd, de kaviccsal magasabban töltöd. Ha ez megvan, egy határozott rántással kicuppantod a kúpot, aztán mehet le a szivattyú. A határozott rántáson van a hangsúly, mert ha elkezded cibálgatni a madzagot, a cső is feljebb jöhet. De legjobb, ha tényleg a hosszabb csővel és több kaviccsal csinálod, majd vársz legalább 1 napot. Eddigre a kavics olyan erős fogást képez a cső körül, hogy többet nem jön fel. Lehet, hogy hülyeség az egész, hirtelenjében így korán reggel ez jutott az eszembe.
Ja és még annyit, hogy lehet kapni tüzépeken válogatott, mosott kavicsot. Van olyan, hogy 4-8 (4mm-8mm), a kútfúrok is ezt viszik. Én is ilyet használtam, jobb mint a sima sóder, amiben homok is van meg nagy kövek is, szépen, egyenletesen terül.
